Egyetlen muszlim események plano

Egyetlen muszlim események plano A tatár fejedelem három lányát küldte hozzá, hogy tartsa meg mind a hármat, ha pedig úgy tetszik, vegye el az egyiket és adja nőül a másik kettőt jobbágyainak. A holttesteket a városfalakon katapultokkal áthajigálták, megfertőzve a benti lakosokat. A mongol írástudók a A magát Dzsingisz egyik leszármazottjának valló 6 Timur Lenk fellépett ugyan egy nagyszabású mongol restaurációs kísérlet érdekében a 14 -

  • tudok:
  • Tudok angolul és görögül
  • Mi a hobbim:
  • Blogolás

Az iszlám tanítása szerint, Ádám is egyike volt a prófétáknak. A Koránt mi muszlimok, a kinyilatkoztatás óta arabul recitáljuk, éppen úgy, ahogy azt Mohamed próféta is tette 14 évszázaddal ezelőtt. A Koránt - Mohamed próféta szunnájával együtt - az emberiség számára leküldött egyetlen megbízható útmutatásnak tartjuk.

Ez egyben azt is jelenti, hogy sem hozzátenni, sem elvenni belőle, sem másféleképpen megváltoztatni nem lehet. Az arab nevek, kifejezések átírásakor egyébként, könyvünk további részében is, elsősorban mindig az érthetőségre törekedtünk.

Az arab szövegek latin betűs átírása ezért néhány esetben eltérhet a valódi kiejtéstől. Tekintve, hogy e munka inkább ismeretterjesztő jellegű, nem kívántuk sem az un. Héber nyelven a Teremtőt Eloah tbsz.

Elohim -nak nevezik, míg Jézus nyelvén9 az Alaha szó jelentette Istent. Az Allah szó Isten helyes arab elnevezése, mert ez az egyetlen kifejezés, amelynek nincs többes száma és neme.

Nincs Isten, csak ő, a könyörületes, az irgalmas. A muszlimok Allahra úgy tekintenek, mint a világegyetemben található összes dolog teremtőjére és fenntartójára, akinek nincs párja, nincs fizikai formája és nincs társa az ő istenségében.

Ez az iszlám egyik alaptétele, vagyis az egyistenhit lényege. Mint azt a bevezetőben említettük: az iszlám és a nyugati civilizáció közös tőről fakad. Egyebek mellett például kulturális, etnikai és vallási törésvonalakról beszélnek, vagyis nem arról, ami összeköti az emberiséget, hanem, arról ami — szerintük — szétválaszt és ellenségekké tesz népeket, nemzeteket.

Főként erről szól — többek között — a rasszizmus, a neokolonializmus és az iszlámellenesség Hogy közösek a gyökereink? Azért, mert hitünk szerint az iszlám14 nem új vallás. Az iszlámot maga Isten alapította és kezdete Ádám korára nyúlik vissza.

Vagyis, ez a vallás a kezdettől fogva létezett és az idők végeztéig létezni, folytatódni fog. Isten küldötteként a különböző korokban, a különböző nemzetekhez számos próféta érkezett.

Ők15 béke legyen velük valamennyien Isten eredeti vallását, az iszlámot tanították. Engem szolgáljatok! Nem tartották be az erkölcsi előírásokat, nem tisztelték az emberi életet, az erős uralkodott a gyengébb felett, törzsi háborúk dúltak, népek vándoroltak egyik helyről a másikra.

Olyan korábbi, óriási birodalmak, mint az egyiptomi, vagy a római — melyeknek fejlett társadalmi és államrendszerük volt — megbuktak, elhaltak. Különösen szembeötlő volt a romlás az Arab-félszigeten, ahol különféle bálványimádó törzsek hadakoztak egymás ellen, akik nemcsak egymást gyilkolták kíméletlenül - hanem, ha érdekeik úgy kívánták - a saját utódaikat is.

A lánygyermekeket például élve eltemették azért, hogy ne hozzanak szégyent a családra, időnként a fiúkat is megölték azért, hogy ne legyenek 9 Vagyis, arámi nyelven. Használják például a Mohammed, a Muhammed vagy a Muhammad változatot is.

Mi ebben a könyvben, a Magyarországon leginkább ismert és meghonosodott Mohamed változatot alkalmazzuk. Arabul: al-rahi, al-rāhi. Ez az Isteni Útmutatás az emberiség egész történelmén átívelő hosszú folyamat, amelynek során az alapelv, a lényeg soha nem változott!

Allah — az egymást követő kinyilatkoztatások, sugallatok során felelősségtudatra hívta az embereket, emlékeztette őket a Hozzá fűződő viszonyukra, az evilági küldetésükre és az azt követő elszámolásra. Az ősi mekkai szentély, a Kába körül különféle istenségek képmásait, bálványokat helyeztek el, azokhoz imádkoztak, fohászkodtak, azoktól várták sorsuk jobbulását.

Ilyen történelmi körülmények közepette, ben látta meg a napvilágot Mohamed.

Teljes nevén Muhammad bin Abdullah bin Abdulmuttalib bin Hásim, a későbbi próféta, aki miután apja és anyja hamar elhaltak, korán árvaságra jutott.

Locust villa szex barát japán

Előbb nagyapja, majd annak halála után nagybátyja nevelte. Mohamed nehéz sorsa ellenére, már fiatal korában kitűnt társai közül, azzal, hogy becsületes és jó erkölcsű személy volt. Felnőttként a korabeli mekkai, törzsi társadalom megbecsült, igazmondásáról és igazságosságáról, megbízhatóságáról híres tagja lett, aki gyakran elvonult az egyik Mekka melletti hegyen lévő, Híra nevű barlangba, elmélkedni.

Egy ilyen alkalommal megjelent előtte Gábriel angyal, és azt mondta neki: — Olvass! A te Urad a legnagylelkűbb, aki írótollal tanított, megtanította az embert arra, amit nem tudott. A hit terjesztését titokban, először a közeli rokonai és barátai körében kezdte el.

A mekkai hitetlenek azonban egy idő után rájöttek erre, és elkezdték őt és követőit, az iszlám híveit, üldözni és bántalmazni.

A muszlimok ezért — Isten parancsára — ben Medinába vándoroltak, és ott megkezdték egy iszlám állam létrehozását. A Próféta Allah dicsérete és békéje legyen vele és kísérete, számos csata megvívása után békével tért vissza Mekkába.

Ezt követően egyre több ember vette fel az iszlámot. Mohamed Allah dicsérete és békéje 18 Korán, A helyes úton járó muszlimok ma is ezt a Koránban kinyilatkoztatott és a prófétai hagyományokkal, tanításokkal szunna 19 megerősített útmutatást követik. Alapvető érvként fogadják el, hogy az isteni kinyilatkoztatás, az Egyedüli Isten, Allah által leküldött törvények, az ember által nem módosíthatók, nem átalakíthatók, nem átformálhatók, nem változtathatók meg.

Másként fogalmazva: az isteni törvény örök és megváltoztathatatlan! Az ember életét, életmódját kell ehhez az Allahtól kapott törvényhez alakítani, és nem pedig fordítva, mint ahogy napjainkban is sokan szeretnék!

Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi Allahnak vetjük alá magunkat.

Az iszlám nem korlátozódik egyetlen népre, népcsoportra, vagy egy meghatározott területre, illetve országra sem, hanem az egész világot átfogó vallás. Ezzel kapcsolatosan két dolgot érdemes leszögezni: az egyik, hogy nincs külön arab, török, vagy magyar tehát nemzeti, népi iszlám.

Hogy ez egy olyan sokrétű és gazdag tartalommal rendelkező világnézet, amelynek hatásköre kiterjed az emberi élet minden területére. Hogy az egyén életét és vele együtt az egész társadalmi rendet is olyan helyes pályára igyekszik terelni, amelynek célja, hogy béke, megelégedettség és jólét töltse be az egész világot!

Az iszlám tehát az élet minden területét magában foglaló vallás és életforma. Nem csak az ember lelki tartását, élettel szembeni 19 A kifejezés szó szerinti jelentése szokás, gyakorlat, megszokott eljárás, cselekedet, szabály vagy használat. Az iszlámban a szunna kifejezés Mohamed próféta Allah dicsérete és békéje legyen vele mondásait, cselekedeteit és szokásait jelenti.

Például: az embertársainkkal való viselkedést, a politikát, a jogot, a gazdaságot, a kultúrát és a civilizációt is. Az iszlám például a jó munkát, az emberi alkotó tevékenységet is egyfajta istentiszteletnek tekinti. Ez utóbbi például az egyik legmagasabb rendű istentisztelet az iszlámban.

Épp úgy, mint a társadalom legfontosabb alkotó elemének — a családnak a védelme — működőképességének biztosítása, megőrzése. Mindezek után, ha nyelv- tanilag vagy jelentését illetően vizsgáljuk, mit jelent e vallás elnevezése, a következő eredményre jutunk: Az iszlám arab kifejezés, amely az sz-l- m hárombetűs szógyökből származik.

Szó szerinti jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember békében él önmagával és környezetével. Az alávetés pedig, az Egyedüli Isten, Allah parancsai iránti alázatot, odaadást és engedelmességet feltételez. Másként fogalmazva: Az iszlám értékrendje szerint az ember önmaga igazi testi-lelki békéjét csak Istennek való odaadással és engedelmességgel érheti el.

Ez az istenimádat az, amiért az ember, mint teremtmény, meg lett teremtve. Hiszünk abban, hogy Ő az, aki képes azt tenni velünk, amit akar, és Ő az, aki ha akar ad nekünk, pénzt, vagyont, tudást — mindent, és ha akarja, mindezt elveszi tőlünk.

Őneki tartozik az összes teremtmény és az övé minden. Majd tudatja velük azt, amit tettek a Feltámadás Napján.

Bizony Allahnak minden dologról tudomása van. Ő a Hatalmas és a Megbocsátó. Középkori magyar nyelvünk bővelkedett a muszlim szó szinonimáiban: izmaelitáknak, a muzulmán szó elrontásával böszörményeknek, a saracenus-ból szerecseneknek, a Khorezm helynév után kálizoknak nevezte az iszlám Magyarországon élő követőit.

Ez az elnevezés ugyanakkor sérti az iszlám valóságos szellemét, tartalmát is. Hiszen mi muszlimok nem imádjuk Mohamedet Allah dicsérete és békéje legyen velesem más teremtett lényt.

Mint azt fentebb kifejtettük, hitünk szerint csak Allahot, az Egyedüli Istent lehet imádni.

Mi muszlimok, mindkét szóhasználatot elutasítjuk.

Ő indulatosabb Egyetlen muszlim események plano körmönfontabb elődeinél.

Ez az elnevezés azt sugallhatja, hogy e vallást Mohamed Allah dicsérete és békéje legyen vele találta ki, és nevét alapítójától kapta.

A muszlimok nem úgy tekintenek Mohamedre Allah dicsérete és békéje legyen velemint például egyes művészeti irányzatok például a dadaizmus, a futurizmus, az impresszionizmusvagy a marxisták a vezetőjükre.

Mi muszlimok meg vagyunk róla győződve, hogy minden ember vele született istentudattal35 jön a világra.

Isten a teremtés során minden teremtménye természetévé teszi a jóságra, a kegyességre és az Allah, az Egyedüli Isten megismerésére irányuló törekvést.

A teremtmény környezete, neveltetése és életkörülményei azok a tényezők, amelyek megerősítik, vagy elhomályosítják ezt a törekvést.

A te Urad nem igazságtalan a szolgáival szemben. Jézus anyja, az iszlám vallásban a legjobban tisztelt nők közé tartozik, ártatlansága, jámborsága, és Istennek való elhivatottsága miatt. A muszlimok hite szerint Jézus fogantatása Mária méhében csoda volt, mivel Mária érintetlen nő volt.

Az idegen eredetű müszülmán, müszlümán muzulmán, továbbá a mohamedán név használata helytelen, tehát mindenképpen kerülendő! Az egyes orientalisták által használt mozlim, moszlim régies változat, illetve a moszlem pedig, mivel az arab muszlim szó rossz kiejtéséből, elferdítéséből származik, ugyancsak helytelen.

És lett. Ugyanakkor hiszünk abban is, hogy Mohamed Allah dicsérete és békéje legyen vele Isten utolsó prófétája és küldötte, nem az iszlám megalapítója, hanem annak lezárója volt. Vele jött Isten üzenetének átfogó, teljes és végső formája. Az ő feladata volt, hogy az előző prófétákat igazolja és kijavítsa azt, amit tanításaikban az emberi fondorlat meghamisított.

Küldetése nemcsak az arabokhoz, hanem minden néphez szól és minden időre érvényes!

Más részek sokkal hamarabb összeomlottak, és ezek voltak azok a jobban letelepedett területek, ahol Egyetlen muszlim események plano kellett alkalmazkodni a helyi erkölcsökhöz, és ahol a nomád életmódból kevesebb maradt meg.

Miben hisznek még a muszlimok? Hiszünk Allah angyalaiban,38 és hiszünk a Könyvekben,39 az Ó- és Újszövetség isteni eredetében. Elvetjük azonban azok néhány részét, mert azok nem hű megfelelői annak, amit Allah az iszlámban kinyilatkoztatott, hanem emberi kéz beavatkozására utalnak.

Noha úgy hisszük, hogy Allah mindenható, és Neki van rendelve az egész teremtett világ; ugyanakkor azt valljuk, hogy Allah az embert szabad akarattal, választási- és cselekvőképességgel áldotta meg, 41 és ezért Allah teljesen igazságosan teszi erkölcsileg felelőssé őt azért, amit életében tesz.

Szabad akaratának megfelelően mindenki követhet el kisebb-nagyobb hibákat, bűnöket. Például az oktalan emberölés,45 a lopás, a paráznaság,46 a szülők elhanyagolása, a csalás és a rosszindulat… A döntés Allah kezében van.

Ha akarja most vagy később megbünteti, s ha akarja, megbocsát neki. Ő azt mondta: — Világos és vitathatatlan érvek 38 Az angyalok Isten teremtményeinek egyik csoportja, akik fényből lettek teremtve.

Láthatatlan világban élnek, és életük minden pillanatában Allahot szolgálják, őt magasztalják. A muszlimok hite szerint minden embernek két külön angyala van, akik a cselekedeteit feljegyzik.

Sőt az előbbiekről azt is mondja, hogy már azokban benne foglaltatik Mohammed próféta Allah dicsérete és békéje legyen vele személyleírása és küldetése is.

Ilyen például Jézus személyének felfogása: A korai keresztények jó része még nem tartotta Jézust Isten fiának. Az ember élettörténetét az anyaméh angyala írja meg akkor, amikor a születendő gyermek még csak négyhónapos magzat.

Az angyal azt a parancsot kapta Allahtól, hogy írja meg a táplálékát, élete történetét, hosszát és azt, hogy a Paradicsomba, vagy a Pokolba jut-e. Al-Bukhári és Muszlim hagyománya 43 Az öröklött, vagy eredendő bűn fogalmát az iszlám nem fogadja el. A Korán szerint ugyanis, mindenki a tisztaság természetes állapotában születik fitra.

Bármivé válik is egy ember a világra jötte után, az a külső tényezők befolyásának eredménye. Az egyik, hogy a bűnös gondolat, szándék, vagy rosszindulat bocsánatos bűnnek számit mindaddig, amíg valaki ki nem mondja, vagy meg nem cselekszi őket.

A bűnöknek — egy hadísz szerint — három fajtája van. Lásd: Korán, Vele jött le Isten üzenetének átfogó, teljes és végső formája.

Végül Egyetlen muszlim események plano utódállamok mindegyike átvette a helyi lakosság uralkodó vallását: a mongolok uralta kínai Jüan-dinasztia keleten eredetileg a nagy kán birodalma a buddhizmust és a sámánizmust, míg a három nyugati kánság az iszlámot.

Az ő feladata volt, hogy az előző prófétákat igazolja és kijavítsa azt, amit tanításaikban az emberi fordulat meghamisított. Ezért nevezzük őt a Próféták Pecsétjének. Vagyis, ő semmiképpen sem tekinthető az iszlám első prófétájának, hanem az utolsó; nem az iszlám megalapítója, hanem annak lezárója.

Aki megéri, az tömérdek nézeteltérést lát majd, ezért ragaszkodjatok szunnámhoz, 48 életmódomhozés az utánam következő kalifák a helyembe lépők szunnájához.

És vigyázzatok, kerüljétek el a vallási újításokat, hiszen minden újítás kitaláció, és minden emberi kitaláció, tévelygésbe visz! Az emberek azonban megváltoztatták ezt az eredeti tanítást, és számos, egymás ellen áskálódó szektát, vallási csoportot alakítottak ki, egyházakat és vallási köntösbe bújtatott szervezeteket, újabb és újabb ideológiákat hoztak létre.

Különféle elméleteket gyártottak, filozófiai irányzatokat, eszmerendszereket alakítottak ki. Mindezt azért, hogy az isteni igazságról eltereljék a figyelmet, ellentéteket szítsanak a népek, a nemzetek és az egyes emberek között.

Az iszlám mind a mai napig őrzi az Isten egyedüliségéről és az emberek testvériségéről szóló tanítást.

Arra törekszik, hogy ezt az igazságot mindenkinek átadja, de egyúttal tiszteletteljes és toleráns is maradjon minden istenhittel és azok híveivel szemben, amelyek az iszlámmal együtt az egy és egyedüli istenben való hitet vallják.

A történelem során — gyakran évszázadokon keresztül — félremagyarázták, félreértették a vallást. Néhányan kizsákmányolásra, elnyomásra használták, ürügyként szolgált az előítéletességre és üldözésre, az üldöztetésre.

Míg mások például egyes királyok, államfők, vagy diktátorok, hatalmuk és uralkodásuk megszilárdítására használták. A próféta szunnájának gyűjteményét pedig hadísz-nak, vagy hadíszok-nak nevezzük. A vallás nevében elkövetett igazságtalanságok úgy nyertek büntetést, hogy maga a vallás, a vallási tudat szenvedett miatta hiányt: Újra és újra megjelent a világban a hitetlenség, a vallásos emberek kirekesztése, megkülönböztetése, üldözése, az iszlámellenesség.

Wellington forró lányok kép

Napjainkban sok vallásos szervezet, egyház, felekezet van a világon és mindegyik az egyetlen, igaz vallást akarja bemutatni. Sokféle tanítás van, amelyről azt tartják, hogy Isten azért küldte, hogy megtanítsa az embereket a helyes útra. De ezek a tanítások ellentmondanak egymásnak és az emberek között nézeteltérésre adnak okot, heves indulatokat keltenek, ahelyett, hogy testvérré tennék az embereket az Egyedüli Isten, Allah színe előtt.

Mi muszlimok azt mondjuk: az iszlám vallás a legtágabb értelemben véve egyedülálló és felülmúlhatatlan.

Orosz testradírozás irvington

Elsősorban azért, mert Istentől jött, hogy megmutassa az emberiségnek a helyes utat. Másrészt azért, mert az ember természete és legfontosabb szükségletei általában ugyanazok minden időben, minden korban. Ez a felfogás arra a következtetésre vezet bennünket, hogy: egyetlen igaz vallás jött, az egy, ugyanazon Istentől, amely az emberiség mindenkori problémáira választ ad.

Ez az igaz vallás az iszlám. Mohamed próféta Allah dicsérete és békéje legyen veleÁbrahám, Mózes és Jézus béke legyen velük követői egyaránt muszlimok voltak.

Az iszlám volt, és folyamatosan lesz, Isten egyetemesen igaz vallása, mert Isten egy és változatlan, és mert az emberi természet és az emberi szükségletek ugyanazok — időtől, helytől, rassztól, kortól és minden mástól függetlenül.

Az iszlám nem csak spirituális és intellektuális szükségletnek tartja a vallást, hanem szociális és univerzális szükségnek, szükségletnek is.

Mi muszlimok azt állítjuk: a vallás nem arra való, hogy megtévessze az embert, hanem arra, hogy vezesse őt.

Nem arra, hogy megalázza; hanem, hogy erkölcsileg felemelje. Nem arra, hogy elnyomja; nem arra, hogy megterhelje. Nem arra, hogy ne engedje kibontakozni a tehetségét; hanem arra, hogy a szabad gondolkodás és a jócselekedetek kimeríthetetlen kincseivel árassza el. Nem arra, hogy korlátozza az embert; hanem arra, hogy a jóság és igazság széles horizontját tárja fel előtte.

Az iszlám vallás megismerteti az embert Istennel, csak úgy, mint önmagával és a világegyetemmel. Ez nem a vallás szerepének leegyszerűsítése, hiszen amikor a vallás céljait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az őszinte hit egyaránt kielégíti az ember szellemi és mérsékelt anyagi szükségleteit.

Az őszinte hit megoldja lelki problémáit és komplesszusait, kifinomítja ösztöneit és törekvéseit, fegyelmezi vágyait és egész életét helyes kerékvágásba tereli. Ám az iszlám vallás számunkra ugyanakkor azt is jelenti, hogy fejleszti tudásunkat Istenről, a Legmagasabb Igazságról, és saját magunkról.

Tájékoztat bennünket az élet titkairól, az ember természetéről, és arról, hogy hogyan kell bánni vele. Az iszlám tanít bennünket a jóról és a gonoszról, a helyesről és a helytelenről.

Az iszlám megtisztítja a lelket a gonosztól, megszabadít a kétségbeeséstől, és egyenessé teszi a jellemet, szilárdítja a meggyőződést. Mindez természetesen csak akkor elérhető az ember számára, ha hűen betartja az Isten által elrendelt szellemi kötelességeket és fizikai szabályokat, amelyeket az iszlám vallás bemutat.

Jane plank meztelen

Nem tesz hozzá, és nem vesz el belőle semmit! Az iszlám legfőbb értéke a változatlanságában, a megváltoztathatatlanságában van. Másként fogalmazva: amit Isten elrendelt, azt az ember meg nem változtathatja!

Hot girl hookup la kaplan 70548

Az iszlám vallás ugyanakkor türelemre és reménykedésre is tanítja az embert. Igazságra és becsületességre nevel, azon kívül segít megszeretni a jót, a bátorságot, állhatatosságot, mindent, ami az élet művészetének mesterévé avathat bennünket.

Sőt, az iszlám vallás bebiztosít a félelmek és szellemi hiányosságok ellen, biztosítja Isten segítségét és széttörhetetlen szövetségét. Békével és biztonsággal tölti el az embert és életének értelmet ad.

Ez az, amit a vallásunk ad az emberiségnek és ez a vallás fogalma az iszlám gondolkodás, a helyes iszlám világnézet szerint. Sőt, az egyáltalán nem is vallás, csak emberi kitaláció, és bárki, aki tagadja a vallás ezen előnyeit, az nem vallásos vagy istenfélő ember.

Ezek közül a muszlimok által létesített mecseteket, dzsámikat, fürdőket szinte mindenki ismeri.

De kevesen gondolnak arra, hogy a muszlimok őrizték meg az európai kultúra számos ma is fontosnak tekintett civilizációs értékét - például az ókori görög és római bölcsek, történészek munkáit - az által, hogy lefordították azokat arab nyelvre.

Vagy, hogy muszlimok voltak a kémia al-khimia - Dzsabir ibn Hajjanaz orvoslás Ibn Szína - Avicenna, ar-Rázíaz algebra al-Khvarizmia csillagászat al-Ferghani - Alfraganus, al-Battáni - Albategnius és más tudományok földrajz, térképészet első jeles képviselői.

Az iszlám világ fejlődését az európai népek gyarmatosító törekvései, illetve az azt megelőző keresztes háborúk és az annak nyomán kialakult tartós iszlámellenesség törte derékba. Európa kezdettől fogva elutasította az iszlám vallást és tagadta, hogy annak bármi köze lenne, korábban a zsidókhoz és keresztényekhez érkezett kinyilatkoztatásokhoz.

A keresztény-muszlim kapcsolatok első századai során az európaiak legfőbb ellenségüknek tekintették az iszlámot, amit eleinte nem is próbáltak magyarázni, megérteni. Mai szóval élve, élből elutasították.

Később, pedig egyfajta keresztény eretnekségként értelmezték, kezelték. Például Damaszkuszi János meghalt:aki írnok volt a muszlim uralkodók udvarában, rájött, hogy a Koránban sok bibliai személy neve megtalálható. Ennek következtében úgy vélte, hogy a Próféta Allah dicsérete és békéje legyen vele saját maga állította össze a Korán szövegét, annak a tudásnak a birtokában, amit előzőleg a Bibliából szerzett.

Más európaiak, a bibliai történetek helyett, a bibliai próféciákat vették alapul. Ennek következtében az iszlám vallásban keresztényellenes, baljós összeesküvést láttak, illetve az iszlám felbukkanását, mint a közelgő világvégét magyarázták, 52 és ennek megfelelően mozgósították katonai erőiket, a keresztes hadjáratokban.

A keresztény európaiak e sajátos felfogásában gyökerező nézetei az iszlámról egy meglehetősen torz és abszurd képet alakítottak ki a nyugati gondolkodásban.

Ez a kép az egész középkor folyamán, illetve egészen napjainkig fennmaradt. A történészek, a kutatók egy része ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy a keresztények az iszlámról, mint vallásról és civilizációról szinte semmit sem tudtak.

Egyes vélemények szerint a tudatlanság abban gyökerezett, hogy kizárólag a Biblia alapján próbáltak magyarázatokat kitalálni. Mivel a korai és későbbi történetírók az iszlámot alapvetően hamis vallásként, sőt keresztény eretnekségként értelmezték, nem voltak érdekeltek abban, hogy az iszlámról tényeket és első kézből származó értesüléseket szerezzenek.

Ezen az sem változtatott, hogy a középkori Európa területén, Magyarországon kívül, a spanyol félszigeten és Szicíliában is éltek a keresztényekkel együtt muszlimok, illetve a keresztes háborúkban részt vevők számára más közvetlen lehetőség is nyílott az iszlám vallás 50 Korán, A kereszteseket azonban nem érdekelte a muszlimokkal és vallásukkal kapcsolatos pontos értesülések összegyűjtése, közreadása, holott hosszú időn keresztül a muszlimok szoros közelségében éltek, és széles körű katonai, diplomáciai, társadalmi, valamint kereskedelmi kapcsolataik is voltak velük.

Európa nagy része tehát nem ismerte, és sokáig nem is akarta megismerni a legalapvetőbb iszlám tanításokat. Ezen a Korán ban történt latinra fordítása sem sokat változtatott.

Majd a fordítás felhasználásával, a Ez állítólag mentes volt? Mindez persze nehezen hihető, hiszen a Ilyen körülmények között - iszlámellenes céljaiknak megfelelően - inkább álltak készen a szükséges bizonyítékok kitalálására vagy elképzelésére, mintsem, hogy megfelelő magyarázatokra törekedtek volna.

Ezek a középkori nézetek lényegében napjainkig központi, és meghatározó szerepet töltöttek be az európai gondolkodásban. Ennek a nézetnek több fő sajátossága is volt, illetve van napjainkban is. Például, hogy az iszlám vallása hamis és az igazság szándékos elferdítése. Vagy, hogy az iszlám az erőszak és a kard vallása.

Illetve, hogy az iszlám a saját vágyak kielégítésének a hite, továbbá, hogy Mohamed próféta az Antikrisztus sic!

E muszlimellenes szemlélet jegyében születtek meg és láttak napvilágot például, a Mohamed prófétát kigúnyoló karikatúrák, kiprovokálva ezzel az iszlám világ dühét és tiltakozását. Vatikáni Zsinaton ismerte el az iszlám vallást.

Sőt, vannak olyan országok, ahol korlátozzák a muszlimok valláshoz való jogait, például tiltják a nők — az iszlám előírásainak megfelelő öltözködését — kendő viseletét. A vallási diszkriminációt jelzi, hogy egy katolikus apáca nyugodtan sétálhat főkötőben, egy zsidó rabbi fejéről sem veszik le a sapkát, míg a muszlim nők kendőviseletének jogát egy olyan iszlám hagyományokkal rendelkező államban is megkérdőjelezik, mint Törökország!

Az iszlám vallás — mint komplex társadalmi jelenség — az emberiség közös kulturkincse, amely — mint korában részben már utaltunk rá — az elmúlt századok során számos értékkel gazdagította az emberiség közös civilizációs örökségét. E közös kulturális kincsünk, örökségünk kis szeletkéje a magyarság és az iszlám kapcsolatának története.

Könyvünkben, a továbbiakban ennek feltárásával, bemutatásával foglalkozunk. Bemutatjuk, hogy mikor és hol találkozott először a magyarság az iszlámmal, milyen hatással volt őseink gondolkodására, államszervező, katona- és gazdaságpolitikai tevékenységére e vallás ismerete.

Ők az élő és örökkévaló egy Istent imádják, a könyörülőt és mindenhatót, a mennynek és a földnek teremtőjét, aki szólott az emberekhez.

Teljes szívvel akarnak hódolni megmagyarázhatatlan rendelései előtt is, így hódolt meg Isten előtt Ábrahám, akiben szívesen látják a muszlimok is hitük forrását.

Jézus istenségét nem ismerik ugyan, de őt prófétaként tisztelik. Szűz anyját, Máriát is magasztalják, sőt olykor áhítattal fohászkodnak hozzá. Várják továbbá az utolsó ítélet napját, amikor Isten feltámaszt minden embert, és érdeme szerint megítéli.

Ennél fogva fontosnak tartják az erkölcsös életet, Istent pedig főként imával, jótékonysággal és böjttel tisztelik.

Az iszlám misztika, a szúfizmus az anatóliai török népi vallásban. Barnaföldi Gábor Archívum, Budapest Bemutatjuk, hogy a magyarországi muszlimok századokon át, hogyan segítették katonai, gazdasági, kereskedelmi tevékenységükkel a királyi hatalom megőrzését, megszilárdítását. A magyar királyság, a Kárpát-medence egészét magában foglaló Nagy Magyarország, mindaddig erős és független állam tudott maradni, amíg az eltérő kultúrájú, vallású népek megőrizhették eredeti értékeiket, hitüket.

Az iszlámellenes törvények, és a keresztény egyház hittérítési törekvései, nemcsak a muszlimok életfeltételein változtattak, de magát az országot is meggyengítették, sebezhetővé, kiszolgáltatottá, végső soron az idegenek befolyási területévé, gyarmatává tették.

János Pál halála után került sor. Kelemen pápa, aki Avignonba helyezte át a pápák székhelyét, s aki megszüntette a templomos lovagok rendjét. Közel tíz évig tartó pontifikátusa alatt több-kevesebb sikerrel a pápaság tekintélyének megvédése és IV.

Fülöp arrogáns nyomásgyakorlása között egyensúlyozott. Márton pápa bullájában keresztes háborút hirdetett a husziták ellen. A huszitizmus ugyanis nem szűnt meg vezetője halálával: bár az előbb kiközösített, majd tanai visszavonására kényszerített, végül máglyán elégetett Husz János akkor már öt éve halott volt, az általa elindított, két táborra szakadt mozgalom a huszita háborúknak nevezett fegyveres konfliktus hatására egységbe kovácsolódott.

Az ezt követő másfél évtizedben öt keresztes hadjárat végződött súlyos vereséggel, ám a veszély csökkenésével a kelyhesek és a táboriták ismét egymás ellen fordultak, míg végül ben — a táboriták vereségét követően — letették a fegyvert.

Tagadhatatlan, hogy botrányokkal teli a pápaság története. A legtöbbször a reneszánsz pápák lakomáit, vadászatait, indokolatlan fényűzését szokták úgy emlegetni, hogy részben kiváltó oka volt a reformációnak is.

Nem ez volt azonban az egyetlen esemény, amely ma már bizonyosan furcsának hat a modern ember szemében. A Borgiák még a többi családnál is hírhedtebbek voltak, a kicsapongásokat és a vérfertőzést is begyűjtve az ellenük szóló vádak közé.

De vajon tényleg olyan sötétlelkű família volt, vagy csak a kései utókor fantáziája színezte ki a velük kapcsolatos történeteket?

Napjainkban, amikor a világ legtöbb országában hivatalosan az úgynevezett Gergely-naptárat alkalmazzák az élet szervezésére, megszokottá vált, hogy négyévente — szökőévenként — a legrövidebb hónapot, a 28 napos februárt egy plusz nappal toldják meg.

Henrik német király gyötrelmei, amikor kinyíltak Canossa várának kapui: a későbbi német-római császár bebocsátást kapott a pápától, aki korábban kiátkozta őt.

Ince pápa, a középkor egyik legbefolyásosabb egyházfője, aki aktív politikai szerepvállalásával megerősítette a pápai állam hatalmát. Karol Józef Wojtyła az első szláv származású pápaként foglalhatta el Szent Péter trónját, amelyen az azt megelőző évben csak Itália szülöttei ültek.

A megbékélést hirdető egyházfőt A reformot XIII. Gergely pápa rendelte el, az új naptár évszázadok alatt vált elfogadottá. Masjid As-Sabur. Dar al-Iszlám. Masjid As-Saber Rizwan mecset.

Bawa Muhaiyaddeen mecset. Murfreesboro iszlám központja. Iszlám Központ Washington. Kálizok, a "király kalmárjai". A királyi kincstár egyik fő jövedelmi forrása a pénzverésből és pénzváltásból eredő haszon, a "lucrum camarae" volt. A külföldiek Magyarországon magyar pénzt voltak kötelesek használni, így idegen pénzüket be kellett váltaniuk.

A külföldi pénzek kényszerbeváltásából a király nem csekély jövedelemhez jutott még méltányos váltási nyereség esetén is. Szent László halálától kezdve nagyarányú pénzromlás indult meg Magyarországon. Istvántól II. Géza uralkodásáig eltelt 25 év alatt a magyar pénzek színezüst tartalma 0, g-ról 0, g-ra esett vissza.

A pénzrontási folyamat megállítása, az állandó súlyú és finomságú pénzek megteremtése II. Géza nevéhez fűződik. Ő és az utána következő uralkodók lemondtak a pénz értékének csökkentéséből adódó királyi jövedelemről, s megelégedtek az évi pénzújítás rendszeréből eredő haszonnal.

Ebben az időszakban, amikor megerősödött a magyar pénz, a kálizok irányítása alá tartozott a pénzverés, pénzváltás és a királyi jövedelmek beszedésének nagy hányada.

Talán éppen az az alapja az erős királyságnak, hogy - amint azt al-Garnáti saját tapasztalata alapján írta - "ez a király szereti a muszlimokat.

Béla tért át a bizánci rendszerű pénzverésre. Míg régebben a magyar pénz azonos súlyú volt a némettel, különösen a regensburgival, Béla a görög pénzlábat alkalmaztatta. A magyar pénz azonban jobb volt, mint az olasz, veronai és nem hamisították, mint azt a francia és angol királyok tették.

Végrehajtását a "királyi kalmárok", a pénzügyekben annyira járatos izmaeliták végezték. Ott voltak minden vásáron, rémei voltak a városoknak. Béla ben kelt oklevelében megadja a pécsi egyház népeinek azt a kiváltságot, hogy az ő vásáraikon a királyi pénzváltóknak ne legyen helye a kiváltságosok más vásárokon szerezhessék meg a királyi pénzt.

Nemcsak írásos források, hanem régészeti leletek is bizonyítják, hogy a pénzverés is a kálizok feladata volt a XII. Géza és IV. István királyaink által veretett pénzérméken arab felíratok olvashatók. Az írásjelek az arab "illáhi", azaz Allah nevét jelentik.

A későbbiekben III. Úgy látszik, IV. István idejében még tudtak a kálizok arabul írni-olvasni, de a későbbiekben csak utánozták a hagyományos formát. A középkori Keleten több helyen vertek arab stílusú pénzt, melyek között volt helyesen írt, olvasható, mint például a kazároké, de volt olvashatatlan utánzat is.

Hazánkban a legkorábban vertek olvashatóak voltak, a későbbiek már nem. Az arab írásos magyar veretek közül azok az olvashatóak, melyeken nem túl díszes és kevés az írásjel.

A szavaknak is felfogható, hosszabb írásjelek olvashatatlanok. Ezeket valószínűleg pusztán "díszítő" céllal verték pénzeinkre. Hasonló királyi monopólium a só is, melyet az erdélyi bányákból nyertek. Úgy látszik, hogy ennek az eladásával is elsősorban az izmaeliták voltak megbízva.

A só kitermelését és elszállítását a királyi udvarnak alárendelt úgynevezett "sahtos"- ok végezték. Nagy számukra jellemző, hogy Szent László ben et, Álmos herceg pedig ben öt adott közülük egy-egy királyi egyháznak, és ig még legalább 40 nagy egyház részesült hasonló adományban, emellett királyi kézen is maradtak.

Az ércbányászat és a só regaleja már a XI. Ami az ércbányászatot illeti, a XII. A bányatelepeken vásárolt só vámjából származott azoknak a királyi só-vámoknak a jövedelme, amelyekkel a tordai só aranyos-marosi útján már ben s a Meszesi kapun át vivő útvonalon ben találkozunk.

Endre később szerencsésen kamatoztatta besenyőföldi kapcsolatát, ugyanis után magyar királyként jószomszédi viszonyt tudott fenntartani a Egyetlen muszlim események plano.

A magyar királyok a só útvonalának őrzésére és biztosítására a csatlakozott népek köréből jelöltek ki muzulmán fegyvereseket, akiket a megfelelő őrhelyekre telepítettek le. Besenyő, Besenyőtelek, Besenyőtó, de csak Bihar megyében is 9 'besenyő' alapszavat tartalmazó helység van.

A Szamos mellett 3 falu neve közül 1 besenyő, 2 pedig kazár-kabar-káliz eredetű. A Maros-mentén pedig 5 helynévből, melyek török-iráni eredetű lakosságra utalnak, 3 besenyő és káliz-kabar. A kálizok kereskedelemben játszott szerepét mutatja az elsősorban só szállítására használt útvonal "Káliz út" elnevezése.

Ez késő-középkori fontos út, mely Szegedről Bodrog megyén keresztül nyugatra vezetett és Bátmonostoron ért véget.

Okmányainkban "Kaluzwt" és " viam qua vocatur Caluzutu" formában szerepel. A "Káliz út" mellett az őrzésére, vámolására letelepített kálizok a Szerémségiekkel együtt Magyarország határvédelmét is ellátták, főként a bizánciakkal való háborúskodások idején.

A XII. István, II. Géza és III. Béla korában a magyarországi muzulmánok a magyar királyok segítségére voltak a központi királyi hatalom megerősítésében. Tették ezt a gazdasági életben a pénzverés, pénzváltás, adók és vámok azaz a királyi jövedelem behajtása terén és a fegyveres szolgálatban mint íjászok, valamint a magyar sereg elő- és utóhadát képező könnyűlovasságnak tetemes részét alkotva.

A muzulmánok László és Kálmán törvényeiben. A magyarországi iszlám lakosság helyzetéről és viszonyairól részletes és pontos képet kapunk a Szent László és Könyves Kálmán uralkodása idejéből származó okmányokból.

Egy évszázad sem telt el azóta, hogy a magyarság Szent István térítése folytán kereszténnyé lett, mikor második szent királyunk uralkodása alatt kiéleződött a vallási különbségen alapuló, de valójában gazdasági gyökerű ellenségeskedés az iszlámhívő és főként a király szolgálatában álló lakossággal szemben.

Ez a vallási csoport jelentős szerepet játszott a királyi jövedelem behajtásában, őrzésében. Mint csatlakozott népelem, közvetlenül a király vagy a király által kinevezett, legtöbbször körükhöz tartozó hadnagy irányítása alá tartoztak.

Kiváltságaik mérséklését és a kereszténységbe való beolvadásukat célozza Szent László ben hozott törvényeinek nem is egy szakasza, valamint Kálmán király tíz évvel később hozott törvényei. Szent László törvénykönyvének 9. Akik a vizsgálatkor ártatlanoknak bizonyulnak, régi lakóhelyeiken maradjanak.

A törvényben említett, izmaelitának nevezett üzletemberek - mint foglalkozásuk magukkal hozta - az ország nagy vásárhelyein alkottak külön telepeket. Valószínű, hogy Pesten, Debrecenben, Szegeden és más helyeken voltak községeik és ott szabadon gyakorolhatták vallásukat.

Ahol azonban a magyar nép közt elszórva laktak, ott aránylag könnyebben váltak meg hitüktől, különösen ha üzleti érdekük megkívánta. A törvény rájuk nézve azt írja elő, hogy akik megkeresztelkedtek és aztán visszatértek régi vallásukhoz, mozdíttassanak el lakóhelyükről más községbe.

Akik azonban nem vétettek, azok bántatlanul megmaradtak helyükön. Figyelemreméltó, hogy ez a törvény még nem az iszlám vallást bünteti - sőt bizonyos mértékben elfogadja a circumcisiot mint iszlám rítust - hanem a kétszínűséget, a csalást, a csalárd 'áttérést', amely az egyház álláspontja szerint a 'szentségekkel való visszaélés' bűnét jelenti.

Ezzel az eseménnyel új fejezet kezdődött Egyetlen muszlim események plano mongolok történetében, mivel ismét döntést kellett hozni az új nagykánról.

Viszont térítési szándék tűnik ki abból a kitételből, hogy a kereszténnyé lett muzulmán gyermeke csak keresztény lehet, ezért nem szabad körülmetélni.

A törvényt nyilvánvalóan teológusok fogalmazták, hiszen a kezdetleges kancellária egyházi személyek tiszte volt és maradt még századokon keresztül. A keresztény vallás suprematiája abban állott, hogy aki egyszer hozzá csatlakozott, újra hitehagyott - az egyház nyelvén relapsus renegatus - nem lehetett.

Muzulmán közösségek a római kereszténység területén egyebütt nem voltak, így a magyar egyház a hazai viszonyokat szem előtt tartva, külső minta nélkül intézkedhetett. A muzulmánok így továbbra is gyakorolhatták vallásukat, az iszlám rítusok tovább élhettek hazánkban.

A magyarok és törvényhozóik is ismerték ezeket az előírásokat, ezt bizonyítják az ellenük hozott törvények és szabályok.

A törvényt lejegyző nemcsak a helyes latinságban tévedhetett, hanem a tartalmi megfogalmazásban is.

Kálmán általános érvényű egyházi és világi intézkedéseit zsinati határozatokban hagyta az utókorra. A tarcali zsinaton született az új törvénykönyv, melynek 8 tárgykörében külön helyet kap a "böszörmények és zsidók" jogviszonyait tárgyaló rész. Erre azért volt szükség, mert az első keresztes hadjáratok zsidóüldözései miatt zsidók költöztek Magyarországra.

Míg ban Bretiszláv cseh herceg intézkedésekkel akarta megakadályozni a Lengyel- és Magyarországra kitelepülő zsidók vagyonának kimentését, addig Kálmán rendezte jogaikat, földbirtokot vásárolhattak, melyet pogány rabszolgákkal műveltethettek, de keresztényeket nem tarthattak szolgaságban.

Amíg Kálmán elismeri a zsidó vallás gyakorlását, addig kérlelhetetlennek tűnik a muzulmán vallással szemben. A zsidók ellen hozott és jogállásukat érintő, középkori magyar törvények sohasem korlátozták a zsidó rítust olyan szigorúan, mint a muzulmánok vallásgyakorlását.

Különös, hogy az egész Nyugat-európában elterjedt zsidóüldözések menekültjeit szívesen befogadó, tehát az általános európai magatartást elutasító királyaink iszlám ellenesek.

Ennek a szigorú vallási megkülönböztetésnek az okát valószínűleg a keresztes-háborúk ideológiájában kell keresni.

A keresztesek a Szentföldön muzulmánok ellen harcoltak, így azok a kereszténység ellenfeleinek számítottak a belpolitikában is, és ez hatott ki a jogállásukra is. Továbbá a LXIX. Egyrészt, hogy a törvényhozók nagyon jól ismerték az iszlám rítust, hiszen az imákat kötelezően megelőző 'mosakodást', a ramazán böjtöt, a sertéshúsevés megtagadását - feltehetően a circumcisiót is - a tiltott cselekedetek közé sorolják.

Másrészt, hogy a muzulmánok meglehetősen jó, irigylésre és ezért feljelentésre is érdemes anyagi helyzetben vannak. Úgy tetszik azonban, a muzulmán és keresztény lakosság a társadalmi érintkezések terén nem különült el egymástól, nem voltak ellenséges viszonyban, mert különben nem kellett volna a vendégeskedések alkalmával szokásos étkezésekre a kötelező disznóhúsevést elrendelni.

A törvények azonban utalnak a keresztény egyház anyagi haszonszerzéssel egybekötött, erőszakosnak minősíthető térítési szándékára is. Miután az egyház felépíttetett, az izmaeliták fele költözzék el azon faluból, s úgy lakjanak együtt velük, mint egy házban egy erkölcsűek Egyik izmaelita se merje lányát az ő nembélihez adni, hanem a mi nembélinkhez adja.

Marczali Henrik az os millenniumra kiadott munkájában a következőképp ír a kereskedő muzulmánokról az izmaelitákról: " Ők tartották fenn a magyarság kereskedelmi összeköttetését a kelettel. Ők voltak magának a dynastiának is bankárjai, nagykereskedői, ők 'a királyi kincstár kalmárjai, kiket magyarul káliznak neveznek' Mennél fontosabb szerep jutott e kálizoknak a királyi jövedelmek kezelésében és növelésében, annál erősebben volt azon a király, hogy ők, kik nyelvre már alig különböztek a magyaroktól, vallásra se térjenek el.

Nevezetes, hogy a király az ilyen renegatusok elleni eljárást magának tartja fenn, az egyház teljes kizárásával.

A kalmárok az ő emberei voltak és vagyonuk confiscatioját - mert csak az lehetett a büntetés - nem engedte át másnak Ha e törvények nem maradnak meg írott malasztnak, az izmaeliták oly zaklató rendőri felügyeletnek, oly bosszantó üldözéseknek lettek volna kitéve, mint négyszáz évvel később a moriszkók Spanyolországban.

Nem maradt volna részökre hátra más, mint kivándorlás vagy nyílt ellenállás.

Tényleg azonban úgy tudjuk, hogy a szaracénusok még jó másfél századon ezentúl megmaradtak az országban, mint az iszlám hívői, és gazdasági téren nagyon is nyomtak a latba.

Kálmán törvénye tehát nem volt teljesen végrehajtva soha. Ennek magyarázatát pedig megadja maga a törvény szövege. Feltűnő, hogy ami sehol másutt el nem marad: a büntetés kimérése, az egyházi és világi bíróság megállapítása, itt teljesen hiányzik.

A király keresztényekké, magyarokká akarja tenni ezeket a kiváló üzletembereket, törvényben ki is jelöli az erre vonatkozó leghathatósabb szereket, de azoknak alkalmazását teljesen magának tartja fenn.

Azért nincs szó sem püspökről vagy esperesről, sem ispánról vagy bíróról, aki zsarolásra és kínzásra használhatná fel a királynak annyira üdvös szándékát. Világos tehát, hogy mihelyt a király maga nem tartja erős kézben a kormányzást, azaz az egész kényes kérdés tovább is megoldatlan marad.

Királyaink igyekeznek a Nyugat keresztény missziójának eleget tenni, ugyanakkor szigorúan őrködnek a jövevényeknek adott korábbi jogok felett is.

A törvények szövegezése a szigorú nyugati keresztény igényeknek, a végrehajtás nagyvonalúsága, engedékenysége a más nyelvű és vallású muzulmán csatlakozott népek érdekeinek felel meg.

Abu-Hámid Al-Garnáti a magyarokról. A világjárt mór-arab tudós, Abu- Hámid Al-Garnáti hasonló tapasztalatokról számol be. Garnáti az andalúziai Granadában született ban. Géza uralkodása alatt három évig élt Magyarországon - Magáról ezt írja: "három évig éltem köztük Tizenötéves lány, szebb, mint a hold, fekete hajú és szemű, bőre fehér mint a kámfor.

Ért a főzéshez, varráshoz és a számoláshoz is. Vettem egy másik rúmi lányt is, nyolcéves és öt dinárba került Született tőle egy fiúgyermekem is, de meghalt.

Felszabadítottam és a Marjam nevet adtam neki. Szerettem volna magammal vinni Sadzsszinbe Érdemes művéből bővebben idézni, mert az a korabeli forrásokhoz képest sokkal részletesebb, a kort jól megrajzoló, pontos, de mégis színes leírás, melyből kitűnik népünk iránti szeretete és tisztelete.

Azután megérkeztem Unkuríjjába, ahol egy básgird nevű nép él. Ők voltak az elsők, akik a törökök országa felől jőve behatoltak Frankföldre.

Bátor emberek, megszámlálhatatlanul sokan vannak. Országuk melyet Unkuríjjának hívnak, 78 városból áll, s mindegyikben számtalan erőd, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erdőkkel, kertekkel. Itt ezerszámra élnek a magrebi származásúak, és szintén megszámlálhatatlanul sokan vannak a hvárezmiek.

A hvárezmi származásúak a királyt szolgálják, keresztényeknek tettetik magukat, s titokban tartják, hogy muszlimok. A magrebi származásúak ezzel szemben csak háborúban szolgálják a keresztényeket, és nyíltan vallják az iszlámot.

Magyarorzságot, mint kortársa, Al-Idríszi Unkurijjának nevezi, ami a latin "Ungaria" vagy "Hungaria" arab átírása.

Az arab szerzőknél gyakori a magyarok "básgirdnak" nevezése is.

Így hívta, bár megkülönböztette őket al-Isztahri az igazi baskíroktól. Ugyanezzel az elnevezéssel találkozunk Ibn Haukal munkájában is. Al-Garnáti úgy találja, hogy sok muzulmán él Magyarországon: "ezerszámra magrebiek és megszámlálhatatlanul sokan hvárezmiek".

A hvárezmiek titkolják muzulmán vallásukat. Ez egybecseng azzal, hogy őket nevezik más források izmaelitáknak, ami - mint már tudjuk - az iszlámon belül a síiták megkülönböztető neve, akiknél megengedett a taqija, azaz veszély esetén a hit eltitkolása.

Al-Garnáti magrebiek alatt valószínüleg a besenyőket érti, akik már korábban muzulmánok voltak.

Leírását így folytatja: "Amikor eljutottam a magrebiek leszármazottjaihoz, nagy tisztelettel láttak vendégül.

Egy kicsit tanítottam őket a vallás tudományaira, néhányat sikerült arra ösztönöznöm, hogy próbálkozzanak az arab nyelvvel is, nagy kitartással velük együtt arra törekedtem, hogy átismételjék és gyakorolják az imádkozás és egyéb vallási kötelezettségek előírásait. Még ennél is figyelemre méltóbb, hogy az öröklésre vonatkozó előírásokat is tanítja Al-Garnáti, melyből arra a következtetésre juthatunk, hogy az iszlám népcsoportnak a maga körében lehetősége nyílt a sajátos, a vallással szorosan összefüggő iszlám örökösödési-jogot alkalmazni.

A továbbiakban a pénteki ima tanításáról, az imára buzdításról ír és így fejezi be ezt a szakaszt: "Ma már több mint tízezer helyen prédikálnak péntekenként, nyíltan vagy titokban, mivel országuk hatalmas.

Figyelemreméltóak a magyar király íjászairól, azok származásáról, azaz a fegyveres muzulmánokról szóló leírásai is: "A básgird király gyakran pusztítja a bizánci területeket. Megkérdeztem néhányukat: 'Miért jöttetek a bizánci uralkodó seregébe?

Al-Garnátí úgy ítéli meg, hogy II. Géza harcaiban való részvétel a magyarországi muzulmánok számára vallási kötelesség, tehát "dzsihád", a hősi halottak "şehit"-ek, akik méltókká válnak az iszlám paradicsomra, a "dzsennet"- re.

Nagyszámú muzulmán fegyveres állt a magyar király szolgálatában de még többre volt szüksége. Vörös arannyal pecsételte le, a pecséten a király képmásával.

Elküldött velem egy férfit, Iszmail ibn Hasszánnak hívták, egyike volt azoknak, akiket tanítottam. A bizánci király megkérdezte: 'Mi az oka annak, hogy a básgird király bevonult országunkba és végigpusztította azt?

Hiszen korábban ez nem volt szokása. Tanmesének tűnhet a fenti történet, mintha a bizánciakat egy arab nyelvű "útleírással" jobb belátásra lehetett volna bírni a muzulmánokkal kapcsolatban. Al-Garnátí minden bizonnyal elfogult, amikor hittestvéreiről szól.

Az viszont biztos, hogy a magyarok közt élő iszlám híveknek "törvényes és sajátos" jogaik voltak, közvetlen kapcsolatban álltak a királlyal, legalábbis vezetőik révén.

A kunok a keleti fenyegetettség Egyetlen muszlim események plano Kötöny vezetése alatt telepedtek meg Magyarországon, hosszas diplomáciai tevékenység után.

Bizáncban mindez nem így volt. A magyar királlyal személyes kapcsolatban álló Al-Garnátí mai szemmel is színes, élvezetes formában ír hazánkról. Országunkat hatalmasabbnak tartja Bizáncnál, a királyunkról pedig azt írja, hogy bár "ugyanazt a vallási irányzatot követi, mint a frankok, - mert közülük házasodott - ennek ellenére hódító hadjáratokat vezet a frankok országa ellen, és hadifoglyokat ejt közülük.

Valamennyi nép fél a támadásától, mert sok a katonája és nagy a vitézsége". Az iszlám vallás előírásai nincsenek összhangban a józan ésszel.

A keresztény ember ugyanis a bort az ételre issza víz helyett, és nem részegedik le tőle, s így valóban csak növeli erejét a bor. A muszlim azonban, amikor bort iszik, csak a részegséget akarja, elmegy az esze, és olyan lesz, mint a bolond, paráználkodik, öldököl és istentelenségeket mond, csinál.

Ezek a muszlimok itt a te katonáid, és ha támadást parancsolnál nekik, nem lenne sem lovuk, sem fegyverük, sem vagyonuk, mert mindent az ivásba ölnének.

Neked meg, ha tudomást szereznél erről, meg kellene öletned őket, vagy megveretned és elűznöd, esetleg éppenséggel új lovat és fegyvert adnod nekik, amiket aztán újra csak elherdálnának.

Ami pedig az ágyasokat és a feleségeket illeti, a muszlimoknak nagyon is megfelelő a többnejűség, mert forró a természetük.

Amíg Bizánc nagy ellenfele Keleten az iszlám, addig Magyarországnak szövetségese. A besenyő muzulmánság vallási szilárdsága erősítette az ország fegyveres erejét és védte a király függetlenségét mind a külső, idegen, mind a belső, főúri és egyházi törekvésekkel szemben.

A Balhas-tóba ömlő folyók vidékén a karakitajok fennhatósága alatt élő karlukok ellen indultak, akiknek uralkodója, Arszlan kán harc nélkül behódolt és Dzsingisz kán egyik Egyetlen muszlim események plano kapta feleségül.

Géza, mint elődei is, erősen kihasználta a magyarországi muzulmánok gazdasági szakértelmét, és fegyvereseinek gyors ütőképességét, megtalálta a helyes egyensúlyt, hogy ne kerüljön veszélybe az ország belső békéje.

Világos, hogy a király, akárcsak László és Kálmán úgy tudta engedélyezni az iszlám vallási joggyakorlatát, hogy kivonta őket a keresztény egyházi törvények és a bíráskodás alól, fenntartva magának a jogot, hogy a szolgálatában állók viszonylagos függetlenségét, jogait és kötelességeit meghatározza.

Megállapítható, hogy Magyarországon a csatlakozott népek egyenrangúak voltak a magyarokkal, sőt bizonyos feladatok ellátásakor még kiváltságokat is élvezhettek. Géza idejében a magyarországi iszlám fénykorát élte és közösségei az iszlám rítust, a jogrenddel együtt gyakorolhatták.

Magyarok nyugati szemmel. A magyar állam szervezete a Nyugaton megszokottól és elfogadottól lényegesen eltérő volt. A nyugati utazók, történetírók legtöbbször még a magyarság és az itt élő, jobbára török népesség eltérő embertani típusát is észrevették, a különbségeket azonban csak a barbárság bizonyítékának tekintették.

Freisingi Ottó püspök, az "egyik legnagyobb középkori történetíró" ben a Szentföldre vezető útja során Magyarországon haladt át.

Az országról szóló leírását bátyja, az osztrák herceg és a magyar király között folyt os háború elbeszéléséhez fűzi. Belsejében széles róna terül el, melyet számos folyó öntöz és vadakban bővelkedő erdőség borít. Természettől annyira kellemes és szép, földje annyira gazdag, hogy szinte Isten paradicsomához, vagy Aegyptushoz hasonlítható A barbárok részéről sok betörésnek volt kitéve, nem csoda tehát, ha nyelvre, erkölcsre durva és ízetlen maradt.

Szűz Egyetlen muszlim események plano, Máriát is magasztalják, sőt olykor áhítattal fohászkodnak hozzá.

Mert először a hunok özönlötték el, kik Jordanes szerint boszorkányoktól és szabad személyektől származtak, aztán a nyers és tisztátalan hússal táplálkozó avarok taposták el, végre a Scythiából kijövő magyaroknak lett birtokává, kik most is ott laknak.

Ezek a magyarok rút arcúak, beesett szeműek, alacsony termetűek, barbár nyelvűek és erkölcsűek, úgy, hogy gáncsolni kell a sorsot, vagy inkább bámulni az isteni türelmet, hogy az ilyen nem is embereknek, hanem emberi szörnyetegeknek íly gyönyörű földet adott.

Egyben mégis utánozzák a görögök gondolkodását: abbanhogy fontos dolgokhoz nem fognak hosszas és gondos tanácskozás nélkül A főemberek mind elmennek a királyi udvarhoz, mindenki elviszi oda székét, és ott nem szűnnek meg a közügyeket tárgyalni és megvitatni, télvíz idején pedig ugyanazt cselekszik szállásaikon Fejedelmöknek annyira engedelmeskednek, hogy még azt is bűnnek tartják, ha titkos susogással sértegetik, nem nyílt ellenmondással keserítenék Ha a király háborúba indul, mindnyájan ellenmondás nélkül követik.

A falvakban letelepedett lakók közül kilencen a tizediket, vagy heten a nyolcadikat, - ha szükséges többet - elküldik a háborúba, ellátva őt a szükséges felszereléssel, a többi a föld művelése végett otthon marad.

De a vitézi rendhez tartozót csak igen nyomós ok tarthatja vissza a hadtól. Csaknem mindnyájan rútak és hitvány fegyverzetök is, ha csak nem a külföldiektől, kiket mi zsoldosoknak nevezünk, származtak vagy tanultak idegen harci módot Ez a leírás éppúgy bizonyítja szerzőjének politikai beállítottságát, mint a magyarok iránti, úgy szólva vele született gyűlöletét.

Úgy szól róluk, mintha nem is tartoznának az európai nemzetek közösségéhez, körülbelül úgy ítéli meg őket, mint a mieink három-négy századdal később a törököket és a tatárokat. De gyűlölete nem vakítja el teljesen.

Kiemeli a magyarok nagy és általános érdeklődését a közügyek iránt, ami már magában véve is kizárja azt a gondolatot, mintha ez a hatalmas monarchia tisztán királyi önkénynek lenne műve.

Midőn a magyarok engedelmességéről, heregük egységéről, a királyi igazgatás központi voltáról szól, észre lehet venni hangján, hogy ezeket követendőnek tartaná tulajdon hazájában is.

Csodálkozik Freisingi Ottó azon is, hogy Magyarországon a király kizárólagos joga a pénzverés, melyet az uralkodó nem oszt meg püspökökkel, hűbéresekkel, városokkal, mint akkor Németországban és nyugaton már általános szokás volt.

Arról azonban nincs tudomása, hogy ezt a király a kálizokra bízta, sőt Kálmán király idejétől a fiskus feladata kizárólag a kálizok kezében lehetett, sőt még a pénzverés is.

Az ben keletkezett írásos forrás szerint "institories regii fisci, quos hungarice caliz vocant" azaz "a királyi fiskusok intézőit magyarul kálizoknak hívták. Egy népcsoport neve válik tehát tevékenységük elnevezésévé. A magyar király hatalmának gyengülése.

A királyok egyre nehezebben tudták megakadályozni a magyar főurak, és az egyház hatalmának növekedését a királyi központi hatalom kárára. A főurak jóindulatát a trónutódlások esetében és a király támogatásánál kellett megnyerni, ennek természetes eszköze pedig a tisztségek és birtokok adományozása lett.

A római keresztény egyház is latba vetette minden befolyását, hogy nagyobb részt szakíthasson ki a gazdasági és politikai hatalomból. A kiéleződött harcban az egyik oldalon a király állt a muzulmán és zsidó bérlőkkel, míg a másikon a főurak és az egyház, azaz a római pápa által is támogatott főpapság.

A muzulmán kálizok és az egyház közötti vetélkedés egészen a keresztény államalapítás idejére nyúlik vissza.

Komoly harc folyt a kiváltságokért az egyes püspökségek, egyházmegyék, prépostságok és egyéb kánonikus szervezetek között, természetesen a királyi jövedelem rovására.

A magyar királyok sorra ajándékozták a sószállító hajókat az egyházaknak, ráadásul az egyházak "területén" tartott vásárok adómentességet kaptak. Béla ban három sószállító hajót adományozott a nyitrai egyháznak ugyanazokkal a kedvezményekkel, mint amelyet Bizere monostorának hajói bírtak a só vásárlása és tárolása tekintetében, s e hajóikat akár Aradon, akár Szegeden állomásoztathatták.

Béla azt is megengedte, ha van elegendő hajójuk, akkor azt a mennyiséget, melyet három alkalommal kellett volna az erdélyi sóbányákból elhozni, egyetlen fuvarral is elhozhatják. Ugyancsak Béla ben a pannonhalmi apátságnak is adott három sószállító hajót azzal a kiváltsággal, hogy a sóbányából az apátságig mind szárazon mind vízen e három hajón szállított só után vámot szedni senki ne merészeljen.