Nők akarnak nsa muddy

Nők akarnak nsa muddy Kijött egy katonai dzsip négy-öt katonával, különválasztottak bennünket, majd elkezdtek val- latni. Neki cselgáncs a készségek több mint jól jöttek, amikor ragadós helyzetekbe keveredett, miközben gyanúsítottakat üldöz. A Microsoft érdekeltségei ma már nem csak a szoftver gyártására, de nem is csak a számítógép elektronikára, vagy az internetes szolgáltatásra terjednek ki.

  • Sex:
  • Lány
  • Hajam színe:
  • Hosszú göndör vörös haj
  • Mi az én csillagjegyem:
  • Szűz vagyok
  • Testtípusom jellemzők:
  • Elég vékony
  • Kedvenc italom:
  • Forralt bor
  • Szeretem hallgatni:
  • Rap
  • Szabadidőmben szeretem:
  • Hobbim idegen nyelvek tanulása

Defuniak némán rázza a fejét. A könnyek ragyognak az arcán ebben a megbízhatatlan, március közepi napfényben. Jonesy asztalának sarkán van egy doboz papír zsebkendő, odadobja a fiúnak, aki még feldúltságában is könnyedén elkapja. Jók a reflexei. Amikor az ember tizenkilenc éves, még minden vezeték jó és feszes, minden kapcsolat tartós és szilárd.

Várj csak pár évet, Mr. Defuniak, gondolja Jonesy.

Természetesen ezen a ponton még fogalma sincs róla, hogy Nők akarnak nsa muddy a nap milyen csúfra válthat; nem is sejti, hogy egy kórteremben fejezi be, összetörve, a nyomorult életéért küzdve.

Én még csak harminchét vagyok, és némelyik vezetékem máris meglazult. Lassan, komótosan gombóccá gyűri Defuniak gyanúsan tökéletes, csillagos ötös évközi szigorlati dolgozatát. Már ha akarja. Hogy pótoljuk a tesztet, amelyen nem volt jelen. Legalább nem kellett végigcsinálni azokat a kicsinyes szarakodásokat, hogy Jonesy nem tudja bizonyítani, semmit nem tud bizonyítani, a Diáktanács elé viszi az ügyet, tiltakozik, bla-bla-bla.

Ehelyett sír, ami a szemtanúnak kínos, mégis jó jel - tizenkilenc év nem sok, ennek ellenére sokan már nagyjából elveszítik ennyi idős korukra a lelkiismeretüket.

Defuniak még a birtokában van, ami azt sugallja, hogy talán férfi lehet belőle, ha kivárja. Noha Jonesy csupán docens, nem javítja ki.

Végül is, egy napon Jones professzor lesz. Ami ajánlatos is, mert van egy kocsiderék gyereke, és amennyiben nem lesz legalább néhány fizetésemelés, elég kemény kecssöléssé válhat az élet. Pedig már így is elég kemény. Idézze a forrásokat, de lábjegyzetek nem szükségesek.

Ne legyen formális, viszont meggyőző elmélettel hozakodjon elő. Jövő hétfőre kérem. Igen, uram. Nem szeretném, ha ismét influenzát kapna.

Defuniak az ajtóhoz megy, ott megfordul. Alig várja, hogy leléphessen, mielőtt Mr. Jones megváltoztatja a véleményét, de tizenkilenc éves. És kíváncsi.

Honnan tudta? Még csak bent sem volt azon a napon. Egy felsős ellenőrizte a szigorlókat. Írjon jó dolgozatot. Tartsa meg az ösztöndíját.

Magam is Maine-ből - Derryből - származom, és ismerem Pittsfieldet. Nem olyan jó hely az, hogy visszamenjen.

Köszönöm, hogy adott még egy lehetőséget. Defuniak - aki a sörpénzt nem tornacipőre fogja költeni, hanem egy csokorra, jobbulást kívánva - kimegy, engedelmesen becsukva maga mögött az ajtót. Jonesy megpördül, és ismét kibámul az ablakon.

A napsütés megbízhatatlan, de elbűvölő. Mivel a Defuniak-dolog jobban ment, mint számított rá, ki akar menni a napfénybe, mielőtt újabb márciusi felhők - netán hófelhők - gomolyognak elő.

Azt tervezte, hogy az irodájában ebédel, de új ötlet rügyezik benne. Életének abszolút legrosszabb ötlete, de Jonesy természetesen ezt nem tudhatja. Eszerint fogja az aktatáskáját, meg a bostoni Phoenix-et, és átsétál a folyón Cambridge-be.

Ott leül egy padra, és a napon megeszi a tojássalátás szendvicsét. Föláll, hogy elrakja a Defuniak-dossziét az iratszekrény D-F jelzésű fiókjába. A válasz a következő: tudta, mert Ennyi az igazság.

Amíg a kiszolgálásra vártak, Bérces Nők akarnak nsa muddy Darvastól, hogy nem ismerős-e neki az az ember, aki a szemközti asztalnál ül.

Ugyan, apám, ez hülyeség - nem tud ő a gondolatokban olvasni.

Sohasem tudott. Soha, soha, soha, soha nem tudott. Néha bizonyos dolgok felvillantak a fejében, ez igaz - így tudta meg, hogy a feleségének gondjai vannak a tablettákkal, nyilván ugyanígy értesült a telefonáló Henry depressziójáról Dehogyis, hülye, a hangján hallatszottde az ilyesmi mostanában már nemigen történik meg vele.

Igazából semmi különös nem történt vele Josie Rinkenhauer óta. Egyszer talán volt valami, és az esetleg követte őket gyermek- és kamaszkoruk során, de mostanra elmúlt. Vagy csaknem elmúlt. Bekarikázza a Derrybe megyek szavakat az asztali naptáron, azután megmarkolja az aktatáskát.

Nők akarnak nsa muddy Jane Fitzwilliam és között a Canley megyei parancsnoka volt.

Eközben új gondolat hasít bele, váratlanul, értelmetlenül, de nagy erővel: Vigyázz Mr. A kilincset markolva megáll. Ez kétségtelenül a saját hangja volt. Semmi válasz. Jonesy kilép az irodájából, becsukja az ajtót, ellenőrzi a zárat. Az ajtaján levő faliújság sarkában egy üres, fehér lap van.

Jonesy kihúzza belőle a rajzszöget, és megfordítja. Magabiztosan tűzi vissza a faliújságra, pedig legalább két hónap eltelik, amíg ismét belép ebbe a szobába, hogy lássa a naptárt, amely még mindig Szent Patrik napjánál van nyitva.

Vigyázz magadra, mondta Henry, de Jonesy nem gondol rá, hogy vigyázzon magára. A márciusi napfényre gondol. A szendvicsére gondol. Arra gondol, hogy megbámulja a lányokat a. Mindenfélére gondol, azonban gondolatai közül kimarad, hogy vigyázni kell Mr.

És magára sem vigyáz. Ez pedig hiba. Így változnak meg életek örökre. Tudhattam volna. Ami elhullik, a mindig. Vár már a bukás. Álomra ébredek, ébredésem lomha. Megtanulom, hogy menjek, ahova menni kell.

Hogy milyen közel járt hozzá? Még félkilónyi nyomás a Garand ravaszán, de lehet, hogy csak negyedkilónyi. Később, amikor belekáprázott a megvilágosodásba, ahogy az néha történik a rémült elmével, azt kívánta, bár lőtt volna, mielőtt meglátta a narancsszínű sapkát és a narancsszínű vadászmellényt.

Nem lett volna kár Richard McCarthy halálából, sőt sokat segíthetett volna. McCarthy megölése mindnyájukat megmenthette volna. Még két napra elegendő készletük volt, de a rádió azt mondta, hogy havazás közeledik.

Henry már elejtette a maga szarvasát, egy derekas méretű ünőt, és Jonesynak volt egy olyan érzése, hogy Pete-et sokkal jobban érdekli a sörutánpótlás, mint a zsákmány - Pete Moore-nak a vadászat hobbi, a sör vallás.

Beaver valahol kint van, de Jonesy nem hallotta puskája dörrenését öt mérföldön belül, így sejtése szerint Beav ugyancsak várakozik.

Magasles volt egy vén juharfán, úgy hetvenméternyire a tábortól, ezen foglalt helyet Jonesy; a kávéját kortyolgatta, és egy Robert Parker-regényt olvasott, amikor hallotta, hogy jön valami, letette hát a termoszt és a könyvet.

Más években izgalmában kiöntötte volna a kávéját, de ez alkalommal nem így történt. Ez alkalommal még maradt is néhány másodperce, hogy rácsavarja a termoszra az élénkvörös kupakot. Csaknem huszonöt éve annak, hogy november első hetében följönnek ide négyen vadászni, ha az ember hozzászámítja azt az időt is, amikor Beav apja hozta a társaságot, de Jonesy mostanáig nem bajlódott ezzel a fára épített magaslessel.

Egyikük sem, túlságosan korlátozta volna őket. Az idén azonban Jonesynak megfelelt. A többiek úgy vélték, tudják miért, azonban ez csak félig volt igaz. Betört a koponyája, eltört két bordája, összetört a csípője, amit teflon és fém egzotikus kevercsével hoztak helyre.

Egy nyugdíjas történelemprofesszor ütötte el, aki - legalábbis ügyvédje szerint - kezdődő Alzheimer-kórban szenvedett, így sokkal inkább volt szánalomra, mint büntetésre méltó.

Milyen gyakran előfordul, gondolta Jonesy, hogy amikor a por leülepszik, nincsen senki, akit vádolni lehetne. Ha mégis lenne, akkor is mi haszna?

Úgyis azzal kell együtt élned, ami megmaradt, miközben azzal a ténnyel vigasz. Ez tényleg igaz. A feje kemény volt, a repedés begyógyult. Semmilyen emléke sem maradt arról az óráról, amely a Harvard Square közelében történt balesetet megelőzte, de szellemi képességeinek többi része nem csorbult. Bordái egy hónap alatt összeforrtak.

A legrosszabb a csípője volt, de októberre letette a mankókat, és most már csak estefelé sántikál. Pete, Henry és Beav úgy gondolta, hogy kizárólag a csípője miatt választotta a magaslest ahelyett, hogy a nyirkos, hideg fák között álldogálna, és csakugyan ez az egyik tényező, de nem az egyetlen.

Igazából azért nem csatlakozott hozzájuk, mert egyre kevésbé érdekelte a szarvasok lelövöldözése. A többiek elborzadtak volna a hallatán. A fenébe, hiszen Jonesyt is elborzasztotta. De akkor is ez volt a helyzet, valami újdonság a létezésben, amire akkor döbbent csak rá, mikor november tizenegyedikén feljöttek ide, és ő kivette a Garandot a tokjából.

Nem viszolygott a vadászat gondolatától, szó sincs róla, csupán nem vágyott rá.

Egy márciusi napos délutánon meglegyintette a halál, és Jonesynak semmi kedve sem volt megidézni, még úgy se, ha ő osztja és nem neki osztják. A harmincas éveikben jártak, még elég fiatalok voltak, hogy terveik lehessenek, rengeteg tervük, a régi kötelék pedig erős volt.

És a napok is jók voltak - az órák a magaslesen, amikor egyedül lehetett. Magával vitt egy hálózsákot, amelybe derékig belebújt, amikor fázni kezdett, egy könyvet meg egy walkmant. Az első nap után nem hallgatta többé, mivel rájött, hogy jobban tetszik neki az erdő zenéje: a szél susogása a fenyők között, a varjak károgása.

Olvasott egy keveset, kávézott, megint olvasott, néha kimászott a hálózsákból olyan vörös volt, mint egy stoplámpaés a magasles pereméről vizelt egyet. Jonesynak nagy családja és számos munkatársa volt.

Szeretett nyájban élni, élvezte a kapcsolatokat, amelyek a család különböző tagjaihoz és a kollégákhoz na meg természetesen a diákokhoz, a diákok végtelen áradatához fűzték. Csak idekint, idefönt jött rá, hogy a csönd iránti vonzalma még mindig létezik és még mindig erős.

Mintha hosszú idő után ismét találkozott volna egy régi barátjával. Ígérem, nem strapáljuk le túlságosan a lábadat. Nem igaz, Jonesboy? Úgy érezte, egyes dolgokat nem biztonságos elmondani, még a legjobb barátainak sem. És ezt néha a legjobb barátok is tudják.

Fölvett egy ceruzát és rágcsálni kezdte - ez volt a legrégibb, legkedvesebb trükkje, még az első osztályból. Tudod, aki figyel. Aki figyel. Végiggondolja a gondolatait, közben szemmel tartja a hajókat, vagy a cápákat, vagy miket.

A csípője ismét fájt, a vacakjaival megtömött hátizsák nehéz volt, lassan, ügyetlenül kapaszkodott tőle a juharfa törzsére szögezett fokokon, de sebaj. Sőt jó volt így. A dolgok változnak, de csak a bolond hiszi, hogy mindig csak rosszabbra. Ezt gondolta akkor. Lindsay Jones, az élet egyik vesztese, kevés emlékezetes dolgot mondott, de ez közéjük tartozott, és itt van rá a bizonyíték: napokkal azután, hogy.

Az, hogy ember is lehet, meg sem fordult Jonesy fejében. Akadt egy jelentéktelen városka Rangelytől ötven mérföldre északra, a legközelebbi vadászok azonban két óra járásnyira voltak innen. Hát, gondolta, nem úgy fest, hogy betarthatom a fogadalmamat. Nem, nem tartotta be a fogadalmát.

Lehet, hogy jövő novemberben egy Nikonnal lesz itt a Garand helyett, de ez még nem a következő év, és a puska kéznél van. Nem óhajtotta az ajándék szarvas fogát nézni. Jonesy visszacsavarta a vörös kupakot a kávés termoszra, és félretette.

Azután letolta a hálózsákot az alsótestéről, mint egy nagy, steppelt zoknit közben elfintorodott csípője merevségétőlés megragadta a fegyverét.

Nem kellett lövedéket csúsztatnia a töltényűrbe; a régi szokások nehezen halnak el, és a fegyver azonnal tűzkész volt, amikor a biztosítókart elfordította. A régi, vad izgalom eltűnt, de azért maradt belőle valamennyi. Az érverése felgyorsult, aminek örült.

Amióta felébredt a baleset után, minden ehhez hasonló reakciót megbecsült - mintha megkettőződött volna, egy Jonesy azelőttről, hogy kivasalták az utcán, és az az óvatosabb, idősebb fickó, aki a Massachusetts Kórházban tért magához Néha egy hangot hallott - valakiét, akit nem ismert, semmiképpen nem a saját hangja volt - amint kiabálja: Kérem, nem bírom, nem bírom tovább, adjanak egy injekciót, hol van Marcy, Marcyt akarom!

Úgy gondolt rá, mint a halál hangjára - a halál mellétalált az utcán, és eljött a kórházba, hogy befejezze a munkáját, a halál embernek álcázta magát de az is lehet, hogy asszonynak, ezt nehéz volt megmondaniakinek valamije fáj, valakinek, aki Marcyt mond, de Jonesyt gondol.

A gondolat elszállt - előbb-utóbb elszállt minden kórházi fura gondolat - de valami üledék visszamaradt. Ez az üledék az óvatosság. Nem emlékezett Henry hívására, sem a figyelmeztetésre, hogy vigyázzon magára Henry pedig nem emlékeztettede Jonesy azóta vigyázott magára.

Óvatos volt Mert a halál kint ólálkodhat, és néha talán a nevedet mondja De ami volt, elmúlt. Túlélte a halál érintését, és itt ma délelőtt semmi sem fog meghalni, csupán egy szarvas remélhetőleg bikaamely a rossz irányba ballag. A levélzizegés-ágropogás délnyugat felől közeledett, ami azt jelenti, hogy nem a fatörzs mellett kell ellőnie - ami jó - és a szél ellen van.

Ez még jobb. A juharfa lombja nagyrészt lehullott, és Jonesynak jó, ha nem is tökéletes kilátása volt az összefonódó ágak között.

Fölemelte a Garandot, a tusát a vállgödrébe szorította, és fölkészült, hogy lőjön magának egy kis témát az esti beszélgetéshez. McCarthyt csak az mentette meg - legalábbis ideiglenesen - hogy Jonesy kiábrándult a vadászatból.

Kilroy azt mondta, hogy a szemláz áldozatai mindig megdöbbennek, amikor fölfedezik, hogy egy kerítésoszlopot, egy elhaladó autót, egy csűr szélesebb oldalát vagy saját vadásztársukat lőtték meg számos esetben a társ a feleség, egy rokon vagy egy gyerek.

Csakugyan látták a szarvast, a medvét, vagy a farkast, vagy a siketfajdot, amint cikcakkban fut a magas, őszi fűben. Tényleg látták. Kilroy szerint arról van szó, hogy ezek a vadászok félnek a lövéstől, és mindenképpen szeretnének túlesni rajta. Ez a késztetés olyan erős lehet, hogy az agy rábeszélésére a szem azt látja, amit nem lát, csak legyen már vége a feszültségnek.

Ez a szemláz. És noha Jonesy tudta, hogy nem különösebben izgatott - az ujjai meg se rezzentek, amikor fölcsavarta a termoszra a piros kupakot - később elismerte magában, hogy igen, áldozatul eshetett ennek a betegségnek.

Egy pillanatig tisztán látta a bikát az összefonódó ágak alagútján át, olyan tisztán, mint korábbi tizenhat szarvasa hat bika és tíz ünő bármelyikét, amelyeket az évek során itt ejtett el, a Lyuk környékén. Látta barna fejét, egyik szemét, amely csaknem olyan sötét volt, mint az ékszertokok fekete bársonya, még az agancsból is egy darabot.

Ez parancs volt, csaknem kiáltás. Ujja megfeszült a ravaszon. A nyomás utolsó fél kilóját de az is lehet, hogy már csak negyedkilónyi hiányzott, esetleg néhány deka sohasem fejtette ki, de mégiscsak megfeszült.

A hang, amely megállította, a második Jonesyé volt, azé, amelyik a kórházban ébredt, kábultan, zavarodottan, fájó testtel, immár semmiben sem volt biztos, kivéve, hogy valaki le akar állítani valamit, nem bírja tovább - legalábbis injekció nélkül - és Marcyt keresi.

Ne, még ne! Várj, figyelj! Megdermedt, áthelyezte testsúlyát egészséges jobb lábára, fölemelte puskáját, a cső harmincöt fokos szögben mutatott lefelé a fény összefonódott alagútjába. Az első hópelyhek ekkor kezdtek pilinckázni a fehér égből, és ekkor Jonesy élénknarancs, függőleges sávot vett észre a szarvas feje alatt, mintha ezt a hó idézte volna fel.

Egy pillanatra megszűnt az érzékelés, zagyva kavargássá, palettán keveredő festékfoltokká esett szét, amit a puskacső fölött látott.

Többé nem volt sem szarvas, sem ember, még fák sem voltak, csak a fekete, barna és narancsszín meglepő, összefüggéstelen egyvelege.

Azután még több narancsszínt látott, és egy formát, aminek volt értelme: egy sapka volt, az a fajta, amelyiknek az oldalát le lehet hajtani fülvédőnek. A más államból valók negyvennégy dollárért vásárolhattak ilyet L. De megvehette az ember Gosselinnél is, hét dollárért.

A sapka mindent megfelelő távlatba helyezett: a szarvas fejének nézett barna folt az ember gyapjúkabátjának eleje, a szarvas szemének fekete ékszertokbársonya egy gomb, az agancsok pedig csupán ágak, méghozzá annak a fának az ágai, amelyen ő áll.

Oktalan dolog Jonesy nem bírta rávenni magát, hogy őrültségnek nevezze ettől az embertől, hogy barna kabátot hord az erdőben, de Jonesy még így sem értette, hogyan eshetett ilyen borzalmas következménnyel fenyegető tévedésbe.

Mert az az ember narancsszín sapkát is viselt, nemde? És rikító narancsszínű vadászmellény is volt az oktalan barna kabáton. Ez az ember Talán még annyira se. Ez a zsigereibe taposott, és egyszerűen kiütötte a saját testéből. Egy sohasem felejthető, szörnyű, vakító pillanatig nem volt sem az Egyes Számú Jonesy, a baleset előtti magabiztos Jonesy, sem a Kettes Számú Jonesy, a sokkal tétovább túlélő, aki oly sok időt tölt a testi kényelmetlenség és a szellemi zavarodottság fárasztó állapotában.

Ebben a pillanatban egy másik Jonesy volt, egy láthatatlan szellem nézett le a fegyveresre, aki egy fára erősített magaslesen állt.

A fegyveres rövidre nyírt haja máris szürkül, beesett arcába ráncok vésődnek a száj körül, az álla borostás. Ez a fegyveres kis híján használta a fegyverét.

A hó táncolni kezdett a feje körül, megvilágította betűretlenül lógó, barna flanelingét. Csaknem lelőtt egy embert, aki narancsszínű sapkát és mellényt visel, éppolyat, amilyet ő is fölvett volna, ha hallgat Beaverre és vele megy, ahelyett hogy fölkapaszkodik erre a fára.

Egy puffanással visszazöttyent önmagába, úgy, ahogy akkor huppan vissza valaki az ülésbe, amikor hepehupás úton robog az autó. Rémülten döbbent rá, hogy még mindig követi a férfi mozgását a Garanddal, mintha az agyában egy makacs aligátor visszautasította volna a feltételezést, hogy az a barna kabátos ember ott nem zsákmány.

Sőt, ami ennél is rosszabb, nem lazította meg ujját a ravaszon. Egy-két rémületes másodpercig azt hitte, tényleg lőni fog, feltartóztathatatlanul elfogyasztja az utolsó néhány grammot, amely elválasztja élete legnagyobb tévedésétől.

Később elfogadta, hogy legalább ez érzékcsalódás volt, mint mikor az ember azt hiszi, tolat, holott csak egy lassan gördülő autót pillantott meg a szeme sarkából.

Nem, ő egyszerűen ledermedt, ami már önmagában elég rossz, pokoli rossz. Jonesy, túl sokat gondolkodsz, szerette mondogatni Pete, amikor rajtakapta, hogy a levegőbe bámul, már nem követi a társalgás menetét, és alighanem azt akarta üzenni, Jonesy, túl sokat képzelődsz, és ez nagy valószínűséggel igaz is.

Biztos, hogy túl sokat képzelődött, ahogy itt állt a fa derekánál az évad első havazásában, a haja csomókban ágaskodik, az ujja a Garand elsütőbillentyűjére fagyott - még nem feszült meg, ahogy egy pillanatig tartott tőle, de nem is lazult el, pedig az ember már csaknem alatta. Talán ollót.

Vagy egy szikét. A legrosszabb az lett volna, ha az ember nem hal meg, vagy legalábbis nem azonnal.

Eldől, és ott fekszik üvöltve, ahogy Jonesy nyöszörgött az utcán. Nem emlékezett, de természetesen nyöszörgött; elmesélték, és semmi oka nem volt rá, hogy ne higgye el. És mi van, ha az az ember a barna kabátjában és a narancsszín kiegészítőivel Marcyért kezd jajveszékelni?

Biztosan nem tenné nem valószínű - de Jonesy elméjében úgy jelenhet meg, mintha Marcyt kiáltana. Ha ez szemláz - ha a férfi barna kabátjában a szarvas fejét látta - akkor ennek lehet hallásbeli megfelelője is. Hallani egy ember jajveszékelését, és tudni, hogy mi vagyunk az oka - édes Istenem, csak ezt ne!

És az ujja mégsem lazult el a ravaszon. Bénultságát egyszerű, ugyanakkor váratlan dolog törte meg: tízlépésnyire Jonesy fájától, a barna kabátos ember elesett. Jonesy hallotta a meghökkent jajdulást - aúú! Az ember négykézláb állt, barna kesztyűs ujjait barna kesztyű, újabb hiba, gondolta Jonesy, a fickó úgy is jöhetett volna, hogy a hátára egy IDE LŐJ feliratot ragaszt széttárta a földön, amely máris fehéredett.

Ahogy föltápászkodott, rémülten zsémbelni kezdett. Jonesy először nem jött rá, hogy sír is. Úgy imbolygott, mint aki ivott. Jonesy tudta, hogy a férfiak az erdőkben, egy hétig vagy egy hétvége idejéig távol a családjuktól, változatos vétkecskéket követnek el, amelyek között a délelőtt tíz órakor kezdődő iszogatás a leggyakoribb.

De Jonesy szerint ez a fickó nem ivott. Nem volt alapja a gondolatnak: csak sejtette. Most még havazik is. Kérlek, Istenem. Ó, Istenem most még a hó is, ó, Istenem. Első néhány lépése ingatag és bizonytalan volt: Jonesy éppen el akarta dönteni, hogy helytelen volt a sejtése, a hapsi mégis betintázott, de azután a fickó léptei kissé egyenletesebbé váltak.

A jobb arcát vakargatta. Éppen a magasles alatt járt, egy pillanatra egyáltalán nem ember volt, csupán a narancsszín sapka köre, amely mindkét oldalon barna vállá szélesedett.

Bear nők alkalmi szex

Fölhallatszott a hangja, a nyálkáskönnyes istenkedés, alkalmilag egy-egy Teremtőm-mel vagy Hát nem eleredt a hó-val tűzdelve.

Jonesy csak állt, figyelte, ahogy a fickó először eltűnik a magasles alatt, azután kibukkan a másik oldalon. Észre se vette, mikor perdült meg a sarkán, hogy szemmel tarthassa a tovabotorkáló férfit, mint ahogy azt sem, hogy a puskát leeresztette az oldala mellé, még meg is állítva a mozdulatot addig, amíg a helyére tolta a biztosítókart.

Nem kiáltott utána, úgy vélte, tudja is, miért: egyszerű bűntudatból. Attól félt, hogy az ember fölnéz rá, és meglátja az igazságot Jonesy szemében - még a könnyeken és az egyre sűrűsödő havazáson át is meglátja, hogy Jonesy föntről puskát szegez rá, hogy Jonesy kis híján lelőtte őt.

Húszlépésnyire a fától az ember megállt, és csak állt, kesztyűs kezét a homlokához emelve, eltakarva szemét a havazás elől. Jonesy rájött, hogy észrevette a Lyukat. Valószínűleg arra is rájött, hogy valódi ösvényre ért. Abbamaradt az óistenemezés, teremtőmözés, a fickó futni kezdett a generátor hangja felé, közben kilengett jobbra-balra, mint aki egy hullámzó hajó fedélzetén egyensúlyoz.

Jonesy hallotta, hogy zihál, miközben a jókora faház felé lohol, amelynek kéményéből lusta füstgomolyok emelkedtek ki, és csaknem azonnal el is halványodtak a hóesésben.

Jonesy lefelé indult a juharfa törzsére szögezett léceken, puskáját a vállára akasztva nem jutott eszébe, hogy az ember veszélyt jelentene, akkor még nem; egyszerűen nem akarta otthagyni a havazásban a finom Garandot. Csípője merev volt, és mire leért a fa tövébe, az ember, akit hajszál híján lelőtt, már majdnem elérte a ház ajtaját Senki sem zárta, az nem szokás idefönt.

Leesett a sapkája, feltárva gyérülő, barna hajának izzadt csutakját. Egy pillanatig lehajtott fejjel térdelt. Jonesy hallotta szapora, rekedt lihegését.

A férfi fölvette a sapkáját, és amikor a fejére illesztette, akkor kiáltott rá Jonesy.

Ázsiai menyasszony magazin grand junction

Az ember föltápászkodott, és imbolyogva megfordult. Azután ahogy közelebb ért kicsit húzta a lábát, de korántsem sántikált, és ez jó, mert rohamosan kezdett csúszóssá válni a földrájött, hogy a fickó fizimiskája egyáltalán nem különlegesen hosszú, csak nagyon rémült és halottsápadt.

Azon az orcáján, amelyet vakargatott, szinte lángolt a vörös folt. A közeledő Jonesy láttán nagy és azonnali megkönnyebbülés öntötte el.

Jonesy majdhogynem elnevette magát, ha eszébe jutott, hogy a magaslesen azon aggódott, hátha a pofa olvasni fog a szeméből. Ez az ember nem olvasott mások arcából, és láthatóan nem érdekelte, honnan bukkant elő Jonesy, vagy hogy mit csinált.

Úgy festett, mint aki legszívesebben átkarolná, hogy elárassza nyálas csókjaival. Egyik karját kinyújtotta Jonesy felé, és botorkálva megindult az új hó vékony takaróján.

Megcsúszott, Jonesy kapta el a karját. Nagydarab ember volt, magasabb a száznyolcvanöt centis Jonesynál, széltében is meghaladta. With another three points on herVicky was one crash away from losing her to drive police vehicles.

When the boy abducted earlier in the day went missing again, a gang of thugs tried to stop the boy's father from taking him from his mother, so Vicky drove in front of the thug's car and veered into a ditch, writing off the Area Car.

The write-off of the Area Car left Inspector Andrew Monroe furious, and she was suspended from all driving duties. With Vicky emotional about losing the part of the job she loved the most, she fell into the arms of womanising Sergeant Matt Boyden.

They became close and eventually Vicky moved in with him, but when his daughter Amy got caught up in drugs, Vicky had to arrest her. A furious Matt kicked her out and she moved in with Polly. When what little friends she had left turned their back on Vicky, she ended up taking a man she met in a bar back to Polly's.

When he committed suicide in Polly's bath, a distraught Vicky sought out the man's past to find out why he would commit suicide. She discovered he was accused of rape by a woman, Yvonne Worth, who was caught cheating by her husband.

Taviner got away with it when Vicky stole the Area Car from him after he failed to attend a domestic disturbance at Yvonne Worth's house. Vicky attended and discovered that Yvonne had killed her husband after suffering years of domestic violence. Vicky told Taviner that she wouldn't expose his role in the PA prank if he kept quiet about her und use of the Area Car.

After making amends with Boyden, Vicky told Superintendent Tom Chandler that she wanted to transfer to a county force and work on getting her back. Built like a prop forward, as befitted a former member of the Divisional rugby team, his easy manner and ironic sense of humour could not disguise the fact that he was a cunning operator and as hard as iron.

The move back to divisional CID angered Haines, and the team knew that it wouldn't be long before he tried to get back on the Squad.

Indeed, after just three months, interference from Meadows over the discovery of an LSD factory made him choose to leave Sun Hill and return there.

He was later seconded to the station in January to help Meadows track down a conment of lethal heroin. Lewis was a working class black lad who had spent most of his teenage life on the streets with a small gang in Hackney.

Lewis was arrested numerous times, finally, for a drug offence of which he was innocent. He was taken under the wing of one of the officers who supported and inspired him to the Metropolitan Police Force. Lewis was smart with sharp wit who was encouraged by his teachers to go to University. After realising the amount of debt he would get into, he decided to apply to Hendon with the support of the officer from his local station.

Lewis may not have always seen eye to eye with some of the older members of the relief, but his personality always shone through.

It was difficult to hold a grudge against him. Lewis was trained by PC Roger Valentine ; however, his old school methods didn't always go down well with Lewis. Lewis and Dominic took this to mean Roger was a racist, and a series of coincidences led to Lewis telling Acting Sergeant Yvonne Hemmingway that he thought Roger was a racist.

While Lewis was persuaded to not make his complaint, tensions boiled over as uniform tried to contain an over capacity gig at a nightclub.

During a full-blown row, Lewis told him he would file an official complaint, however they were interrupted by needing to attended to a crush victim inside the club. When Roger spots a balcony about to burst he demands an evacuation, however the balcony gives way.

As they clear rubble from a victim, a lighting rig collapses, and Roger pushes Lewis out of the way and takes the full blow. After a sit down with Hemmingway, Lewis decides to make it up with Roger once he recovers in hospital, realising that Roger must care if he'd risk his life to save Lewis.

The pair become close friends, however Roger ends up falling into a deep depression and is diagnosed with PTSDbut he is in denial until he gets caught up in a siege which he is almost shot.

When Roger demands the gunman shoots him, the gun backfires, leaving Roger to break down and face up to his problems. Hugh's nurse Tash Niles. After helping her young brother Rudy through an arrest, Tash begins a relationship with Lewis.

Lewis reunites with Dominic after not seeing him for over a year, but Lewis discovers he is still involved with gangs.

Amikor Moore rájön, hogy tanúja, egy munkatársa bántalmazza. Amikor vállalja, hogy vallomást tesz, Rudy szembeszáll Moore-val, és meglőtték. Moore majdnem felülkerekedik Lewis felett, de kiüt, Lewis pedig Dominicba bízik.

Wesley Meeks és Rudy leleplezéséről Moore lelőtt, Dominic felhívja bandatársait, akik eszméletlen Moore-t ledobják egy többszintes parkoló tetejéről, és megölik. Amikor Lewis lemond és bevallja, felügyelő úr John Heaton megállítja, mivel a gyilkosok végzetesen túladagoltak, és nem akarta, hogy Lewis elveszítse karrierjét.

Rövid szabág után Lewis megpróbálja kisegíteni Dominicot egy bandatartozásból, de végül kábítószer-üzlet miatt letartóztatják. Roger szembeszáll vele, és a bandatagok arra kényszerítik Lewist, hogy lőjék le; amikor megtalálják Rogert, és kiderül, hogy Lewis nem találta el a lövését, Heaton elárulta Rogernek, hogy Lewis titkos.

Amikor egy banda főnökét kitörik egy rabszállításból, Lewist a banda tartja, miközben megpróbálják kiszedni a főnököt a megyéből.

Amikor Dominic megpróbálja figyelmeztetni Lewis kollégáit, a borítója megdördül, Lewis és Dominic pedig el van zárva. Lewis meggyőzi Dominic-t, hogy segítsen neki elmenekülni, de amikor az SO19 rajtaüt a lakásban, amelyben tartják őket, Dominicot az egyik gengszter túszként tartja.

Amint Lewis megy, hogy megmentse, lelövik; egyszer kórházban a Trident hadművelet munkatársa felajánlja neki az átigazolást, amelyet Roger szívvel-szívvel elfogadva elfogad. PC Sam Harker -ban szolgált Nap-hegy öt évig.

Semmi nonszensz tiszt, a Heathrow rendőrségtől került át a Sun Hillbe, mert egy East End varázslattal szerette volna bővíteni tapasztalatait nick. Harker élvezte a munkáját. Mindig tudta, mit fog tenni az életével, hosszú rendészek sorából származik - apja rendőr volt Liverpoolakárcsak az idősebb testvére.

Ami őt illeti, megverte a megélhetésért való munkát! Könnyű volt, természetesen barátságos modorral és kész mosollyal, és nem volt könnyű elkeseríteni. A nyilvánosság tagjai elgondolkodtatónak és egyértelműnek találták ügyleteiben, és helyben népszerű és elismert egységes beat-bobban lett.

Arra is volt értelme, hogy a műszak végén egyenruhájával a munkahelyen hagyja a rendőri rendellenességeket, és könnyen megpihent párjával és egy sörrel.

Egy éjszaka miatt Sam megverte Cass-t, azonban a jövőben általában visszavetette. Amikor Sam titokban maradt az állatvédőkkel, szimpatizálni kezdett az ügygel, aminek következtében kollégái arra gyanakodtak, hogy őshonos lesz. Végül leleplezte egy áruház felrobbantásának szerepét, és a bandát letartóztatták, azonban a bizonyítékok hiánya miatt fedezete felrobbant és a banda szabadon sétált.

Sam nem csak csalódott, amikor az eredmény kiesett, hanem egy hosszú távú barátságot is elvesztett a férfival, aki bemutatta a csoportnak, a vezető pedig elmondta Samnek, hogy barátját megölik árulása miatt. Miután Cass támogatta, előbb titokban, majd másodszor, amikor vadul megrohamozta egy szökésben lévő erőszakos fogoly, Sam visszaadta a szívességet, amikor Cass titokban maradt egy Yardie bandával, amelynek egyik régi barátja, Leroy Jones volt az élén.

Amikor Cass segítséget nyújtott Jonesnak egy banki rajtaütésben, hogy megvásárolja a kábítószer-szindikátust, a megkönnyebbülés aggodalomra adott okot, hogy Cass átállt. Sam maradt maga is megkérdőjelezve, amikor a nő nem volt hajlandó visszamenni hozzá, de később kiderítette, hogy ez azért történt, mert Jones elrabolta egy rivális bandát.

Jones megúszta az elfogást, amikor Cass kiderítette, hogy rendőr volt, azonban segített neki a menekülésben az iránta érzett szeretete miatt. Amikor Jones 18 hónappal később visszatért a Sun Hillbe, Sam hagyta, hogy letartóztassák egy titkos zsaru meggyilkolása miatt, tudva, hogy ártatlan.

Sam megengedte Jonesnak, hogy megmeneküljön az őrizetből, hogy szakítson Cass-szal, és Sam megmenthesse őt, Cass pedig dühös volt, amikor megtudta, hogy Sam megrendezte az esetet.

Leroy-t megtisztították a gyilkosságtól, de újra börtönbe került, amikor az igazi gyilkos személyazonosságát ugyanazon bűnöző által megölt férfi családjának fújta, az áldozat testvére pedig az állomáson kívül agyonlőtte; Leroy-t börtönbe küldték, mert a gyilkosság kiegészítője volt.

Cass végül elmondta Samnek, hogy érzi magát, amikor azt mondta neki, hogy unalmas, de sajnálni fogja ezeket a szavakat, amikor aznap éjszaka eseményei kibontakoztak. Amikor egy elesett Sam megfojtotta bánatát a CID erkélyén, miközben a megkönnyebbülés eredményt ünnepelt, zavargás indult az állomás előtt.

PC Des Tavineraki hamis 50 font értékű bankjegyet tett be a nemrég meggyilkolt főfelügyelő gyűjtőalapjába Derek Conwaybenzinbombát lopott egy jambtól, aki az állomás udvarára lépett, hogy megszabaduljon az alaptól; Taviner betörte az ablakot Samre nézve, mielőtt lobbantott volna a benzinbombán, hogy felgyújtsa a felügyelő ideiglenes hivatalát.

Andrew Monroe. Taviner megfordult, és látta, hogy Sam őt figyeli, majd figyelmeztetnie kellett, amikor Monroe irodájában meglátott két gázpalackot, amelyek robbanást váltottak ki és az állomás nagy részét elpusztították.

Öt tiszt megöltével Taviner azt fontolgatta, hogy kórházi ágyában megöli Samet, hogy megakadályozza szerepének leleplezését, de miközben siránkozott és beismerte a vallomást, Sam belehalt sérüléseibe.

Harrogate nők nagy mellekkel

Sam-t megemlítették a The Bill: Uncovered dokumentumfilm spinoffjában, amikor Des Taviner videón mondta a legjobb barátjának Reg Hollis hogy Sam álmaiban kísértette, és hogy Sam figyelte őt a tűz meggyújtásában.

Az iskolában mindig kiválóan teljesített a sportban, de a tanulmányi tanulmányokban meglehetősen gyengén teljesített. Fiatal felnőttként a fitness oktató és személyi edző. Végül unta a munkát tornatermek és úgy döntött, hogy segíteni akar az embereken, és fizikailag is megterhelő munkát szeretne végezni, ezért csatlakozott a rendőrség.

Méz jószívű volt, és mindig a legjobbat akarta látni az emberekben; erősen hitt az első benyomásokban is.

Bár lehet, hogy nem ő volt az akadémiailag legtehetségesebb tiszt, akit az állomás látott, ösztöne és fizikai képessége soha nem hagyta cserben. A vegetáriánus aki testét templomnak nyilvánította, Honey fizikailag félelem nélküli volt, és soha nem kételkedett saját képességeiben.

Hajlandó volt veszélyes helyzetekbe kerülni, mert tudta, hogy képes legalább fizikailag bármivel is foglalkozni.

Neki cselgáncs a készségek több mint jól jöttek, amikor ragadós helyzetekbe keveredett, miközben gyanúsítottakat üldöz. A papírmunka már egy másik történet volt - szenvedélyesen gyűlölte, és mindent megtett, hogy elkerülje az asztalán álló halmot.

Mivel Honey nem volt tisztában saját vonzerejével, kezdetben talán szándékosan nem volt helyénvaló a megkönnyebbüléssel küzdő néhány férfival szemben. Méz elején érkezett meg a Sun Hillbe, ahol őrmester Matt Boyden "bungalóként" emlegették az emeleten semmi.

Az intelligenciájával kapcsolatos észrevételek ellenére Honey folytatta a munkát, és azon kapta magát, hogy lefegyverez egy fegyvert, aki PC-t vett Gary Best túszként az első napján.

Ennek eredményeként a pár szoros barátságot kötött egymással, azonban Honey cserbenhagyta Gary bensőségesebb kapcsolat reményeit, amikor egyéjszakásak voltak, miután Gary arra engedte gondolni, hogy gondjai vannak az intimitással.

Honey kockáztatta a karrierjét, amikor felfedezte labdarúgó vőlegény Steven 'Fletch' Fletcher ellen szándékos szabálytalanság miatt indult eljárás egy futballmeccs során, amely megrongálta a rivális térdszalagjait, és ellopta az eset videokazettáját.

DS Phil Hunter megpróbált átjutni a Honey-on azzal, hogy elárasztott egy pletykát, amellyel Fletch egy olasz nővel aludt, és egy megsemmisült Honey együtt fogta el őket az ágyban, hirtelen véget vetve kapcsolatának Fletch-kel és visszaadva az ellopott szalagot.

Nem sokkal ezután Honey kórházba került, amikor egy moziban egy robbanószerkezet közelében volt. Később, ban, Honey elhozta Gary apját, Alant a Gyorsan túljutottak a vitájukon, és Honey Gary-vel volt, amikor észrevették az ellenőrt Gina Gold találkozás Alan Best-szel.

Kiderült, hogy Alan informátorként lépett fel Gary közelébe, de elrabolják és megölik, miután túszhelyzetben megpróbálta megmenteni Garyt. Amikor Alan gyilkosa, Jules Ellis megszökik az őrizetből, őt dobják le az állomás tetejéről az ennek következtében megsérült Garyvel folytatott harc során.

Méz szünetet tart, hogy segítsen Garynek felépülni és megszervezni Alan temetését. Brandon gyanúját elviszi Honey-val, és a páros megpróbálja bizonyítani, hogy bűnös a gyilkosságban, és az állomás pincéjében végzett leszámolással végződik, ahol Cathy megpróbálja életben égetni Brandont és magával vinni magát.

Cathy terve kudarcot vall, és letartóztatják, Brandon utólag távozik, hogy gyermekeire összpontosítson, és ő úgy dönt, hogy elszakítja minden gondolatát a Honey-val való kapcsolatról. Honey úgy döntött, hogy családi összekötő tisztként képzi magát; hazatérése után kapta első munkahelyét elején Scott Burnettnél, akinek felesége, Karen eltűnt.

Az ő munkájuk nem végezhető futószalagon, nem is gépesíthető, a vállalatigazgatók meghatározott időre Nők akarnak nsa muddy kötnek velük.

Amikor Karen holtnak tűnik, Honey ágyba kerül Scottdal, és hirtelen levágja. A barátok figyelmeztetései ellenére Yvonne Hemmingway és Steve HunterHoney a ös állomás tűzesete után folytatja a kapcsolatot Scott-tal.

Amikor Scott elhunyt felesége, Karen gyilkosát minden vád alól szabadon engedik, Scottra figyel a figyelem. Miután visszatért esküvőjéről és nászútjáról, Honey egy tárolószekrénybe viszi Yvonne-ot, ahol megtalálták Karen vérfoltos kesztyűjét, amely eltűnt azon az éjszakán, amikor meghalt.

Édes feleség keres nsa merced

Méz szembeszáll Scottal, aki beismeri a gyilkosságot, de ők inkább elmenekülnek, ahelyett, hogy a Gyilkosság nyomozócsoportjához mennének.

Amikor Honey-nak kétségei vannak, Scott megpróbálja manipulálni őt, de úgy dönt, hogy távozik, és megpróbálja megfulladni. Annak ellenére, hogy eleinte megmentette az életét, Scott börtönbe kerül, és azt mondja Honey-nak az utolsó találkozón, hogy ne látogassa meg újra.

Honey másnap reggel pusztított, amikor megtudta, hogy egyik napról a másikra felakasztotta magát és meghalt. Később a Sun Hill-i napjaiban Honey megszüntette a sztereotípiákat, amelyek szerint homályos volt azzal, hogy tapasztalt és intelligens tiszt lett, olyannyira, hogy elején két nagy horderejű esetet választottak ki neki.

Miután sebezhető anyaként lenyűgözte a titkosszolgálatot, hogy kölcsöncápát és gyilkost rabul ejtsön, felügyelő John Heaton és DI Neil Manson tanúvédelemre szedte őt egy kábítószer-öszvérért, Eva Garciaért.

A kirendelés akkor ért véget, amikor Garcia bátyja, Santi nyomára bukkant, és Garcia főnöke, Jose Alvarez megverte, a DC fedett fedélzetén végzett nagy művelet elsődleges célpontja. Zain Nadir. Honey elrendezte a szabágot, és megpróbálta meggyőzni PC-t Will Fletcher hogy elutazzon vele Tenerifére, de a lány csüggedten marad, amikor a férfi elutasítja.

Az állomásról hazafelé indulva Honey üldözi Évát, de Jose Alvarez mindkettőt elrabolja.

Swinger hotel worcester

Amikor Zain fedezete lefújódik, Évát agyonlövik, és Honey-t egy kábítószer-üzletbe viszik Zainnel, ahol Honey felfedezi, hogy Zain őshonos lett. Zain megpróbálja megállítani egyik titkos szövetségesét, Paul Haskew-t, aki Honey-t lövi le, és megkötözve találja magát.

Amikor barátnője, Kristen Shaw kiszabadítja, Zain szabadon engedi Honey-t, aki megpróbálja megakadályozni, hogy Zain és Kristen a drogpénzzel meneküljenek.

Méz megy letartóztatni Kristenet, és egy fegyver lő ki, halálosan megsebesítve Mézet. Ezt követően Kristen és Zain börtönbe kerül, míg Will sajnálja, ahogyan Honeyval bánt, mielőtt meggyilkolták.

PC Donna Harris az egyik legkellemesebb, legegyszerűbb fiatal nő volt, aki a Nap-hegyen dolgozott. Yorkshire-ben született, és otthagyta családját és barátait, és huszonegy éves korában Londonba jött, hogy csatlakozzon a Methez.

Érdemes munkát akart végezni. A szomorú emlékekből is tiszta szünetet szeretett volna tenni; férjét egy autóbalesetben megölték. Hat évvel később újra férjhez ment, ezúttal egy sok évvel idősebb férfihoz, az első házasságból származó lányhoz.

Ez volt a biztonság, amit szeretett volna, és a következő évben átment a Sun Hillbe, hogy Collator legyen, remélve, hogy a rendes órák azt jelentik, hogy több ideje lesz a családjával. Megtörtént, és a család gyarapodott: megszülte fiukat, aki ma már kisgyermek. Mivel boldog otthoni életet élt és tudta, hogy hatékony a munkája, Donnának nem kellett pelyhet vennie kollégáitól.

A Sun Hill-nél kezdte, és a munka miatt más rendőrségre látogatott. Donna ban hagyta el a Sun Hill-t, a számítógépes rendőri tevékenység növekedésével pedig feleslegessé vált gyűjtői munkája. Fotósa után, Rachel Fogadókelrabolták és fogva tartották DC Jo Masters mert felfedezte, hogy ő a gyilkos, megfenyegette, hogy lelövi, a CO19 megrohamozta a gyárat, Jo pedig lebeszélte róla.

DI Daniel Hayes a ben a Sun Hill-i rendőrségen végzetes haláleset kivizsgálása céljából a gyilkosságokat kivizsgáló csoport tisztje volt, amelyben hat rendőr meghalt, valamint a főfelügyelő halála Derek Conway hetekkel a tűz előtt.

Hayest ésszerűbbnek tartották, mint felettesét, nyomozó felügyelőt Susan Devlinaki meg volt róla győződve, hogy belső munka után nyomoz.

Devlin hírneve zuhant, amikor megpróbálta megkérdőjelezni Tavinert a meggyilkolt tisztek temetése során, azonban az ügy legnagyobb fejleménye az volt, amikor Harry Fullerton állomásdíszítő hamisan bevallotta a tűzgyújtást.

Taviner, az igazi tettes elhatározta, hogy tisztázza Fullertont, és megpróbálta lebeszélni a vallomásról, azonban úgy döntött, bevallja Conway meggyilkolását is. A pár beleegyezett abba, hogy összefogja a helyi rasszista Jeff Simpson felelősségét, mint a DS támadásának megtorlását Vik Singh.

Hayes és Devlin egyaránt gyanúsak voltak, amikor Taviner feltárta a Conway halálához vezető benzinbomba-elhajtás során használt biciklit, majd amikor Glaze bizonyítékokat talált Simpson bevonására az állomás tűzrobbantására.

Ennek ellenére egy vonakodó Glaze támogatta Tavinert az igazságosság érdekében meggyilkolt kollégáinak és barátainak.

Hayest utoljára látták összegyűjteni az esetre vonatkozó dokumentumokat a Sun Hill-ből, miután Simpsont vád alá helyezték, de lehetséges, hogy nem sokkal később otthagyta az MIT-nél, mivel DI Alex Cullen néhány hónappal Hayes utolsó megjelenése után az MIT-hez került.

PC Malcolm Haynes volt a második az első fekete rendőr, aki a Nap-hegyen teljesített szolgálatot, a Met nagy törekvése nyomán, hogy etnikai kisebbségekből származó tiszteket toborozzon a nyolcvanas évek elején.

A nyugat-londoni Notting Hill és Ladbroke Grove negyedben született és nőtt fel, és a Met osztályainak egyik ingatagabb részén dobogott, többek között '81 nyarán Brixtonban.

Haynes utcai okos és energikus volt; ez lelkes természetével együtt rendkívül hatékony tisztévé tette. Sötét humorérzéke is volt. Frazer elmondta Haynesnek, hogy van esélye őrmesterré válni, de azon tűnődött, vajon ez egyszerűen üres gesztus lesz-e a Met fekete toborzási hajtóerejének részeként.

Sokkolta korábbi partnere, Pete Ramsey halála, és úgy döntött, hogy nem sokkal ezután elhagyja a Sun Hill-t. PC Ben Haywardgyorsan gondolkodott, jól képzett és magabiztos volt - néha túl magabiztos.

Felajánlották az egyetemi helyeket, de Ben egy szünetet töltött el - amely ketté változott - és elmerült a zene és a klubozás kedves életmódjában. Ben végül rekreációs drogokat használt, amelyeket testvére, Jules végül felfedezett, azonban ennek következtében végzetesen túladagolta.

Ben szokatlan volt a Sun Hillben, mivel liberális, középosztálybeli háttérrel rendelkezett. A hendoni képzésen keresztül fáradt, kiváló volt az akadémiai és magatartástanulmányokban - de hozzáállása miatt a Kétségtelenül fényes hátránya az volt, hogy kevés érdeklődést mutatott a rendőri munka hétköznapibb vonatkozásai iránt - és ezt néha lustaságnak is érzékelték.

Bár bizonyosan intelligens volt, Ben néha elképesztő hiányát mutathatta a józan észnek. Mindig kész vitatkozni egy ponton, gyakran sújtotta az engedetlenséget és a fegyelmet. Nulla tolerancia volt a bármilyen típusú kábítószerrel szemben, miután nővére meghalt az extázis fogyasztása miatt.

Tragikus módon Ben volt az egyik áldozata a Nap-hegyi tűz amikor a versenylázadások kiszabadultak a kezéből. John Heaton felügyelő júniusában érkezett a Sun Hillre, első felügyelői szerepében. Nagyon "gyakorlati" tiszt, hasonlóan az elődhöz Adam Okaro. John felesége Rhiannon, és van egy örökbefogadott gyermekük, Charlie.

Megérkezése előtt Heatonnak viszonya volt a DAC-val Georgia Hobbsde befejezte a kapcsolatot, amikor megérkezett a Sun Hillbe, és elhatározta, hogy a legtöbbet hozza ki előléptetéséből.

Rhiannon teljesen tisztában volt vele, és állandóan azzal vádolta, hogy későn jött haza, hogy időt töltsön Hobbs-szal, John pedig csalódott volt, mert ezt folyamatosan felhozta. Hobbs karjaiba került, amikor felfedezte, hogy Rhiannonnak saját kapcsolata van.

A Sun Hillbe telepedve John felháborodott, amikor Hobbs közölte vele, hogy a Met csökkenteni kívánja az operatív központok számát Canley-ben. Mivel a Stafford Row egy nagy biztonságú őrizet helyévé vált, a Sun Hill vagy beolvad a Barton Street-be, és bezár, vagy fordítva.

Összpontosítás egy titkos műveletre a kolumbiai kábítószer-csempészek befogására, amelyet a DC folytat Zain Nadir Sun Hill reményeinek növelése érdekében John megörült, amikor 6 millió fontnyi Kolumbiából behozott kábítószert foglaltak le, és a szállítót letartóztatták.

Két kezdeti céljuk azonban elmaradt; az egyik vevő elszaladt, a másikat az SO19 agyonlőtte.

Ami sikeresnek bizonyult, az azonban gyorsan csúszott, amikor kiderült, hogy az elszabadult vevő, Kristen Shaw megölte PC-t Drágám Harman és Nadir mindketten ledobták a testét, és segítettek Shawnak az őrizet elől menekülni.

Nadir végül feladta magát, Shaw pedig börtönbe került, amikor a pár megpróbált elmenekülni az országból. Amikor Hobbs azt mondta a Heatonnak, hogy a Sun Hill bezárul és beolvad a Barton Street-be, Heaton dühös volt, de őrmester Június Ackland feltárt egy nagy korrupciós gyűrűt a városi tanácsban, amelybe Hobbs is belekeveredett.

Annak ellenére, hogy kezdetben úgy tett, mintha leplezné, Ackland tudatában van a Hobbshoz fűződő viszonyának, John felvette Hobbst, aki bevallotta egy magánbeszélgetés során, mielőtt átadta volna a szalagot hoz Szakmai Szabványügyi Igazgatóság.

Később, ben, John meggyilkolták, amikor hosszú távú nemezis és egykori rendőri kollégája, Ray Moore megérkezett Canley-be. John kiszorította Moore-t a rendőrségről, amikor majdnem meggyilkolt egy kábítószer-kereskedőt, akit szolgálatában megtámadott; John hagyta Moore-t sétálni és lemondani, nem pedig bejelenteni a GBH-ért.

John azonnal azt mondta Rhiannonnak, akitől addigra elszakadt, hogy azonnal hagyja el Londonot.

Moore folyamatosan passzív, agresszív fenyegetéseket ejtett a családja ellen John megrongálására, később Moore elárulta, hogy Johnot hibáztatta első felesége öngyilkossági haláláért. Moore-t eredetileg egy csavargó meggyilkolásával gyanúsították, hogy Moore-val szemben adósnak álcázza őt, hogy csalárd életbiztosítási követelést nyújtson be, azonban a halálát hamisító férfi beismerte, hogy az egész átverést megszervezte.

Amikor egy üldözés közben a rendőrök elől menekülő férfi leütött egy fiatal kerékpárosot, aki később meghalt, John felfedezte, hogy a fiút eltaláló férfi elkerüli a Moore által elkövetett találatot. Amikor a férfit letartóztatták és megmentették, egy nappal később holtan jelent meg. Amikor Moore lányát, Annie-t megtalálták, kezében egy tizenéves fiú, aki fegyverrel ellopta a biciklijét, John rájött, hogy tanúja volt a gyilkosságnak.

Masszázs bathurst selatan

John megpróbálta rávenni, hogy vallja be, de a nagybátyja rövidre zárta az interjút, és elmondta Johnnak, hogy ő is tanúja volt a gyilkosságnak.

Moore-ot börtönbe zárták, de eljutott a tanúhoz, és sétált, nem vesztegette az idejét a gömbölyítéssel. Egy nappal később Moore-t ismét letartóztatták gyilkosság miatt, ezúttal egy bandatagot, aki Moore-t elhaló szavaival nevezte el.

A tanú, nővér Tash Nileskésőbb bántalmazták, és öccsét, Rudyt lelőtték. Hardy Moore után ment, és harc közben eszméletlenül megütötte. Hardy unokatestvére Dominic annak a bandának volt a része, akivel Moore meggyilkolásának áldozata volt, és amikor Hardy bizalmasan elárulta az unokatestvérét, Dominic elmondta bandájának, ahol Moore-nak be kell fejeznie a munkát.

John megsemmisült, igazságszolgáltatás elvesztése és nem Moore halála miatt, amikor részt vett a parkolóban, ahol Moore holttestét holtan találták.

Miután megvizsgálta az ázsiai fiatalok ostoros támadását, John egy helyi rasszista csoportot gyanított, attól tartva, hogy aznap később megzavarhatják a koncertet; Szikla a rasszizmus ellen. Amikor Paul Sagger országgyűlési képviselő szünetet tartott az irodájában, John zavarba jött, hogy semmi sem hiányzik, de amikor a koncert szervezője, Nadim Mura megadta a DC-t Grace Dasari egy könyvet az ellopott közel-keleti régiségekről, Dasari rájött, hogy Sagger ellopott régiségeket importál.

Amikor John a koncert színpadán szembeszállt Saggerrel, hogy elmondja neki, hogy utána letartóztatják, lövések dördültek; Sagger megsebesült, de Mura belehalt sérüléseibe.

Amikor DC Dasarival rájöttek, hogy a színpad falán elhelyezkedő harmadik golyó Johnnak szól, akire lelőtték, amikor kivitte Saggert a kórházból és vissza az állomásra.

John még egyszer sértetlenül grillezte Saggerre az antik tárgyakat, és segítőjét, Derek Jacobst hibáztatta. Miután Jacobs megölte Sagger partnerét az embercsempészetben, a Sun Hillnél fordult meg, amikor Saggert egy szigorúan őrzött őrizetbe költöztették, és a derekán rögzített bombával túszul ejtette Saggert.

Ahogy John tárgyalt, Jacobs végül megadta magát, és kiderült, hogy bombája hamis "Csakúgy, mint te, Paul! Miután sajtótájékoztatón megbuktatták őket, John azt javasolta, hogy a média állítsa meg a nyomozócsoport számára, hogy tudja, hol van a gyilkossági fegyver.

Az így lefolytatott perek egytől egyig koncepciósak voltak: valós tényekből szerencsétlenség, tervelmaradás levont hamis követ- keztetések önkényes logikával összefűzve, majd úgy beállítva az elhibá- zott gazdaságpolitika okozta nehézségeket, hogy az büntethető legyen.

A sújtólég- és az azt követő soroza- tos szénporrobbanás — mint az egyik vizsgálati jelentés megállapította — olyan erejű volt, hogy az ácsolatot az érintett munkaterületről teljes egészében kisodorta, a robbanási hullám felszakította és megsemmisí- 10 tette a légjáratok zsilipajtóit, és az m hosszú lejtakna bejáratánál is érzékelhető volt.

De próbáljuk meg feltárni a szerencsétlenség körülményeit. Az így kiszivárgó metánt a bizton- sági benzinlámpa észlelte11, amelyet ekkor — a szellőzőberendezés kor- szerűtlensége miatt — sűrített levegő befúvatásával felhígítottak ugyan, de az üregekben meggyűlt metán további kiáramlása nem szűnt meg.

Ezt a helyzetet súlyosbította, hogy december án a robbantás elő- készítését végző délelőttös harmad a beiszapolt tömegre merőlegesen fúrt lyukat, amit azonban betemetetlenül hagytak. A sújtólégrobbanás tényleges kiváltó oka máig nem egyértelmű, sőt visszaemlékezők szerint maga a robbantás ténye is megkérdőjelezhető.

Engedélyt a robbantásra senki sem adott, erre konkrétan sem a vizsgálat, sem a vádirat, sem pedig az ítélet nem tér ki. A megbízhatónak tartott, ám a robbanás során meghalt Toldi La- jos lőmester körül talált nyomok mégis repesztésre utaltak. Annyit bi- zonyosan megállapítottak az egyes szakértői jelentések, hogy a metán berobbanását kifúvó lövés okozta.

A berobbant metángáz begyújtotta a fejtési üregben felkavart szénport is, amely folyamatosan terjedt tovább azokban a vágatokban és bánya- térségekben is, ahol további, felrobbanni vagy leégni képes szénpor- mennyiség volt.

A nyugati bányamezőben tartózkodó 81 dolgozó vagy a robbanás közvetlen láng- és erőhatása miatt, vagy a robbanás következ- tében visszamaradt szén-monoxid-mérgezés folytán vesztette életét,12 a déli és az északi bányamezőbe telepítettek kisebb-nagyobb sérüléseket 11 szenvedtek.

A robbanás olyan erejű volt, hogy tönkretette a bányamező légajtóit — a főkihúzó függőleges akna és a főbehúzó lejtősakna közti hármas légajtókat is —, így a nyugati bányamező szellőztetése teljesen megszűnt.

A második vi- lágháborút követően meginduló erőltetett iparosítás, a szovjet típusú terv- gazdálkodás bevezetése különös hangsúlyt kívánt fektetni az eocén-oligo- cén szenek kitermelésére, azonban erre csak öt-tíz évvel később, legalább három-négyszeres beruházással, valamint a karsztvízveszély megoldása, a szénpor- és sújtólégrobbanás elhárításával lehetett volna megvalósítani.

Erre az ötvenes évek elején sem idő, sem elegendő pénz nem volt, de hiá- nyoztak az alapvető szakmai és technikai feltételek is. A metán — más néven mocsárgáz — a szén kelet- kezésekor képződik, színtelen, szagtalan, íztelen, éghető gáz.

Az ő munkájuk nem Nők akarnak nsa muddy futószalagon, nem is gépesíthető, a vállalatigazgatók meghatározott időre szerződést kötnek velük.

Amikor a kitermeléskor a bányászok megbontják a szénfalakat, az abban lévő gáz egyenletesen felszabadul, és kritikus mennyiségűre dúsulhat.

A sújtólég­ veszély kisebb-nagyobb mélységben a pannóniai korú lignittelepek kivételével szinte valamennyi kőszénmedencében fennállt.

A sújtólégveszély elhárításának alapvető módszere a bányák jó szellőztetése, ezzel a metán feldúsulásának és a sújtólég kép- ződésének megakadályozása volt, amelynek műszaki feltételeit az eről- tetett iparosítás következtében sok helyen nem tudták maradéktalanul 12 biztosítani.

Érett springdale társkereső

A robbantási munkákat is korlátozni kellett, bizonyos esetek- ben is csak ún.

A szerencsétlenség kivizsgálására, a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium BEM által kijelölt különbizottság már január 2-án — kissé elhamarkodot- tan — ténymegállapítási jegyzőkönyvet vett fel, amelyben az első helyszí- ni szemlék alapján próbálták rekonstruálni az eseményeket.

A bányában meglévő hiányosságok szellőztetés, a szénpor berobbanását megaka- dályozó ún. Ezt vette át az akkor Vajda Tibor államvédelmi őrnagy vezette ÁVH Vizsgálati Osztály is, amely már az elején tényként kezelte a nem sújtólégbiztos robbanóanyag, a paxit használatát, vala- mint azt, hogy nem szellőztettek megfelelően, és a szénport nem kötöt- ték meg.

Ráadásul, a nyomozás során az ÁVH szakértőjeként foglalkoztatott dr. Ajtay Zoltán bányamérnök17 még A jelentés utalt továb- bá a Bányarendészeti Felügyelőség felelősségére is abban, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a rendszabályok betartására, valamint a szel- lőztetés hatékony és korszerű megoldására.

BŰNBAKOK A sebtében megrendelt és összeállított környezettanulmányok alapján az ÁVH valószínűleg ipari elhárítási nyomozója Bende József üzem- vezető főmérnök, Becsák József főbányamester és Kornély József bá- nyakörlet-vezető őrizetbe vételére tett javaslatot,20 elhallgatva a bánya vezetőségének tényleges felelősségét.

Bende József ben szerzett bányamérnöki oklevelét a soproni M. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola bányamérnöki szakosztályán. Becsák József bányamester ben kezdett dolgozni Tatabányán, elő- ször csillésként, majd től vájárként.

A minisztériumi különbizottság részéről felelősnek nevezett Bányarendé- 14 szeti Felügyelőség is foglalkozott a bányaszerencsétlenséggel, és többszöri helyszíni szemle, valamint a tanúvallomások alapján hozta meg Ebben a szerencsétlenség részletes leírása mellett végre egyértelműen megállapította, hogy semmi esetre sem használtak paxitot a repesztés során, hanem sújtólégbiztos nitrocertusitot, mert — a minisztériumi jelentéssel ellentétben, amely szerint 5 kg paxitot és 5 kg nit- rocertusitot vételeztek a raktárból — mind a robbantószerraktárban veze- tett könyvben, mind pedig a lövőmester feljegyzésében az szerepel, hogy aznap öt kilogramm nitrocertusitot vittek ki.

Ráadásul a kimutatások sze- rint a vételezés időpontjában más robbanóanyag nem is volt a raktárban. A Bányarendészeti Felügyelőség megállapítása ellenére később a bíróság azt is figyelmen kívül hagyta, hogy mivel korábban Tatabányán szénpor- robbanás nem volt, így ez ellen korábban nem történt védelmi intézkedés, nem volt hatósági előírás, ezért bányarendészeti szempontból a letartózta- tottakat semmiképp nem terheli mulasztás.

Erről azonban hivatalos bejegyzés nem történt, arra vonatkozóan nincs adat, hogy akár a körzetvezetővel vagy a szeren- csétlenül járt harmadik műszak bármely tagjával, akár a lövőmesterrel vagy valamelyik vájárral közölték volna.

Összegezve elmondhatjuk, hogy vizsgálódott a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium, a Bányarendészeti Felügyelőség, valamint az ÁVH, azon- ban a bányákban előforduló belestek, szerencsétlenségek tényleges ki- vizsgálásában illetékes Bányahatóság jelentését — az eddigi kutatások alapján — nem találjuk az iratok között.

Az ÁVH lényegében teljesen figyelmen kívül hagyta a felügyelőség szak- véleményét is, az Nem hatott rájuk a magyar munkás­ osztály hősies munkalendülete, változatlanul gyűlölik a munkásosztályt s a munkások életét nem becsülik.

Munkájukat mindhárman bűnösen ha­ nyagul és a dolgozó nép országépítő munkája iránti alattomos közöm­ bösséggel folytatják.

Jack Meadows ideiglenes Nők akarnak nsa muddy.

Kötelességeiket, a szakmai előírásokat a bányászok életének megvédésére még forma szerint sem tartották be.

A vádlottak egész magatartását végigkísérő közönyösség a dolgozó bányászok életé­ vel szemben, a dolgozó ember életének semmibevevése és bűnös alábe­ 16 csülése a szabotázsnak az a formája, amely óvatosan elkerüli a közvetlen és azonnal, egy pillantással megállapítható rombolás elkövetését, de bű­ nös mulasztások tömegével olyan helyzetet idéz elő, amelynek következ­ ménye a rendkívüli súlyú veszteség, ebben az esetben 81 bányász halála.

Mindhárom vádlott ellensége a dolgozó népnek, mindhárman a dolgozó nép munkájának lefékezésére és a bénítására törtek. A már kétszer átfogal- mazott vádiratot Molnár Erik akkori igazságügy-miniszter terjesztette fel jóváhagyásra az MDP főtitkárához.

Mivel a kikényszerített beismerő vallomások ellenére a letartóztatott bányamérnökök tagadták a szán- dékosságot, nem tudták alkalmazni a többek között ilyen esetekre is megalkotott Nyilvánosan fel sem merülhetett, hogy esetleg az előírás teljesíthetetlen, az előirányzott terv nem veszi figyelembe az ország gazdasági adott- ságait és lehetőségeit, és ezzel a gazdaság válik működésképtelenné.

E mellett ez a rendelet halálbüntetést ír elő, s így életfogytiglani vagy 15 évi börtönt csak enyhítő körülmények megállapítása mellett lehetne kiszabni, viszont enyhítő körülmények megállapítása visszás volna.

A tárgyaláson lefolytatandó bizonyítás egyszerű és világos, a bűnösség megállapítása semmiféle erőltetett jogi konst­ rukciót nem igényel.

Roósz Lajos régi bíró, párttag, szabotázsügyekben már több ízben megfelelően tárgyalt. A bíróság azonban mégis a paxit használatát állapította meg a tárgyalás folyamán, és — ahogy azt később látni fogjuk — a fellebbviteli tárgyaláson sem tulajdonítottak jelentőséget a dolognak.

Bende elmondta a vizsgálat során, hogy többször jelezte a bánya vezetése felé ezeket a problémákat, azonban in- tézkedés nem történt. Mivel a vádlottak itt is tagadták a szándékosságot, a védők fellebbezésükben a gondatlanság megállapítását kérték. E szerint Bende és társai tettét az Kornély József Az Elnöki Tanács Vagyis szabadulása után aknászként nem, de vájárként dolgozhatott, és a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél helyezkedett el.

Kegyelmi kérvényét többször elutasították, végül kérésére az ítéletet ben semmissé nyilvánította a Fővárosi Bíróság.

A bányaszerencsétlenség a szakértői megállapítás szerint elsősorban nem az ő mulasztása miatt következett be, hanem a robbantást végző, halálos balesetet szenvedett lőmester szabály­ talan munkavégzése, valamint az üzem volt bányamesterének mulasztása miatt.

A bányamester44 közkegyelemben részesült és szabadlábra került. Bende ban levél- ben fordult az Elnöki Tanácshoz, hogy a hátrányos jogkövetkezmények alól kegyelemből mentesítsék, amelyre az Szabadulását követően, és között a Bányászati Terve- ző Intézet munkatársa volt, majd Hogy sza­ bad életünket, békénket tűzön-vízen át minden nehézség leküzdésével győzelemre visszük.

Az elkövetkező években bányamérnökök, műszaki vezetők, bányászok kerültek ártatla- nul börtönbe, hurcolták meg a családjaikat. Ő állította össze a tatabányai sújtólégrobbanás miatt elítélt Bende József eddig több helyen pontat- lanul közölt részletes életrajzát.

A per másik áldozata, Kornély József szabadulásával és rehabilitálásával kapcsolatos iratokat bocsátott a ren- delkezésemre fia és unokája, Kornéli Mária. A velük folytatott beszélgetés során merült fel, hogy a szabadulásuk után mindkettőjük édesapja arról mesélt, hogy nem történt robbantás a bányában.

Bár a helyszíni szemlék során egyértelműen megállapították, hogy a sújtólég berobbanását kifúvólövés okozta, sőt a lövőmestert is az elektromos gyújtógépre borulva találták meg, továbbá a gyújtóve- zeték — amely egy szigeteletlen horgonyzott vezeték volt — egyik vége rá is volt kapcsolva.

Toldi szakmai tudásáról mindenki elismerően nyilat- kozott, így felmerül a kérdés, hogy miért robbantott akkor, ha a metán jelenléte magas volt? De az sem derül ki, hogy aznap egyáltalán mér- ték-e — és ha igen, akkor milyen mennyiségben —, hiszen tényleges ered- mények csak a korábbi műszakokból voltak, de akkor sűrített levegővel kifúvatták az érintett helyeket.

Mivel mindenki az életét vesztette, aki ak- kor lent volt, talán soha nem tudjuk meg, mi történhetett pontosan. Több helyen olvashatunk arról, hogy a benzinlámpák — főként nem szakszerű használat mellett — sokszor nem adtak pontos eredményt. De előidéz- 22 hette a robbanást egy elektromos szikra vagy bármi olyan hatás, ami berobbantotta a sújtóléget.

Csak találgatni tudunk, de biztosabb meg- állapításokat tehetünk a vizsgálat lefolytatására vonatkozóan. Olvasva az iratokat, a laikus számára is szembetűnő a vizs- gálatot lefolytató államvédelmi szervek kádereinek hozzá nem értése.

Ebben kockázat nem volt, hi- szen a tárgyalások vagy a nyilvánosság kizárásával zajlottak, vagy ahogy Bende József és társai esetében is, egyszerűen nem vették figyelembe a szakmai megállapításokat. Nem vették figyelembe, hogy nem használ- tak paxitot, hogy a szellőztetés hiányáért Bende egyedül nem tehető fe- lelőssé, hiszen korábban többször jelezte a problémákat.

Mind a politika, mind pedig a bánya vezetősége gyors lezárást akart, mégpedig elhárítva és elferdítve a felelősség kérdését, hiszen a hozzátartozók, az egyre elé- gedetlenebb bányászok felé bűnbakokat kellett felmutatni.

Bekény István et al. Felhozták a tárnából a litika és társadalom, hadtörténet, pécsi bányásztragédia négy hősi jogalkotás I. Öt halálos áldozata van a oszk.

A Magyar bányásztársada- műszaki szakemberrel szemben lom ban. In: Bányászok és indított vizsgálatot. A kommunista bányászvárosok forradalma, Szerkesztette megyei uzsorabíróság különtanácsa Bircher Erzsébet — Schuller Balázs.

Sopron, Doktori érteke- köt 4 év, valamint Mosonyi Sándor zés, A Rákosi-korszak bányamérnök-pe­ évf. Hírek, Doktori értekezés, vénytársaság. Ugyanis leszállás előtt bányászaink sírjánál válik végzete- minden bányász kapott egy azo- sen ketté a dolgozók és a henyélők nosító bilétát, más néven márkát.

A mi bányászhő- ÁBTL 3. Ál- seink vádolják a nemzet rombolóit dozatok névsora. Dátum nélkül. A Az áldozatok végleges azonosítá- mi bányász elvtársaink, kik a föld sát követő teljes lista összesen 81 mélyében lelték halálukat, nem- nevet tartalmaz.

Szem- zatairól.

A nyereség, ami a kezdetben a gyors információszerzésből származott, Nők akarnak nsa muddy odavész az információ tengerében való bolyongás közepette.

Őrizet- gi lámpa annak idején fontos lépés bevételi javaslat, Kornély József hagyatéka. Je- érintő eocénprogram. A Dunán- lentés, Vádirat szénvagyonának kitermelését és Bende József és társai ügyében, hasznosítását célzó óriási beru- Magyar Köz­ dence bányái végleg elfulladtak.

Földtani lom. Múltunk, Magyar Köz­ — között a Magyar Bau- löny, A szénbányák e. Feljegyzés a tatabányai államosítása után a pilisszentiváni bányarobbanás ügyében, Vádirat, Ezt a kö- Intézet igazgatója, —ben telességmulasztást már önmagá- az Országos Magyar Bányászati ban büntetendőnek tekintette.

Feljegyzés a tatabányai gha Béla és társai ügyének vizs- bányarobbanás ügyében, ÁBTL 3. A ván tulajdona. Legfelsőbb Bíróság ítélete, Becsák József. Az Elnöki Ta- e. Czottner Sándor levele Rá- nács Molnár Erik kézzel írt feljegy- torlásokban három halálos ítéletet zése, Zinner Ti- bánhidaiban 27, az alsógallaiban bor: Utak és tévutak a XX.

In Bódiné Dr. Dolgozók Lapja. A ti Bányakapitányság. Budapest, tatabányai bányásztemetés. Emlékművek tartott vájártanfolyamot. Mert ha kérdezik, akkor ne tudjak mit mondani. Ha tudom, elszólhatom magam. Voltak, akik végigmérték, titokban fényképez- ték és követték.

Mi lehetett a bűne? A válasz többnyire a titkosszolgálatok által készített iratokban rej- lik. Például az is lehetett a bűne, hogy ismeretségi körében engedély nél- kül vallásos ifjúsági közösséget szervezett.

Az állambiztonság egyedül a hivatalosan engedélyezett kereteken belüli vallásos tevékenység ellen nem alkalmazott adminisztratív, operatív eszközöket.

Abban az esetben is, ha bűncselekmény gyanúja nem merült fel. Emiatt kezdtek el a es évek elején felfigyelni egy fiatal szegedi főiskoláslányra, Vágvölgyi Évára. A technológus családfő egyik pillanatról a másikra az esztergálógép mellett találta magát, mert gyermekeit hittanra járatta.

Feleségét arról győzködték, hogy egyik leá- nyukat ne küldjék egyházi gimnáziumba. Vágvölgyi Éva személyesen is megtapasztalta az egyházellenességet, amikor az iskolaigazgató-nő ka- rácsonyi dalok éneklése miatt garantálta, hogy őt és társait emiatt nem fogják felvenni a Zeneakadémiára.

Ezért végül a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jelentkezett magyar—ének szakra. Úgy tervezte, hogy az itt megszerzett papírokkal fog egy év múlva a Zeneakadémiára felvételizni. Tomka Ferenc5 atya tanácsára közösségszervezésbe kezdett6, ezért megfigyelték, zaklatták, követték, figyelmeztették.

Ebből érzett, érezhetett valamit egy katolikus családban felcseperedő leány? A szüleim erről nem beszéltek. Később tudtam meg, hogy kapcsolatban álltak az Actio Catholicával9, amely az elkötelezett keresztény családoknak titokban hitoktatói kép- zést szervezett.

Ez ab- szolút titkos volt, mi, gyerekek erről nem tudtunk semmit. Egy gyerek mindent kibeszélt volna. Annyit észleltem csak, hogy sűrűn járt hozzánk a plébános és a káplán, valamint édesanyámmal sokszor megfordultunk a Ferenciek terén, ahol az Actio Catholica irodája volt.

Első osztályos koromban még minden katolikus gyerek be volt íratva iskolai hittanra.

Aztán az évek során egyre keveseb- ben lettünk. Mire nyolcadikos lettem, már csak hatan maradtunk a két párhuzamos osztályból. Annak ellenére, hogy nem voltam nagyon jám- bor gyerek, valamiért nagyon kötődtem a templomhoz. A barátnőmmel lelkesen jártunk még a hétköznapi litániákra is. Hárman voltunk jó bará- tok, mi, két lány, meg egy fiú osztálytársunk.

A fiú ministrált, mi ketten meg a kántor nővér mellett voltunk a kóruson Mindketten zenei pályára készültünk, szépen tudtunk énekelni, szívesen segítettünk a kántor nő- 29 vérnek. Néha a vasárnapi misén együtt is muzsikáltunk, én hegedültem, a barátnőm meg orgonán kísért.

De be kell vallanom, hogy a templomba járásnak csak a fele volt jámborság. A mise vagy a litánia után ott rosszal- kodtunk, amit a kántor nővér angyali türelemmel viselt. Például egyszer elcsentük a kóruskulcsot, amit ráadásul el is veszítettünk, ahogy a temp- lom körül szaladtunk.

A még ott lévő öreg nénikkel, a sekrestyéssel meg a kántor nővérrel vagy egy órán keresztül kerestük a sötétben, négykéz- láb tapogatva a füvet, hogy megtaláljuk a kulcsot, és be lehessen zárni a templomot.

Felnőtt fejjel visszagondolva szinte hihetetlen, hogy senki sem szidott bennünket. Máskor a sötétben bujkálva követtük a kántor nővért hazafelé, végig kukorékolva, nyávogva, mekegve mögötte az utat.

Szegény a végén be is hívott, és cukorkát adott nekünk. Nagyon kedves és türelmes volt, mi pedig meglehetősen eleven gyerekek voltunk.

De a misén nem, a mise alatt sose rosszalkodtunk. Bevallom hősiesen, hogy az általános iskola utolsó két évében kicsit hanyagoltam a hittanra járást, mert többször is összeütközésbe kerültem a káplán atyával. Az atyának megvoltak a maga korlátai.

Egy betegség alatt a kezembe került, és valamiért annyira megtetszett, hogy egy elolvasásra megjegyeztem az egészet. Otthon az ismerősök előtt folyton produkáltattak vele, és mindenki nagyon oda- volt tőle. A közepénél járhattam, amikor az atya megérkezett.

Ahelyett, hogy örült volna, nagyon letolt. Ezt nem tudtam mire vélni, hogy eddig mindenkinek nagyon tetszett, és most meg jött a tisztelendő bácsi és a sárga földig letolt. Nem nagyon rendültem meg a dörgedelmeitől. Hősi- esen bevallom, azt gondoltam, hogy a tisztelendő bácsi buta.

Ha ezen ő megbotránkozik, akkor buta. Volt még egy összeütközésem vele. Mégpedig úgy, hogy korábban elmondta nekünk, hogy nem tud úszni. Egyszer hazafelé menet a gát te- tejéről megláttam őt a Duna partján fürdőnadrágban álldogálni.

Onnan a gát tetejéről dicsértessék a Jézus Krisztust köszöntünk neki, és én min- den rosszindulat nélkül jó hangosan azt is megkérdeztem, hogy tud-e már úszni. Erre ő nagyon méregbe gurult, felszaladt hozzánk a gátra, és elkez- dett szidni, hogy itt, az egész Duna-part hallatára égetem őt.

Pedig ben- nem nem volt semmi rossz szándék, csak barátságos akartam lenni, nem tudtam, hogy ő szégyelli, hogy nem tud úszni. Ilyen buta összeütközése- ink voltak. Ezért aztán nyolcadikban hol jártam, hol nem jártam hittanra.

De ekkor már Budapestre jártam zenét tanulni. Hetente három órám volt, úgyhogy ebből nem lett nagy botrány. Egyébként lel- kesen, teljes elkötelezettséggel jártam templomba, hétköznapi misékre is és litániákra. A család számára kicsit idegen volt ez a lelkesedés, a testvéreim templombogárnak csúfoltak miatta.

Technológus vagy valami műszaki ember volt, és egy irodában dolgozott. Ideológiailag elég művelt volt, mindenféle marxista, leninista irodalmat elolvasott, hogy tájékozva le- gyen a másik oldal gondolkodásmódjáról.

Egyszer csak jött valaki a központi pártbizottságból, mert híre ment annak, hogy egyes elvtársak hittanra já- ratják a gyerekeiket. Valahogyan édesapám irodájába keveredett. Kezdjük nálam. Az én gyerekeim is hittanra járnak. A többi hittanos szülőre már nem került sor. Utána édesapám pilla- natokon belül az esztergagép mellett találta magát, mert hittanra járatta a gyerekeit.

Mi furcsállottuk és kicsit szégyelltük, hogy az irodista édesapánk már csak esztergályos, de ő ezt nagyon büszkén és harciasan vállalta.

Szexi concord kád

Nem értettük, hogy miért büszke erre. Nem mesélte el, hogy mi volt a háttérben. Nem tudták nélkülözni a tudását, ráadásul 31 a külföldi partnerek mindig vele akartak tárgyalni.

Nem lehetett őt kihagyni. Öten voltunk testvérek, ebből kettő egyházi iskolába járt.

Mindnyájan jó ta- nulók voltunk. Az idősebbik bátyám Pannonhalmára járt, abból még nem volt probléma. Amikor édesanyám a középső nővéremet a Patrónába íratta, kijött hozzánk az iskolaigazgató és a községi párttitkár.

Azt mondták neki, hogy egy ilyen jó képességű gyereket nem szabad egyházi iskolába küldeni. Olyan jó tanuló volt, hogy mindig szín ötös volt mindenből. Édesanyámnak mondhattak, amit akartak.

Állta a sarat a két pártfunkcionáriussal. Pedig akkortájt nagyon sokan félelemből nem en- gedték gyermekeiket hittanra. Miután lezajlott a családlátogatás, akkor rákérdezett, hogy kik jártak hittanra. Senki sem jelentkezett. Volt annyi eszünk, hogy nem akartunk céltáblává válni.

Nem mondtunk semmit. Ő tudta, nézett minket, próbálta fixírozni azokat, akiknél látta a nyomait a keresztény- ségnek.

Szex társkereső alkalmi barátok szexi Hammond fél srácok

Azonban nem lehetett bennünket táncba vinni. Elsős gimnazista koromban egy darabig eljártam valami hittanra, ami a sekrestyében volt, nálam fiatalabb, talán nyolcadikos gyerekek számára.

Már nem tudom pon- tosan, miféle hittan volt, és hogy én hogy keveredtem oda, de aztán elma- radtam onnan. Azonban a kapcsolatom továbbra is megmaradt a plébáni- ával. Az akkori káplán muzsikus ember volt, ő vezette a kórust, ezért vele napi kapcsolatban voltunk.

Másrészt egyszer meggyóntam a plébánosnak, hogy az ebédpénzt nem fizetem be a menzára. Azt gondolta, hogy biztos 32 nyalánkságokra költöm. Elmondtam neki, hogy ezen a pénzen nem édes- ségeket, hanem könyveket veszek.

Ez szíven ütötte, mert nagy könyvbo- lond volt. Azt kérte, hogy várjam meg a mise után.

Sose felejtem el. Te eljöhetsz hozzám, és annyi könyvet viszel el kölcsönbe, és olvasol el, amennyit akarsz, de az ebédpénzt, azt be kell fizetni és ebédelni kell.

Neki köszönhetem azt, hogy Szerb Antalt és Márait olvashattam, akiket a háború után nem adtak ki, az én korosztá- lyom azt se tudta, hogy eszik-e vagy isszák őket. Első alkalommal a hónom alá vágtam hat könyvet, és elvittem. Egy hét alatt felfaltam mind a hatot.

Nem akarta elhinni, mikor visszavittem őket. Elkezdett kérdezgetni, vizs- gáztatni, hogy tényleg elolvastam-e. Attól kezdve mindennapos vendég lettem a plébánián, mindig mindent megtárgyaltunk. Fogadott gyerekként forgolódtam a plébános atya környékén.

Ő egy egészen más stílust hozott. Előtte nem volt se ifjúsági, se felnőtthittan nálunk.

Azt mondta, hogy szeret- ne valamit csinálni, én meg mindenkit ismertem. Nekiláttunk a szerve- zésnek, és mindjárt az első nyáron, ahogy odakerült, összejött egy elég népes felnőtthittan a templomban. Eleinte együtt volt mindenki, felnőt- tek és fiatalok, fiúk, lányok, kutyák, még a szüleim is ott voltak ezeken a hittanórákon.

Később elmaradtak a felnőttek vagy talán kettévált a csoport. Erre már nem emlékszem. Igaz, hogy közben elkerültem Felső- gödről, és már csak nyaranta mentem haza.

Szegeden nem volt semmi. Ott még lélegzetet sem mert senki venni, nemhogy ifjúsági csoportot szervezni. Az volt a szerencsém, hogy mivel édesapám MÁV-dolgozó volt, ezért ingyen utazhattam.

Szombaton vonatra ültem és vasárnap mentem vissza Szegedre. A főiskola előtt még szívvel-lélekkel hegedűművésznek készültem. A zeneiskolában volt egy nagyon helyes 34 szolfézstanárunk, akiről tudtuk, hogy vallásos. A végzős csoportunk a véletlen folytán úgy jött össze, hogy mindnyájan vallásosak voltunk.

Arra gondoltunk, hogy a karácsony előtti utolsó órán meglepjük szere- tett szolfézstanárunkat. Erre az alkalomra olyan dalokat tanultunk meg, amelyeket akkoriban nem igazán énekeltünk. Vesztünkre pont ott és akkor bírt jönni az iskola folyosóján az igazgatónő, aki olyan bigott kommunista volt, hogy a gyerekét már hatéves korától oroszul taníttatta.

Meghallotta ezt a szép énekszót, és rögtön raportra hívta a szolfézstanárunkat.

Persze amikor ez kiderült, teljes mellszélességgel kiálltunk a tanárunk mellett, és közöltük, hogy a tanár úrnak ehhez semmi köze nem volt, mi csináltuk. Az igazgatónő erre azt válaszolta, hogy garantálni fogja, hogy bennünket nem fognak felvenni a Zeneakadémiára. A hegedű-tanárnénim azt mondta, ezt a szituációt tudomásul kell venni, találjunk ki valamit.

Olyan helyre kell jelentkezned, ahová nem kell a zeneiskola papírja. Vagy Orson Welles H. Wells: Világok harca című művéből adaptált hangjátékára a rádióban! Ugyanilyen tömeghisztériát érhet el egy jól irányzott akció a Web-en. Végül álljon itt egy idézet Douglas Adamstől, a cyberkultúra egyik kultikus írójától önmagam és az olvasó bátorítására.

Az idézet a könyvbéli Galaxis Útikalauz borítóján díszelgett eredetileg, és így szól:. Az Internet kulturális és ideológiai háttere. A számítógépek térhódításának kezdetét a es, as évekre tehetjük, azonban az identitás és ideológiai háttér, amely meghatározta a számítógépes kultúrát és a manapság egyre terjedő Internet-kultúrát, körülbelül az as évek végén kezdett kialakulni.

A New Age a számítógép és az Internet kultúrája. Hol máshol is alakulhatott volna ki, mint a számítástechnika "Mekkájában" az Egyesült Államokban, Kaliforniában, San Franciscóban.

Az új hit San Francisco bohém kulturális életéből és a Silicon Valley-i csúcstechnika házasságából született. Nagyon érdekes, ahogyan összeolvad benne a hippi mozgalom szabad szelleme és az amerikai "menedzsertípusok", a yuppiek vállalkozói buzgalma.

A kettő egyesüléséből születik meg a kaliforniai ideológia. Ki gondolta volna ezt ben, mikor is május én Ronald Reagan kormányzó elrendelte, hogy felfegyverzett rendőrök rajtaüssenek a hippi tiltakozókon, akik elfoglalták a kaliforniai Berkley Egyetemmel szomszédos People’s Parkot.

Az akció során egy embert agyonlőttek, másik százhuszonnyolcat pedig kórházba szállítottak. Azon a napon úgy tűnt, hogy a "rendes" világ és az ellenkultúra kibékíthetetlenül szembekerült egymással.

A barikádok egyik oldalán Reagan kormányzó és követői a szabad magánvállalkozásokért szálltak síkra, és a vietnámi háborút támogatták. A másikon oldalon a hippik a társadalmi forradalmat éltették, és tiltakoztak a háború további folytatása ellen. A People’s Park-i rajtaütés évében úgy tűnt, hogy Amerika jövőjéről kialakult két ellentétes elképzelés között csak erőszakos konfliktus dönthet.

A hatvanas években a kaliforniai-öböl radikálisai a világszerte újjáéledő új baloldali mozgalmak politikai arculatát és kulturális stílusát hirdették.

Szembe helyezkedtek a háború utáni korszak szűk látókörű politikájával, és kampányt indítottak a militarizmus, a rasszizmus, a szexuális megkülönböztetés, a homoszexuálisok társadalomból való kirekesztése, az esztelen fogyasztás és a környezetszennyezés ellen. Egy kollektív, demokratikus struktúrát építettek ki, amely a jövő liberális társadalmának modelljéül szolgálhat.

A kaliforniai Új Bal a politikai küzdelmet kulturális lázadással egyesítette.

A hippiknek eszük ágában sem volt megfelelni a társadalmi normáknak. Nyíltan visszautasították a "rendes" világot: ezt hirdette laza öltözködésük, hangos zenéjük, szexuális szabadosságuk és a szórakozásból szívott drogok.

A radikális hippik társadalmi értelemben liberálisak voltak. A demokráciát, a toleranciát és az önmegvalósítást és a társadalmi igazságot hirdették.

A sci-fi regényekben ökotópiáról álmodtak: egy olyan Kaliforniáról, ahol nincsenek autók, az ipari termelés nem okoz ökológiai károkat, ahol a szexuális kapcsolatokban egyenlő férfi és nő, a mindennapi élet pedig közösségekben folyik.

Voltak, akik úgy vélték, mindezt úgy lehet megvalósítani, ha visszautasítják a tudományos fejlődést, és visszatérnek a természethez. Mások éppen ellenkezőleg azt hitték, hogy a technikai haladás óhatatlanul társadalmi ténnyé teszi majd a liberális elveket.

Marshall McLuhan elméletének hatására ezek a technománok úgy gondolták, hogy a média a számítástechnika és a telekommunikáció összeolvadásából megszületik majd az elektronikus agora — az a virtuális tér, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, és nem lesz többé cenzúra.

McLuhan üzenete valóban radikálisnak számított: a nagy üzlet és a nagy kormány hatalmát hirtelen elsöprik majd a technika új eredményei, melyek már puszta létükkel is erősebbé teszik az egyént. Az elektromosság segítségével a világ bármely pontjáról olyan kapcsolatot létesíthetünk egymás között, mintha mindannyian egy kis faluban élnénk Ez a kapcsolat mély, nem színezik szerepek és hatalmi viszonyok A párbeszéd felváltja a prédikációt.

Furcsa, hogy éppen ez a két teljesen ellenkező és egymással szemben álló szemlélet olvadt egybe és alkot önálló kultúrát, hiszen teljesen más világnézetet és hozzáállást, attitűdöt feltételeznek.

Az Internet lehetőségeire azonban egyszerre eszmélt rá mindkét réteg. Az ellentétek egybeolvadását az új információs technikák felszabadító-erejébe vetett hit segítette elő.

A technika különböző formáit egyazon szabályrendszerbe foglalva valami olyat hoz létre, ami több mint alkotórészeinek összessége. Ha a korlátlan mennyiségű információ bármely formában történő előállításának és befogadásának lehetősége kiegészül a globális telefonhálózatok elérhetőségével, a munka és pihenés mai formái alapvetően átalakulnak.

A portlandi Nők akarnak nsa muddy Press-Herald,

Új iparágak születnek, melyek elsöprik az esélyes tőzsdei cikkeket. Talán ennek előhírnöke lenne az es év tőzsdekrachjainak sora? Ilyen mélyreható társadalmi változások alapjaiban változtathatják meg világnézetünket.

Ebben a kritikus helyzetben az Egyesült Államok nyugati partján egy írókból, adatkalózokból, tőkésekből és avantgárd művészekből álló csoport megalkotott egy heterogén hitet a közelgő információs korszakhoz.

Ez az új hit pedig nem más, mint a kaliforniai ideológia.

A kaliforniai ideológia népszerűségét épp tanainak homályos volta magyarázza. Két teljesen különböző ideológiát von össze, formál eggyé.

Egyesíti az Új Bal technománjainak utópisztikus vágyait az Új Jobb piaci szemléletével. Míg az Új Bal a társadalmi liberalizmus híve, addig az Új Jobb a gazdasági liberalizmust helyezi előtérbe. Így egyesül a hippi szabzellem és a yuppie vállalkozói buzgalom. A digitális utópiában mindenki szabad hippi és gazdag yuppie egyszerre.

Nem meglepő, hogy ezt az optimista jövőképet USA-szerte lelkesen követték komputerőrültek, adatkalózkodó diákok, társadalmi aktivisták, találékony kapitalisták, irányzatoskodó tudósok, futurista bürokraták és az opportunista politikusok. Európa is igyekezett lemásolni az amerikai divatot.

Miközben egy EU-jelentés azt javasolja, hogy igyekezzünk követni a kaliforniai szabadpiaci modellt, mikor az információs szupersztrádát megépítjük, avantgárd művészek és tudósok a nyugati parti extrópia kultuszának "poszthumán filozófusait" másolják. Alternatíva hiányában a kaliforniai ideológia győzedelmeskedni látszik.

A kaliforniai ideológia kialakulásában és elterjedésében nagyban közrejátszott az a jelenség, amelyet a virtuális osztály felemelkedésének nevezünk. Ez az úgynevezett virtuális osztály tulajdonképpen a technika fejlődése által kitermelt munkásarisztokrácia, egy mérnökökből, tudósokból, számítógépes szakemberekből, videojáték-fejlesztőkből és kommunikációs szakemberekből álló műszaki értelmiség.

Az utóbbi néhány évtizedben a közösségi médiaaktivisták úttörőmunkája nagyrészt a csúcstechnológiából és a médiaiparból nyerte erejét. Az e szektorban tevékenykedő vállalatok a munka nagy részét gépesíthetik ugyan, de továbbra is kulcsszerepet játszanak majd azok az emberek, akik kutatómunkájukkal új termékeket állítanak elő, legyen az csip, szoftver vagy tévéműsor.

Az ő munkájuk nem végezhető futószalagon, nem is gépesíthető, a vállalatigazgatók meghatározott időre szerződést kötnek velük.

A média, a számítógépipar és a telekommunikációs iparágak kulcsemberei egyaránt élvezik a piac előnyeit és bizonytalanságát.

Egyrészt általában jól fizetik a munkájukat, és nagyfokú önállóságot élveznek a munkatempóban és az elhelyezkedésben. Ennek eredményeképpen a hippik és a társadalomba beilleszkedett emberek között mára már nincs nagy különbség. Másfelől viszont ezeknek az embereknek a szerződése csak meghatározott időre szól, azon túl nincs garancia a foglalkoztatásukra.

Mára a virtuális osztály nem rendelkezik a hippik szabadidejével, ezért a munkájában látja az önmegvalósítás egyetlen esélyét. Így a munka és szabadidő fogalma és mennyisége átértékelődik, átalakul.

A munkaidő fokozatosan átalakul szabadidővé, és a szabadidő, mivel ezek az emberek élvezettel végzik a feladatukat, egyre inkább beleolvad a munkaidőbe. A kaliforniai ideológia segítségével megérthetjük azt a valóságot, melyben a csúcstechnika szakemberei élnek. Egyfelől kivételes helyzetet élveznek mint alkalmazottak.

Másfelől ők az örökösei a közösségi médiaaktivisták radikális eszméinek. A kaliforniai ideológia épp ezért egyszerre tükrözi a piacgazdaság szabályait és a hippi kézművesség szabágát.

Ezt a bizarr egyveleget kizárólag a technikai determinizmusba vetett, már-már egyetemes hit teszi lehetővé. A kaliforniai ideológia titka talán abban rejlik, hogy egyszerre elfogadja az Új Bal és az Új Jobb nézeteit is, és nem kritizálja azokat.

Ez azért érdekes, mert a két oldal meglehetősen eltérő nézeteket vall. Mégis a kettő együttese egyszerre van jelen.

Míg az előbbi az elektronikus agoráért küzd, addig az utóbbi az elektronikus piactér megteremtéséért fáradozik. Jelenleg az Internet kettőssége is ebből adódik, hiszen nem dőlt még el, melyik fél javára mozdul el a mérleg nyelve.

A jelenlegi virtuális közösség e két irányzat képviselőinek vegyes elegye. Az Új Bal szellemisége érződik az Internet-használók nagyvállalat-ellenes magatartásában. Vezetőjük, "gurujuk", Howard Rheingold szerint az ellenkultúra fellendítői által képviselt értékek határozzák meg az új információs technikák fejlődését.

Következésképp a közösségi aktivisták használják majd a hipermédiát, hogy a csúcstechnika "ajándék gazdagságával" helyettesítsék a nagyvállalati kapitalizmust és a nagy kormányt.

A BBS-ek Bulletin Board System, "elektronikus faliújság"az online hálózati konferenciák, IRC beszélgetések a résztvevők önkéntes információ- és eszmecseréjére épülnek.

Rheingold szerint a virtuális osztály tagjai a társadalmi felszabadítás élharcosai. Velük szembehelyezkedve, az Új Jobb oldal, az elektronikus piactér lelkes hívei támogatják Newt Gingrich, a képviselőház jobboldali republikánus vezetőjének és közeli tanácsadóinak, Toffleréknek nézeteit.

Gingrich és társai kinyilvánították lelkesedésüket az új technikák nyújtotta liberális lehetőségek iránt. Ők is McLuhan determinizmusát hangoztatják, de nem feltétlenül az elektronikus agora hívei.

Azt állítják, hogy a média, a komputer és a telekommunikáció összeolvadásából egy elektronikus piactér jön majd létre. A két fél véleménye még egy fontos kérdésben tér el egymástól, ez pedig az egyén szabágának kérdése. Az Új Bal és az Új Jobb ellentétes elképzelései az egyéni szabágról egyaránt az amerikai köztársaság korai éveihez nyúlnak vissza.

Megfeledkeznek azonban arról a mélységes ellentmondásról, mely az ősi amerikai álomban rejlik, hogy ti.

Sehonnan sem világlik ez ki olyan tisztán, mint a kaliforniai ideológia fő szentjeként tisztelt Thomas Jefferson életéből.

Jefferson a demokráciáért és a szabágért emelt szót a Függetlenségi nyilatkozatban. Jeffersonnak ekkor kétszáz rabszolgája volt. Politikusként síkra szállt az amerikaiak azon jogáért, hogy Európától függetlenül dönthessenek saját sorsukról.

Ám ugyanaz a Jefferson, aki szót emelt a kistermelők és üzletemberek érdekében, rabszolgái munkájából élt. Természetes emberi jogának hitte, hogy más embereket birtokoljon magántulajdonként.

A jeffersoni demokráciában a fehér emberek szabága a feketék rabszolgaságára épült. A virtuális osztály tagjai is "a fehér amerikai férfiak" közül kerülnek ki, így a jeffersoni példa ma is hatásosan érzékelteti, hogy ezek a rétegek inkább támogatnak egy olyan embert Gingrichaki a szociális támogatások melyet főleg a feketék és egyéb szegény rétegek kapnak megnyirbálásának terhére támogatja az új információs technikákat.

Érdekes, hogy akár az Új Bal, akár az Új Jobb irányából figyeljük a dolgokat, mindkettő az új "jeffersoni demokráciát" tűzi ki maga elé, és mindkettő felől haladva ugyanoda jutunk.

Azonban a nyugati parton igen erős jobbratolódást figyelhetünk meg. A faji megkülönböztetés központi szerepet játszik a politikában, így nem csoda, hogy az es republikánus győzelem óta a kaliforniai ideológia jobboldali szárnya van felemelkedőben.

Ha a kaliforniai életstílust és a nyugati part gazdaságát vesszük figyelembe, ennek egyfajta lenyomata a kaliforniai ideológia.

Az állam fontos szerepet játszik benne, és mégis ki akarja szorítani az államot. Ha a nyugati part gazdaságát vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a kormány nagymértékű támogatásával fejlődött azzá, ami ma is, tehát egy magas életszínvonalat biztosító gazdasággá.

Ugyanekkor mindig is jelen volt a bohémkultúra, a szörfösök, a new age, a drogok, az egészséges étkezés, a természetszeretet és környezetvédelem. Ezek a jelenségek viszont általában nem kedvelik az állam "oltalmazó karjait".

Ugyanígy, ha az Internet történetét vizsgáljuk, itt is hasonló tényekkel szembesülhetünk. Hiába szidja az Új Bal az amerikai szövetségi kormányt, mégis a Háló létrejötte és az ezt követő húsz év fejlődése nekik köszönhető és a rettegett "védelmi programnak".

A hereg és az egyetemek rengeteg pénzt költöttek a Háló infrastruktúrájának kiépítésére az adófizetők dollárjaiból.

Nők akarnak nsa muddy lenne gusztusod?

Azonban emellett nem egy dolgot lelkes amatőrök találtak fel. Így például a MUD-ot olyan diákok, akik fantáziajátékot akartak játszani számítógépeken. Az állam ugyanúgy jelen van, és segítséget nyújt az Internet fejlődéséhez, mint ahogyan segítséget nyújtott a nyugati parti iparnak is.

A háló viselkedésén leképeződik a kaliforniai életmód és szemlélet az állam jótékony segítő szándékával keveredve. Hiszen a bohém életvitel mellett a kaliforniai vállalatok nem a szabadpiacra dolgoztak, hanem állami terv szerint, és a bőséges állami támogatásoknak sem voltak híján.

A nyugati parti ipartelepek nagy része a hadiiparnak szállított és így jutott jelentős bevételekhez. Az Internet kialakulása is a hadiiparnak köszönhető, és a Net is az állam szorgalmazásával lehetett azzá, ami.

Az állam elfogadja a kaliforniai ideológiát. A politikusok azonban, mint Gingrich, az Új Jobb eszméit érzik közelebb magukhoz, ezért most ez az irányzat erősödött meg jelentősen. Félő, hogy ez azt a látszatot kelti, hogy az elektronikus piactér majd megoldja az égető társadalmi és gazdasági kérdéseket.

Ezért mondja a Wired magazin egyik szerzője azt, hogy Gingrich " barátjuk és ellenségük egy személyben ". Támogatja az Internet fejlesztését, de olyasmit vár tőle, ami nem teljesíthető, és amire nem lenne célszerű felhasználni.

Érdekes kettősség, mely az egész témakörön átvonul. A kormány tehát támogatja az Internet-programot, de ezáltal elvonja a pénzt a szociális támogatásoktól. De azért vonja el a pénzt a szociális támogatásoktól, mert az Internet és általa az elektronikus piactér kifejlődésében látja a megoldást a társadalmi és gazdasági problémákra.

Szabályozni szeretné az Internetet, sőt, a virtuális osztály tagjai is ezt szeretnék, de csak olyan mértékben, hogy ez az ő valós vagy vélt jogaikat, lehetőségeiket ne, vagy csak nagyon kis mértékben érintse, sértse.

Azonban ez a virtuális osztály éppen az a rétege az amerikai társadalomnak, akiket legkevésbé érint a szociális támogatások csökkentése, tehát ők mindenképpen a kormány mellett állnak.

Azonban, mivel a szociális támogatásra szoruló rétegek nem rendelkeznek megfelelő arányú és mértékű online kapcsolattal, ezért a szakadék még tovább fog mélyülni ahelyett, hogy a Net megoldaná a gondokat. Ahogyan a science fiction sztoriknak elengedhetetlen velejárója a számítógép, melyek a művekben sokszor önálló gondolkodásra is képesek, úgy a számítógépes kultúra és az Internet-kultúra szerves része a tudományos fantasztikum az első internetes levelezőlista, még az ARPANET-en az SF Lovers volt.

Az Internet-kultúrában a sci-fi egy újabb ága teremti meg az irodalmi hátteret, ez pedig a cyberpunk.

A cyberpunk szerzők egy olyan világot alkottak meg, amely elég sötét képet fest az emberiség jövőjéről. A városok túlnépesedettek, a bűnözési hullám az egekig szökött, az utcákat szegények és hajléktalanok árasztják el. Senki nem törődik a másikkal, és elsődleges cél a meggazdagodás.

Az erkölcsi normák elvesztik értelmüket. Drogok, szex és erőszak uralják a Földet. Egy fejlett számítógépes hálózat alakul ki, ez a mátrix. A jövő felhasználói virtuális környezetben agyhullámaik segítségével adják ki parancsaikat a gépeknek.

Egy új réteg alakul ki, ők a konzolcowboyok, akik a különböző adatbázisok feltörésével szerzett információkkal kereskednek.

Ennek megakadályozására kifejlesztenek egy védelmi rendszert, amely JÉG névre hallgat. Ezen kívül a nagyon értékes adatbázisokat mesterséges intelligenciák is védik.

Ezek különféle logikai csapdákat állítanak a behatolóknak. Ebből a rövid környezetrajzból kiderül, hogy a mai Internet akár a mátrix őse is lehet, és a hackerek a konzolzsokék megfelelői.

Ezek után nem hiszem, hogy magyarázatra szorulna, miért is lett a cyberpunk az Internet-kultúra irodalmi háttere. Olyannyira háttere, hogy például kifejezésmódja is hasonlít az ottanira, sőt rengeteg szó és kifejezés a cyberpunk regényekben bukkan fel először.

Például a rengeteget használt fel- és letölteni up- és download is innen került át a Net nyelvezetébe. A cyberpunk irodalom igazából két ember nevéhez fűződik. Ők Bruce Sterling és William Gibson.

Mindketten Hugo- és Nebula-díjas írók. Gibson főműve a Neurománc eredeti cím: Neuromancermely később trilógiává egészült ki és a cyberpunk irodalom alapműve. A kötet főhőse Case, egy lecsúszott konzolcowboy, akinek egy napon Armitage, a titokzatos megbízó egy nagyon veszélyes küldetést ajánl.

A mű nagy része a virtuális valóságban, a mátrixon játszódik.

Case segítője egy Dixie nevű tapasztalt cowboy, akiből csak egy agykártya maradt, tehát csak a mátrixban létezik, egyébként halott.

Ezek közé tartozik például a Hacker Crackdown is. Az Internet-irodalom nagyon fontos műve még a Douglas Adams által írt Galaxis Útikalauz Stopposoknak eredeti címe: The Hitch Hiker's Guide to the Galaxy című sci-fi regény, mely nem sorolható be a cyberpunk gyűjtőnév alá, mégis roppant népszerű és kultikus státuszt vívott ki magának.

Ebben a könyvben, mely egyébként sziporkázó humorral írja le Ford Prefect és a többi szereplő galaktikus kalandjait, a Föld eredetére szolgáló magyarázat az, hogy a bolygó nem más, mint egy galaktikus számítógép, mely a Nagy Kérdést hivatott megtalálni, miután egy előző számítógép már megtalálta a választ a Nagy Kérdésre.

Az Útikalauz mintájára elkészült a Hitchhiker's Guide to the Internet is, mely egy kézikönyv az Internet használatához.

Lost Springs ks csoportos szex képek

Kicsit még visszakanyarodnék a cyberpunkhoz egy film erejéig. Remekül ábrázolja a cyberpunkok elképzelte jövőt. Az Internet irodalmi hátteréhez még egy stílusirányzat tartozik. Ez pedig az úgynevezett "gonzo újságírás" és ennek nagymestere Hunter S. Műve a Félelem és reszketés Las Vegasban ; a Galaxis Útikalauz mellett az Internet másik nagy népszerűségnek örvendő műve.

Számos Web oldal címében megtalálhatjuk a Félelem és reszketés fear and loathing szavakat. A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évek kábítószer-élvező és -hirdető forradalmárai is átnyergeltek a digitális revolúció ünneplésére, hangoztatva, hogy ez többet tett az emberi tudat tágításáért, mint bármely eddigi kábítószer hiszen a komputer is drog, állítják egyre többenlegyen az a hetvenes évek LSD-je vagy a nyolcvanas évek kokainja.

Két sokat idézett és a hálón jelenlévő ma már csak a gondolataik, hiszen mindkét művész elhunyt alkotó Timothy Leary és William S. Burroughs, akik a drogokról erre a legális digitális narkotikumra tértek át, illetve ezt is felvették a használt szerek sorába.

Az Internet kulturális és ideológiai háttere azonban nem csak szépirodalmi és filozófiai eszméket tartalmaz, hanem a vallásból is merít.

Nem csak egy vallási irányzatot követ, hanem a világvallások egyes érdekességei tükröződnek a háló jellemzőiben. A gibsoni mátrixot a voodoo istenségek uralják, a jelenlegi Net-et még nem sajátította ki magának egyik vallás sem.

Az Internet, mint egy újabb lehetőség a közös kollektív tudat építésére, a A cybertérben is testetlenül vagyunk jelen, pusztán szellemi mivoltunkban, és a vallás is a lélek építését célozza meg, másodlagossá degradálva a fizikai létet. Tulajdonságaira és viselkedésére ráhúzhatjuk a nagy világvallások jellemzőinek keverékét.

Kultúrantropológusok és vallástörténészek, akik egyben a világhálót is tanulmányozzák, felismerni véltek bizonyos jegyeket, melyekben a Net és a világvallások tulajdonságainak egyfajta keveréke hasonlít egymásra.

Bár alapvetően a keresztény, iszlám és buddhista jegyek a legmegfigyelhetőbbek nem beszélve a gibsoni mátrix voodoo isteneirőlHeiko Idensen például a zsidó vallás szent könyvét, a Tórát hozza kapcsolatba a hipertexttel.

Állítása szerint a Tóra külalakja hasonló a hipertext elrendezéséhez, " ugyanolyan sűrű szövésűek és különböző módon szedett betűk utalnak az értelmezések és kommentárok összefonódott rétegeire.

A misztikus Kabbala újracsoportosítja ezeket az elemeket, tele van kódokkal, számjegyekkel és az Írás dekonstruált részeivel. Az Internet hasonló szerepet tölthet vagy már tölt be életünkben, mint az előző korok embereinek életében a vallás.