Hölgy keres forró szex stapleton

Hölgy keres forró szex stapleton Hadnagy Frank Drebin a ké- í részéletű, ám fölöttébb sikeres tévésorozat után sorozattá terebélyesedő Csu- pasz pisztoly azt a sajátos vi- szonyt mutatja be, mely Debil hadnagyot a bűnhöz és Jane Í Spencerhez fűzi. Ezt nézd, ne az Éhezők viadalát: klasszikus ausztrál exploitation annyi gore-ral és akcióval, amennyi három másik filmre is elég lenne. Othellofi, sz. Bbw ült az arcán. Nosztalgikus mosollyal a Die Hardra emlékezünk.

  • Mi az etnikai hovatartozásom:
  • Kambodzsai
  • Szemem árnyalata:
  • Tiszta szürkészöld
  • Mi a nemem:
  • Nő vagyok
  • Hajam színe:
  • Arany
  • Testalkatom :
  • A testalkatom elég karcsú
  • Egyéb hobbik:
  • Autóvezetés
  • Dohányos:
  • Igen

Urbanitas, imitatio és phantasia kérdéskörét széles kutatás- történeti áttekintésbe ágyazva tárgyalja: Acél, Orpheus éneke…, — A két elbeszélés e művészet- és alkotásesztétikai lehetőségeket nem csak a maguk narratív keretein belül értelmezi, hanem az egymással folytatott párbeszédükkel teszi azt teljessé.

A két, folyamatosan egymásra reflektáló nar- ratíva natura és ars viszonyát nem oppozícióba és nem hierarchiába rendezi, ha- nem azt a sajátosan ovidiusi értelmezést közvetíti, amely a Metamorphoses más elbeszéléseiben is megfogalmazódik, talán nem véletlenül ugyancsak a locus amoenus kontextusában.

Apuleius tehát azt az ókor folyamán mindvégig megingathatatlan művészetesztétikai tézist visszhangozza az alkotó természet meghaladhatatlan mérceként működő tökéletességéről, amelynek valóságos példatárát hagyomá- nyozták ránk az idősebb Plinius Naturalis historiájának művészanekdotái.

Szilágyi tehát a romantikus kreatív fantázia értelmében használja a kifejezést.

A magam Pygmalion-értelmezése a phantasia-esztétika Ovidius korabeli felfogásában tér el mind- két értelmező szóhasználatától. Miként a folytatásból kiderül, a terminus az 1.

Barchiesi és Hardie Apuleius ekphrasisában nemcsak az Actaeon-történet ovidiusi változatának a tu- datos választását hangsúlyozza, hanem az adaptált átváltozás-motívumnak az esszenciális azonosságát is.

Visae correptus imagine formae 39 Az ifjabb Plinius etruriai villájának leírása Ep. A villa felé vezető úton következik egy rét, amelyet a természet nem kevésbé szemet gyönyörködtetővé alkotott, mint a fenti részeket a mesterség pratum inde non minus natura quam superiora illa arte visendum, V.

Az ifjabb Plinius leírásában az arsként ható, illetve a vele egyenértékűnek látszó natura ugyanannak az esztétikai paradigmaváltásnak a megmutatko- zása, mint Ovidius határozott — és ebben a tekintetben egyedülálló38 — ál- lásfoglalása a művészetet utánzó természetről. A Narcissus-elbeszélésben az alkotás módja az imitáció.

A natura maga készíti el egy műalkotásnak, egy meghaladhatatlan szépségű parosi márványszobornak a képmását. A látható valóság pontos, azt reprodukáló és ezzel megkettőző utánzása, az imitatio ha- gyományos gyakorlata Ovidius narratívájában nem lehetséges. Mert a natura folyamatos mozgás és változás.

A természet fugax, mint a hullámzó víztükör quid frustra simulacra fugacia captas? Ovidius és az ifjabb Plinius szövegei azonban világosan dokumentálnak egy másfajta gondolkodást a megalkotott és a natu- rális valóság alá- és fölérendeléséről és a művészi produktum megítéléséről.

Kezdeménye azonban már Cicerónál kirajzolódik Cic. Mint Wheeler írja, az ovidiusi kozmogóniába kivetített imago mundi nem egy rögzült és végső forma, hanem az emberi és isteni szenvedélyek transzformáló erejének alávetett tárgy Stephen M.

Longinosnál a phantasia a szónok és a költő nyelvezetének a vizualizálásával és a verbálisan felépített látványnak a hallga- tóság tudatában történő megképződésével kapcsolódik össze.

Longinos, majd Quintilianus Inst. VI, 2, 29—32 alapvetően retorikai szempontú phantasia-leírása tökéletesen egybecseng: egyaránt képek látásáról és azoknak a befogadók lelki szeme elé helyezéséről, valamint e képek elevenségéről és érzelmi hatáskelté- séről, az elkápráztató hatásukról írnak Quint.

VI, 2, 29; Pseudo-Longinus, Subl. Ovidius elbeszélésében Pygmalion a szobornak egy személyben az alkotója és a befogadója. Alkotóként az oly annyira vágyott nőiségnek a képmását — an- nak emlékezetből előhívott képeit utánozva mira feliciter arte, X.

Az, ami a formába foglalt élettelen anyagot sculpsit ebur formamque dedit, elevenné teszi, ami az elefántcsontot hús-vér testté corpus erat, változ- tatja, Pygmalion látása: a hosszas szemlélés folyamatában felderengő víziója, amelyben a szűz eburnea virgo, az — egyébként nem makulátlan — lányokat felidéző képmássá simulacra suae puellae, alakul.

A phantasia kétirányú működése válik ebben a történetben láthatóvá: a valóság illúzióját keltő szobor megalkotása, és a megalkotott szobor valóságosként föltűnése egyaránt a szub- jektív vizualizálás, a phantasia produktuma. Quintilianus a vizualizálásra való képességgel előhívott és a hallgatóság megindítására használt képekre al- kalmazza Quint.

Visae correptus imagine formae 41 a rómaiak visionesnek neveznek. Rómát, az otthont, a feleséget és mindazokat, akik nincsenek jelen. VA VI. Pygmalion hosszú időre kizárja életéből az asszonyokat, majd a valóban létező női testre utaló corpust alkot, amelynek ele- venségét azonban, a szemérmesség és tisztaság szépségében láttatott nőiséget a maga phantasiájával alkotja meg: formam dedit.

A Narcissus- és Pygmalion-té- ma megkerülhetetlen monográfusa, Gianpiero Rosati valószínűtlennek tartja, hogy Ovidius tudatosan követte volna a phantasia-esztétika normáit, annak ellenére, hogy az ovidiusi költészetben, mindenekfölött az Ars amatoria elégiá- iban, maga is jelen lévőnek látja ezt az esztétikai törekvést.

Bömer, Krupp József, in Vágy, költészet, megismerés: Válogatott tanulmányok, szerk. Ha a Metamorphoses Icarusának repülésében az emberi-művészi szabág választását látjuk, Arachnéban és szőttesének képvilágában az ön- tudatos művész autonóm művészetét, Marsyas vakmerő vetélkedésében az elé- giaköltészet és az elégiaköltő művészi-emberi paradigmáját, akkor Pygmalion opusában sem túlzás egy új esztétika megtestesülését látnunk.

Noha az efféle kísérletek első látásra anakronisztikusnak tűnhetnek, mégsem meglepő, ha a modernitás ter- mészetfelfogásának és természethez való viszonyának látványos kudarca után egyebek közt régebbi korok természetfelfogásához fordulunk másféle gyakor- latok és gondolatok után kutatva.

Az utóbbi évtizedekben végigolvasták ebből a szempontból az amerikai pl. Lawrence Buell és az angol irodalmat Jonathan Bate például az angol költészettörténetet, Todd Andrew Borlik a koraújkor iro- dalmát2ökológiai szempontból releváns elemek azonban régebbi korok szöve- geiben és praxisaiban is felfedezhetők.

Némiképp meglepő, hogy a Metamorphoses egyelőre nem keltette fel az ökokritika figyelmét, Ovidius műve ugyanis számos tanulsággal szolgálhat azoknak, akik ökológiai témákat keresnek. A mű utolsó könyvében található pythagorasi-lucretiusi világmagyarázat — benne a vegetarianizmus dicséreté- vel — magától értetődő módon kínálja fel az ökológiai értelmezés lehetőségét, ahogy a metamorfózis középponti motívuma is az emberi, állati, növényi és 1 Ezúton köszönöm Krupp József, Molnár Gábor Tamás és Simon Attila inspiráló segítségét.

Mindössze arra vállalkozik, hogy meg- vizsgálja, milyen tanulságokkal szolgál az ökológiai allegórianak is tekinthető Erysichthon-történet ilyen perspektívából történő olvasása.

Az ökológiai szem- pontú értelmezés létjogosultságát a történet kortárs irodalmi újraírásai is alá- támasztják, a legegyértelműbb módon épp a legizgalmasabb adaptáció, James Lasdun Erysichthon című narratív költeménye.

Az elidege- nedettség mozzanatát erősíti az átváltozás visszafordíthatatlanságának csak nagyon ritkán megszeghető törvénye is, ahogy az is, hogy a metamorfózis végeredménye a megszólalni képes és megszólítható emberi világból való, nem ritkán halálként metaforizált kiszakadás, amely a gyász affektusait és rítusait váltja ki a túlélőkben.

Amit Narcissus a víztükörben megpillant, nem facies arc és nem corpus testhanem imago,16 ami képzőművészeti terminusként a Hölgy keres forró szex stapleton 12 Ov.

Lasdun verse az After Ovid: New Metamorphoses című antológiában jelent meg. Erysichthon története szerepel Ted Hughes es Tales from Ovid című kötetében és Mary Zimmermann Metamorphoses című színművében A tiltakozni merészelő favágónak egyszerűen lecsap- ja a fejét, és ő maga lát hozzá szentségtörő tervének megvalósításához, semmibe véve a fa csodálatos sóhajtozását, sápadtságát, remegését és a fa sebéből kiomló vért éppúgy, mint a fa nimfájának tiltakozását és a kilátásba helyezett megtor- lást.

Szexi natasha miami kertek

A dryasok, akik korábban körtáncot lejtettek a hatalmas fatörzs körül, pa- naszt tesznek Ceresnél: az istennő büntetésképpen az Éhség allegorikus alakját szabadítja a szentségtörőre. Erysichthon csillapíthatatlan éhsége felemészti min- den vagyonát, és már csak lánya marad meg.

A király őt is eladja, a lány azonban Neptunus segítségével — a tengeristen erőszakolta őt meg korábban, s mostani közbelépése amolyan kárpótlásféle — csodás alakváltoztató képességre tesz szert, és átváltozásai után mindig visszatér apjához, aki így újra meg újra eladhatja őt.

A lány varázslatos képessége mégsem jelent végleges megoldást, és a király végül önmaga testét is felfalja.

Jelen írás arra keres választ, hogy a történet proto-ökológiai dimenziójának figyelembe vétele vajon segítséget nyújt-e a szöveg narratív és figuratív sajá- tosságainak értelmezésében.

Ez utóbbiak közül négyet vizsgálok meg részlete- sebben: a történet elhelyezését, elsősorban a megelőző elbeszéléshez Philemon és Baucis történetéhez való viszonyát, az Éhség allegorikus alakjának keze- lését, Erysichthon büntetését, valamint a metamorfózis motívumának sajátos szerepét — leginkább azt, hogy a tulajdonképpeni átváltozás-történet a lány története vajon miért tűnik látszólag mellékesnek és a központi elbeszélésről leválaszthatónak, és hogy Erysichthon sorsának átváltozásként való értelme- zése hozzátesz-e valamit az ökológiai szálak felfejtéséhez.

Allan H. Harder, R. Regtuit, G. Wakker, — Leuven: Peeters, Brooks Otis tematikus tengelyt látott a két epizódban, amelyek a Metamorphoses mértani középpontjában találhatók: az ájtatosságáért megjutalmazott házas- pár története áll szemben a szentségtörésért megbüntetett Erysichthon törté- netével.

E viszony legérdekesebb mozzanata épp az, hogy a szöveg nem foglalkozik vele: a nyolcadik könyvet záró két elbeszélést csak az elbeszélő beszédhelyzet kapcsolja össze. Achelous áradása megakadályozza Theseusnak és barátainak továbbhaladását, és a folyamisten — mintegy önnön szilajságától óva az utazókat — felajánlja nekik vendégszeretetét VIII.

A lakoma után a házigazda Achelous röviden elmeséli néhány környékbeli sziget eredetét. Amikor az ájtatosnak nem mondható Pirithous kételkedik a történetek hitelességében — vagyis az istenek korlátlan átváltoztató-képessé- gében —, Lelex válaszként, okulásul mondja el Philemon és Baucis történetét.

A házaspár sorsán meghatódó Theseus újabb történetet szeretne hallani: ekkor következik Erysichthon története, amelynek ismét a házigazda folyamisten az elbeszélője.

A két történet között a szövegszerű utalások hiánya ellenére is felfedezhetők mélyebb kapcsolatok, s köztük olyanok is — és itt csak ezekről lesz szó —, amelyek a szöveg ökológiai szálaitól sem függetlenek.

Ennél azonban tovább is mehetünk. A megfáradt istenek- nek Jupiternek és Mercuriusnak szállást adó öregek tisztes szegénysége olyan gazdálkodási modellt kínál, amelynek tanulságai a következő történetre is ki- hatnak. Az természetesnek mondható, hogy az asztalra kerülő ételek, gyümöl- csök, zöldségek és italok mind saját termésűek, az viszont már feltűnhet az 8 Brooks Otis, Ovid As an Epic Poet Cambridge: Cambridge University Press,— Erysichthon fája 47 olvasónak, hogy az egyszerű vacsorát igen hosszan — vagyis korántsem ökono- mikus módon — részletező szöveg következetesen hasonló szerkezetű képekkel, a megőrzés és bennefoglaltság képeivel él.

Még hangsúlyosabb ez a motivikus logika a háztartás eszközeinek és folyamatainak leírásában. A takarékoskodás képei főként az újrafelhasználás és a tartósítás valamilyen módját nevezik meg: az aludttejből sajt lesz, a seprőből tartósítószer, a langyos hamuból főzési kellék, míg a mentalevelek az asztal tisztítására szolgálnak.

Középen egy puha kákával töltött vánkos van helyezve az ágyra — kerete s lábai fűzfából. A tartályozás és az újra- hasznosítás ráadásul alapvetően a növények takarékos és helyes felhasználá- sán alapul. A fává való átválto- zás Ovidiusnál általában a láb gyökérré változásával kezdődik.

Még a parázs is, amelyben megforgatják és megfőzik a tojást, újrafelhasznált faanyag. Philemon és Baucis háztartása vagyis oikonomiája szinte teljes egészében a fa anyag megfelelő felhasználásán, a fával való gazdálkodáson, a fa tiszteletén alapul, sok esetben a fa újraformálása kifaragása révén.

Az önfenntartó-fenntartható gazdálko- dás, a kevéssel való megelégedés epikureista felfogása10 és a vendéglátás erénye között létesülő etikai kapcsolat ekként nem független a fához való viszonytól. A történet első része mind a motívumok, mind az etikai okozatiság szint- jén előkészíti a végkifejletet.

A folyamatban megint az átala- kuló fa anyag játssza a főszerepet: az egyszerű tartótámaszokból oszlop lesz, a zsúptetőből arany, a döngölt padlóból márvány.

A szerény hajlék szentéllyé változik, és Jupiter kérdésére válaszul az öregek nemcsak azt kérik, hogy közös legyen haláluk órája, hanem azt is, hogy a szentély őrzői lehessenek — A kettős metamorfózis során körvonalazódó sajátos hármas viszonyban — az emberek fává válnak, az ő faházuk pedig kővé és fémmé — megint megmarad a fa anyaghiszen a kővé-fémmé váló növényi alapanyag helyett ott a lombo- sodó-sarjadzó, vagyis az öregeknek új fiatalságot, termékenységet adó ikerfa.

Az öregek ikerfákká való átváltozása annyiban is motivált, hogy ők is a fák átalakítása révén hozták létre önmaguk körül saját világukat, otthonukat; a heideggeri értelemben vett lakozás révén építették fel hajlékukat a tisztáson, az emberi létezésnek a természetből kihasított és attól elválasztott, ám azzal mégis szoros kölcsönhatásban létező terében.

Erysichthon fája 49 kai kényszer — az ajtónyílás minden bizonnyal szó szerint is alacsony humilis az előkelő vendégeknek —, előreutal a ház jövőbeli szent hellyé való átalakulá- sára, de emellett az istenek tiszteletadását is láthatjuk benne.

Felnőtt akar alkalmi szex al union springs 36089

Ebben az értelemben a szöveg a szentélyt olyan helyként határozza meg, amelyet kitüntetett figyelemmel gondoznak, kultiválnak, kultiváció és kul- tusz tárgyává teszik. Mindkettőben a famotívum révén kapcsolódik össze közvetlenül a kultusz és a kultiváció, ám míg az első történetben egy fából készült emberi lakhely változik át istenek lakhelyévé templommámiközben a ház lakói fává változnak ha úgy tetszik, változnak visszaaddig Erysichthon történetének középpontjában egy olyan entitás elpusztítása áll, amely fa és szentély egy- szerre.

Ceres önmagában is erdő méretű tölgyfája una nemus, a szent liget közepén áll, amelyet Ovidius szövege nemusnak ; ; — a szó eredetileg áldozatot, áldozati helyet jelentett13 és lucusnak is nevez. Ezt a 12 A szakralitás római értelme legalábbis kettős. Beck, Allegória, átváltozás, ökológia: Éhség A Metamorphoses viszonylag ritkán folyamodik az allegória trópusához, s épp ezért joggal feltételezhetjük, hogy ezek az allegorikus megszemélyesítések az ornamentális szerepen túlmutató poétikai funkciót töltenek be.

Tissol az ókori phantasia-fogalomhoz köti Ovidius megszemélyesítéseit; megszemélyesítés és metamorfó- zis összefüggéseiről lásd még Bényei Tamás, Más alakban: a metamorfózis lehetséges poétikái és politikái Pécs: Pro Pannonia,39— Allecto azonban eredetileg nem allegorikus megszemélyesítés, hanem is- tenség, aki úgy ténykedik, mint egy ovidiusi megszemélyesítés.

A másik lényeges különb- ség az, hogy Vergilius nem ad terjedelmes leírást Allectóról, aki ekként nem igazán válik allegorikus szereplővé.

A vergiliusi epizód pontosan jelzi a részleteiben kibontott allego- rikus megszemélyesítés, a mitológiai lény és a megszemélyesítésként működő erő közötti határvonalak átjárhatóságát vö.

Ez utóbbi kérdés Morpheus és Somnus alakjával kapcsolatban is felmerül.

Lowe kulcsfon- tosságúnak tartja az augustusi kor megszemélyesítéses allegóriáinak kialakulásában azt a tényt, hogy a görög Erynnisek a latinban már nem tulajdonnevet viselnek, hanem könnyen allegorizálható Fúriákként jelennek meg: a megszemélyesítéses allegória prototípusai nála Vergilius Allectója és Ovidius Tisiphonéja Uo.

Erysichthon fája 51 az egyik Oreast küldi el a kietlen Kaukázusba, hogy közölje Éhséggel az iste- ni parancsot. Míg Kallimachos Démétér-himnuszában az istennő egyszerűen éhséget bocsát a szentségtörő királyra, a Metamorphoses megszemélyesítéses allegóriaként lépteti fel az Éhséget — ez Ovidius leleménye.

Éhség alakjával és küldetésével a szöveg legterjedelmesebb egysége fog- lalkozik VIII. Noha Éhség egy elvont fogalom megtestesülése, aki- nek alakjában ezen a jelentésen kívül nincs semmi — nincs társadalmi és személyes háttere, múltja, lélektani mélysége, szubsztancialitása —, a szöveg mégis jelentős energiákat szán ennek a semminek a hosszas részletezésére: mintha a részleteknek ezzel a pazarló halmozásával akarná ellentételezni a szereplő virtualitását, noha az újabb és újabb részletek csak az Éhség-alle- gória szemantikailag üres kibomlásaként tekinthetők.

A khiazmusban mintha Ceres és Éhség retorikai összjátékát látnánk: a bőség Ceres nemcsak a nyelvi pazarlásban jelenik meg, hanem Éhség torz testében is — ráadásul a Devecseri Gábor fordításá- ban még erősebben érezhető alliteráció-halmozás az alak nyelvi-performatív megalkotottságára, a száj mint hangképző szerv szerepére irányítja a figyel- met.

Garth Tissol joggal jegyzi meg, hogy a szórend révén a szöveg épp az ellenkezőjét teszi annak, amiről beszél, hiszen Ceres és Fames egymás mellé kerül. Amikor Éhség közreműködését rendeli el, Ceres a szó politikai Carl Schmitt-i értelmében vett szükségállapotot, kivételes állapotot rendel el, vagyis felfüggesz- ti a törvényességet, saját törvényét, a bőség törvényét: olyasmit ad parancsba, ami ellenkezik saját lényegével.

A cél elérésé- hez mindkettőjükre szükség van; kicsit olyan ez, mint Poros és Penia násza, a bőség és a nélkülözés összjátéka — vagyis Erós fogantatásának színe — Diotima Sókratés által felidézett elbeszélésében A lakomában: a vágy születése.

Ceres és Éhség viszonya azonban másféle szempontokat is felvet, amelyek a szövegnek mind retorikai, mind tematikus például ökológiai értelmezésében kulcsfontosságúak. Már csak azért is, mert Erysichthon történetének egyik szervezőelve a megtestesítés és megtestesülés kettőssége, a fizikai test és az el- vont lényeg vagy azonosság közötti viszony.

A nimfák státusának retorikai vetülete abból adódik, hogy a fa és az istennő közötti köztes pozícióban állnak, mindkettőt megjelenítve.

Erre utal a fa anyagiságának hangsúlyozása, amely Ovidiusnál és a latin irodalomban a megsértett fa fizikai szenvedésének ecsetelésében nyil- vánul meg. Mintha a fák rejtett belső élete csak megsértettségükben, emberivé fokozott fájdalmuk- ban válna hozzáférhetővé.

Erysichthon ekként annak az Ovidius által az egész Philemon és Baucis- elbeszélés során építgetett metaforának az érvényességét is tagadja, amely fa és ember hasonlóságát állítja. Frazer, Az aranyág, ford.

Kallimachos himnuszában, ahol a liget közepén nyárfa áll, a megsértett Démétér szavait egy Nikippé nevű papnő tolmácsolja, Ovidiusnál a kivágott fával egylényegű — és nem halhatatlan — nimfa beszél.

Az istenek és a fák közötti viszony teológiai vonatkozása- iról lásd még Hunt, Reviving…, A megszemélyesítéses allegória ezzel szemben arra szolgál, hogy fizikailag megjeleníthetővé, ábrázolhatóvá tegyen egy elvont fogalmat, vagyis retorikailag motivált fikció.

Az Éhség és világa közötti viszonyt feloldhatatlan körkö- rösség jellemzi: ez a világ egyrészt azért olyan, amilyen, mert mintha Éhség már mindent felfalt volna, másrészt viszont azért ő Éhség, mert ez a világ ilyen, mert ebben a világban, amelynek ő az egyetlen lakója, képtelenség jóllakni.

Ezért van az, hogy noha Éhség felfal és pusztít, fenomenoló- giai értelemben a saját világának mégis ő az eredete és középpontja. És ezért nem emészti fel a környezetét, hogy utána hozzálásson a világ többi részének felfalásához: Éhség és világa ugyanis voltaképpen statikus kép, ugyanannak az örökös ismétlődése.

Ebben a világban mindig pontosan ugyanannyi satnya fű tengődik a sziklák között, Éhség mindig pontosan ugyanolyan girhes, és ugyanazt a pár szál füvet kaparja ki a földből. Nyilván nem véletlen, hogy Ovi- dius allegorikus látogatói Irigység, Morpheus, Éhség mind a képek általi megtévesztettség állapotát bocsátják az áldozatokra.

A James Paxson által narratív metalepszisnek nevezett művelet révén31 egy nyil- vánvalóan nyelvi képződmény szubsztanciális alakká szereplővé válik, belép abba a narratív szövegvilágba, amelyet ontológiai szempontból elvileg másféle létezők emberek, istenek, nimfák, szellemek népesítenek be.

Hillis Miller és Cynthia Chase írnak a prosopopoeia kapcsán: az arcadás potenciálisan elarctalanítás is, hiszen az arcot és hangot az író-elbeszélő által adományozott tulajdonságként, a fiktív szereplő létreho- zásának kulcsaként azonosítja. A történet végén a szöveg egyértelműen súlyos kórként, betegségként gravi … morbo, nevezi meg azt, ami Erysichthont sújtja.

Lewis, The Allegory…, Erysichthon fája 57 Erysichthon büntetései: Kettős átváltozás A fertőzés metaforikája azért fontos, mert ebben láthatjuk Erysichthon meta- morfózisának lényegét.

Amit Éhség megérint, az átalakul, de az átalakulás ket- tős természetű. Retorikai szinten az Éhség által megérintett létező allegóriává, vagyis testetlen, elvont jelölővé változik,42 olyan létezővé, amely éhség Éhség és semmi más.

Éhség ekként metatrópus is: az allegória az Éhséghez hasonlóan önmagához hasonít felfal, megfoszt testiségétől, szubsztancialitásától min- dent, amihez hozzáér, saját — nem létező — képére alakítva őket. Erysichthon első — fizikailag nem látható — átváltozása abban áll, hogy allegorikus jellé változik, s ez felfalja a testét; kiüresíti önmagát, hogy helyet adhasson az el- vont jelentésnek, az Éhségnek Lasdun feldolgozásában a kislányként ábrázolt Éhség előbb kanalával kivájja Erysichthont, és csak utána tölti meg őt a saját ürességével.

A es Hölgy keres forró szex stapleton két észrevétlen projekt kiadása jellemzi: a 4 perces mérföld című sportdrámaahol Richard Jenkinsnek ad választés az I am here című koncepció thrillerrel megpróbálja újra az akcióhősnő kártyájátírta és rendezte: Anders Morgenthaler.

Éhség látogatása után Erysichthon immár nem Erysichthon, ha- nem Éhség — csak épp ő nem kép, alakzat, vagyis mindent felemésztő zabálása nem marad meg a kép fiktív szintjén.

Erysichthon valódi éhsége örvényként voragine, kavarja-vonzza magába a környező világot. Erysichthon átalakulásának ezt a másik aspektusát, amely az ovidiusi szöveg képvilágá- ban is jelen van, James Lasdun feldolgozása bontja ki részletesen.

Hoffmann and Lasdun, Fordítás tőlem — Bényei Tamás. Erysichthon végül betoncsővé közlekedőedénnyé változik Uo. Erysichthon olyan lénnyé válik — mint a bélféreg vagy galandféreg —, amely kizárólag bélből áll, az emésztésen és ürítkezésen kívül semmit nem csinál.

Másfelől — visszatérve immár az ökológiai szálra is — a metabolizmus a salakanyagot, hulladékot termelő testi működés, amely a világ dolgait meg- illetve felemészti, salakanyaggá, hulladékká változtatva őket.

Erysichthon bélrendszere az azt tartalmazó gazda test parazitájává válik, ahogy Erysichthon példája-példázata parazitizmusként jellemzi ember és vi- lág megbomlott viszonyát is: az ember feléli a világot, hogy használhatatlan hulladékká változtassa azt. Ez épp az ellenkezője Philemon és Baucis gazdasá- gi gyakorlatának, és a parazitizmus a szó etimológiája révén — valakivel való együtt-evés — finoman vissza is utal a megelőző történet vendégségére.

A képszerűséget, a metabolizmust és a szöveg ökonómiai és ökológiai szá- lait összeköti még valami. Angus Fletcher az allegóriát a kényszerneurózis működéséhez hasonlítja a megszállott személyisége egyetlen keskeny sávra korlátozódik,46 ahogy az allegorikus megszemélyesítés is csupán egyetlen tu- lajdonság vagy szenvedély megtestesítőjévé redukálja a szereplőt.

A mindig ugyanazokat a kényszeres mozdulatokat ismétlő Éhség képszerűsége soha nem lakik jól, de a világát sem emészti fel: allegorikus képpé merevedik a folyamat valóban összekapcsolható a Freud által ösztönkésztetésnek Trieb nevezett jelenséggel.

Erysichthon átalakulásának paradoxonja az, hogy az éhség elvileg az önfenntartás szolgálatában álló késztetés, a pszichoanalízis által énösztönnek nevezett ösztöncsoport magától értetődő középpontja.

Itt épp ez a részösztön válik le az én egészéről, felülkerekedve az önfenntar- tás vágyán is, és a kritikus pillanatban az én a test ellen fordulva, mint valami autoimmun rendellenesség. Valahogy így írja le Lacan az ösztöntől instinct megkülönböztetett, biológiai ösztönkésztetés pulsion, drive műkö- dését.

A késztetés a lacani értelemben vett, a szubjektum alapjaként szolgáló vágy valamely organikus funkcióhoz kapcsolódó összetevője, s épp ezért ter- mészeténél fogva nem hozhat teljes kielégülést a vágy számára. Organikus meghatározottsága miatt azonban a késztetés testi szubsztrátuma hozzáfér- hetetlen a tudat számára, s ekként a pusztán testi ingerekre adott mechani- kus válaszként az ösztönkésztetés energiája a szubjektum számára idegen 45 Angus Fletcher, Allegory: The Theory of a Symbolic Mode Ithaca: Cornell University Press, Erysichthon fája 59 erő marad — az én fejlődése többek között ezeknek az energianyaláboknak a vágy és a szimbolikus rend szolgálatában való összerendezését jelenti.

Erysichthon ekként legalantasabb és leggépiesebb testi funkciójává alakul át.

Már csak ezért is ellentmondásos — oly sok ovidiusi elbeszéléshez hasonló- an — a metamorfózis előtti és utáni állapot közötti viszony. A saját éhségének szervévé átalakult Erysichthon egyrészt a tagadása mindannak, ami korábban volt — az akarat osság nak, a cselekvő alanyiságnak —, másrészt viszont mos- tani létezésmódja egyenesen következik korábbi azonosságából.

Az ovidiusi szöveg Erysichthon bemutatásakor — ellentétben Éhség alakjának leírásával — feltűnően takarékos. Ezután rögtön áttér Ceres ligetének el- pusztítására. Vagyis a szentséggyalázó pusztítás indítékairól mindössze annyit tudunk meg, hogy Erysichthon nem tisztelte az isteneket.

Kallimachosnál és más ókori változatokban legalább annyi szerepel, hogy Erysichthon mulatozá- saihoz akart épületet felhúzni — ez a mozzanat a történet kortárs újraírásaiban is megmaradt, például Ted Hughes és David Constantine versében, de főként James Lasdun átiratában, ahol Erysichthon luxus-lakóparkot építtet az erdő közepén.

Ovidiusnál Erysichthon egyszerűen az a férfi, aki megszentségtelení- tette Ceres szentélyét, mert ezt akarta tenni.

Nincs tehát jelleme, múltja, belső élete, szubsztancialitása — ahogy az allegorikus alakoknak sincs: egyszerűen a maga körül mindent felemésztő, mindenféle felsőbb autoritást tagadó akarat, az isteneket nem tisztelő hybris megtestesülése.

Erysichthon ekként eleve alle- gorikus vonásokat mutat: az átalakulás révén mindössze annyi történt, hogy ami eddig belülről fakadt, az most egy eredetileg külső — élősködő — instancia behatolásában gyökerezik. Ovidius szövege — mint sok más esetben — itt is retorikai és textuális folyamatok révén képezi le az elbeszélés témáját, és nyilván nem véletlen, hogy az Erysichthon-történet nyelvi-retorikai szinten főként az önemésztés másik elvont történetét, Narcissus történetét idézi fel.

Erysichthon fája 61 pusztít el, ellentétben a kéreggel-levéllel fűtő Philemonnal és Baucisszal.

A faces jelzője az innumeras számtalan, megszámlálhatatlanami a szöveg más kulcsszavaival együtt valami közgazdasági vagy legalábbis aritmetikai logikát vezet be az elbeszélésbe. A numero finita kifejezés a megszámlálha- tatlanság ellentéte, bár Achelous nem Erysichthontól, hanem annak lányától különbözteti meg önmagát.

Attól a szereplőtől, akinek köszönhetően a meta- morfózis motívuma és témája nemcsak metaforikusan, hanem a cselekmény szintjén is az elbeszélés része. Említettem, hogy az Erysichthon-történet indítása feltűnő módon tar- tózkodik attól, hogy kihasználja az ezt az elbeszélést a megelőzővel összekötő ellentéteket vagy párhuzamokat.

Achelous előbb Proteus példáját rész- letezi —majd Erysichthon lányát említi, hogy aztán több mint száz so- ron keresztül ne is említse újra, s végül viszonylag röviden összefoglalja a lány történetét — A végtelen átváltozó-képességgel rendelkező lány — akinek köszönhetően az elbeszélés egyáltalán helyet kaphatott a Metamorphosesben — ekként mintha csak ürügyként szolgálna ahhoz, hogy apja története elhangoz- hasson, amikor pedig — mint láttuk — Erysichthon példázata sokkal egysze- rűbben is összekapcsolható lett volna az előző történettel.

A szöveg középpontjában álló Erysichthon sorsát illetően a lány történetének ekként nincsenek valódi következményei, csak késleltetni képes az elkerülhetetlen végkifejletet.

Achelousnak az elbeszélést indító tipológiája mégsem tejesen irreleváns, ugyanis eleve valamiféle közgazdasági logikába vonja be az átváltozás fajtá- it.

Míg Erysichthon egyszeri átváltozással tiszta allegorikus megszemélyesí- téssé alakul át, a lánya végtelenül átalakítható, beváltható, átruházható jellé válik, akinek azonossága épp a végtelen átválthatóság: nemet vált, majd töb- bek közt szarvassá és tehénné változik, mindig úgy, ahogy a helyzet kívánja.

Erysichthon épp azért képes újra és újra számtalanszor? Az innumeras és a numero finita számlogikája nem marad visszhangtala- nul a Metamorphosesban.

Másfelől viszont az egyedi létező számára ez az általános ökonómia nem jelent vigaszt. Ez a visszafordíthatatlanság, 53 Feldherr szerint a rabszolgának eladott, de a szolgasorsot elviselni nem képes lány alakja afféle művészi önportré Ovidius részéről Playing…, — Erysichthon fája 63 a z át változásként felfogott élet törvénye nemcsak a növekedés és kifejlődés törvénye, hanem az egyedi létező számára nehezen elfogadható öregedésé és a meghalásé is.

Épp itt, az ökológia és ökonómia elválaszthatatlanságában van a kulcsa az Erysichthon-történet zavarba ejtő sajátosságainak, különösen a metamor- fózis-motívum kezelésének. Ezért helyezi Erysichthon metamorfózistörténet- nek csak komoly értelmezői erőfeszítések árán nevezhető sorsát a folyó-nar- rátor a rendhagyó alakváltoztató ökonómia két példája közé, és ezért fontos, hogy az alakváltoztató lány története része legyen Erysichthon történetének.

Erysichthon büntetése úgy átváltozás, hogy alapvetően mégis önfelemésztés. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ovidius Naso, Metamorphoses, recognovit Hölgy keres forró szex stapleton adnotatione critica instruxit R.

Ez a közzétett változatellenőrizve : A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnay Klári témájú médiaállományokat.

Miller : Pillantás a hídról Beatrice T. Williams : A vágy villamosa Blanchet Molnár F. Hozzáférés: A nyílt titok: Márai Sándor és Tolnay Klári szerelme. Hozzáférés ideje: A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tolnay Klári témában.

Sablon:Halhatatlanok Társulata m v sz. Galambos Erzsi Oszvald Marika Ilyen legendás személy Katharine Hepburn, akinek hatal- mas teljesítménye csúcsokat dönt Holly- woodban és az egész világon.

Rengeteg fil- mes kitüntetéséről a vele foglalkozó szakiro- dalom mindig gondosan megemlékezik. Az Amerikai Filmakadémia történetében is jelentős szerepet tölt be, mivel ő az egyik legrégebben foglalkoztatott művészük.

Magasan ívelő karrierje még a harmincas évek elején kezdődött, amikor is megkapta első Oscarját a Reggeli dicsőség című film- ben nyújtott alakításáért.

Ezután még tizenegyszer! De következő díját csak ben vehette át, ám ezután már mindkét nominációja sikeresnek bizonyult: ban és ben, Az oroszlán télen és Az aranytó című filmjéért.

Összesen négy Oscart vehetett át a legjobb női alakítás kategóriában, ami rekordnak számít az amerikai filmszakmában. Katharine Hepburn, a rekorder A nyolcszoros Oscar-díjas Amadeus Azonban térjünk vissza az es esz- tendőhöz.

Ez az év minden bizonnyal az idő- södő művészeknek kedvezett, hiszen mind a négy színészi kategóriát korosodó színmű- vészeknek ítélték oda a Filmakadémia tagjai.

Név szerint: a legjobb férfiszínész a hetven- hét éves Henry Fonda volt, a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscart a szintén het- venhét éves Sir John Gielgudnak adták át.

A legjobb női mellékszereplő díját Maureen Stapleton kapta, aki akkor már túl volt az öt- venötödik életévén, és a legjobb színésznő- nek a már említett Katharine Hepburn bizo- nyult, aki akkorra már betöltötte a hetvenket- tőt.

Ez a véletlensorozat is egyedülálló mind a mai napig, s sajátos rekordnak számít. Az Oscar története számos egyéb rekor- dot hozott, de a filmrajongók nagy részét mégis az foglalkoztatja leginkább, hogy a dí- jazások szempontjából melyik mű számít a legsikeresebbnek, azaz melyik film kapta a legtöbb elismerést.

Nos, a válasz egyszerű: ben William Wyler rendezésében ke- rült a nézők elé a Ben Hur című film, amely az az évi Oscar-díjak szinte mindegyikét el- vitte.

Az amerikai nagyfilmekre érvényes ti- zenhat kategóriából tizenegyet ítéltek e film- nek, köztük a legjobb rendező, legjobb szí- nész és legjobb film díját.

A dobogó második helyén az ben készült — s a hazai té- kákban ugyancsak fellelhető Az utolsó csá- szár áll. A művet Bernardo Bertolucci ren- dezte, és kilenc díjat érdemelt ki, amely szin- tén nem mindennapos esemény Hollywood- ban. E képzeletbeli dobogó harmadik helyén három alkotás osztozik: nyolc-nyolc Oscart kapott mindegyikük: a Kabaréa Gandhi és az Amadeus Mind- három alkotást ismerjük, kár, hogy videón még nem vihetjük haza őket.

A fentiek persze csupán szemelvények a Filmakadémia által díjazott művek és művé- szek rekordjaiból. A múlt Oscar-ceremóniái mindig tartogat- tak váratlan fordulatokat, s várható, hogy idén tavasszal újabb meglepetések fognak érni bennünket.

Férje, Miles, az ígéretes üzletember képtelen meg- birkózni felesége depresz- sziójával, és más asszo- nyok karjaiban hajszolja a múló örömöket. E fájdal- mas szítuációban Ann úgy dönt, hogy megpróbálja megtalálni igazi önmagát Színes, szinkronizált ame- rikai erotikus film. Emiatt Gatelee meg akarja öletni Marsalast.

Julie és Jay kiváló karateverseny- ző, és ezt a képességüket jól tudják kamatoztatni a küzdelemben. Gatelee exbarátnője, Myra vállalja, hogy visszaszerzi Mar- salastól azt az aranyat, amelyet ellopott Gatelee- től.

Brian a sorozatgyilko- sokról készít egyetemi tanulmányt, ehhez akar útközben adatokat gyűjteni. Amikor útitársakat keresnek, hogy megosztozzanak az utazás költségein, csak Early és Adele jelentkeznek. A különös összetételű társaság nekivág az útnak, menet köz- ben próbálják megismerni egymást.

Early zavaros és rendkívül veszélyes ember, egy pszichopata, aki feltételesen van szabadlábon, Brian pedig túlságosan vak ahhoz, hogy ezt észrevegye. Amint a kaliforniai utazás az őrületbe való kirándu- lássá válik, akkor tudatosul Brianban, hogy nincs az a nagyszerű elméleti megkö- zelítés, ami valaha is felkészíthette volna őket a valóság borzalmára.

Igyekszik ki- zárni életéből a külvilágot, míg csak egykori barátnő- je meg nem jelenik újra. A nő Travis nagy szerelme volt, míg el nem hagyta testvére, Franklin kedvé- ért.

Most azt állítja, hogy Franklin bajban van, és élete veszélyben forog. Könyörög Travisnek, hogy segítsen megmen- teni testvérét. Travis nagy gyakorlattal rendelkezik a harcművészetben, és ezt most jól tudja kamatoztat- ni. Még nem sejti, hogy az elkövetkező néhány nap élete legveszélye- sebb időszaka lesz Ellie-t saját állítása sze- rint Moran, a pszichiátere terrorizálja és zsarolja.

James az erotikus kíváncsiság és a rejtett meg- tévesztés hálójába kerül.

Nem olcsóbb és Hölgy keres forró szex stapleton kevesebbe kerül?

Kétségbeesetten küzd Ellie-ért és vélt igazáért. Úgy gondolják, hogy négyesben jobban érzik majd magukat, de Lola véletlen halála keresztülhúzza számításaikat. Rodra bízzák a holttest eltűn- tetését, és úgy gondolják, hogy az incidens után élétük visszatér az eredeti kerékvágásba.

Lola édesapja, aki egy városi hivatalnok, követeli a gyilkosság mielőbbi felderítését és lánya gyilkosának megbüntetését. A rendőrség nyomozása során a három barát kapcsolata teljesen bizonytalanná válik: Vajon ki törik be először, és ki tárja fel az igazságot?

Színes, szinkronizált amerikai film Donald Brady. Chris Mitchuma Triton Vállalat kegyetlén igazgató- jarés Dr. Lyneh, afcég első számú természettudósa Patrick Moran egy genetikai" csodát" hoznak létre-—- emberekből: vett-szövet- mintákból.

Az ,újszülött-egy mu- táns"csúszómászó, amelyet. Brady egy bér- gyilkost fogad; hogy-elpusztítsa a szörnyet - és az eset janúit: Budapest, Keleti Károly u.

Telefon:Telefax: Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm A Polly kasszafúrót akar című epizódban Maci Lacika össze- áll a kis Titkos Mókussal, hogy.

Amikor Macinak mégis segítségre van szüksége ahhoz, hogy elkaphassa a tyúk- agyú rosszfiút, kiderül, hogy Bubu nem pillesúlyú haver.

Maci szörnyen búskomor lesz, amikor elrabolják bálványát, Szuper Szimatot. Megpróbálja követni mestere útmutatásait, ám egyetlen nyomot sem talál.

Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm Ren herceg és barátai továbbra is derül arra, hogy "Tula különleges adottságokkal rendelkezik, amit csapatát a könyörtelen kalóz-óriás, Bloth.

Ahhoz, hogy megszerezzék a következő legendás kincset, egy kicsi, visszataszító teremtmény segíiségére szorulnak az ismeretlen terepen.

Eleinte az állatka több gondot okoz, mint gondolták, de a végére mindnyájan megtanulják, hogy hogyan kell egymást kölcsö- Színes, szinkronizált amerikai film Diana egy harmincas éveiben járó gyönyörű és gazdag férjes asszony, akinek.

Egy este sze- mei előtt-ölik meg a fiút, őt pedig megerőszakolják. A lány bosszút esküszik. Julie egy divatos áruházban talál- kozik Dianával, ahová azzal. Az áruházi detektívek észreveszik, de Diana figyelmeztetésének köszönhetően megmenekül. Julie bevezeti új barátnőjét az izgalmas földalatti világba.

Vidseóiérásox jigyelerm.! Érdemes vásárolnia a "1 "1 -- videófilmjeit! Nemcsak a forgalma nő meg, hanem részt vehet játékunkon, és könnyen megnyerheti a kiadó további újdonságait! Ha a kiadónál vagy bármely nagykereskedőnél megvette a Flamex InterStar havi filmcsomagját, Önnek nincs más dolga, mint hogy beküldje számlája másolatát, nevét, címét — a lap alján található játékszelvénnyel együtt — a Flamex InterStar címére, és máris sorsoláson vesz részt, amelyen e videókazetták vásárlására jogosító utaiványt nyerheti Minden hónapban sorsolás!

Az utalványokat a Flamex InterStar által megjelentetett műsoros kazetták vásárlásakor a kiadónál lehet beváltani, tetszés szerinti arányban, az utalvány összegének mértékéig.

A beküldési kesg eretet l ee A szerencsés nyertesek névsora csak a Video lesz olvasható.

A magazin bemutatja a győztes tékásokat is! A sorsolások közjegyző jelenlétében zajlanak! Az alábbi díjakat a kiadó a december ig feladott pályázatok alapján sorsolta ki. A 30 négyzetméteres kis téka tavaly augusztusban — nyílt meg a város déli részén, a Szeged felé vezető úton, ami többszörösen is jó ötletnek bizonyult.

Egyrészt, mert ad- dig csak három videóköl- csönző működött Szentesen, a város más részein, más- részt pedig egyben munkaal- kalmat is jelentett az egész családnak, hiszen a nyugdí- jas férj mellett a feleség és a 22 és 28 éves ifjabb nemze- dék is a tékában dolgozhat.

Ötszáz filmmel nyitottak, s mivel a bevételt visszaforgat- Családi alapom ják az üzletbe, nagy örömöt okozott a legutóbbi Flamex- játékon elnyert főnyeremény, a 60 ezer forintos vásárlási utalvány, mivel így még töb- bet tudnak majd filmbeszer- zésre fordítani, nagyobb vá- lasztékot kínálva vendégeik- nek.

Korábban is megvásá- roltak minden Flamex-filmet, hisz az alkotások tetszettek a családnak — ám ami fonto- sabb a kölcsönzőbe járóknak is.

Gyakorta már az új meg- Vidsófilrn-kedvelők figyelerni Ismét 30 kazetta vár gazdára! Állítsa össze a Flamex InterStar videófilmjeiből tíz filmből álló sikerlistáját és küldje be a Flamex InterStar címére, együtt a lap!

Sikerlistáján jelölje be azt az egy filmet, amelyet szívesen látna videókönyvtárában! A listát beküldők közül tízen három Flamex InterStar filmet köztük bejelölt kedvenc is! Sikerlistáját legkésőbb január ig adja postára! Kérjük, a borítékra, vagy levelezőlapra írja rá: , Sikerlista".

Legutóbb például még z :; ele meg sem jelent Charlie Kaposvár, Muskátli u. Tóth László Bp.

Inczédi Dezső Bp. Mese rockkal, a törzsvendé- gek máris jelentkeztek köl- csönzési igényükkel, hogy ne maradjanak le az újdon- ságról Jó helyre került te- hát a nyeremény, s továbbra is érdemes a házhoz járó ETee: Hok István szegedi ügynöknek gyakran Miskolc, Lehár F.

Szerencse Attila Veszprém, Cserhát Itp. Balta László Szombathely, Pázmány P. A kazettákat a kiadó postázza. Nagyhatalmú ellenfelek, értetlenke- dő filmstúdió-vezetők, nagy szerel- mek, házasságok, gyűlölők és tiszte- lők serege, valamint állandó króni- kus pénzhiány — íme néhány jellem- ző kulcsfogalom, mely végigkísérte Welles életét.

A fo- tókról többnyire kérlelhetetlenül szi- gorú arc tekint ránk. Pillantása cson- tig hatol. De a szigorúság mögött egy művész szélsőséges személyi- sége rejtőzik. Komorság megfér nála zabolátlan vidámsággal, aszkézis dorbézolással és kicsapongásokkal.

A művészi értelemben rigorózus rendező falta az életet. Mindent át akart élni, amit néhány évtized alatt lehetséges. Rá bizony nem hatottak az egészségügyi kampányok és or- vosi meg baráti fenyegetések: majd minden képén ott látjuk kezében a hatalmas kubai szivart, más fotókon asztalnál ül, előtte hatalmas adag étel.

Az egyik mesteri pillanatkép sttievés közben mutatja a már teljesen elhízott rendezőt.

Szájából tucatszámra lógnak ki a tésztaszá- lak. A képen mintha csak egyik ked- venc figurája, Falstaff lenne látha- tó, az életélvezetéről ismert Shakes- peare-hős, akit egyébként a hatva- nas évek közepén el is játszott Éjféli harangszó Chimes at Midnight cí- mű filmjében.

Kevés filmes egyéniségről irtak annyi könyvet, cikket, elemző esz- szét, mint épp róla.

Scott Fitzge- rald elbeszélést írt róla, Aragon is A rendező-színész arcai méltatta egy írásában. A személyé- vel kapcsolatos adatok időnként ellentmondanak egymásnak, de azért a sok interjú és méltatás pozi- tív és negatív egyaránt nyomán ki- alakul az olvasóban egy remélhető- leg elég reális fantomkép erről a minden ízében titokzatos személyi- ségről.

Például tudjuk róla, hogy csoda- gyerek volt. Egyes híradások szerint már kétéves korában hibátlanul be- szélt, nem sokkal később rávetette magát a könyvekre, s ötéves korá- ban egy életre eljegyzi magát a szín- házzal: rendezéssel és a színész- mesterséggel, egyelőre persze csak otthoni bábszínházi előadások for- májában.

Shakespeare-imádata már egész korán megnyilvánult, Szinte ,még ki sem nőtt a földből", mikor i már Lear szerepében láthatták egy padláson. De minden más is érdekli, ami a színház világával kapcsolatos: dramaturgia, díszlettervezés, jel- mezkészítés.

Többek között zenei tehetséggel is megáldotta a sors, hegedült és zongorázott gyerekkorá- ban.

Anyja maga is zenével foglalko- zott, és a kis Orson számára nagyon fontos volt az anyai kapcsolat.

De az anyához fűződik élete első igazán szomorú élménye is: kilencéves, amikor anyja meghal. Sejthetően örök nosztalgia élt benne az anyjá- val töltött évek után, alighanem ez az Aranypolgár Citizen Kane, visszatérő vezérmotívumának titkos tartalma is: az örökre elveszett múlt siratása egyetlen szóba sűrítve: ró- zsabimbó rosebud.

Az Aranypolgár a szkeptikus és melankolikus Wellest mutatja be, ho- lott ez első műve az akkor még csak huszonöt esztendős művésznek.

Érdekes ötlet: a köl- csönzős minden ötvenedik meg- vett Hölgy keres forró szex stapleton után kapjon egyet in- gyen ajándékba.

Ké- sőbb vidámabb témákhoz is nyúl, sőt még krimikkel is kísérletezik. A neve- tés egyébként szintén a Welles-le- gendák egyike. Van, aki úgy emlék- szik: Orson mester kissé narcisz- tikussá vált, ha a hangjáról volt szó.

Imádott beszélni, mert tudta, kan rajonganak öszetéveszthetetlen basszusáért. Több játékfilm és tévés beszélgetés őrzi képen és hangban a hatalmas termetű színész-rendező harsogó kacagását. Ez a hang is épp- oly felszabadult és gátlástalan, mint sok más, ,mitikussá" lett tevékenysé- ge életében.

Evészetei Krúdy Gyula tollára kívánkoznak.

Mivel egy-egy gyártó több minőségi kategóriát hoz forga- lomba, Hölgy keres forró szex stapleton belül" érdekelt abban, hogy ezeket közérthető- en megkülönböztesse.

Szindbádként vi- selkedett a terített asztalnál. Fellini, aki mindig mindenben és mindenki- ben meglátta a lényeget, tömören így fogalmazott: ,Lassan evett, élvezked- ve: maga volt VIII.

Henrik vagy Jupi- ter, amilyennek gimnazista koromban képzeltem. Elete szinte csupa mítosz és legenda. Az video 13 első évek boldogok; még él a mama, J s a gyermek erősen zsenigyanús.

De nemcsak anyja művészi szenve- délyét kli, hanem apjának sze- rencsejáték-imádatából, egész bo- londos természetéből sok szorul Orsonba is. Talán innen, az apa lelki hagyatékából eredeztethető a ren- dező gyakori kóborlási láza, kísérle- tező habitusa. Mindent előbb ta- pasztal meg társainál.

Úgy tizenegy- tizenkét éves, amikor első szerelmi babérjait learatja; a nála természete- sen jóval idősebb nő azt hiszi, kora- vén tinédzserrel van dolga, pedig dehogyis Az udvarlás mellett a szí- nészkedésre is marad ideje — elő- ször egy iskolai társulatban. S köz- ben utazik is, sokat, sokfelé.

Olasz- ország lesz a nagy szerelme, ahová gyakran visszatér majd hosszabb időkre is.

Sőt, harrmadik felesége, akit ben vett nőül, olasz báró- nő volt. Művészi univerzalitása mindjob- ban kibontakozik: festéssel akar fog- lalkozni, de aztán Dublinban leszer- ződik egy színházhoz, s innen kezd- ve haláláig hű marad a porondhoz. Orson Wellest ugyan filmjei és film- szerepei miatt ismeri a fél világ, mégis bátran állítható róla, hogy el- sősorban színházi művész és szín- házi előadásokban gondolkodó ren- dező volt, s ez filmjeiben is jól érzé- kelhető.

A fiatal Welles meghatározó alak- ja lesz a chicagói művészvilágnak, a korai amerikai avantgárd színházi próbálkozások egyik vezéregyénisé- ge.

Huszonhárom éves, amikor elő- ször címlapfotón láthatjuk Time ma- gazin mint csodajelenséget. Ponto- san tudja, a művészet egyik alaptör- vénye, hogy a hamisat valószerűnek lássa a befogadó.

Valószínűleg a művészi utánzás iránti elméleti ér- deklődés, valamint a titkokkal és a fehér" varázslással szembeni he- ves rokonszenv indította arra, hogy mélyebben megismerkedjen a bűvé- szettel, mely aztán sírig tartó szóra- kozás és szórakoztatás marad nála.

Egyes munkatársait még forgatási és próbaszünetekben is bűvészmu- tatványokkal szórakoztatta. Sajnos később néhányeltüntetős" szám az életművet is jellemezte.

Több filmje talán örökre elveszett: az egyiket az ötvenes évek egyik szépségideáljá- ról, Gina Lollobrigidáról forgatta. Egyébként legtöbb megmaradt alko- tása is csupán töredék.

Befejezetlen maradt minden irodalom- és Welles- i nakodása miatt I nagyrészt vágatlan maradt. A gigan- rajongó nagy bánatára a Joseph Conrad-kisregényből készült A ső- tétség mélyén Heart Of Darkness,melynek ő maga vállalta a címszerepét, vagy élete végén a nagy vállalkozás, a több évtizedig érlelt Don Ouijote.

Egyik legjobb ba- rátja nem volt belőlük sok és közeli munkatársa, Alessandro Tasca di Cuto szicíliai herceg szerint Cervan- tes örökéletű és minden időkben ak- tuális regényalakja volt talán legna- gyobb hatással Wellesre minden könyvbéli figura közül.

A herceg ezt nyilatkozta a filmről: ,Uj munkájá- i ban, amin évek óta töprengett, Cer- vantes hőse természetesen korunk embereként jelenik meg. Ahelyett, hogy a szélmalmokkal szállna szem- be, a várost és környékét feldúló ex- kavátorokkal harcol Don Ouijote tekinthető Welles legközelebbi szel- lemi rokonának.

Filmjeiben a legtöbbször nem láttak pénzügyileg jó vállalkozást, s nehe- zen tűrték kérlelhetetlen egyénisé- gét. A sikertelen brazíliai vállalko- zásnak egyébként jelentős életrajzi i vonatkozása is van: a filmiparosok- berek életérőlamely végül anyagi okokból, valamint az RKO új vezető- je, a milliomos Howard Hughes vo- befejezetlen és tikus mennyiségű nyersanyag jó ré- sze megsemmisült, és Welles életé- nek egyik rejtélyes momentuma az is, hogy még azt sem tudhatjuk, ho- gyan, miért kellett pusztulnia a felbe- csülhetetlen értékű filmnek melynek Ez mind igaz lett volna a címe.

Othellofi, sz. Következő munkája — talán épp ezért, a magány és a kilátástalan anyagi helyzet hatására — merőben más jellegű volt, mint a brazíliai alko- I tás. Krimivel próbálkozott, méghoz- zá történelmi háttértörténettel: Az óra körbejár televízióból is rögzíthetett alkotás náci főhőse ,kétéltű" ember: békés családi életet él, s fiatal szerelme Loretta Young nem is sejti, kinek adta a szívét.

A fe- kete-fehér film nyugtalanító megálla- pítása: sohasem tudhatjuk, hogy az ártatlan külső mögött mi lakozik. A filmbeli szörnyetegnek, akit persze maga Welles alakított, az órák jelen- tik a tökéletes kikapcsolódást, máni- ákusan rajong az órák javításáért.

Ez persze metafora is egyben -— a to- ronyóra megjavítása még nem je- lentheti azt, hogy az ő sorsa nem fog beteljesedni.

A bűnös számára nem létezik menekvés.

Masszázs highlands ranch escort

Ma már, hogy Welles tíz éve halott, talán nem nagy tévedés kijelenteni, hogy összes hozzáférhető munkája közül első filmje, a nemrég óta szerencsé- re videón is hozzáférhető Aranypol- gár foglalkoztatta legtöbbet a kritiku- sokat és a filmértő közönséget.

Ugy is fogalmazhatunk, hogy az Arany- Polgár a par excellence Orson Welles-film.

Escort szolgáltatás north greenville-ben

Közhely ma már, hogy hozzászokva a ez a film Welles minden filmes és ál- talános emberi szkepszisét kifejezi. Egyik fontos szervező elve a titok, mely, mint láttuk, az egész Welles- életművet, sőt -életrajzot belengi. Kulcsszava, egyben a rejtély kulcsa a rosebud rózsabimbó szó, mely a főszereplő sajtómágnás egész elhi- bázott életét magába sűriti.

A film keretes szerkezetű: a nyitó és záró- képekben egyaránt Kane polgár re- zidenciáját látjuk a kapu felől. Itt ol- vasható a metaforikus jelentésű ki- írás is: Tilos a bemenet! Aki ,érti" a filmet, nem csupán egy rozsdásodó táblát lát a feliratban, hanem a fő- szereplő életének megközelíthetet- lenségét is mélyebben átérezheti.

Mellesleg a nyíitó- és záróképek tel- jes ellentétben állnak a film középső részével, mely egy ember erkölcsi fejlődésrajzaként, illetve sajátos kar- riertörténetként is nézhető.

Erde- mes ebből a szempontból egyszer végigfigyelni Welles-Kane arcvoná- i sait. Az arc, illetve az egyes részle- tek módosulásai híven követik a jel- lemfejlődést illetve visszafejlődést, értéktelenedést.

Az említett keret- képsorok azonban nem efféle jel- lemábrázoló filmet sejtetnek, hanem valamiféle titokzatos környezetet és varázslatos mesét ígérnek. Kane há- zának szellemkastély-jellege van — talán ismét csak a titok jegyében.

A záróképek láttakor persze már min- dent jobban ért a néző, és pontosan tudja, hogy az, amit a nyitó képsor- ban rejtelemnek hitt, valójában a ha- lál jegyében fogant bevezetés. Nem véletlen tehát e néhány másodperc- nyi részlet lassú ritmusa — különö- sen, ha a film más részleteinek vil- lámgyors vágásaival, pergő ritmusá- val vetjük egybe.

Az is közhely e filmmel kapcsolat- ban, hogy Kane valójában Welles tü- körképe, ha úgy tetszik önarcképe. A lángok martalékává váló szánkót, mint egyszerre fájdalmasan nosztal- gikus és a gyermekkortól örökre bú- csút vevő jelenetet, Welles kritikusai szeretik a rendező-színész életére is kivetíteni: Kane polgár és Welles élete hiába zajlott reflektorfényben: örökre — megfejthetetlen — maradt.

Louis Aragon egy es cikkében hitet tesz az Aranypolgár mellett, a világ legnagyobb hatású filmjei egyi- keként emlegeti, olyan remekművek társaságában mint Chaplin Mon- sieur Verdoux-ja, Eizenstein Rette- gett Ivánja vagy Renoir A játéksza- bálya.

Kane polgárt mint jellemet olyan érzékletes figurának tartja, mint Stendhal Julien Soreljét. Külön figyelmet érdemel a film technikai szempontból is.

Welles, a színházi ember jó néhány újítása szemléltethető az Aranypolgáron. Egészen különös módon kezeli a ka- merát, felfedezi a kép mélységét, előszeretettel alkalmaz változtatható gyújtótávolságú és nagy látószögű objektívet, eljátszik idővel és műfa- jokkal, vagyis keveri a játékfilm és a dokumentumfilm elemeit, s ugyanígyugrál" a filmritmusok között is: hol lí- raian hömpölyögteti a cselekményt, hol pedig nekirugaszkodik, és szá- guld.

Az Aranypolgár mindenképpen alapmű, melyet nemcsak a filmekkel hivatalból foglalkozóknak, hanem minden filmszerető embernek ismer- nie illik.

Technikai szempontból megemlít- hetőek persze más filmjei is. A sang- haji asszony például, melynek sokszoros tükrözéses jele- netei méltán váltak híressé. Vagy bármelyik olyan műve, melyben egy parabolát, erkölcsi tartalmú példáza- tos történetet filmesít meg, illetve je- lenít meg a vizualitás eszközeivel.

A legnagyszerűbb ezek közül minden bizonnyal a Mr. Arkadin meséje a békáról és a skorpióról. A történet lényege, hogy az árnyékát senki sem lépheti át, még akkor sem, ha mindent megtesz ennek ér- dekében.

A jellem alapvető vonásai állandóak, a változások csupán fel- színiek. A Kane-történet, illetve a film mint technikai bravúrok tárháza — régóta tananyag a filmfőiskolákon. Ám a maga idejében nem aratott egyértel- mű sikert. Történetének pikantériájá- hoz tartozik, hogy a sajtómágnás Hearst úgy vélte, a film őróla szól, s nem éppen pozitív hangon.

Ezért az- tán a birtokában levő lapok becs- mérlő kritikákat írtak a filmről és ren- dezőjéről, s más módokon is meg- próbálták lejáratni Wellest.

Sikertele- nül. Szinte még gyerekfejjel gondozza és adja ki Shake- speare Három dráma című köte- tét, igaz, ekkor még Roger Hill ne- vű tanára segédle- tével.

A negyve- nes évek végén csinálja meg első Shakespeare-film- jét — szinte fillérek- ből Machbeth, — miután már ki tudja, hány- szor játszotta el színpadon — ked- venc Shakespea- re-szerepeit.

Ezt a Welles megérté- se szempontjából oly fontos produk- ciót — Macbethet mint minden fur- csa, torz és el- lentmondásos Shakespeare-ala- kot, megpróbálja Benjamin Franklinként ben megértéssel és szeretettel eljátsza- ni; szinészi empátiájáról külön tanul- mány készülhetne!

Az Othello követi egy évvel később, immár Európá- ban, amelyért ben Cannes- ban Arany Pálma-dijat kap. Majd a hatvanas években formálja meg, im- már öregedve, talán legkedvesebb Shakespeare-figuráját, Falstaffot, az Ejféli harangszó című filmjében. Falstaffként óriási sikere van Euró- pában, a párizsi bemutató valóságos diadalmenet.

Aztán következik az újabb csalódás, ismét Amerikában.

Az ottani lapok leripacsozzák nagy színészüket, a filmet se tartják vala- mi nagyra. Welles ismét kénytelen belátni, hogy Európa neki valóbb hely, ahol még tudják értékelni a Falstaff-film csatajeleneteinek újsze- rű kamerázását, az érdekesebbnél érdekesebb snitteket.

Később még egyszer visszatér filmen Shakes- peare-hez és az Othello-témához ban Az Othello forgatásate- hát a Shakespeare-feldolgozások szempontjából nézve az életmű ele- jétől végéig elkészült darabjait azt mondhatjuk: tizenkét filmjéből né- gyet az angol drámaíró műveinek szentelt.

A rekordok azonban folytathatók. Egy rövid áttekintés se képzelhető el anélkül, hogy ne szólnánk Welles legbotrányosabb irodalmi feldolgozá- sáról, az H. Wells-regényből ké- szült Világok harca című rádióadap- tációról A színész hallatlan kifejezőerejét dicséri a rádiójáték ha- tása Amerikában.

Több pszichológi- ai dolgozatot írtak már a mű keltette pánikhangulatról. Az előadás után Amerika különböző államaiban pá- nik tört ki, ugyanis sokan azt hitték, valódi hírek számolnak be élőben a Földet megrohamozó marslakókról.

Welles és kis társulata a darab elő- adásakor nem is álmodta, hogy pro- dukciójuknak ilyen elképesztő hatá- sa lesz a rádióhallgatók körében.

Mégis az lett az eset vége, hogy a nagyhatású produkció- ért Welles díjat vehetett át az N. Aztán valószínűleg már szaladt is vissza Anthony Perkinsszel ben a Mercuryba állandó rohanás- ban voltahol egyébként szintén Shakespeare-előadásokkal vált ne- vezetessé: első bemutatója a Julius Caesar volt ben.

Forró puertoricói lányok meztelenek Hölgy keres forró szex stapleton.

A Federal Theaterben pedig megrendezte a néger színészek Macbethjét, illetve egy modern felfogású, öltönyös Ju- lius Caesart, mely egyes színháztör- ténészek szerint Mussolinit volt hivatva ábrázolni. Shakespeare kü- lönben haláláig foglalkoztatja. Az öreg Welles sokáig készült a Lear ki- rály megfilmesítésére, erre azonban már nem maradt ideje.

A második világháború után több elismerésben részesült, Európában és Amerikában egyaránt. A már em- lített Arany Pálma-díj mellett két amerikai kitüntetésre is felterjesztet- ték.

Előbb Oscar-díjat ítéltek oda ne- ki, ezt azonban Welles nem vette át személyesen. Ez volt a ,bosszú" Amerikán, és egyáltalán: a hollywoo- di filmcézárokon.

Helyette John Huston vette át a díjat. Welles azzal mentette ki magát, hogy éppen Spa- nyolországban tartózkodik. Pedig otthonában nézte televízión a díját- adást, s közben állítólag jókat kun- cogott magában.

Később azonban, amikor az Amerikai Filmintézet élet- műdíjat ítélt oda neki, azt már sze- mélyesen vette át, mert úgy érez- te, ha későn is, de elismerték egy élet munkáját.

Néhány évvel a halála előtt immár ő volt az, aki Cannes-ban díja- kat adhatott át nem kisebb személyi- ségeknek, mint Robert Bresson és Tarkovszkij. Welles egy szó nélkül elhagyta a porondot. Többen észrevették már, hogy Orson Welles alakításaiban mindig található valamilyen szomorú, eset- leg melankolikus mellékzönge.

Ez is hozzátartozik titkaihoz. Barátaival se osztotta meg bánatainak rejtélyét.

Barátai mégis úgy érezték, csöndjei igen beszédesek. Fiatalkorában jó- képű és jóalakú színész volt. Ha repü- lőgépen utazott valahova, két helyet kellett foglaltatni neki. Visszatérő rémálmok gyötörték, hatalmas szob- rokkal küzdött, mint Don Juan.

Mégis, egy interjúban azt nyilatkozta, hogy ha csak egyetlen módunk van rá, életvidámnak kell lennünk. A legellentmondásosabb rende- zők egyike volt, aki minden trauma után képes volt újrakezdeni a mun- kát.

Szexi mama Hölgy keres forró szex stapleton friss puncit.

Hetvenévesen, Máté J. György video 15 £ a zt A 1 legkézenfekvőbb! Hiszen felkészült szakembereink nem csupán a készülékek kiválasz- tásánál szolgálnak naprakész infor- mációkkal, hanem hosszútávon állnak a jövőben is rendelkezésére Adi tanácsadással, valamint kiterjedt f ki szervízhálózattal.

GSM készülékek, kiegészítők, tel- § jes típusválasztékkal a legkedve- zőbb árakon!

Tel:Mintabolt: Bp. Király u. Bartók B. E készülé- kek terjedése Nyugat-Európában a es évek végére, as évek első felére tehető, de nem sokat késett hazai megjelenésük sem.

Nos, az akkori felültöltős készülékekhez ké- pest mind mechanikai kialakításuk- ban, mind elektromos felépítésükben sokat változtak a magnók. Miközben látszólag a belső felépítés sokkal át- tekinthetőbb, ,tisztább" lett, aközben a műszaki paraméterek tovább javul- tak, a szolgáltatások köre nőtt, az egyre egyszerűsödő kezelhetőség mellett.

Nem véletlen tehát, hogy el- ső ránézésre viszonylag egységes a minősítésünk, azonban az eseten- ként nem is csekély különbségek a táblázatok oszlopaiban rejtőznek.

Az AARGH Artists Against Hölgy keres forró szex stapleton Government Homophobia antológiát második feleségével és közös szeretőjükkel állítják össze, Szexi női csillagok meztelenül a meleg jogi mozgalmat támogassák a nagy vihart kavart Szexi nénik videói törvény as záradéka ellenében, melyhez olyan szerzők hozzájárulását nyerik meg, mint Frank Miller, Robert Crumb, Art Spiegelman vagy Hunt Emerson.

Egy kis technika Minden vásárlás a választás dilem- májával kezdődik. A döntés még ne- hezebb, ha ezt olyan első hangzásra ismerősnek tűnő dolgok bonyolítják, mint: fejek, normák, rendszerek.

Nos, vegyük sorra ezeket.

Royal tunbridge wells hívás lányok szolgáltatás

A fejek száma elsősorban azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatásokra képes a videó. A legegyszerűbb ké- szülékek a ,kétfejesek", amelyek normál sebesség mellett ezt hívják Standard Playnek és SP-vel jelölik tudják felvenni a műsorokat és leját- szani a felvételt.

A színésznő egy ideig eltávolodik a filmkészletektől, hogy a családjának szentelhesse magát. Visszatér a képernyőre az ben megjelent LA Confidential elismert és sokszoros díjat kapott új noir thriller női főszereplője.

Curtis Hanson író és filmrendező egy mérgező femme fatale szerepével bízza meg őt. Ennek ellenére úgy dönt, hogy három évre abbahagyja a turnézást.

A film kritikusok által elismert. A es éveket ennek ellenére egymást követő kritikus kudarcok jellemzik. Három játékfilmet védett ben : a Cellular című koncepcionális akcióthrillertamelynek ő a főcímke, a Jeff Bridges mellett főszereplésével készült Életvonalak című vígjáték-drámátvalamint John Corbettel szemben az Elvis elhagyta az épületet című romantikus vígjáték.

Mindegyikük észrevétlen marad. Aáttért a kevésbé kitett szerepek: ő ismét megpróbálta a kórus thriller kártya Even Money és játszott egy First Lady az akciófilm The Sentinel által vezetett Kiefer Sutherland és Eva Longoria.

Még egy melodramatikus tévéfilm, a La Légende de Séréna főszerepét is elfogadja. Az -ben költözött el produkciók: ő játszotta a támogató szerepet a dráma Távol a Scorched Earthírta és rendezte a mexikói Guillermo Arriagaés hordozza Charlize Theron. A filmet a torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Eljátssza a Míg ő volt kint című bizalmas thriller háziasszonyának hősnőjét isés végül ismét az Amerikai irodalom klasszikus adaptációjához ajánlja az InformereketBret Easton Ellis adaptációját Gregor Jordan rendezésében.

A játékfilm premierje a Sundance Filmfesztiválona hónapban Először a Charlie Saint-Cloud titka című dráma hősének édesanyját játssza, akit a növekvő tehetség, Zac Efron játszik ; ben a Black November című akciófilm szereplőinek része voltés Paul Haggis irányításával forgatta a Puzzle kórusfilmet.

A es évet két észrevétlen projekt kiadása jellemzi: a 4 perces mérföld című sportdrámaahol Richard Jenkinsnek ad választés az I am here című koncepció thrillerrel megpróbálja újra az akcióhősnő kártyájátírta és rendezte: Anders Morgenthaler.

Az as évek sztárforgatókönyvírója, Shane Black rendezi A kedves srácok című thriller akcióvígjátékában.

A színésznő újra egyesül Russell Crowe és kölcsönöz neki jellemzői, hogy egy kegyetlen nő a hatalom es Los Angeles-ben. A film kapja az első pozitív visszajelzés, hiszen 8 mérföld. Ez az előtérbe való visszatérés lehetővé teszi számára egy nyíltan kereskedelmi projekt folytatását : a Fifty Shades Darker harmadik főszerepéta Fifty Shades of Grey adaptáció folytatását.

A Házasságot folytatnak Szövetségükből születik egy lány, Írországban Eliesse Baldwin, akit Addie néven ismernek A pár különválik Alec Baldwin Az ígéret magunknak című könyvében azzal vádolja Basingert, hogy az elválás óta megtiltotta neki a lányuk találkozását.

A válást követően Basinger megszakítja a kapcsolatot testvérével, Mick-kel és az anyjával, azzal vádolva őket, hogy volt férje mellé álltak.

Azonban közel áll apához és nővéréhez, Ashley-hez. Pénzügyi nehézségei miatt ban kénytelen volt újraértékesíteni.

A város most egy bizonyos Wayne Mason ingatlanfejlesztő tulajdonában van. Kim Basinger a Barbara Waltersnek adott interjújában elismeri, hogy "ebből semmi jót nem lehetett tanulni" egy családi nézeteltérés miatt.

Pénzügyi nehézségei fokozódnak, amikor feladja a vitatott Box Box Helena című film befejezését. A stúdiók beperelik őt, amit megnyernek.

Arra kötelezték, hogy fizessen nekik 8 millió dollárt, és kénytelen volt csődbe menni. Fellebbezi az ítéletet. A bíróság, miután megállapodott vele, megállapodást talál a stúdiókkal egy kevésbé fontos kártérítésről. Kim Basinger vegetáriánus és állatjogi aktivista.