A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége

A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége Egész nap ott kuksolt a kis szobájában, melyet bérelt a cigánynegyed perifériáján, s me gosztotta magányát néhány közepes cigányleány, mintegy ötven könyv és köztem. Azt már írtam, hogy told fel magadnak, könnyű volt leírni, talán még könnyebb megtenni, mint egy filmben, hol ananászt dugnak fel Hitler seggébe. Most hagylak egy keveset, s más utakra kalandozom.

  • Kedvenc zeném:
  • Reggae
  • Testtetoválások:
  • Nincs

Szó nem sok, annyi sem hagyta el a száját. Végül már órákat töltött ebben az állapotban, s végül napokat. Halála előtt még magához tért akkor már csövek lógtak ki belőle, gégéjét felmetszették, hogy levegőt kapjon, úgyhogy nem tudott beszélni, de az szeme De mielőtt ez megtörtént volna, mindenki összedugta a fejét, hogy mi a frászt lehetne tenni, mert az orvosok nem sokat törődtek a dolgokkal.

Végül valamelyik doktor fazon kibökte, hogy Nyugaton lehet kapni ilyen meg ilyen erősítő gyógyszert, csak az a gond vele, hogy kurva drága.

Gondoltál A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége

Mindegy, elhozatták. S úgy tűnt, hogy használ a dolog. Ám pontosan ennek következtében rúgott be a katasztrófa. Mint kiderült, a tag allergiás volt a folyadékra, s az allergia teljesen szétnyomta az agyát. Boncoláskor azt állapították meg, hogy agyveleje teljesen szivacsos volt. Persze, elindultak a pletykák, hogy összeszedett egy akkoriban divatos kergevész kórt, mert ugye, ő mészáros volt valamikor.

Alaptalan nagy marhaság ez, azóta még senki sem lege lt a városi parkban szivacsos aggyal. Vagy ilyen jól eltitkolták? Na, allergia. Az vitte szét a gyereket. Mikor a halál oka körül elkezdett a haverom tanakodni magával már nem is tudom, mit írtak be oda a fejesekúgy tűnt, van egy-két ember, aki be volt szarva.

Hogy ugye nem fog feljelenteni senkit, hogy ugye nem tesz semmit. Szar dolog, mi? Voltaképpen a haver jött rá, hogy allergia ölte meg Dénest. A mérnök.

Temetés előtt összejöttünk mindannyian, s összedobtunk valami pénzt Dénes családjának.

De tudod, azt hiszem, hogy mindent megtettem volna azért, A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége elérjem a holdtisztaságot.

Ma is szégyellem, hogy akkor nem tudtam többet adni, de akkoriban nagyon csóró voltam. Mindegy, azért eléggé szép summa jött össze.

S akkor jött a nagy dolog, maga a temetés. Mert szépen megkértek, hogy legyek a koporsóvivők közt. Némi habozás után elvállaltam a do lgot, de reszkettem, mint a kibaszott nyárfalevél. A temetés napja. Aki annyi marhaságot összehordott, hogy majdnem kiléptem a sorból, hogy jól behúzzak neki, s aztán bedobjam egy gödörbe, s ráöntsek egy tonna szemetet, a nehezebbik fajtából.

Olyan dühös voltam, hogy össze tudtam volna roppantani azt a faszfejt, tényleg, s csak a család iránti tisztelet tartott vissza. Mi van, a tag nem érdemelt meg egy lelkipásztort, olyan rendeset?

Aki legalább tudja a dolgát, ha nem is érzi úgy, ahogy kell? De honnan tudjam én, hogy mit kell érezni? Ja, tán azért, mer' ember vagyok magam is, bármennyire szétbasztam magamat. Aztán fel kellett emelni a koporsót azokkal a hosszú botokkal, s következett az a kérdéses kétszáz méter. Nem volt melegem, nem féltem, csak összeszorítottam az ajkamat, csikorogtak a fogaim, s mentem, mentünk.

A sírásók ott jöttek mellettünk, röhögtek, az egyikük káromkodott, hogy miért kellett a tagnak ebben a meleg időben feldobni a talpát. Valami fekete szalagot tűztek a zakónkra, hogy aztán dobjuk a sírba.

Én hazahoztam a magamét. Többen is rosszul lettek a temetésen. A család még bírta valahogy, de a rokonság kész csőd volt. Hogy írjam le ember azokat a szavakat, hogy:. A tor. Összezsúfolódtunk a hajdani kis szobájában, s mit sem tudtunk szólni egymáshoz.

Az út a temetőből idáig tényleg hosszú volt, és sivár, szótlan, rideg, gyalázatos. Most ott vagyunk a hajdani szobájában, arra a néhány szelet szendvicsre, néhány pohár sörre.

Persze senki nem eszik egy falatot. Senki nem szól. Mindenki jelen van, senki sincs itt.

Lányok whatsapp telefonszámok Ausztráliában

Látjátok, mégis ez történt Különben gyertek ide bármikor. Mindig nagyon szívesen várunk. És ezek után tanuld meg felemelni a fejed, belenézni a tekintetekbe. Tanuld meg becsülni a vágy maradékát, a ragaszkodást azokhoz a holmikhoz, kezekhez, tekintetekhez, melyekben Ő még ott van. Mert mindössze ez maradt.

Este következett el a mi gyászunk. Ott, a kocsmában. Ott, ahol úgy leittuk magunkat, ahogy csak bírtuk.

Ott énekeltük kedvenc dalait, sok gyertyát helyeztettünk az asztalra, s ott szerettük egymást. Ha néhány pillanatig is csupán, de akkor tiszták voltunk.

Hát persze, hiszen az ember a A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége elájul!

Magasra emelkedtünk, s az ő halála révén egy darabka belőlünk ott maradt a magasban. Azóta szerte tudunk nézni a világban, s látjuk, hogy milyen is, mikor tűszúrásnyi résen átáramlik a fény.

Vannak és nincsenek drámáink, tragédiáink; íme, a XXI. Nem gondolok itt a játékra, hanem a szerepek elosztására: elbaszták valamennyit. Van aki fegyvert ragad, van aki jogot, van aki törvényt, van aki nacionalizmust, van aki a vagyonok újraosztását ígéri, holott a javak régen megsemmisültek, vagy ellopták azokat.

Azt éljük, ami hátramaradt: a szerepek elosztásának kloakáját, minden erőnkkel belekapaszkodunk abba a nagy komolyságba, abba a végtelen pusztításba, melyet sehogy sem tudunk másként megnevezni, mint az agyak üressége: vagyis mindennek az ellenkezője, amit tenni akarunk, amilyen valójában vágyunk.

Nincs már tehetség és nincs már filozófia és nincs már alkotás és nincs már szerelem. És nincs forrás, patak, folyó, folyam, tenger, óceán: megmérgeztük valamennyit. Érdekes módon szervezetünk jelentős százaléka - víz. Az egyszerű szavak korszakát éljük ismét, de ez csak akkor érvényes, akkor igaz, ha nem olvasunk el egyetlen sajtóterméket sem, nem nézünk tévét, nem törjük össze egymást a számszerűségben, a számbéli szeretkezésben.

Szeretőink megcsalnak bennünket, s mi megcsaljuk szeretőinket, hogy a megmagyarázhatatlan vágyakat ki tudjuk valamennyire égetni magunkból. Van, aki jól érzi magát. Ők a zavarosak, a legboldogabbak.

Ők az olajkutasok, ők a benzinkutasok, ők törik össze autónk belsejét robbanóanyaggal, miközben vizet, vizet ígérnek nekünk. Mi vagyunk a maghasadás, és mi vagyunk az élet.

Mi vagyunk a rádióaktivitás, és mi vagyunk a szent lélek. Mi vagyunk a feltámadás, mert önön pusztítóink vagyunk. Az egyszerű szavak korszakát éljük, megmagyarázhatatlan módon.

De ez csak akkor érvényes, ha mi vag yunk az a Jézus gyerek, aki elintézte ugyan nekünk protekcióval a megváltást, ám mi is le kell jattoljuk a magunkét az Úr asztalára.

Röhöghettek a markotokba papok!

Bármennyiszer A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége.

Arra gondoltam, hogy ismét bemásolok ide egy verset, hadd lássák a fejesek, hogy mennyire el tudom cseszni a dolgokat. Mert asszem, hogy az a filozófiai eszmefuttatás, mit végeztem néhány sorral feljebb, igazán jól sikerült, hát mindjárt el kell csesszem ezt az egészet.

És különben is, vége van a hármas diliházi ámokfutásnak, és másba kell kezdjek, s a legjobb választóvonal csakis egy vers lehet. Mer' nem akarok olyan fejezetes, részkihagyásos könyvet írni, ahol mindennek olyan szépen megvan a maga rendje, hogy már okád tőle az ember.

Tudod, lineáris, bumeráng-hatás, meg ilyen egyébb marhaságok. Szóval: ismét vers. Ja, az előbb két bével írtam az egyéb szót, hát most ismét leírom helyesen: egyéb. Tudod, egy teljes évre abbahagytam ezt az egész irományos szart. Nem volt amiért írjak, mert egyszerűen nem tudtam semmit sem elmondani.

Néha rám jönnek ilyen idióta rohamok, s akkor nem tudok írni semmit sem, nagyon hosszú ideig. De az előbb úgy ébredtem, hogy majd' minden írásomat végigolvastam, s nagyon fontos következtetéseket vontam le, hehe.

Hogy a világot meg lehet menteni, hogy a mobiltelefonoknak komoly értelmük van, hogy jó a kábeles Internet meg a félbehagyott szavak legendája.

Hogy jó minden, és te csak egy nagy pöcs vagy a mindenben, mert bár általad van minden, sőt, te teremted ezt az egészet, semmi közöd az egészhez, csak rinyálsz a nagy világfájdalmadtól meg ilyesmiktől. Na öregem, van egy nagyon fontos taná csom, mely megváltoztathatja az egész életed, sőt, még észt is csöpögtethet kibaszottul tompa agyadba: bízz meg valakiben, hogy szarossá tapodjanak.

Akkor nagyon jó neked. Na, most elmegyek kávét főzni, jövök mindjárt. Te, ez az egész olyan, mint annak idején a rádiónál. Voltak olyan marhák, izé, illetve voltam olyan marha, hogy 6 órától raktam be magam műsorba, s akkor beszóltam a nagyérdeműnek kor, hogy elmegyek kávét főzni, s jövök mindjárt.

S akkor kezdődik a nagyérdeműnek kitalált agy tompító show. Dübörög a zene, s én 27 éves vagyok.

Itt ülök mezítelenül az ágyon ez biztos, hogy valamiféle szexuális célzás, de mindegy, tényleg.

Pötyögtetem a sorokat. Fekete a számítógépem, a macskámnak kivették a méhét, mert majdnem beledöglött.

Az éjszaka sokat ittam, reggel rosszul voltam, mert bezabáltam valamiféle romlott kolbászt. De nem hánytam ki. S most jól vagyok. Telefonokat várok, hogy ne legyek egyedül: addig is ÍroK.

Vagy vannak univerzális értékek, A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége nincsenek.

Egyesek szerint alkotok, mások szerint baromságokat hordok össze. Te mit választanál? Jó lenne elfelejteni a doktort, akkor minden sokkal könnyebben menne. Sokkal könnyebben. Jó lenne - csak úgy - befészkelődni valaki mellé, magába szívni az illatát, s akkor minden sokkal könnyebben menne.

Jó lenne elvégezni egy pokoli egyetemet, s akkor minden könnyebb lenne.

Jó lenne megfeledkezni az emberekről, önmagamról, s akkor nem kellene igyak. Elveszett bárányka vagyok, mert úgy otthagytam a kibaszott pásztort, hogy füstölt tőle a tájkép szemben ott ül Van Gogh, az előbb láttam, óriási vásznát a szél cibálja, ő meg az ecseteket a vásznon.

Te, most mit tegyek? Tudod, teljesen tanácstalan vagyok. Próbálok dolgokat, de az a nagyon nagy baj, hogy semmi sem elégít ki. S akkor csak fekszem az ágyon, az Übermenchről álmodozom, Istenről, Szent Ágoston Vallomásait tukmálom rá Péter Alpárra egy jobb élet ígéretében.

Tudod, néha felnyitom, s nagyon jól esnek a szavak. Elképesztő könyv.

Nem is gondoltam volna Lassan megfeledkezünk az olvasás művészetéről. A könyvtárak legújabb politikája, hogy a szegényebb rétegeket kell kiszolgálni, mert a gazdagoknak nincsen szükségük a könyvekre, vagy meg tudják vásárolni a könyveket.

Aha, mind a kétszázezret. Maradjunk inkább az előzőnél. S én itt ülök szerény könyvemben, ebben a szegényes szobában, s akkora marha vagyok ezek szerint, hogy a párját ritkítom. Parancsokat osztogatok a hesseknek, nietzscheéknek, szilágyi domokosoknak, mindenféle zugíróknak, papolok a nagyság erejéről, pedig semmi mást n em akarok, mint belenyúlni valami izmos muffot rejtő bugyiba.

Talán így van, öcskös, talán így van. De nincs így.

Nők keresnek, hogy szar ban fut sae

Csak hagyjál. Ne vegyél el tőlem semmit, mert nem akarok elvenni tőled semmit. Inkább adni akarok, óvatosan, nagyszerűen, mindenféle elvárás és legendaalkotás nélkül. Ha meghagysz engem magamnak, naggyá teszlek, s te hálás birkája leszel jótékony pásztoro dnak.

Nekem is voltak pásztoraim. Most úgy mesélnék, tényleg. Dolgokat mondanék el, hétköznapi dolgokat, de nekem egyetlen dolog, történés, tett, gondolat sem hétköznapi. Már a puszta létezés csoda, felére egy jó baszással.

És most ilyen szavakat írok le, hogy bemutassam, ki vagyok én, mit tettem magamért, másokért, értünk. Valaki azt mondja: légy tiszta, s elnyered jutalmad. Valóban így van. Valami azt mondja, csapd be az embereket, mert csak így lehet élni.

Valaki azt mondja, milyen jó melletted. Tisztának érzem magam melletted, megnyugtatsz, felemelsz, mássá teszel.

Valaki azt mondja, hülye vagy, bazdmeg.

Érett csatorna navarre swingerek

Mindig is olyan dolgokat fújtál fel, melyek a kutyának sem kellenek. Valaki megint azt mondja: őrült vagy. Így nem lehet élni, kezdj valamit magaddal. De mindenki csakis önmagáról beszélt és fog beszélni. A régi szavak új álarcban térnek vissza, s megrengetik a világ rendjét.

Ha van a világnak rendje. Estére elvesztem az agyam.

Ja, és ezt úgy mondom, mintha egy kurva nagy dicsekvés lenne, de ha jobban meggondolom, talán A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége is.

Este ismét részeg leszek, és olcsó csókokat fogok koldulni. Beszámolok a tudatalatti feletti hatalomról, meg arról, hogy miként lehet a tudatalattit felhasználni mások érdekében.

Elmondom, hogy a tudatalatti semmi más, mint megtestesítője a világnak, melyben élünk.

Hogy mindenki akarata feltétlenül fontos, materializálódik, teremt, megalkot, s ezért a világ pontosan olyan mint amilyennek látni akarjuk. Hogy mindig kapunk, csak keresni kell. Miért létezik a helyesírás, a nyelv, a korlátolt magatartásforma, a szeretethiány, a bolondság, az alkohol, a drog, Isten és megannyi baszomfütty.

Most egy kapcsolatról lesz szó, mely hat évvel ezelőtt született meg, s annak ellenére, hogy négy éves kapcsolatom volt egy másik lánnyal közben, nem feledtük el. Furcsamód nem feledtük el. Vannak dolgok, melyek jobban összeragasztózzák az embereket, mint bármi más.

Éjszakák, álmok. És reggel az ember ott találja magát a gépe előtt, és szavakat ír. Egy esztendő után ugyanazt folytatja, tehát sok nem változott. Ez a néhány szó tisztelgés lesz előtted. Ez a néhány szó rólad fog szólni, mert felemeltél és nem kértél semmit, megengedted, hogy gonosz játékokat űzzek veled, megengedted, hogy lelkedben kajtassak, s most ezt le kell írjam.

Tudom, nem vagy az a bige, aki már az első napokban kijelenti: aztán rólam, rólunk ne írj semmit. Nem is fogok írni Júliáról egy sort sem. Csak azt, hogy imádtam, hogy féltékeny vagy, miután megtudtad, hogy négy éves kapcsolatom után ismét barátnőm van.

Pedig te is tudod, hogy téged akartalak választani, de tisztán, akár egy harmatcsepp et. És nem jött össze, és nem is tudom, miként fog összejönni.

Hat esztendeje vagyunk együtt, és te most valahol máshol vagy. Mégis máshol vagy. Életedben először nincs feletted hatalmam, s nem tudom, miként viszonyuljak ehhez. Talán jó, talán rossz. Talán egy elemi ösztön visszafojtása, vagy felülkerekedés a primitív ösztönökön.

De ha valóban így van, akkor nem jó. Életünkben először nem jó. Mert akkor elbasztuk. Eldobtunk mindent, mi megalkotja azt, hogy az Univerzum támpillérei legyünk. Hat éve először. O damentem hozzád a kocsmában, piszkos székek, padok, füstös falak, szürke betonpadló, barnára festett ablakok, kevés ember: hajnal volt.

Nem szimbolikus hajnal, melyet magasztalni kellene, Betti. Hanem csak hajnal. Magában, csendesen pihegve, s mégis lázra készülve. Téged akkor hagyott ott egy barátod, kit én már megvetek.

Mára már megvetek. Elveszítette ő is azt a valamit. Mondd, én elveszítettem? Tudom, a válaszod nem. Inkább túlzásba vis zed, mondod, s lesütöd a szemed. Enyhén elpirulsz, s talán azon kezdesz töprengni, hogy ezt az érzést a színpadon miként tudod megjeleníteni.

Itt jön a nap, énekli a Rammstein, s én tudom, hogy valóban sikerült megóvni magunkat a piszkosan fekete lyukaktól. Én némileg őrült lettem, te úgy döntöttél, hogy teszel valamit az életeddel. Én Byront választottam, te a színpadot, és hiszem az igét, használom az igét, te meg minden erőddel meg akarod jeleníteni az igét.

Ezek a szavak olcsó szavaknak tűnnek. Valahogy nem tudom a magam magányában kifejezni azt, hogy mit adtál te nekem. A te utad utánam, a hat év közben a pszichológushoz vezetett, én csak továbbléptem, és nem tudtam, hogy mit hagytam benned. Mert ha tudom, akkor talán másként lesz.

És az nem újabb legendák ígérete, nem mítoszteremtés, hiszen te is tudod, hogy úgy nem lettem volna ott melletted. De látod, elmúltak az évek, s a titánok ismét találkoztak.

Egy ikeás doboztól jutottak el egy hipermodern belvárosi pincefarmig, mára séfeknek szállítanak zöldségeket.

Vízumkötelezettséget vezet be Kijev az oroszokkal szemben, permetes cseresznyétől betegedtek meg orosz katonák — a háború pénteki eseményei.

Putyin nem visszakozik — elnöki beszéd Szentpéterváron A jelek szerint Putyin az eddigi katonai kudarcok ellenére folytatni akarja az ukrajnai háborút.

Úgy néz ki, mégis tartósan velünk maradnak a most bevezetett különadók.

És A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége.

Attól, hogy nincs mentális betegséged, még nem biztos, hogy teljesen egészséges vagy. Miért érzed üresnek, bágyadtnak magad, és mit lehet tenni, hogy javuljon a helyzet? Itt találsz párat a lehetséges válaszok közül:.

Fogtak már rá pisztolyt szemetelők, ő azonban továbbra is a fenntarthatóságért harcol, művészetével és hétköznapi tetteivel is. Ismerjétek meg Sinkovics EdE lenyűgöző világát!

Bátorságlabor Hesnával Komposzt Mindent bele! Közös hang. Megölt a bűntudat — Egy zaklatás története, 2.

De hetekbe telt, mire először elmondtam neki. Képtelen voltam róla beszélni.

A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége voltam, s belefáradtam a szerepbe.

A történtek után lassan, és finoman szorongatni kezdett a munkámban, mert ő nem bírja, muszáj lesz megtörnünk ezt az együttműködést, tudja, hogy ez több mint ötszáz ember állása, de hát értsem meg… Közben egyre több kolléga suttogta a titkaimat, amiket megosztottam vele.

Gyűlöltem magam azért az egy igenért, és úgy éreztem, nincs is alapom segítséget kérni. A végső döntésem pedig egy kórházi ágyon született meg. Akkor merült fel bennem először, hogy talán mégsem az én hibám… Ez a beszélgetés pedig valami számomra váratlan és nagyon ijesztő dolog kezdete lett… Folytatása következik.

Zita A történet első részét ITT tudod elolvasni. Két történet van.

LIKE 49 Like. Ajánlom másnak is:. Szólj hozzá a Facebook-on! Neked ajánljuk. Egymás előtt vetkőztetett, vizsgált gyerekek — A kicsik testének is kijár a tisztelet WMN Ügy — Gyurkó Szilvia: Ezt tudjuk ma a pedofíliáról — Kérdések, tények, tévhitek a gyerekek elleni szexuális bűncselekményekről WMN Ügy — Levi összefűzi az ujjainkat és a víz felé húz, mielőtt még megkérdőjelezhetném a dolgot.

Örülök, hogy átveszi az irányítást, mert dacára minden bátorságomnak és a nagy számnak, el kell ismernem, egy kissé ideges vagyok emiatt az egész miatt.

A víz egy kicsit hideg, de egy olyan napon, mint a mai — emeli Levi napellenzőként a szeme fölé a kezét, és a perzselő nap felé dönti a fejét —, pont egy kis hideg az, amire szükségünk van.

Mellesleg, ha túlságosan áthűlsz, majd felmelegítelek — ejti le a kezét, és húz magához.

A cipőm felkavarja a talpunk alatt lévő port, a testem az övének dől. Érzem, ahogy kemény izmai nekem feszülnek, teljesen olyan érzés, mintha kőből faragták volna, és ahogy visszagondolok arra, mikor tegnap megpillantottam egy szál törölközőben, élénken emlékszem rá, hogy úgy is néz ki, mintha valóban abból faragták volna ki.

Levi leveszi a kalapját, aztán a hátamra fonja a karját, és olyan közel húz magához, amennyire csak lehetséges úgy, hogy a ruháink még mindig rajtunk vannak. Hallom a fülemben a saját reszelős lélegzetem. Érzem összevissza dörömbölni a szívem a mellkasomban.

A bőröm minden centimétere izgatottan bizsereg. Gyakorlatilag érzem a levegőben lévő elektromosságot, ami körülvesz bennünket. Levi egy pillanatig incselkedve velem fölém tornyosul, elnyújtva ezt, és teljesen az ujja köré is csavar vele.

Ebben a percben, az övé vagyok. Azt tehet velem, amit csak akar, és egy örökkévalóságig fogok várni arra, hogy megcsókoljon. Csak mikor már azt gondolnám, hogy nem létezik, hogy ezt képes legyen tovább húzni, Levi ajkai egy intenzív és szenvedélyes csókban csapnak le rám.

A szájába nyögök, mert a nyelveink úgy fonódnak össze, mint ahogy egy sztripper csúsztatja le lassan testét a rúdján.

Ujjai gyorsan gombolják ki az egyszerű inget, amit Chase ma reggel adott kölcsön, én meg kinyitom a nagy övcsatját, mialatt a szánk egy hosszú, bódító csókban pecsételődik le. Az ing, ami egész nap távol tartotta a vállamtól a nap perzselő sugarait, gyorsan a földre kerül.

Kirángatom az ingét a farmerjából, majd vékony ujjaim becsúsztatom az anyag alá, mert éreznem kell a testét, fel kell fedeznem a kezeimmel, mintha egy olyan nő lennék, aki már rég elvesztette a szeme világát, és most egyedül érintéssel navigál a világban.

Levi beszívja az alsó ajkam a szájába, és egy éles, de aprót harap bele. Elég nagyot ahhoz, hogy meglepetésemben a szemeim remegve kinyíljanak, és friss tekintettel nézzek rá.

Azt hittem, hogy ő a csendes testvér. Bár mondjuk, azt mondják, a csendesek azok, akiknek a legmélyebb titkaik vannak.

Talán Levi nem az az édes, passzív alkat, mint feltételeztem. Úgy értem, nem is hezitált, mikor megmentette az életem. Pedig az olyan bátorságot igényelt, amiről nem is feltételeztem, hogy rendelkezik vele.

Vastag ujjai gyorsan lecsúsztatják rólam a shortomat, majd a leheletvékony alsóneműmet is. Próbálom lerángatni passzos farmerját a feszes seggéről, de nekem közel sem megy olyan hatásosan, mint amilyenre ő volt képes. Míg ő deréktól lefelé meztelenre vetkőztetett, én alig tudtam lehúzni a nadrágját gömbölyű hátsójáról.

Végül megszakítjuk a csókunkat, és gyorsan megszabadulok a toppomtól. Levi leveszi a többi ruháját is, mire élesen beszívom a levegőt, mert végül totál plánban meglátom, hogy mivel is dolgozik.

Szent szar! Én mondjuk nem pont erre gondolok, de persze, kész vagyok. Bólintok, így mindketten a folyó széléhez futunk, majd kéz a kézben belevetjük magunk.

A hirtelen hideg feléleszti az érzékeimet, és mikor a fejem ismét a felszínre tör, nagyot kortyolok a meleg levegőből.

Igazából nincs is időm bármire gondolni, mert fölöttem már hallom is Chase-t. Hogy lett ilyen gyorsan meztelen? Gondolom, nem kimondottan fordítottam rá figyelmet.

Nos, Levi és Chase most határozottan megkapják osztatlan figyelmemet.

Telugu harstad szex

Chase eltökélten sétál felém a vízben, és visszaszorít engem a vízpart fövenyéhez. Nem látom, hogy mit csinál a rohanó víz alatt, de érzem, ahogy a farka hegyét a klitoriszomnak dörgöli. Felnyögök, és az engem elárasztó érzésektől ittasan hátravetem a fejem.

Levi oldalról mellém lép, és ösvényt csókol a nyakamtól a melleimig. Szája majd felfalja rózsaszín, kemény mellbimbómat, miközben Chase belemarkol a hajamba és hátrarántja a fejem, miközben farkával tovább folytatja a csiklóm izgatását.

Annyira jó érzés, hogy nem tudok gátat szabni az állatias hangnak, ami elhagyja a számat. A térdeim elgyengülnek és összerogyok, mert a gyönyör olyan gyorsan száguld át rajtam, akár a víz ebben a folyóban.

Ha most mindketten úgy döntenének, hogy elengednek, ha egyszerűen csak hagynák, hogy bármerre is folyjon a víz, magával sodorjon, és a tengerig sodródnék, most boldogan halnék meg. Chase megtolja a fenekem, és csak azt veszem észre, hogy ismét szilárd talajon vagyok, mindkét oldalamon egy-egy totál jóképű, totál kigyúrt, és totál meztelen férfival.

Chase könnyedén felemel, és a karjaiba vesz, majd egy, a folyó partján lévő széles, zöld fák alatt már korábban leterített takaróhoz visz. Gyengéden csókolja az ajakaimat, nem sietteti a dolgot, hogy kinyissa őket, és felfedezze a számat a nyelvével, inkább elidőzik, mintha csak ízlelgetne.

Bármilyen spokane egyik sem bipoláris hölgyek maradt itt

Lefektet a pokrócra. Most már nincs kihátrálás. Nem mintha valaha is ki akarnék. Levi kilép a látóteremből, Chase meg hanyatt fektet a takarón, és édes, gyengéd ajakaival elkezdi felfedezni testem minden egyes centiméterét.

Lefelé tartva ösvényt csókol a kulcscsontomig, majd a melleimig. El vagyok veszve a szája okozta gyönyörben, mikor Levi visszaér, és leteszi mellénk a táskám.

Mialatt Chase ösvényt harapdál és szívogat a lábam közti nedvességhez, Levi lovaglóülésben a vállamra ül, megragadja a tövénél a farkát, és az ajkaimhoz irányítja. Nem gondolkozom, csak kinyitom a szám és hagyom, hogy vastag szerszáma végigcsússzon a nyelvemen, mélyen a számba, míg már szinte azt gondolom, hogy a torkomat is megtölti.

Chase mindkét combom megragadja, és ahogy szélesre tár engem, a húsomba mélyeszti ujjait. Nem láthatom őt, de érzem a nyelvét, ami az alsó ajkaim közé fúródik, szívva és ficánkolva a csiklómon.

Dorombolok Levi farkán, míg Chase új magasságokba repít. Nem viccelt azzal a piteevéssel. Szeret szürcsölgetni, és elmerülni egy édes barackban. Levi farka megrándul a számban, így felkészülök rá, hogy lenyeljem a spermáját, de amikor már szinte biztos vagyok benne, hogy épp azon van, hogy a torkomra lője magját, kihúzza és leszáll rólam.

Chase erős szorításában tartja a combom, és szakértőn köröz a nyelvével újra és újra a csiklómon, míg az égbe kiálltok, ahogy egy hullámnyi gyönyör szaggatja a testem. Csak a két pasi juttat a józan eszem határára. Chase-nek feszülve remegek és vonaglok, de ő nyilvánvalóan még csak most kezdett bele.

Mielőtt akár csak a szemem is kinyithatnám, az ujjai felvándorolnak a csípőmre és gyorsan a hasamra fordít. Amennyi erőfeszítést a puncim nyalásába tett, még nagyobb figyelmet szentel a hátsómnak.

Nyelve felfelé végigcsúszik a farpofáim közt, és a segglyukamnál cikázik.

Fejemet a pokrócra hajtva négykézláb vagyok, szóval a seggem a levegőben ring, és egyszerűem csak élvezem az érzést. Levi leül mellém a pokrócra, és odahúz magához. Lovaglóülésben fölé helyezkedem, és csatakos puncimat hozzádörgölöm vastag és tettre kész farkához.

Swingers aurora colorado

Ismét marokra fogja a tövét és a bejáratomhoz irányítja, majd egyetlen hosszú, könyörtelen lökéssel könnyedén belém tolja.

Mögöttem Chase még mindig a seggem próbálja felkészíteni önmaga számára, mikor eszembe jut, hogy márpedig én felkészülve jöttem.

Hoztam síkosítót — mondom kifulladva és hadarva, miközben szélesre tárom a lábaim, hogy jobban érzem Levi farkát, ahogy kitölt engem. Chase egy másodpercre elmegy mögülem, de gyorsan vissza is tér. Lassan forgatva döfi belém vastag ujját, mire nyelek egyet. Már most annyira telinek érzem magam.

Levi farkával és Chase ujjával magamban úgy érzem, hogy talán szétszakadok. Hogy tudnám mindkettőjüket valóban magamba fogadni, méghozzá egyszerre? Chase kihúzza az ujját, de már érzem is kövér farkának hegyét a seggemnél.

Nekem feszül, át a farpofáimon, egyenesen a hátsó bejáratomnak. Érzem az intenzív feszítést, ahogy belém nyomja magát, anélkül, hogy megtorpanna, fáradhatatlanul, míg már annyira teli vagyok, hogy teljességgel kizárt, hogy egyetlen centivel is többet tudjak magamba fogadni.

Csinos rögbi lány szex

Levi elölről pumpál bennem, közben a melleimre hajtja a fejét, és egyik mellbimbómat a szájába húzza. Chase még mélyebbre csúsztatja a farkát a seggembe, majd a két férfi rászán egy másodpercet, hogy megtalálják a közös ritmusukat, amivel mindkét oldalról dugnak engem.

A totális elbaszottnak egy jó nőre van szüksége lehetne előzni valahogy?

A testem a végletekig tágult, a gyönyöröm intenzitásától felakad a szemem, és fura hangok ömlenek a számból. Mindkét férfi egyre gyorsabban döfköd bennem, kitöltve engem, átlökve a határaimon, a korlátaimon.

Megtanítanak arra, hogy mindkettőjüket teljesen magamba tudom fogadni, és egyúttal teljes mértékben meg is jelölnek.

Ez elég újszerű felismerés azon posztmodern világban, ahol minden csak diskurzus és narratíva, ennek révén tetszőlegesen dekonstruálható, hatalmi helyzetekre és beszédaktusokra visszavezethető. Ez a látásmód valamikor a hetvenes években született meg.

Egész pontosan: Ekkor került ugyanis a Szajna balpartján Párizsban a könyvesboltokba Michel Foucault filozófus Surveiller et punir Megfigyelni és büntetni című vaskos munkája, amiben a filozófus-pszichológus végigvette, hogy normarendszerünk — akár csak az, hogy mit tartunk egészségesnek és betegnek, normálisnak és perverznek — nem természetes, hanem hatalmi döntések eredménye.

A betegség nem más, mint egy magát egészségesnek tartó diskurzus ellentétpárja, ahogy a perverzió se más, mint amit a magát normálisnak tartó diskurzus kizár és büntet.

Innen került át minden a napos Kaliforniába, ahol főleg a feminizmus vont kétségbe minden kategóriát, identitást, kimutatva, hogy minden csak konstrukció — ergo nem kell elfogadni, elvégre lehetne másképp is. Szerinte az AIDS se volt más, mint egy hatalmi diskurzus a marginális csoportok ellen.

A magyar köznyilvánosságban nagy botrányt vert Ulrike Guérot német filozófusnővel készült októberi interjúm — az említett szegedi oktató még kérdés és válasz között se tudott különbséget tenni —, pedig ő nem a vírusról beszélt — amelynek veszélyességét és az ezen veszélyessége miatti korlátozásokat egy másodpercig nem vonta kétségbe —, hanem arról, hogy a vírus nemcsak egy biológiai tény — amelynek megítélése, megvitatása valóban a virológusok asztala —, hanem egy diskurzus is, egy társadalmi tény.

Ott pedig már jogosak a viták, hogy a tudomány képes-e mindenre választ adni; hogy ezt a bizonyos valóságot képes-e egyetlen tudomány a virológia lefedni, megérteni; hogy a tudomány mögött milyen hatalmi-politikai érdekek húzódnak meg.

A vírus mögötti politikákat lehet társadalomtudományilag akár dekonstruálni, de a vírust magát mégiscsak a természettudomány szilárdabb tényeivel és biztosabb módszereivel tudjuk megérteni és legyőzni. Miközben Európához, a vitatkozó és kételkedő kontinenshez igenis hozzátartozik, hogy a tudományt ne vallásként lássuk.

A természettudomány nem csak tévedni tud, de ha nem is téved, akkor is csak a valóság egy szeletét látja.