Nő keres alkalmi szex amory mississippi

Nő keres alkalmi szex amory mississippi Az akció lebonyolításában három-négy fős, Olaszország felől repülőn vagy autón érkező csoportokkal, a Vörös Brigádok és a Japán Vörös Hereg vennének részt, és hozzájuk csatlakoznának a Budapesten élő, helyismerettel rendelkező arab terroristák. Inkbb azt mutatja be, hogy a gazdasg i let hogyan tkrzi, formlja, tmasztja al magt a modern letet. Az aranykelyhet és az ékkövet — mivel nincs rájuk szükségünk tovább — jó pénzért elzálogosíthatjuk a boltban. Msr viszont aki knai csaldban ntt fel, sszernek tartja a konfucinus ideolgit. A tizenkilencedik században ez a mérnök még orvos volt.

  • Mit szeretek inni:
  • Vörösbor
  • Piercing:
  • Nincs

A pincébe leugorva megdöbbentő fölfedezésben lesz részünk: mindenfelé gyümölcsüket érlelő banánfákat pillantunk meg VF BANÁNTmindennek tetejébe pedig az Emberevő Görögdinnye egyik rettenetes példányát!

Az undok zöldséget fel kell cipelnünk a komornyik odújáig. Ehhez először persze újra ki kell nyitnunk a csapóajtót NYISD CSAPÓAJTÓTami meg azért lesz roppantul kellemes, mert ezen lépést követően különös előszeretettel bukkannak elő a kísértetek, vagyis el kell ijesztenünk őket — eközben viszont újra becsapódik a csapóajtó, tehát sokzorra is ki kell nyitnunk, ami megintcsak magában rejti annak a veszélyét, hogy a szellemek esetleg ismételten megjelennek A görögdinnye mindeközben derekasan dolgozik az elfogyasztásunkon, és amennyiben sikerült elpazarolnunk minden rendelkezésre álló időt, útközben fölzabái minket.

Nem rossz ötlet elmenteni az állást, mielőtt belekezdenénk ebbe a hajmeresztő mutatványba, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy csak a sokadik próbálkozásra jutunk el a komornyikig Amennyiben mégiscsak clvergődnénk valahogy a kápolnáig, úgy ezúttal a komornyik lesz a meglepetésben soros.

Gyakorlott kalandozók számára valóságos rutinmunkát jelent egy-egy új helyiség fölfedezése: minden elérhető tárgyat megvizsgálnak, átkutatnak, fölforgatnak és összetörnek, illetve egyéb módokon próbálnak minden elrejtett információnak a nyomára akadni — míg végül úgy nem fest az egész, mintha holmi házkutatást végző detektívek jártak volna arra Ő a kastély úrnője volna, egyébként be is mutatkozik — Lady Eulhanáziá nak hívják becsületes polgári nevén.

Nekünk ezidáig fogalmunk sem volt arról, 24 Játékleírások C64 miért is jöttünk ebbe a várba voltaképpen a puszta kíváncsiság és kalandvágy hozott ide minket.

Szex masszázs szalonok dudley-ban

Tudomásunkra hozza, hogy előttünk számtalan kipróbált kalador itthagyta már a fogát nyomatékül előhúz egy ládikót a köntöse alól.

Intésére egy óriás termetű páncélos lovag lép elő valahonnan a félhomályból, és súlyosan dobbanó léptekkel indul felénk a szőnyegen át. Egyetlen pillantással felmérjük, hogy semmi esélyünk ellene, a következő lépésben pedig acélkesztyűbe bújtatott Iapátkezénck egyetlen mozdulatával agyoncsap, mint valami szúnyogot Az izgága vérszopók keskeny nyílásokon át pillanatok alatt a páncélzata alá furakszanak.

Egy ilyen páncélruha nem kimondottan az a típusú öltözék, amelyen keresztül könnyen és kényelmesen lehet vakarózni, így dicső lovagunk egy darabig veszettül őrjöngve csapkodni fog maga körül, majd hirtelen megbotlik valamiben, és hangosan csörömpölve legurul a lépcsőn — végezetül lezúdul egyenest a pincébe!

Odalentről ezután pár percen keresztül különös csámcsogás, szörcsögés és cuppogás hallatszik folyamatosan, majd egy elégedett böffenés, és utána síri csend Felocsúdva a megrázkódtatás okozta megrázkódtatásból, meglepve konstatáljuk, hogy az úrnő is felszívódott nyomtalanul — minthogy azonban a rejtekajtó zárva van.

Odabenn rá is találunk, amint eszelős tekintettel éppen távozáshoz készülődik — úgy látszik, végképp elhatalmasodott rajta az üldözési mánia.

A pincében ezenkívül egy méretes sisakra bukkanunk ennyi maradt meg a lovagbólazután az Emberevő Görögdinnye jóllakott pillantásaitól kísérve végleg elhagyjuk ezt a gyászos palotát, mely majd' minden lakójára halált és pusztulást hozott — nem utolsósorban áldásos közreműködésünk révén.

Vigaszdíj gyanánt, amiért mindebből kimaradt, bátyánk megkapja tőlünk az ezüstkulcsot és a banánt, cserébe pedig odaadja nekünk a kenyeret és a hashajtós üvegcsét. Végezetül révész barátunk visszafuvaroz bennünket a túlsó partra pénzéhes kapzsiságára jellemző, hogy mihelyt a lábunkat a kompra 25 Játékleírások C64 tesszük, azonnal megindul velünk visszafelé — így sajnos még egy utazásra be kell fizetnünk nála.

Kinyithatjuk vele mondjuk a remete összekovácsolt kertkapuját, meg még egy-két különböző ajtót pl. Kapunk viszont egy küldetést is az öregtől: arra kér, szerezzünk meg neki egy bizonyos csillogó drágakövet, hogy aztán ezzel mindenféle szellemidéző varázslatokat taníthasson nekünk.

Érdekesen hangzik a dolog, úgyhogy természetesen nekivágunk a feladatnak. Az ezüst- és bronzkulcs elpasszolható a vegyesboltban — nem kapunk értük valami rengeteg pénzt, az igaz, de mivel nemigen lesz már szükségük rájuk ezután, mégiscsak jobb helyen lesznek itt.

Nem tudni, varázserőnkből mennyi maradt a kastélybcli kalandozás után. Ezen az áldatlan állapoton egy bizonyos varázsital segítségével tehetjük magunkat túl.

Egy kedélyes javasasszony birtokolja eme értékes nedűt, és a takarékossági tanács már csak azért is megfontolandó, mivel nem kevesebb, mint 25 tmorgh-ért vesztegeti igaz.

Az öregasszony, néhány másik szereplőhöz hasonlóan, a játék különféle helyszínein kóborolgat összevissza, bár azért néha összeakadunk vele.

A varázsital pedig egy nyálkás, halványkék színű lötty, amelyet felhörpintve a varázserőnk rc ugrik vagy esetleg feltámaszthatjuk általa véletlenül elhalálozott fivérünket, de nem valami bölcs dolog ilyen rövidtávú célokra elpazarolni a folyadékot — helyesebb ilyenkor, ha visszatöltjük inkább a legutolsó kimentett állást A hídon túl.

Ezt délről sziklás terep határolja és választja cl a kastély által uralt tóparti résztőlmíg északon egy hosszú, magas kőfal, mely szintén egész a tengerig nyúlik.

Van azonban rajta egy kapualj, amelyen keresztül egy sűrű ícnyőerdőbe érkezünk, immár a hegyek nyugati lábánál — ez az ún. Csöndes és békés teremtmények hírében állnak ezek az alacsony termetű fickók — hogy ebből mennyi az igazság, arról hamarosan magunk is meggyőződhetünk.

Ennek ellenére ingyen is bejuthatunk, amennyiben körbekerülünk, és a hegyvidéken át közelítjük meg a helyszínt. Egyikük harsány kántálásba kezd valamilyen ősi nyelven, a másik pedig hevenyészve lefordítja nekünk a hőskölteményt, mely még azokból a régi időkből maradt ránk, amikor is egy Glükóz nevezetű diktátor tartotta rémuralma alatt a teljes birodalmat.

Neomagnol falu gnóm lakói fellázadtak a zsarnok ellen, amikor az buszmegállót akart építtetni a falujuk mellé, és megostromolták a várát. Glükóz azonban könnygázzal és vízágyúval verte szét az ostromlók seregeit.

A gnómok sírva menekültek a csatatérről a könnygáztól ugyanis hevesen folytak a könnyeikmegtépték szakállukat és hónaljszőrzetüket, és falujukat elhagyva bevették magukat ebbe a rengeteg 26 Játékleírások C64 erdőségbe. Azóta itt élnek a fák magasában épített házaikban, clvonultan a világtól — szívükben azonban töretlenül lobog az ősi gyűlölet, és addig nem nyughatnak, ameddig Glükóz leszármazottai közül akárcsak egyetlenegy is életben van Ez éppen kapóra jöhet nekünk, amennyiben sikerül összeillesztenünk a mozaik többi darabját is.

Ncomagnol falu romjait megtekintettük már a keleti út végén emlékezzünk az összetört kőtáblára! Amiből aztán adódik a végső következtetés: Glükóz leszármazottja volt az illető!

Nagy szolgálatot tettünk tehát a gnómoknak. Igaz, tudtunkon kívül cselekedtünk így. Glükóz utolsó leszármazottját! Mihelyt magunkra hagytak az éljenző tömegek, nekiláthatunk a település tüzetesebb földerítésének. Egyetlen érdekes helyszín található a fa tetején, a törzsfőnök kunyhója őt egyébként Cipófejne k hívják.

Őfelségét épp egy nagy tál tojásleves buzgó kanalazása közben leljük, ami túlságosan is undorító látvány ahhoz, hogy hosszasan szemlélődjünk rajta — tekintetünket ezért a szintén itt található szobanövény felé fordítjuk V NÖVÉNY.

Nők keresik a nőket zeehan

A virágcserépben akkurátusán elhelyezve egy szép kis zöld kulcsocska díszeleg VE ZÖLD KULCSOTezen azonban a házigazda folyamatosan rajta tartja a szemét, és amint a közelébe lépünk, dühödten felcsattan, hogy hagyjuk békén azt a stuffot.

Na de ha nekünk éppen erre a kulcsra van szükségünk! Mikor a törzsfő egy pillanatra másfelé néz, mi észrevétlenül belelöttyintjük az üvegcse tartalmát a levesbe, aminek pár percen belül meg is lesz az eredménye: Cipófej elszürkült arccal, két kezével a gyomrát szorongatva hirtelen elrohan oda, ahová még a törzsfőnök is gyalog jár Egyetlen lépésnyi időt sem elvesztegetve tehát tüstént másszunk le a létrán az erdei tisztásra, majd onnan nyugatra megtaláljuk a gnómok szent kegyhelyét, ami voltaképpen egy szánalmas kis sziklarakás V KEGYHELY.

Helyénvaló cselekedet volt, ugyanis ebben a pillanatban elgyötört arccal betoppan a megkínzott törzsfőnök az ajtón, kezében egy friss adag gőzölgő tojáslevest szorongatva, azzal leül, és bőszen tovább falatozik az előzőt nagy bölcsen romlottnak nyilvánította, a szakácsot pedig már előre sajnálhatjuk azért, amit emiatt ártatlanul kapni fog A következő nehézségünk abból adódik, hogy a tisztáson szalonnázó gnómok megpillantják a kezünkben a bálványt, azután riasztják az egész falut, és végül megintcsak lemészárolnak minket Ez az utóbbi verzió azért előnyösebb, mert így jutalom gyanánt néhány pluszpontra tehetünk szert kapunk az ötletért látható ebből, hogy a pontszerzés és a játék teljesítése nem feltétlenül függenek össze közvetlenül.

Az egyiket szcllcmidézésre 27 Játékleírások C64 használhatjuk a Sárkány Szentélyében, amcnyiben az ékkövet felajánljuk áldozatul a túlvilági hatalmaknak, de — figyelmeztet — vigyázzunk, mert a varázslat kizárólag a szentélyben megtalálható aranykehely jelenlétében működik.

A másik az előzőnek éppen az ellenkezője: ezzel tudjuk visszacsinálni az egészet, amikor megunjuk a szellemek társaságát. A főmágus ezután még hozzáteszi, hogy véleménye szerint épp eleget tanultunk már tőle. Az említett szentély valahol az erdő mélyén található egy füves sziklaszirt csúcsán, ahová kanyargós ösvény vezet fel körben a szírt mentén.

Az oltáron ott álldogál az aranykehely. Az clkárhozott kalandjátékosok szörnyű sikolyai hangzanak át odaátról.

Öreg barátunk ezúttal meglepően készségesnek mutatkozik: miután éppen látogatási nap van, felajánlja nekünk, hogy beszélőre hívhatunk bármilyen hullát, aki csak szerepel a nyilvántartásban. Amennyiben jó sok varázsponttal rendelkezünk, elszórakozhatunk itt azzal, hogy sorban egymás után megidézzük a játék folyamán legyilkolt szereplők kísértetett — de elegendő lesz az is, ha csupán Glükóz nevének megemlítésére szorítkozunk MONDD GLÜKÓZ.

Erre aztán elfclhősödött szemekkel a múltba reved, és a Régi Szép Időkről kezd el mesélni nekünk tudniillik amikor még élt. Volt neki egy tanítványa, aki a bálványoknak valóságos specialistája volt.

Kapunk is egy üveg pálinkát avagy egy üveg pálinka kísérletét, hogy azzal keressük meg őt. Hogy mi lett vele azóta, és egyáltalában merrefelé található az ipse.

Csakugyan nem képes ellenállni neki: felcsillanó szemmel, mohón utánakap a finomságnak, majd, miután kellőképpen lerészegedett, valami kis ajándékot szeretne nekünk cserébe adni.

Az állapota azonban nem teszi alkalmassá efféle cselekvésre, így miközben mámorosán elterül a földön, a kezéből a földre pottyan egy tárgy, amelyet fölvehetünk utána — egy hangvilla volt az. Mire való egy hangvilla? A narancs kristály: Két kristályunk már van. Az aranykelyhet és az ékkövet — mivel nincs rájuk szükségünk tovább — jó pénzért elzálogosíthatjuk a boltban.

Miután eldőlt, mint egy krumpliszsák, nem fog többé az utunkba állni: beléphetünk a kastélyba. Karvastagságú acélrudakból épült, melyek akár egy elefánt ostromát is könnyedén kibírnák, mégis jól láthatóan deformálódtak a belülről érkezett ütések alatt, ami nem is csoda, hiszen a ketrecben a királyné tartózkodik V KIRÁLYNÉ.

Szemében az őrület lángja lobog. Csodálatos módon a dühroham elmarad: a szeszélyes őrült oda se nézve aláíirkantja a nevét a papírlapra, azután nyájasan visszaadja nekünk.

Ez bármilyen agresszív cselekedetnél jobban megrémít bennünket, úgyhogy iszonyodva hátrálunk kifelé innen Igencsak megtetszik nekünk a konfekciótermék — van viszont egy aprócska probléma vele: a gazdája csökönyösen ragaszkodik hozzá, és semmi hajlandóságot nem mutat arra, hogy a tulajdonjogát átruházza ránk.

VISELD KALAPOT Új szerzeményünkkel nomád féltestvéreinknél teszünk egy villámlátogatást, akik a pusztában lengetik életüket, és a következőképpen viselkednek: rendszerint a puszta valamelyik pontján sátoroznak, időnként azonban mehetnékük támad — fölkerekednek tehát, és Koppány vezér vigyázó tekintete mellett útrakelnek, amíg újabb táborhelyet nem találnak maguknak valahol.

A pusztaság területét ugyanakkor sosem hagyják el, így aránylag könnyen megtalálhatók; ha a tábornak nem leljük nyomát, akkor a nomád csapatot kell megkeresnünk, ami összevissza csámborog, mint holmi részegek gyülekezete, és türelemmel kivárni, amíg letáboroznak valahol — ekkor végre mi is beljebb kerülhetünk a táborba BE.

A nomád törzsfőnököt Nyákbödönnek hívják, amellett megszállott szenvedélye, hogy autogrammokat gyűjt. Kissé a marihuánára emlékeztet Azt állítja róla a törzsfő, hogy ez majd segít eloszlatni a ködöt a szemeink elől.

A sziklafal tövében állunk, a lépcsősor alján, amelyen lejöttünk ide: előttünk a rettenetes Balladai Homály tejfehér, sűrű ködmasszája gomolyog, ami még a napot is eltakarja a szemeink elől, és az orrunkig se látunk el benne.

Az erdőhöz hasonló labirintus ez: alig egy-két lépés megtétele után olyan alaposan sikerül eltévednünk benne, hogy soha többé nem is keveredünk már ki innét Hacsak nincs nálunk véletlenül az iméntiekben beszerzett gyógynövény. Egy¬ két szippantás után csodálatos változások mennek végbe a környezetünkben: a ködöt mintha elfújták volna — kristálytisztán kirajzolódik előttünk egy délkeletre vezető ösvény.

A pipát lehetőleg ne engedjük túl sokáig parázslani, mert később esetleg még szükségünk lehet rá. Az ösvény egy nedves, mocsaras vidékre vezet, ahol nem túl sok látnivaló van: egy bezárt ajtajú kupola található itt ez jelen pillanatban nem túlságosan érdekes a számunkravalamint egy aranyos kis varangyosbéka pislog mcgilletődve a különös jövevényre VF VARANGYOT.

A rücskös, nyálkás bőrű kétéltű nagyszerűen szórakozik a naivitásunkon, azonban esze ágában sincs király kisasszonnyá változni — persze az is elképzelhető, hogy véletenül éppen egy álruhás herceghez van szerencsénk, aki nem 29 Játékleírások C64 kimondottan a mi társaságunkra vágyik Akárhogyan is.

A probléma csak ott van, hogy mihelyt elindulunk a mocsárból visszafelé, mindenféle csúnya, savas folyadékok bugyborékolnak elő a föld alól. Amennyiben nem mulasztottuk el megtenni ezt. Az asszonyság újdonsült szobatársát megpillantva éktelen sikoltással kiveti magát a ketrec ajtaján, és őrjöngve cldübörög a társalgó felé.

Egyetlen ütéssel leteríti a döbbenten pislogó őrszemet, majd a súlyos trónszéket felragadva a földről, pozdorjává zúzza vele a kincstár ajtaját.

Odabent megannyi kincs és drágakő tüzes ragyogása vakítja el a szemeinket, annyit azonban még látunk, hogy ez az egész rakás slendrián módon félre van söpörve az egyik sarokba, hogy hely jusson ezáltal mind közül a legdrágábbnak, amelyet úgy hívnak: televízió.

A világ hívságai elől elzárkózott király a fotelé körül felhalmozódott sörösüvegek tengerében ülve most is nyilván valami sportközvetítést néz — de akkora átéléssel, hogy látnlvalóan minden egyéb dolog megszűnik a számára közben. Ezt követően tökéletes nyugalommal telepszik vissza a helyére.

A sárga kristály: Meglehetősen régóta hurcolunk már magunkkal egy bizonyos sajcédulát anélkül, hogy akár egyetlen futó pillantást vetettünk volna rá az eddigiek során, ideje lesz lassacskán bepótolnunk gondatlan mulasztásunkat V TÉRKÉP.

Azonnal meg is bánjuk, hogy elővettük az írást, mert valami iszonyatosan értelmetlen zagy vaság olvasható rajta útmutatás gyanánt.

A következőképpen hangzik a szöveg: "Sötétség a fű hol magas, ajtaját a závtnosc kulcsa nyitja.

Fák mohos oldalán mászik egy csiga, majd leesik. Azt mondja a duplán menekülő vándor: Felkelt a Nap s a Sarkcsillag! A leírás tökéletesen ráillik például a havasi rétre a hegyvidéken, a szakadéktól északra; itt található egy bezárt ajtó a sziklafalba vágva.

Ezt kellene kulcsként használnunk? Teljesen logikus feltevés, ezért okvetlenül működnie kell. A homályos barlangból egy hosszú lépcsősoron át újabb útvesztőbe: egy kiterjedt földalatti katakombarendszerbe jutunk. Most vegyük csak elő a térképünket!

Némi okoskodás révén rájöhetünk, hogy nem is olyan értelmetlen ez a szöveg, mint amilyennek első ránézésre látszott: a megvilágosodáshoz mindössze annyit kell észrevennünk, hogy az összefüggéstelennek tűnő utalások mindegyike valójában egy-egy égtájat helyettesít! A szöveg egésze ugyanakkor kiadja a labirintusban való haladási útvonalunkat, ami ezek szerint a következőképpen alakul: észak.

Hatalmas öröm: kijutottunk az útvesztőből, és megfejtettünk egy ördögi fejtörőt Az ajtón belépve újabb megvilágosodásban lesz részünk. Ráismerünk ugyanis a helyszínre: ez a kolostor alatti katakombarendszer kijárata!

A malacperselyről pedig egyéb érdekes dolgok is az eszünkbe jutnak. Amennyiben beszéltünk korábban az odafenn őrködő gremlinnel, aki szürke csuhánk miatt bennünket is szerzetesnek nézett, úgy megtudhattuk tőle a szomorú hírt.

A főpap magas jutalmat szán bárkinek, aki visszaszolgáltatja neki ezt a felbecsülhetetlen értékű varázseszközt. Amennyire a dologból kihámozható az igazság, Vöröske lehetett az az említett nőszemély — mellesleg mi is eléggé szörnyűségesnek találtuk őt. Menekülés közben nyilván a katakombákon keresztül távozott, ha egyszer ezen a helyen "rejtette el" a zsákmányt milyen ügyesek voltak, hogy nem találták meg!

Ezért készítette hát a térképet: hogy emlékezzen az útvonalra, amikor majd később visszatér. Azt már nem jósolhatta meg előre, hogy erre a második látogatásra mi fogunk sort keríteni, azt meg. Az elfajzott gizmóivadék fölkísér bennünket az egyik emeleti szobába, ahol valóban hatalmas jutalomban lesz részünk: a főpap közli velünk, hogy fölismert, és tudja rólunk, hogy nem tartozunk a kolostor lakói közé úgy látszik, ő itt mindenkit személyesen ismerazonban látja rajtunk, hogy dörzsölt fickók vagyunk, és ráadásul a kedvenc perselyét is visszahoztuk neki — mindezeket figyelembe véve tehát nagy kegyesen megkíméli az életünket.

Maximum azzal kárpótolhatjuk magunkat a csalódásért, hogy eltulajdonítjuk, és a városban pénzzé tesszük az itt megtalálható ezüst gyertyatartót, illetve ha korábban nem vettünk volna gyertyát, akkor most abból is találnánk itt egy szép darabot.

Egyébként eszünkbe ne jusson Rciernonnal jönni ide! Vele még csak el sem jutnánk idáig: alighogy az épületbe betettük a lábunkat, szürke álruhánk ellenére is rögvest felismernének, és szégyenszemre kihajítanának minket a kapu elé.

Bár ez még mindig kellemesebb, mint ha mondjuk a húsdarálóban kötnénk ki végül Ha már úgyis a hegyvidéken járunk, utánanézhetnénk elveszett falubelijeinknek is, akik szintén erre a környékre indultak el anno aranyat keresni.

Kevéske bolyongás után megtaláljuk a bánya bejáratát, amelyet azonban — rendkívül sajnálatos módon — egy vérszomjas kinézetű, kétméteres fejtelű tart megszállás és őrizet alatt.

Ez sitjnos csak felerészben sikeredik, de nekünk jelenleg ennyi is elég lesz. Az történik ugyanis, hogy a tetű felmutatja párttagsági Igazolványát, miszerint a múlt hét óta tagja az Antichemofox Egyesületnek, s így nem fog rajta a rovarirtó.

Buzgóságunk láttán azért megesik rajiunk az a külső keringési rendszerű rovarszíve, és úgy határoz, mégis beenged minket — de csakis az északnyugati alagúton! A bánya felé úgyis az vezet, szóval áll az alku. Különféle folyosókat bejárva szerencsénk lesz egy karóval átdöfött testű emberpéldányhoz a vének tanácsának egyik oszlopos tagja volt a falunkban — az ő ötlete volt ez az egész aranykutatásegy aranyröghöz loholhatunk vele a vegyesboltba eladnitovábbá — a nyugati járat végén — egy valamivel összetettebb helyszínen megtaláljuk keresett felebarátainkat is — igaz, kissé szokatlan testhelyzetbe kényszerítve.

Egy hatalmas kerékhez vannak láncolva a terem közepén, amivel az automata bányászberendezés működtetéséhez szükséges dinamókat hajtják A lelkesen güriző társaság biztonsága fölött néhány kedves és jószándékú ork úriember őrködik, akiket a program merő rosszindulatból nem átall holmi rabszolgahajcsárnak titulálni.

Korbácsaikat marokra fogva ezek a barátságos fickók elindulnak, hogy üdvözöljenek minket, a mi szívünket azonban akkora elvetemült aljasság telíti, hogy minden ilyen 31 Játékleírások C64 nyájas gesztust egy-egy hálátlanul gálád cselekedettel vlszonzunk — most éppen rájuk borítjuk azt a kondort, amiben emberi darabokkal dúsított spenótvacsorájuk rotyog BORÍTSD KONDÉRT.

A szerencsétlen rabszolgahajcsárok értelmetlen lemészárlása miatt most már alighanem életünk végéig bűntudattal teli rémálmok fognak gyötörni, és lelkünket is nyilván kárhozatra ítéli a sors — cseppet sem vigasztal tehát, hogy kiszabadított társaink hősként ünnepelnek, és a vállukra emelve cipelnek haza minket, otthon pedig jóatyánktól megkapjuk jutalmul a megígért és megérdemelt amulettünket VISELD AMULETTET.

Az amulett — mint megtudjuk tőle — varázslattal létrehozott teremtmények ellen óvja meg a viselőjét, bárki legyen is az. Ilyen élőlényből mindjárt hármat is találhatunk egyszerre: a kőszörnyekről van szó, akik amik?

Ma amulett nélkül jönnénk ide, akkor most vidám kacagás közben letépkednék a húst a csontjainkról — így azonban tökéletesen ártalmatlannak bizonyulnak. Odabenn V FAL egy kriptaszerű szobácskábán egy lándzsa hegyesebbik vége áll ki a falból. Teljesen logikus és magától értetődő, hogy erre a tóparti nyaralóban lelt lefejezett hulla kobakját kell ügyesen ráillesztenünk TŰZD FEJET LÁNDZSÁRAhogy megnyíljon előttünk egy lefelé vezető lépcső amennyiben elfelejtettük volna magunkkal hozni a stuffot, sajnos újból át kell kelnünk érte a tavon, kitéve a szellemek undokoskodó zaklatásainak.

A lépcső aljában pedig megleljük a Búgócsigát, aminek a főpap a kolostorból annyira megörül majd, hogy végül mégiscsak megkapjuk tőle a beígért jutalmat egy sárga kristály formájában, s így átmenetileg megint minden jóra fordul.

Lábasunkba belekukkantva meggyőződhetünk róla, hogy szinte minden együtt van már. Előbb kék, majd szenes—sárga lángok csapnak fel a fazékból, végül egy sűrű.

Független busty jonesboro kísérők

A konyhásnéni félelemmel vegyes tisztelettel néz ránk. Én nem egészen ilyesmire gondoltam A mosoly mindjárt az arcára is fagy.

Biztosan nem erre számított, amikor felkért bennünket a cukrászsütemény elkészítésére — de ki tudja, hátha később még rákapna az ízére Nehogy megzabálja itt nekünk az egészet!

Ha jobban belegondolunk, még jutalmat is érdemelnénk, amiért ilyen egzotikus ízeket ismertetünk meg embertársainkkal.

A kísérleti alany — szerencsére — nincsen abban az állapotban, hogy érdemeinknek megfelelően megjutalmazzon minket. Nem várjuk meg, amíg áldozatunk magához tér, inkább sietősen elhagyjuk a környékei, és az országúton sokzorra is északnak indulunk.

A múzeumtól keletre már jártunk itt vannak az egykori gnóm falu romjaiaz ettől még keletebbre fekvő vidéket ellenben még nem ismerjük. A helyszínleírásból mindenesetre annyi kiderül, hogy Aspirin vára magaslik a távolban, a birtok pedig innentől kezdve már az örkök és a mutánsok földje.

Ennyi tán elegendő is ahhoz, hogy fölcsigázza a képzeletünket, és elinduljunk az ismeretlen fölfedezésére. Útközben kellemetlen meglepetések érnek: egyszerre csak egy háló pottyan a fejünkre valahonnét.

A cölöperőd udvarán elvetemült ellenségünket, a Csattogó Protézis nevezetű fogatlan vámpírt pillantjuk meg, aki az ellenség erőinek egyik fő-fő szervezője, és momentán arra panaszkodik az alattvalóinak, hogy túlságosan is sok facövck veszi körül ebben a várban: egy kis levegőváltozásra vágyik.

Azzal denevérré változik, és elrepül, minket pedig mcgintcsak visznek Az erőd mélyén eszmélünk fel ismét, egy ketrecben, mélyen a föld alatt.

Legjobb ázsiai escort South Hillben

Hogy milyen minőségben fogunk az említett rendezvényen megjelenni, az nem kétséges, felkészülhetünk ugyanakkor arra is. Egyelőre nem is tehetünk mást.

Erre betoppan két megtermett troli, két oldalról megragadják a szerencsétlen ördögöt, s miután egyikük felénk fordulva megjegyezte, hogy "It's showtime!

Újabb néhány, csöndes magányban eltöltött órácska után megint felbukkan az előbbi kél bácsi, ám ezúttal a mi grabancunkat fogják megragadni. Még látjuk, amint mellettünk mások kicipelik a gladiátor véres holttestét, aztán végigtuszkolnak egy hoszú, sötét folyosón, majd hátulról durván megtaszítanak, és a következő pillanatban döndülve becsapódik mögöttünk egy súlyos kapu Egy reszelt pálpusztaival felszórt arénában találjuk magunkat.

A stadion lelátója telis-tele van orkokkal. Reszkető térdekkel ismerjük fel az illetőt: ez Ping Pong, az óriásmajom! Az óvatlan bestia gyanútlanul rálép a szcretetcsomagra, aminek következtében váratlanul vízszintes testhelyzetbe kerül, és akkorát nyekken, hogy a leleményes trükköt megtapsoló közönség is alig bírja túlkiabálni szegényt.

Ha akarjuk, elszámolhatunk hangosan tízig, hátha még föltápászkodik, a kultúrprogram szervezői ezt mindenesetre nem várják meg. Megpróbálhatjuk esetleg kardélre hányni az állatot, mire a tehén visítva menekül előlünk. Ez nem jó — elvégre azért volnánk itt.

De hát mivel is lehetne egy ilyen határtalanul békés jószágot támadásra ingerelni? Talán lépjünk a tyúkszemére? Aztán felfedezi a művész, hogy szabadulása illúzió, s maga is annak az életnek a része, mely ellen lázad. Élet és művészet eme dilemmáját Thom as Mann Tonio Kröger éig írja "kollektíven" a század hetvenes éveivel indult irodalom.

A válaszút keresése ez. A művész vagy polgár dilemmájában ugyanaz a feszítő, sarkított ellentmondás kísért, mint a természet vagy város, a szabág vagy szükségszerűs ég szembeállításában. A tizenkilencedik század utolsó harmadában az irodalom egyre inkább elveszíti "tudományos" biztonságát: szaporodnak a tétova kérdések.

Ezek a kérdések tartalmuk szerint olykor nemzetközileg hasonlóak, formájuk szerint országok és hagyományok szerint módosulnak. A művész-polgár ellentét például élénken kísért a skandináv társadalmi regényekben, méghozzá abban az érdekes párosításban, hogy a művész vagy orvos alternatívája lép az előtérbe.

Strindberg négy regényének főhőse a tudós, gyak ran ő talál rá az "alkotó" megoldásra a "művésszel szemben", aki a modern kapitalista környezetben, mint kiszolgáltatott, korrupcióra kényszerített szellem szerepel.

Vannak kzgazdszok, Nő keres alkalmi szex amory mississippi ezt a problmt gy prbljk megkerlni, hogy kibvtik a hasznoss az lvezeten vagy a pnzen kvl ms indtkokat is figyelembe vesznek, gy a lelki lvezete s a helyes cselekvsbl vagy akr a msok pusztulsnak ltvnybl fakad rmet.

Megvilágító motívum Strindberg A vörös szoba című regényében, hogy Olle Montanus festő öngyilkosságának "tanúja", a mű szinte egyetlen biztató karakterű szereplője, Borg doktor.

Az öngyilkos testét neki kell felboncolnia. A művész vagy polgár dilemmájában persze nem csupán szociológiai típusok reprodukálásával van dolgunk. A kérdés szélesebb, általánosabb. Végül is az erkölcsi vagy társadalmi lét kettőssége jelenik meg a művész vagy polgár, az orvos és a polgár mindannyiszor fellépő karakter-párhuzamában.

S hogy ez mennyire így van, mutatja a figurák könnyű átfogalmazási lehetősége a "pap vagy polgár" dilemmájára. Pontoppidan Szerencsés Péter ében a szerző így jellemzi a válaszutat: "Kereszt vagy pezsgőspohár".

A művészet nemegyszer a lelkészi hivatás, vagy a vándorprédikátori elszánás aszkézisét kényszeríti a hősre. A vallás, vagy annak legalábbis tolsztojánus változata végigkíséri a skandináv irodalom fejlődését a század utolsó negyedében.

Pontoppidan hőse, "Lykke Per", azaz Szerencsés Péter a mű végén remete lesz. A Strindberg-regényeknek és az önéletrajznak vissza-visszatérő hőse, Axel, a pusztaságban érzi magát, s az egyik mű végén a Herkules csillagképe alatt hajózik ki magányosan a nyílt tengerre.

Axel Borg sorsa különben tipikus "skandináv" sors. Külföldről érkezik haza a fjordvidékre. Idegenben különböző ásványokat fedezett fel, s ezért érdem és elismerés jutott neki. Hazájában egy másik bontakozó tudományág kísérti meg.

Mai szóval szociológiának neveznénk. Az embereket kor és intelligencia szerint osztja be Axel, a boldogságot akarja a számukra, a felemelkedést. A külföldről ihletett nép boldogítás azonban csődöt mond. Axel kudarcot vall. A sajátos észak-európai fejlődés mintegy felnagyítva mutatta a tizenkilencedik század végének ellentmondásait.

Kendőzetlen radikalizmusának gyümölcse az az elismerés, amely a skandináv irodalmat a századforduló egyik példamutatójává avatta. Szerb Antal így magyarázza a skandináv fénykort: " Egy nép világirodalmi pillanata akkor következik el, amikor az általános korhangulat megegyezik az illető nép jellegzetes vonásaival.

A skandinávok számára a századvég ez a pillanat. Az általános pesszimizmus, az európai szomorúság harmadik állomása preromantikus szentimentalizmus és romantikus világfájdalom után a skandinávokban találja meg leghivatottabb kifejezőit.

A századvég skandináv irodalmának világirodalmi rangját azonban nem elégséges a korhangulattal egybehangzó néplélek kitárulkozásával magyarázni.

A világirodalom nem születik meg egy csapásra fogalmának megalkotásával.

A népek közötti szellemi közlekedés kiterjeszkedését, a világirodalom kibontakozásainak lépcsőfokait a felvilágosodástól számlálhatjuk a napóleoni háborúk "civilizációterjesztő" állomásán át egészen a századvégig, mely Európa peremvidékének belépését segítette elő az akkor még Európával azonos modern kultúrába.

Nem véletlen, hogy a világirodalmiság tudata a dán Georg Brandes kritikai munkásságában jut kifejezésre.

Brandes A tizenkilencedik század irodalmának fő áramlatai című, a koppenhágai egyetemen tartott előadás-sorozatában bizonyos egységes európai törekvésekről szól.

Ez az áhított közösség azonban nem alakult egységessé. Vannak történelmileg elmaradott irodalmak, melyek nem kezdeményeztek eszméket és gondolatokat, csupán átvették azokat. Georg Brandes híres példázata a nemzeti irodalmak közötti különbségről, a rókáról és gólyáról szól. A róka ebédre hívja meg a gólyát és a finom falatokat egy lapos tányéron kínálja elé.

A gólya bosszúja, hogy az ételt és italt keskeny nyakú, magas edényekben tálalja a róka elé, így az is éhen marad.

Bernáth István Brandes a nemzeti elzárkózás "ellendrámáját" írja meg "hat felvonásban". Az irodalom akkor közeledik a teljesértékűség felé, ha megszabadul a róka-gólya-eledel furcsa cseréjétől és va lóságos szellemi kapcsolatba lép a nemzetek közösségével.

Brandes javallata a romantikától való megszabadulás, a közelítés a valósághoz. A tizennyolcadik század uralkodó eszméjére, a felvilágosodás emberközpontú filozófiájára különös reakcióval válaszolt Rousseau és az "emigráns" irodalom, a francia forradalomtól elűzött, vagy azzal szembeszálló költők tevékenysége.

Mintha a középkort idézték volna vissza. A reakció második fázisa a katolikus-romantikus német irodalomé. A német költészet egyre messzebb ke rül a század "üzenetétől", a szabágvágy és a kutatási szellem érvényesülésének kinyilatkoztatásától.

Lamartine és Victor Hugo a restauráció éveiben képviseli azt a romantikát, amely egy királyságnak hízeleg; ugyanez a romantika viszont pozitív szerepet játszott a júliusi forradalom előkészítésében.

Ennek az irodalmi áramlatnak utolsó hulláma a nagyromantikáé, a szabágvágyó lelkesedésé: az élen Byron, a nyomában Heine, Börne, s az azóta elfeledett, ám - tegyük hozzá - Brechttől és Adornotól felfedezet t Auerbach.

Brandes világirodalmisága határozott történelmi szemléletet érvényesít. A romantika múltjának legjobb értője ezért lehetett bátran romantikaellenes. Ezért fogalmazhatja meg az általa naturalizmusnak nevezett új realizmus igéit. Brandes romantikaellenességének egyébként külön fontosságot ad az, hogy tanait egy kis nép irodalmának vizsgálata nyomán hirdeti meg.

A tizenkilencedik század Európájában minél később lép egy nép az irodalmi porondra, annál bizonyosabb, hogy nemzeti önállóságának első me gfogalmazásaiban a romantika visszhangzik.

Ez különben a német irodalomra éppúgy érvényes, mint a bolgárra. Brandes épp azáltal próbálja átrajzolni a világirodalom fogalmát, hogy a kicsiny, eddig elmaradott népek önálló irodalmi "feladatát" is kijelöli.

Az önállósulás útját az adja, ha sajátos "probléma-érzékenységgel" zárkóznak fel Nyugat-Európához. Amikor egy irodalom már semmin nem vitázik, egyértelmű azzal, hogy semmi jelentőség e nincsen. És az a nép, mely ilyen irodalmat hoz létre, hiába képzeli magáról, hogy a világ üdvösségén munkálkodik, várakozásában csalódni fog, hisz ép oly kevéssé befolyásolja a fejlődést és a haladást, mint a légy, amikor azt hitte, hogy ő hajtja a szeke ret, mert olykor mind a négy lovat megcsipkedi.

Brandes a skandináv államok irodalmi önállósodásának prófétája volt. Hatása azonban azért sem szűkíthető le az északi népekre, mert munkássága a német és a francia nyelvterületre éppúgy kisugárzott, mint Lengyelországra, amelyről különben könyvet írt. Az új világirodalmiságot Brandes a saját pályájában, sorsában is megtestesítette.

Koppenhágában született ben Morris Cohen néven, egy kicsiny tőkéjű zsidó kereskedőcsalád gyermekeként. Az "establishment" sohasem fogadta be.

Egyetemi tanári kinevezését hosszú időn át megtagadták. Nemegyszer vonult önkéntes európai emigrációba. Szellemi és baráti kapcsolatai Európához fűzik. Ő az, aki az ifjú-hegeliánusokat, David Straussot és Feuerbachot éppúgy ismeri, mint - személyesen is - Taine-t és Sainte-Beuve-öt.

A "kis irodalom küldötte egyben világirodalmi horizontú kritikus is. Az első, aki ben újra fogalmazza az egyéni és tipikus gondját a "Kritikák és portrék" egyik híres tanulmányában: A végtelen apróság és a végtelen nagyság a költészetben címmel. Brandes pályáján ugyanakkor megfigyelhető az a kettősség, mely jellemző a skandináv irodalom olyan nagyjaira is, mint Strindberg vagy Pontoppidan.

A megharcolt küzdelem pillanatában a beérett eredmények csalódással töltik el őket. Brandest a koppenhágai hazatérés még egy nagy összefoglaló értékelésre ösztönzi: A modern áttörés emberei ban jelenik meg. Itt az elméleti alapvetés anyaga a skandináv kortársak műveinek elemzése.

Brandes a naturalizmust a valóságkutató szenvedély gyümölcsének látja, s már kísérletezik is az élet ábrázolásának és az ábrázolás általánosításának kettéválasztásával.

A modern áttörés emberei azonban határvonal. Ibsen és Bjornson műve a hetvenes éveké, Jacobsen lírai realizmusa korszerűtlennek és megismételhetetlennek rémlett.

Brandes mozgalom nélküli próféta maradt. Nagy irodalmi alkotók történelmi teljesítményének életrajzi feldolgozásával öregbítette hírét, s vesztette el egyben kritikusi befolyását. Brandes, a romantikaellenes mozgalom vezéralakja maga is a nagy ember és a vátesz Carlyle-tól felújított romantikájának lesz a képviselője Caesar, Voltaire, Shakespeare és Goethe életrajzában.

Brandes persze fiatalkori műveinek mítoszával hatott Európában: azzal Budapesten is, es előadásával.

Második, as budapesti tartózkodása idején megújult humanizmu sáért ünnepelték vendéglátói. Brandes a világháború jelentékeny ellenfele volt. A Verdenskrigen című munkájában kimondta, hogy a világháború a civilizáció justizmordja; A tragédia második fele című értekezésében az igazságtalan versailles-i békekötést bírálta és hajdani barátját, a politikus Clemenceau-t.

Brandes pályájának második feléből is pozitívumként cseng ki szüntelen szolidaritása Európa kis népeivel, a finnekkel, jüttökkel, a lengyelekkel.

A magyar kritika erre a Brandesre is figyelt pl. Kárpáti Aurél, Lengyel Géza. Brandes jelenléte különben azt bizonyítja, hogy Taine óta a kritika, esztétika különös szerephez jutott az irodalmakban. A világirodalmiság ugyanis egyszersmind tudatos részvételt jelent a népek "élő lélekcseréjében".

Brandes kritikai pályája példamutatóan, a minden tegnapival leszámoló önkritikával kezdődött.

Kimagasló értékű, eredeti alkotói tehetségekben eddig is szűkölködtünk, de ma már érdeklődés sincs bennünk a külföld szellemi élete iránt, a szellemi süketség nek viszont - ahogyan a süketnémáknál is tapasztalni - némaság a következménye" - írta a kortárs dán irodalomról.

Ezek a sorok már Ibsen fellépése után íródtak. Brandes úgy látja, hogy Ibsent magával sodorta a forradalmi szellem, de maga még nem csatlakozott a Skandináviában készülő szellemi-társadalmi megújuláshoz. A skandináv irodalom tehát egy mély elmaradottságból lett - emberöltő leforgása alatt - Európa vezető irodalmává.

Ezt a jelenséget, az új tehetségek csoportos kibontakozásán kívül a történelmi helyzet is magyarázza, a skandináv szigetvilág sajátos társadalmi fejlődése.

A skandináv fejlődés sajátosságát nagy általánosságban az jellemzi, hogy északon elmaradt a tizennegyedik-tizenhatodik században az Európára jellemző feudális hatalomátvétel, sőt a faluközösséggé szerveződött egykori nemzetségi-társadalmi szervezet hagyománya elevenen élt tovább.

A szigetvilág, ahol Strindberg három regénye játszik, vagy a jütt hómező Pontoppidannál - olyan közösségi-terme lési feltételeket biztosított a lakosságnak, melyben az embernek a természettel folytatott küzdelme az eposzok ősiségét idézhette.

Ezért ez a társadalom - mint Engels írja - "megtartotta eredeti demokratikus jellegét, amely az egész nemzetiségi alkotmány t jellemzi, és még későbbi rákényszerített elkorcsosultságában is megőrzött valamit a nemzetiségi szervezetből, ami egészen a legújabb korig élt és fegyver volt az elnyomottak kezében".

Az "elmaradottság" így sajátos társadalmi erők színterévé teszi a skandináv politikai, gazdasági és szellemi életet. Persze az elmaradottság "előnyei" csak abban a pillanatban tetszenek ki, amidőn felszámolása megkezdődik.

A skandináv történelmi "robbanás" az elkésettség behozását, a gyors kapitalizálódást, az ezzel járó mo rális-emberi problémákat vetette felszínre új és európai vezető szerepre emelkedő irodalmában.

A tőkés fejlődés itt egy nem-feudális, hanem olykor még annál is kezdetlegesebb életformát rombolt szét; a történelmi ugrás távja nagyobb, mint a nyugat-európai népek esetében.

A modern nemzeti állam kialakulását ábrázoló irodalom olyan rejtett, manipulált hatásmechanizmusokat tárhat fel, melyeket talán csak az olyan fiatal államközösség művésze tehet meg, mint az amerikai. A korrupciós botrányoknak az a rajza, me ly Mark Twain pikareszk szerkezetű szatírájában tárul fel, voltaképpen a skandináv politikai regényben találja meg a párját, például Pontoppidan A halottak országa című művében, ahol egy valóságos történelmi esemény, a radikális-liberális kormányzat elleni konzervatív támadás adja a regény cselekményének hátterét.

Innen persze már túlságos általánosítás "Skandináviáról" beszélni. A határvonal nem egyszerűen - Norvégia önállósodásának dátuma - hiszen a független államiságra való törekvés megannyi jele a politikai küzdelmekben éppúgy, mint a szellemi törekvésekben már korábban észlelhető. Dánia ban függetlenséget ad Izlandnak, ez is bátorította Norvégia kiszakadását a svéd unióból.

E nemzeti államok sajátos arculatát természetszerűleg szabta meg termelésük, az agrár és az ipari szektor hangsúlyainak eltolódása. Dánia az állati termékek exportját fejlesztette, s ezzel egy megújult mezőgazdaság alapján jött létre a modern gazdászréteg, a liberalizmus támasza.

A polgári baloldal már óta az úgyneve zett Venstre párt körül csoportosult. Célkitűzése a király, majd a nemegyszer konzervatív kormány erőinek politikai visszaszorítása.

A liberális parlamenti többséggel szembeszállt a maradi kormány, s ez az ellentét árnyékolja be től a századfordulóig a dán politikai életet, mely - a regények tanúsága szerint - mintegy állandósította a viszályt a választott alsóház és a felsőház között.

Svédországban ugyancsak alkotmányos monarchia kormányoz II. Oszkár svéd király hosszú uralma alatt. Az agrárpárt itt konzervatívabb a dánnál, de rohamosabb az ipari fejlődés. Védővámok mozdítják elő az ország gazdaságának kiépülését: földbirtokos-tőkés szövets ég határozza meg a politikát, s ez a földadó eltörléséhez vezet.

Az új században a munkások szociális követelése erőteljesen jelentkezik. A feudális hagyományok gyengesége erős öntudat kibontakozását segíti. Egy fél évtizedes sztrájkhullám széles körű libe rális szabágjogokat biztosít, s az uralkodó osztályok azért is rákényszerülnek az engedményekre, mert a heregfejlesztés politikáját követik.

A norvég függetlenséget - a norvég baloldal küzdötte ki a Venstre párt vezetésével. A haladás és a nemzeti függetlenség eszméinek jegyében küzdötték ki a liberális többséget a kormányzásban: a svéd unió fenntartása a tőke és a bürokrácia érdeke volt.

Az ösvény egy nedves, mocsaras vidékre vezet, ahol nem túl sok látnivaló van: egy bezárt ajtajú kupola található itt ez jelen Nő keres alkalmi szex amory mississippi nem túlságosan érdekes a számunkravalamint egy aranyos kis varangyosbéka pislog mcgilletődve a különös jövevényre VF VARANGYOT.

A századforduló idején külön utat választottak a skandináv államok. Közös jellemzőjük mégis található: államformában az alkotmányos monarchia, gazdasági és társadalmi fejlődésben a nagyléptű, feudális korlátoktól kevéssé akadályozott tőkés iparosítás.

A gyors fejlődés egyik feltétele volt, hogy az ellentéteket mintegy "kiélték" a közéletben, s ezek kellő visszhangot vertek - mint Brandestől is olvashattuk - a napi sajtóban, a politikai fórumokon.

Ez a nyíltság is egyik feltétele volt a skandináv irodalom kivirágzásának. A skandináv szigetvilágban robbanékony új indulás - irodalmilag - a finneké.

Itt ugyanis a nemzeti fejlődéssel kezdődik maga az irodalom: műfaj- és nyelvteremtő kísérletekkel. A tizenkilencedik század jelentős politikai változással köszöntött a finnekre. Ez nemcsak politikai változást hozott. Átrajzolta a műveltségeszményt is. Eltökélt szándék ébreszti a nemzeti öntudatot, melyet így fogalmaz Arwidsson, a svéd nyelvű finn költő szállóigéje: "Svédek nem vagyunk, oros zok nem akarunk lenni, legyünk hát finnek!

Az önálló nemzeti gondolkodás kialakításának első parancsa az irodalmi-gondolkodói nyelv megteremtése volt. A svéd irodalmiság árnyékában egyre erőteljesebb küzdelmet indít a finn írók egy csoportja a művészet közvetítője, az uralkodó nyelvjárás megteremtéséért.

A finnek nyugati nyelvjárása a Biblia nyelve volt. A keleti: irodalom alatti népnyelv, melynek hajlékonysága, színessége arra csábította Lönnrotot, a Kalevala gyűjtőjét és alkotóját, hogy az új nyelvi egységet előrevetítve megkísérelje a finn műveltség valamennyi életerős forrásának egyesítését.

A finn nyelv mint az irodalmiság hordozója nem tört át egyik pillanatról a másikra. A nemzeti érzés kifejezésére Runeberg, a század első felének jelentékeny finn költője még a svéd nyelvet használta.

Kezdeményének hatása átüt Oksanen már finnül írott, a népköltészetből gazdagon merítő poézisén.

A finn költészet erejét éppen az adta, hogy mintegy egybefonta a nemzetközösségi társadalom emlékét a modern hazafiság érz ésével. A nemzeti függetlenség gondolata megnyitotta a népköltészet forrását - kivált, hogy a nagy kiterjedésű terület egyes településeinek még ősi termelési gyakorlata hitelesítette a nagy kötést tegnap és ma között.

Ugyanez az egybeolvasztási kísérlet jellemzi a század első, jelentékeny finn regényírója, Aleksis Kivi gyakorlatát. Amiképpen a népköltészet és a magas poézis között Elias Lönnrot megtalálta az összekapcsolás lehetőségét, ugyanúgy Kivi a modern realista regényírásban őrizhette meg a romantik a nem egy elemét, azzal a természetességgel, ahogyan az a nyugat-európai fejlődésben már nem sikerülhetett.

Kivi pályája és műve ismét bevilágít az irodalmi "elmaradottság" természetébe. Ez az elmaradottság az ő esetében a romantikus realizmus kibontakozta tását, a nyelv költőiségének egyszerűségét és természetességének megőrzését jelentette, ugyanakkor, amikor írói technikája szinte megjósolja a "nézőszög"-ből point of view írott modern epikus alkotásokat.

Aleksis Kivi szegény falusi szabó gyermekeként született ben Stenvall néven, s harmincnyolc esztendős korában bekövetkezett haláláig pályája, sorsa példázatszerűen mutatja fel egy kis nemzet írójának magányos erőfeszítését az önálló irodalmiság megteremtéséért.

Kivi az első finn író, aki k izárólag az irodalomnak és az irodalomból él. Helsinkiben folytatott tanulmányai, s különösen a nemzeti újraébredés olyan tudósa, mint Cygnaeus órái ébresztik rá feladatára: a népköltészet balladás hagyományát próbálja beoltani a modern regénybe. Lírai verseit nem is számítva csaknem egymaga áll a finn drámairodalom és próza élén.

A finn színjátszás kezdete: Lea című drámája; a finn vígjáték kezdete: A pusztai vargáék. A finn regény - az utód, Eino Leino hirdette ben - a tizenkilencedik század legjobb finn eposza.

Az okok sokasága e rövid közlés mögött: félbeszakadt tanulmányok, alkalmi munkák, ritka állami irodalmi díjak, melyeket egy irodalompártoló svéd asszony, Charlotte Lönnquist pótolt ki. Kivi nagyregényét, A hét fivér t a kortársi kritika értetlenül és támadóan fogadta: szerzőjének megrendült egészsége idegösszeomlással védekezett.

A romantikus költő-életrajzokban megszoktuk "az elme elborulását". Kivi regényeposza a düledező Jukola porta hét fivérének történetét követi végig.

Az ben közreadott regény ötven évvel korábbról indítja a cselekményt Juhani, az ikrek Tuomas és AapoSimeoni, majd az újabb ikerpár Timo és Laurivégül a legfiatalabb, E ero sorsában.

Szüleiket korán elvesztik a testvérek: apjukat a medve öli meg, anyjuk "elsorvad". A huszonöt éves Juhani lesz a Jukola-ház gazdája.

Papjuk betűvetésre tanítaná őket, de a munka mellett mindez nehezen megy, egyébként is Toukola suhancai állan dóan fenyegetik a Jukola-belieket. A népmesei történet expozícióját a falusi szerelem képe egészíti ki: a hét fivér ugyanabba a lányba, a szomszédasszony Wendlájába szerelmes.

A naiv történetet kiegyensúlyozza az irónia. Kivi különleges képessége a művészi távolságtartás. A szerző mintegy homéroszi magasságba húzódik el a történettől, a párbeszédes forma viszont ugyanakkor kiemeli A hét fivér őseredeti naivitását.

A hét fivér nevelését egy kalandsorozatra bízza Kivi. A falusi verekedés után a vadonba húzódik vissza a testvérek gyülekezete, egy szaunával egybeépített kunyhóba. Karácsony éjszakáján kigyullad az épület, s ők meztelen lábbal, egy szál ingben menekülnek haza.

Birkóznak medvével, rájuk tör a vad ökörcsorda, kártérítésre kötelezi őket a földesúr. Az adósság munkára kényszeríti őket, némelyiküket a pálinka vonzása újabb kalandokba sodorja. Végül megsemmisítik a pálinkáshordót, a legfiatalabb, Eero befolyására újra a lelkészlakhoz vezet az útjuk és a templomba.

Ám ott ismét nevetség, gúny és szitok fogadja őket. Csak egy újabb évtizednyi bolyongás után telepednek le a fivérek, megházasodnak, foglalkozást választanak.

A dramatizáló elbeszélés, párbeszédek sorában ismét egy karácsony éjszaka biztatást sugárzó képével ér véget. Kivi a primitív közösségtől a civilizációba eljutó finn parasztság útját írta le regényében. A formai és tartalmi elemek ritka találkozásában, a stílusok különösen egységessé ötvözött művészetével.

A romantikát itt irónia egyenlíti ki; az époszi szélességet a párbeszédesség fegy elmezi, az olykor fel-feltörő didaktikusságot a saga -világ és a népi líra felidézése szorítja vissza.

A néppé-nemzetté érés költészetét Kivi szinte egymaga, előzmények nélkül teremtette meg a finn irodalomban. A művész vagy polgár dilemmájában persze nem csupán szociológiai típusok reprodukálásával van dolgunk.

A kérdés szélesebb, általánosabb. Végül is az erkölcsi vagy társadalmi lét kettőssége jelenik meg a művész vagy polgár, az orvos és a polgár mindannyiszor fellépő karakter-párhuzamában.

S hogy ez mennyire így van, mutatja a figurák könnyű átfogalmazási lehetősége a "pap vagy polgár" dilemmájára. Pontoppidan Szerencsés Péter ében a szerző így jellemzi a válaszutat: "Kereszt vagy pezsgőspohár".

A művészet nemegyszer a lelkészi hivatás, vagy a vándorprédikátori elszánás aszkézisét kényszeríti a hősre. A vallás, vagy annak legalábbis tolsztojánus változata végigkíséri a skandináv irodalom fejlődését a század utolsó negyedében.

Pontoppidan hőse, "Lykke Per", azaz Szerencsés Péter a mű végén remete lesz. A Strindberg-regényeknek és az önéletrajznak vissza-visszatérő hőse, Axel, a pusztaságban érzi magát, s az egyik mű végén a Herkules csillagképe alatt hajózik ki magányosan a nyílt tengerre.

Axel Borg sorsa különben tipikus "skandináv" sors. Külföldről érkezik haza a fjordvidékre. Idegenben különböző ásványokat fedezett fel, s ezért érdem és elismerés jutott neki. Hazájában egy másik bontakozó tudományág kísérti meg. Mai szóval szociológiának neveznénk. Az embereket kor és intelligencia szerint osztja be Axel, a boldogságot akarja a számukra, a felemelkedést.

A külföldről ihletett nép boldogítás azonban csődöt mond. Axel kudarcot vall. A sajátos észak-európai fejlődés mintegy felnagyítva mutatta a tizenkilencedik század végének ellentmondásait. Kendőzetlen radikalizmusának gyümölcse az az elismerés, amely a skandináv irodalmat a századforduló egyik példamutatójává avatta.

Szerb Antal így magyarázza a skandináv fénykort: " Egy nép világirodalmi pillanata akkor következik el, amikor az általános korhangulat megegyezik az illető nép jellegzetes vonásaival. A skandinávok számára a századvég ez a pillanat. Az általános pesszimizmus, az európai szomorúság harmadik állomása preromantikus szentimentalizmus és romantikus világfájdalom után a skandinávokban találja meg leghivatottabb kifejezőit.

A századvég skandináv irodalmának világirodalmi rangját azonban nem elégséges a korhangulattal egybehangzó néplélek kitárulkozásával magyarázni.

A világirodalom nem születik meg egy csapásra fogalmának megalkotásával. A népek közötti szellemi közlekedés kiterjeszkedését, a világirodalom kibontakozásainak lépcsőfokait a felvilágosodástól számlálhatjuk a napóleoni háborúk "civilizációterjesztő" állomásán át egészen a századvégig, mely Európa peremvidékének belépését segítette elő az akkor még Európával azonos modern kultúrába.

Nem véletlen, hogy a világirodalmiság tudata a dán Georg Brandes kritikai munkásságában jut kifejezésre. Brandes A tizenkilencedik század irodalmának fő áramlatai című, a koppenhágai egyetemen tartott előadás-sorozatában bizonyos egységes európai törekvésekről szól.

Ez az áhított közösség azonban nem alakult egységessé. Vannak történelmileg elmaradott irodalmak, melyek nem kezdeményeztek eszméket és gondolatokat, csupán átvették azokat. Georg Brandes híres példázata a nemzeti irodalmak közötti különbségről, a rókáról és gólyáról szól.

A róka ebédre hívja meg a gólyát és a finom falatokat egy lapos tányéron kínálja elé. A gólya bosszúja, hogy az ételt és italt keskeny nyakú, magas edényekben tálalja a róka elé, így az is éhen marad.

Bernáth István Brandes a nemzeti elzárkózás "ellendrámáját" írja meg "hat felvonásban".

Az irodalom akkor közeledik a teljesértékűség felé, ha megszabadul a róka-gólya-eledel furcsa cseréjétől és va lóságos szellemi kapcsolatba lép a nemzetek közösségével.

Brandes javallata a romantikától való megszabadulás, a közelítés a valósághoz. A tizennyolcadik század uralkodó eszméjére, a felvilágosodás emberközpontú filozófiájára különös reakcióval válaszolt Rousseau és az "emigráns" irodalom, a francia forradalomtól elűzött, vagy azzal szembeszálló költők tevékenysége.

Mintha a középkort idézték volna vissza. A reakció második fázisa a katolikus-romantikus német irodalomé. A német költészet egyre messzebb ke rül a század "üzenetétől", a szabágvágy és a kutatási szellem érvényesülésének kinyilatkoztatásától.

Lamartine és Victor Hugo a restauráció éveiben képviseli azt a romantikát, amely egy királyságnak hízeleg; ugyanez a romantika viszont pozitív szerepet játszott a júliusi forradalom előkészítésében.

Ennek az irodalmi áramlatnak utolsó hulláma a nagyromantikáé, a szabágvágyó lelkesedésé: az élen Byron, a nyomában Heine, Börne, s az azóta elfeledett, ám - tegyük hozzá - Brechttől és Adornotól felfedezet t Auerbach. Brandes világirodalmisága határozott történelmi szemléletet érvényesít.

A romantika múltjának legjobb értője ezért lehetett bátran romantikaellenes. Ezért fogalmazhatja meg az általa naturalizmusnak nevezett új realizmus igéit. Brandes romantikaellenességének egyébként külön fontosságot ad az, hogy tanait egy kis nép irodalmának vizsgálata nyomán hirdeti meg. A tizenkilencedik század Európájában minél később lép egy nép az irodalmi porondra, annál bizonyosabb, hogy nemzeti önállóságának első me gfogalmazásaiban a romantika visszhangzik.

Ez különben a német irodalomra éppúgy érvényes, mint a bolgárra. Brandes épp azáltal próbálja átrajzolni a világirodalom fogalmát, hogy a kicsiny, eddig elmaradott népek önálló irodalmi "feladatát" is kijelöli.

Az önállósulás útját az adja, ha sajátos "probléma-érzékenységgel" zárkóznak fel Nyugat-Európához. Amikor egy irodalom már semmin nem vitázik, egyértelmű azzal, hogy semmi jelentőség e nincsen.

És az a nép, mely ilyen irodalmat hoz létre, hiába képzeli magáról, hogy a világ üdvösségén munkálkodik, várakozásában csalódni fog, hisz ép oly kevéssé befolyásolja a fejlődést és a haladást, mint a légy, amikor azt hitte, hogy ő hajtja a szeke ret, mert olykor mind a négy lovat megcsipkedi.

Brandes a skandináv államok irodalmi önállósodásának prófétája volt. Hatása azonban azért sem szűkíthető le az északi népekre, mert munkássága a német és a francia nyelvterületre éppúgy kisugárzott, mint Lengyelországra, amelyről különben könyvet írt.

Az új világirodalmiságot Brandes a saját pályájában, sorsában is megtestesítette.

Koppenhágában született ben Morris Cohen néven, egy kicsiny tőkéjű zsidó kereskedőcsalád gyermekeként. Az "establishment" sohasem fogadta be. Egyetemi tanári kinevezését hosszú időn át megtagadták. Nemegyszer vonult önkéntes európai emigrációba.

Szellemi és baráti kapcsolatai Európához fűzik. Ő az, aki az ifjú-hegeliánusokat, David Straussot és Feuerbachot éppúgy ismeri, mint - személyesen is - Taine-t és Sainte-Beuve-öt. A "kis irodalom küldötte egyben világirodalmi horizontú kritikus is. Az első, aki ben újra fogalmazza az egyéni és tipikus gondját a "Kritikák és portrék" egyik híres tanulmányában: A végtelen apróság és a végtelen nagyság a költészetben címmel.

Brandes pályáján ugyanakkor megfigyelhető az a kettősség, mely jellemző a skandináv irodalom olyan nagyjaira is, mint Strindberg vagy Pontoppidan.

A megharcolt küzdelem pillanatában a beérett eredmények csalódással töltik el őket. Brandest a koppenhágai hazatérés még egy nagy összefoglaló értékelésre ösztönzi: A modern áttörés emberei ban jelenik meg.

Itt az elméleti alapvetés anyaga a skandináv kortársak műveinek elemzése.

Brandes a naturalizmust a valóságkutató szenvedély gyümölcsének látja, s már kísérletezik is az élet ábrázolásának és az ábrázolás általánosításának kettéválasztásával. A modern áttörés emberei azonban határvonal. Ibsen és Bjornson műve a hetvenes éveké, Jacobsen lírai realizmusa korszerűtlennek és megismételhetetlennek rémlett.

Brandes mozgalom nélküli próféta maradt. Nagy irodalmi alkotók történelmi teljesítményének életrajzi feldolgozásával öregbítette hírét, s vesztette el egyben kritikusi befolyását.

Brandes, a romantikaellenes mozgalom vezéralakja maga is a nagy ember és a vátesz Carlyle-tól felújított romantikájának lesz a képviselője Caesar, Voltaire, Shakespeare és Goethe életrajzában.

Brandes persze fiatalkori műveinek mítoszával hatott Európában: azzal Budapesten is, es előadásával. Második, as budapesti tartózkodása idején megújult humanizmu sáért ünnepelték vendéglátói. Brandes a világháború jelentékeny ellenfele volt.

A Verdenskrigen című munkájában kimondta, hogy a világháború a civilizáció justizmordja; A tragédia második fele című értekezésében az igazságtalan versailles-i békekötést bírálta és hajdani barátját, a politikus Clemenceau-t.

Brandes pályájának második feléből is pozitívumként cseng ki szüntelen szolidaritása Európa kis népeivel, a finnekkel, jüttökkel, a lengyelekkel. A magyar kritika erre a Brandesre is figyelt pl. Kárpáti Aurél, Lengyel Géza. Brandes jelenléte különben azt bizonyítja, hogy Taine óta a kritika, esztétika különös szerephez jutott az irodalmakban.

A világirodalmiság ugyanis egyszersmind tudatos részvételt jelent a népek "élő lélekcseréjében". Brandes kritikai pályája példamutatóan, a minden tegnapival leszámoló önkritikával kezdődött. Kimagasló értékű, eredeti alkotói tehetségekben eddig is szűkölködtünk, de ma már érdeklődés sincs bennünk a külföld szellemi élete iránt, a szellemi süketség nek viszont - ahogyan a süketnémáknál is tapasztalni - némaság a következménye" - írta a kortárs dán irodalomról.

Ezek a sorok már Ibsen fellépése után íródtak. Brandes úgy látja, hogy Ibsent magával sodorta a forradalmi szellem, de maga még nem csatlakozott a Skandináviában készülő szellemi-társadalmi megújuláshoz.

A skandináv irodalom tehát egy mély elmaradottságból lett - emberöltő leforgása alatt - Európa vezető irodalmává. Ezt a jelenséget, az új tehetségek csoportos kibontakozásán kívül a történelmi helyzet is magyarázza, a skandináv szigetvilág sajátos társadalmi fejlődése. A skandináv fejlődés sajátosságát nagy általánosságban az jellemzi, hogy északon elmaradt a tizennegyedik-tizenhatodik században az Európára jellemző feudális hatalomátvétel, sőt a faluközösséggé szerveződött egykori nemzetségi-társadalmi szervezet hagyománya elevenen élt tovább.

A szigetvilág, ahol Strindberg három regénye játszik, vagy a jütt hómező Pontoppidannál - olyan közösségi-terme lési feltételeket biztosított a lakosságnak, melyben az embernek a természettel folytatott küzdelme az eposzok ősiségét idézhette.

Ezért ez a társadalom - mint Engels írja - "megtartotta eredeti demokratikus jellegét, amely az egész nemzetiségi alkotmány t jellemzi, és még későbbi rákényszerített elkorcsosultságában is megőrzött valamit a nemzetiségi szervezetből, ami egészen a legújabb korig élt és fegyver volt az elnyomottak kezében".

Az "elmaradottság" így sajátos társadalmi erők színterévé teszi a skandináv politikai, gazdasági és szellemi életet.

Persze az elmaradottság "előnyei" csak abban a pillanatban tetszenek ki, amidőn felszámolása megkezdődik. A skandináv történelmi "robbanás" az elkésettség behozását, a gyors kapitalizálódást, az ezzel járó mo rális-emberi problémákat vetette felszínre új és európai vezető szerepre emelkedő irodalmában.

A tőkés fejlődés itt egy nem-feudális, hanem olykor még annál is kezdetlegesebb életformát rombolt szét; a történelmi ugrás távja nagyobb, mint a nyugat-európai népek esetében.

A modern nemzeti állam kialakulását ábrázoló irodalom olyan rejtett, manipulált hatásmechanizmusokat tárhat fel, melyeket talán csak az olyan fiatal államközösség művésze tehet meg, mint az amerikai.

A korrupciós botrányoknak az a rajza, me ly Mark Twain pikareszk szerkezetű szatírájában tárul fel, voltaképpen a skandináv politikai regényben találja meg a párját, például Pontoppidan A halottak országa című művében, ahol egy valóságos történelmi esemény, a radikális-liberális kormányzat elleni konzervatív támadás adja a regény cselekményének hátterét.

Innen persze már túlságos általánosítás "Skandináviáról" beszélni. A határvonal nem egyszerűen - Norvégia önállósodásának dátuma - hiszen a független államiságra való törekvés megannyi jele a politikai küzdelmekben éppúgy, mint a szellemi törekvésekben már korábban észlelhető.

Dánia ban függetlenséget ad Izlandnak, ez is bátorította Norvégia kiszakadását a svéd unióból.

E nemzeti államok sajátos arculatát természetszerűleg szabta meg termelésük, az agrár és az ipari szektor hangsúlyainak eltolódása.

Dánia az állati termékek exportját fejlesztette, s ezzel egy megújult mezőgazdaság alapján jött létre a modern gazdászréteg, a liberalizmus támasza. A polgári baloldal már óta az úgyneve zett Venstre párt körül csoportosult.

Célkitűzése a király, majd a nemegyszer konzervatív kormány erőinek politikai visszaszorítása. A liberális parlamenti többséggel szembeszállt a maradi kormány, s ez az ellentét árnyékolja be től a századfordulóig a dán politikai életet, mely - a regények tanúsága szerint - mintegy állandósította a viszályt a választott alsóház és a felsőház között.

Svédországban ugyancsak alkotmányos monarchia kormányoz II. Oszkár svéd király hosszú uralma alatt.

Az agrárpárt itt konzervatívabb a dánnál, de rohamosabb az ipari fejlődés. Védővámok mozdítják elő az ország gazdaságának kiépülését: földbirtokos-tőkés szövets ég határozza meg a politikát, s ez a földadó eltörléséhez vezet.

Az új században a munkások szociális követelése erőteljesen jelentkezik. A feudális hagyományok gyengesége erős öntudat kibontakozását segíti. Egy fél évtizedes sztrájkhullám széles körű libe rális szabágjogokat biztosít, s az uralkodó osztályok azért is rákényszerülnek az engedményekre, mert a heregfejlesztés politikáját követik.

A norvég függetlenséget - a norvég baloldal küzdötte ki a Venstre párt vezetésével. A haladás és a nemzeti függetlenség eszméinek jegyében küzdötték ki a liberális többséget a kormányzásban: a svéd unió fenntartása a tőke és a bürokrácia érdeke volt.

A századforduló idején külön utat választottak a skandináv államok. Közös jellemzőjük mégis található: államformában az alkotmányos monarchia, gazdasági és társadalmi fejlődésben a nagyléptű, feudális korlátoktól kevéssé akadályozott tőkés iparosítás.

A gyors fejlődés egyik feltétele volt, hogy az ellentéteket mintegy "kiélték" a közéletben, s ezek kellő visszhangot vertek - mint Brandestől is olvashattuk - a napi sajtóban, a politikai fórumokon.

Ez a nyíltság is egyik feltétele volt a skandináv irodalom kivirágzásának. A skandináv szigetvilágban robbanékony új indulás - irodalmilag - a finneké.

Itt ugyanis a nemzeti fejlődéssel kezdődik maga az irodalom: műfaj- és nyelvteremtő kísérletekkel. A tizenkilencedik század jelentős politikai változással köszöntött a finnekre. Ez nemcsak politikai változást hozott.

Átrajzolta a műveltségeszményt is. Eltökélt szándék ébreszti a nemzeti öntudatot, melyet így fogalmaz Arwidsson, a svéd nyelvű finn költő szállóigéje: "Svédek nem vagyunk, oros zok nem akarunk lenni, legyünk hát finnek! Az önálló nemzeti gondolkodás kialakításának első parancsa az irodalmi-gondolkodói nyelv megteremtése volt.

A svéd irodalmiság árnyékában egyre erőteljesebb küzdelmet indít a finn írók egy csoportja a művészet közvetítője, az uralkodó nyelvjárás megteremtéséért.

A finnek nyugati nyelvjárása a Biblia nyelve volt. A keleti: irodalom alatti népnyelv, melynek hajlékonysága, színessége arra csábította Lönnrotot, a Kalevala gyűjtőjét és alkotóját, hogy az új nyelvi egységet előrevetítve megkísérelje a finn műveltség valamennyi életerős forrásának egyesítését.

A finn nyelv mint az irodalmiság hordozója nem tört át egyik pillanatról a másikra. A nemzeti érzés kifejezésére Runeberg, a század első felének jelentékeny finn költője még a svéd nyelvet használta.

Kezdeményének hatása átüt Oksanen már finnül írott, a népköltészetből gazdagon merítő poézisén. A finn költészet erejét éppen az adta, hogy mintegy egybefonta a nemzetközösségi társadalom emlékét a modern hazafiság érz ésével.

A nemzeti függetlenség gondolata megnyitotta a népköltészet forrását - kivált, hogy a nagy kiterjedésű terület egyes településeinek még ősi termelési gyakorlata hitelesítette a nagy kötést tegnap és ma között.

Ugyanez az egybeolvasztási kísérlet jellemzi a század első, jelentékeny finn regényírója, Aleksis Kivi gyakorlatát.

Amiképpen a népköltészet és a magas poézis között Elias Lönnrot megtalálta az összekapcsolás lehetőségét, ugyanúgy Kivi a modern realista regényírásban őrizhette meg a romantik a nem egy elemét, azzal a természetességgel, ahogyan az a nyugat-európai fejlődésben már nem sikerülhetett.

Kivi pályája és műve ismét bevilágít az irodalmi "elmaradottság" természetébe. Ez az elmaradottság az ő esetében a romantikus realizmus kibontakozta tását, a nyelv költőiségének egyszerűségét és természetességének megőrzését jelentette, ugyanakkor, amikor írói technikája szinte megjósolja a "nézőszög"-ből point of view írott modern epikus alkotásokat.

Aleksis Kivi szegény falusi szabó gyermekeként született ben Stenvall néven, s harmincnyolc esztendős korában bekövetkezett haláláig pályája, sorsa példázatszerűen mutatja fel egy kis nemzet írójának magányos erőfeszítését az önálló irodalmiság megteremtéséért.

Kivi az első finn író, aki k izárólag az irodalomnak és az irodalomból él. Helsinkiben folytatott tanulmányai, s különösen a nemzeti újraébredés olyan tudósa, mint Cygnaeus órái ébresztik rá feladatára: a népköltészet balladás hagyományát próbálja beoltani a modern regénybe.

Lírai verseit nem is számítva csaknem egymaga áll a finn drámairodalom és próza élén. A finn színjátszás kezdete: Lea című drámája; a finn vígjáték kezdete: A pusztai vargáék. A finn regény - az utód, Eino Leino hirdette ben - a tizenkilencedik század legjobb finn eposza. Az okok sokasága e rövid közlés mögött: félbeszakadt tanulmányok, alkalmi munkák, ritka állami irodalmi díjak, melyeket egy irodalompártoló svéd asszony, Charlotte Lönnquist pótolt ki.

Kivi nagyregényét, A hét fivér t a kortársi kritika értetlenül és támadóan fogadta: szerzőjének megrendült egészsége idegösszeomlással védekezett. A romantikus költő-életrajzokban megszoktuk "az elme elborulását". Kivi regényeposza a düledező Jukola porta hét fivérének történetét követi végig. Az ben közreadott regény ötven évvel korábbról indítja a cselekményt Juhani, az ikrek Tuomas és AapoSimeoni, majd az újabb ikerpár Timo és Laurivégül a legfiatalabb, E ero sorsában.

Szüleiket korán elvesztik a testvérek: apjukat a medve öli meg, anyjuk "elsorvad". A huszonöt éves Juhani lesz a Jukola-ház gazdája. Papjuk betűvetésre tanítaná őket, de a munka mellett mindez nehezen megy, egyébként is Toukola suhancai állan dóan fenyegetik a Jukola-belieket.

A népmesei történet expozícióját a falusi szerelem képe egészíti ki: a hét fivér ugyanabba a lányba, a szomszédasszony Wendlájába szerelmes. A naiv történetet kiegyensúlyozza az irónia.

Kivi különleges képessége a művészi távolságtartás. A szerző mintegy homéroszi magasságba húzódik el a történettől, a párbeszédes forma viszont ugyanakkor kiemeli A hét fivér őseredeti naivitását.

A hét fivér nevelését egy kalandsorozatra bízza Kivi. A falusi verekedés után a vadonba húzódik vissza a testvérek gyülekezete, egy szaunával egybeépített kunyhóba.

Karácsony éjszakáján kigyullad az épület, s ők meztelen lábbal, egy szál ingben menekülnek haza. Birkóznak medvével, rájuk tör a vad ökörcsorda, kártérítésre kötelezi őket a földesúr.

Bizalom - Francis Fukuyama | PDF

Az adósság munkára kényszeríti őket, némelyiküket a pálinka vonzása újabb kalandokba sodorja. Végül megsemmisítik a pálinkáshordót, a legfiatalabb, Eero befolyására újra a lelkészlakhoz vezet az útjuk és a templomba. Ám ott ismét nevetség, gúny és szitok fogadja őket. Csak egy újabb évtizednyi bolyongás után telepednek le a fivérek, megházasodnak, foglalkozást választanak.

A dramatizáló elbeszélés, párbeszédek sorában ismét egy karácsony éjszaka biztatást sugárzó képével ér véget.

Kivi a primitív közösségtől a civilizációba eljutó finn parasztság útját írta le regényében. A formai és tartalmi elemek ritka találkozásában, a stílusok különösen egységessé ötvözött művészetével.

A romantikát itt irónia egyenlíti ki; az époszi szélességet a párbeszédesség fegy elmezi, az olykor fel-feltörő didaktikusságot a saga -világ és a népi líra felidézése szorítja vissza. A néppé-nemzetté érés költészetét Kivi szinte egymaga, előzmények nélkül teremtette meg a finn irodalomban.

A finnek ezzel a művel léptek be a nemzetközi r egényirodalomba. Tragikumra érzékeny szerző tragikus alakja a társadalomjobbító dán regényben a reformer lesz. A tudományos magabiztosság és a vakhit között járják útjukat ezek a hősök, abban a világban, melyet egy ben kezdett regényének címében A halottak országa ként jellemzett Pontoppidan.

A halottak országa a modern élet, melyben az emberek kiürült lélekkel járnak-kelnek a nagyváros, a politika és az üzlet vadonában. Torben Dihmer, A halottak országá nak földbirtokosa a tősgyökeres jüttök királyának famíliájából származik, maga is államférfinek készül, ám egy súlyos beteg ség úgy leverte a lábáról, hogy olykor nem eszik, máskor nem mosdik.

A holt lélek megmentéséért ketten szállnak sorompóba. Asmus Hagen professzor és M Vestrup tiszteletes.

Az első gyors gyógyulást ígér. Jövőre bekerülsz a parlamentbe, aztán már csak idő kérdése, hogy miniszterként, háromszögletű kalapoddal és paszományos nadrágoddal elkápráztasd a hölgyeket. Fény-levegő-und Liebe Az inform tinak egyik leggyakrabban s szltben-hosszban trgyalt tmja az, hogy ez a technikai for alom mindennem politikai, gazdasgi s trsadalmi hierarchit meg fog szntetni.

Ahogy h etik, az informci hatalom, s a hagyomnyos hierarchik cscsain trnolk az informcis csa t kzben tartva tartottk fent az uralmukat. Mrmost a modern kommunikcis technika eszkze i a telefonok, faxok, msolk, kazettk, videomagnk s a szemlyi szmtgpek kulcsfontos t vetettek az informcik e kisajttsnak.

Az informcis korszak gurui, Alvin s Heidi Tof George Gilderen t Al Gore alelnkig s Newt Gingrich hzelnkig, azt lltjk, hogy ennek e mnyeknt a hatalom ismt albbszll s visszaadatik a npnek, s mindenki megszabadul egykori munkaadi, a centralizlt, zsarnoki szervezetek szigor ktelmeitl.

Arrl is sok sz esett, hogy az elektronikus mdia hozz arnoki rezsim megdntshez, gy a Marcos-diktatrhoz a Flp-szigeteken s a kommunista ura Kelet-Nmetorszgban s a volt Szovjetuniban. Az IBM trnfosztst, amit olyan sehonnai joncok hajtottak as vekben, mint a Sun Microsystems s a Compaq, a szmtgpipar legends kk risa te tpzst gyakran gy mutatjk be, akr valami pletes allegorikus sznjtkot, amelyben a k almas, innovcira ksz vllalkozs szembeszll a felduzzadt, centralizlt, brokratizldott nyal, s elnyeri jl megrdemelt jutalmt.

Egsz sereg szerz fejti ki, hogy a telekommunikc forradalom eredmnyekppen egyszer majd valamennyien kicsiny virtulis vllalatoknl, kl hlzatok tagjainl fogunk dolgozni.

Vagyis a cgek knyrtelen leptseken s profiltisztt ionalizlsokon esnek majd t, csak az alaptevkenysgket hagyjk meg, s ettl fogva knyt sznek szloptiks telefonvonalaikon ms kis cgektl megrendelni mindent, a nyersanyagokat s a munkaeszkzket ppgy, mint a knyvelst s a marketinget.

A cscstechnika hordozta kommunikci segtsgvel a j informci kisepri ma ssz informcit, a becsletes s dolgos polgrok kerlni fogjk a szlhmosokat s a parazit emberek nknt fognak ssze dvs kzs clok rdekben. Az informcis kor sok jvkutatja kiss dolatlanul ltalnost, a szmtgpipart vve alapul, amelyben a gyorsan fejld technika va.

De a gazdasgi let sok ms terlete, a replgp- s aut szilciumlapka-gyrtsig, egyre jelentsebb tkt, jobb technolgit, tbb embert kvn. Fontosabb ennl, hogy amikor az informcis korszak leglelkesebb apostolai a hierarchi a s a hatalom eltnst nneplik, nem trdnek egy dnt fontossg tnyezvel: a bizalommal kzs etikai normkkal.

A kzssgek a klcsns bizalomtl fggnek, s nlkle nem fognak s. Hierarchikra szksg van, mert nem vrhat, hogy a kzssg minden tagja betartsa a hallga os etikai szablyokat. Mindig vannak, kis szmban, aktv aszocilis elemek, akik igyekez nek bomlasztani vagy kihasznlni a csoportot, csalssal vagy egyszeren csak gonoszkods sal.

A hierarchikra azrt van sz ttelezhet fel, hogy mindenki s mindig a bens etikai szablyok szerint l, s hven teljes elessgeit.

Erre vgs esetben knyszerteni kell ket, vilgosan megfogalmazott szablyokkal be nem tartsuk esetn szankcikkal.

Ez a gazdasgra nzve ppgy ll, mint a trsadalom egs a nagyvllalatok annak ksznhetik ltezsket, hogy nagyon kltsges dolog olyan emberekkel ltsi vagy szolgltatsi szerzdst ktni, akiket nem ismernk jl vagy akikben nincs bizalm A cgek gy gazdasgosabbnak talltk, ha elltikat s bedolgozikat bevonjk sajt szerveze hol kzvetlenl ellenrizhetik ket.

A bizalom nem az integrlt ramkrkben vagy a szloptikai kbelekben lakozik. Br megkvetel zonyos informcicsert, a bizalom nem szkthet le az informcira. Egy virtulis cg a h zerezhet be informcikat szlltirl s alvllalkozirl. Bizalom nlkl a cgeknl ismt ersdni fog az sztnzs, hogy bekebelezz nysgeket, s visszalltsk a rgi hierarchikat.

Mivel a kzssg a bizalomtl fgg, a bizalom meghatrozja pedig a kultra, a spontn kultrkban klnbz fokozatokban fog megjelenni. Ms szval a vllalatoknak az a kpessge, y hierarchikbl kis cgek rugalmas hlzataiv alakuljanak t, a trsadalom egszben meglv oktl s a trsadalmi tktl fgg.

Az olyan trsadalmak, mint a japn, amelyekben a bizalom k, mr jval az informcis forradalom kibontakozsa eltt ltrehoztak hlzatokat; az olyan mak viszont, amelyekben a bizalom kisfok, sose tudjk majd hasznostani az informcis te chnika hatkonysga knlta elnyket. A bizalom a szablyszer, becsletes s egyttmkdsre ksz viselkeds elvrsa egy kzssg alapjn, e kzssg ms tagjai rszrl.

Azaz bzunk benne, hogy egy orvos nem tesz bennnk szntszndk krt, mivel elvrjuk tle, hogy betartsa hippokratszi eskjt s az orvosi szakma, illetve ivats kvetelmnyeit. A trsadalmi tke bizonyos kpessg, amely a trsadalomban vagy annak egyes rszeiben l biz mbl szrmazik.

A legkisebb, legalapvetbb trsadalmi csoportban, a csaldban ppgy megtall mint a legnagyobban, a nemzetben, s e kett kztt brmely ms csoportban. A trsadalmi tk bban klnbzik az emberi tke ms formitl, hogy ltalban kulturlis mechanizmusok vall vagy trtnelmi krlmnyek hozzk ltre s tovbbtjk.

A kzgazdszok tbbnyire azzal rv lmi csoportok kpzdse tudatos szerzdssel is megmagyarzhat: a szerzd felek olyan egyn k racionlis elmemunkval arra a kvetkeztetsre jutottak, hogy rdekeiknek hossz tvon az e yttmkds felel meg.

E felfogs szerint az egyttmkdshez nincs szksg a bizalomra: a fe nrdek, amely olyan jogi mechanizmusokra tmaszkodik, mint a szerzdsek, ellenslyozni tu dja a bizalom hinyt, s lehetv teszi idegeneknek is, hogy sszefogjanak, s egy kzs cl szervezetet ltestsenek.

Az nrdekre alapozva brmikor lehet csoportokat alaktani, s a c oportalakts nem kultrafgg. De br a szerzds s az nrdek fontos forrsa a trsulsnak, a leghatkonyabb szervezetek a ai rtkrend kzssgeken alapulnak. Ezeknek a kzssgeknek nincs szksgk terjedelmes sze.

A trsadalmi tke, amely az ilyenfajta morli s kzssg ltrehozsnak elfelttele, nem szemint az emberi tke ms formi esetben, racionlis befektetsi dnts ltal. Azaz egy egy ozhatja, hogy beruhz a hagyomnyos emberi tke terletn: egyetemet vgez, vagy gpsz, es zmtgp-programoz lesz egyszeren csak be kell iratkoznia a megfelel karra vagy iskolb i Viszont trsadalmi tkt akar szerezni, annak hozz kell idomulnia egy kzssg morlis nor z, s ebben a kzegben olyan ernyekkel kell gazdagodnia, mint a hsg, a tisztessg s a meg hatsg.

A csoportnak mint egsznek pedig kzs normkat kell elfogadnia, mieltt a bizalom lnoss vlhat a tagjai kztt. Ms szval a trsadalmi tkt egyedl cselekv egynek csak zerezhetik meg.

Tudniillik inkbb a trsadalmi, semmint az egyni ernyeken alapul. A trs ulsi hajlandsgot sokkal nehezebb meg szerezni, mint az emberi tke egyb formit, de mive l az etikai habitus az alapja, megvltoztatni vagy elpuszttani is jval nehezebb.

Egy msik kifejezs, amit gyakran fogok hasznlni e knyvben, a spontn trsas kszsg, amely trsadalmi tknek affle rszhalmaza. Minden modern trsadalomban folytonosan ltestenek, m zntetnek, talaktanak szervezeteket. A trsadalmi tke leghasznosabb fajtja gyakran nem a z a kpessg, hogy hagyomnyos kzssgekben vagy csoportokban, ezek fegyelmt betartva tudun dolgozni, hanem inkbb az, hogy j trsulsokat is ki tudunk alaktani, s a megvltozott be ls rendben vltozatlanul egytt tudunk mkdni a tbbi taggal.

Ez a csoporttpus, amely az i ari trsadalom komplex munkamegosztsa folytn rendkvli mdon elterjedt, s mgis inkbb a k kre, mint a szerzdsre pt, abba a kategriba tartozik, amellyel kapcsolatban Durkheim or anikus szolidarits-rl beszlt.

A kormn yanis gyakran knytelenek beavatkozni a gazdasgba, s ha a spontn trsas kszsgben hiny ta asztalhat, tmogatni a kzssgek gyt.

Az llami beavatkozs azonban vitathatatlan kockza jr, minthogy nagyon knnyen alshatja a civil trsadalomban mr meglv spontn kzssgeke A trsadalmi tke szmottev hatssal van annak az ipari gazdasgnak a jellegre, melyet a t dalom meg tud teremteni.

Ha azok az emberek, akiknek egy vllalatnl egytt kell dolgo zniuk, bizalommal vannak egyms irnt, mivel egyazon etikai normkhoz igazodnak, a cg mkd i kltsgei alacsonyabbak lesznek.

Az ilyen trsadalom a szervezeti innovcira is alkalma sabb, mert a bizalom magas foka lehetv teszi, hogy j trsadalmi kapcsolatok szles sklja jjjn ltre.

Ez a magyarzata, hogy az amerikaiak, akiknl a trsas hajlam igen ers, ttr et jtszottak a modern vllalati forma kifejlesztsben a tizenkilencedik szzad vgn s a h adik elejn, mint ahogy a japnok meg a hlzatszervezetek lehetsgeit dertettk fel a husz k szzadban.

Azok az emberek viszont, akik nem reznek bizalmat egyms irnt, vgl is csak akkor tudna k egyttmkdni, ha mindenre pontos szablyok, elrsok vannak, amelyeket meg kell trgyalni kell hagyni, rvnyre kell juttatni, esetleg peres ton, nha knyszert eszkzk ignybevt a jogi appartus, amely a bizalmat van hivatva ptolni, termszetesen pnzbe kerl, amit a kzgazdszok gyviteli kltsgek-nek minstenek.

Ms szval ha egy trsadalomban szles k sg, ez valamifle ad formjban a gazdasgi tevkenysg minden terlett sjtja, s ezt az a a trsadalmaknak, amelyekben a bizalom magas fok, nem kell megfizetnik.

A trsadalmi tke nincs egyformn elosztva a trsadalmak kztt. Nmelyik szreveheten nagyo jlandsgot mutat a trsulsra, mint a tbbi, s a legkedveltebb trsulsi forma is ms s ms k, amelyekben a csald s a rokonsg a trsuls elsdleges formja; msokban az nkntes trs al ersebbek, s elszaktjk az embereket a csaldjuktl.

Az Egyeslt llamokban pldul a val gtrs gyakran arra sztnzi az embereket, hogy otthagyjk a csaldjukat, vagy legalbbis oly n j feladatokat vllaljanak, amelyek nehezen egyeztethetk ssze a csald irnti ktelessge l.

Knban viszont a buddhista papok ritkbban jrnak szerencsvel, s nemegyszer meg is bnt ettk ket, amirt gyerekeket elcsaltak a csaldjuktl. Ugyanaz a trsadalom bizonyos id ala t szert tehet trsadalmi tkre, s el is vesztheti.

Franciaorszgban a kzpkor vgn civil sr hlzata mkdtt, de a kzpontost monarchia, amely diadalmasan haladt elre tjn, a s tizenhetedik szzadtl fogva kilte a francikbl a spontn trsulsi kszsget. Mindkett sokra engedelmessget s a tekintly tiszteletet, gazdasgi rendszere pedig, Lester Thurow me gnevezsvel lve, a kzssgi kapitalizmus.

Egy Jap szakrt, Ronald Dore szerint minden trsadalmat el lehet helyezni valahol egy vonal m entn, amely az individualista angolszsz orszgoktl Egyeslt llamok s Nagy-Britannia a ik vgletig, a csoportorientlt Japnig hzdik. Valban vannak tnylegesen individualista trsadalmak, csekly trsulsi kpessggel.

Az il trsadalomban mind a csaldok, mind az nkntes trsulsok gyengk; gyakori, hogy a legerse szervezetek gengszterbandk. Oroszorszg s nhny ms volt kommunista orszg jut az esznkbe persze az Egyeslt llamok lepusztult belsvrosi negyedei.

A mai Oroszorszgnl magasabb szintjt kpviselik a trsas hajlamnak a csaldcentrikus trsad lmak, amelyekben megnyilvnulsnak elsdleges s gyakran egyedli tja-mdja a csald s a b kr rokonsg, a klnok vagy a trzsek.

A csaldcentrikus trsadalmakban az nkntes trsul ran gyngk, mivel azoknak, akik nem rokonok, nincs alapjuk arra, hogy bzzanak egymsba n.

A knai trsadalmak Tajvan, Hongkong s maga a Knai Npkztrsasg pldzzk ezt a legj knai konfucianizmusnak ugyanis pp az a lnyege, hogy a csaldi ktelkek minden ms trsada lojalitsnl tbbre tartandk. De Franciaorszgra s Olaszorszg bizonyos rszeire is ez jel z. Noha az utbbi kt trsadalomban a csaldcentrikussg nem annyira dominns, mint Knban, nl, akik nem llnak rokonsgban egymssal, a bizalom is gynge lbon ll, s gy az nkntes lehet ers.

A csaldcentrikus trsadalmakkal szemben azonban vannak olyanok is, amelyekben magas fok s ltalnos a trsadalmi bizalom, s ennlfogva ers a spontn trsas kszsg.

Japn s n ebbe a kategriba tartozik. A trsadalmi tke s a spontn trsas kszsg megltnek, illetve szintjnek fontos gazdasgi ei vannak.

Az ember elszr azt hinn, nagyvllalatok tucatjai vagy ppen szzai ltrehozsnak a kpess s egy nemzetgazdasg abszolt nagysgval kapcsolatos. Andorrban s Liechtensteinben, rthet kokbl, aligha fognak olyan multinacionlis risok szletni, mint a Shell vagy a General Motors.

Msrszt viszont az iparosodott vilg nagy rszn nincs szksgszer sszefggs az a tt hazai termk s a nagy cgek kztt. Eurpa kisebb orszgai kzl hromban Hollandiban Svjcban hatalmas magnvllalatok mkdnek; a legtbb mutat szerint a holland ipar koncent a legnagyobb az egsz vilgon.

Ami zsit illeti, Tajvan s Dl-Korea gazdasga krlbell a agysg volt az elmlt harminc vben, a koreai cgek mgis sokkal nagyobbak a tajvaniaknl. Jllehet a cgek nagysga ms tnyezkre is visszavezethet, pldul az adpolitikra, a trs vnyre s a szablyozs egyb formira, van bizonyos kapcsolat a magas bizalomszint s bsg almi tkvel megldott trsadalmak Nmetorszg, Japn s az Egyeslt llamok s a nagy ma gteremtsnek a kpessge kztt.

Az olyan arnylag alacsony bizalomszint trsadalmak, mint Tajvan, Hongkong, Franciao rszg s Olaszorszg gazdasga viszont hagyomnyosan a csaldi vllalkozsokra plt. Ezekben zgokban a nem rokonok nemigen bznak meg egymsban, ami ksleltette s nmely esetben meg i s akadlyozta a modern, professzionlisan vezetett cgek megjelenst.

Ha egy alacsony bizalomszint, csaldcentrikus trsadalomnak nagyvllalatokra van szksge, az llamnak kell sznre lpnie, s szubvencikkal, irnytssal vagy egyenesen tulajdonosknt ra segtenie ket.

Fort wayne kanos anyukák

Az eredmny a cgek nyeregformj eloszlsa lesz, nagyszm viszonylag ki.

Az olyan orszgok, mint Franciaorszg, az llami bbskodsnak ksznhetik tkeigny i szektoruk ltrejttt, ennek azonban ra van: az llami tulajdonban lv vllalatok munkja lanul kevsb hatkony s vezetsk gyengbb, mint magnszektorbeli megfelelik.

Port macquarie kurvák kibaszott

A bizalom meglte nem csak a nagy szervezetek kifejldst knnyti meg. Ha nagy hierarchik esek r, hogy a modern informcis technika rvn kisebb trsasgok hlzataiv alakuljanak lom ebben is segti ket. A trsadalmi tkvel jl elltott trsadalmak pedig rugalmasabban v ik t az j szervezeti formkat, ha vltozik a technika s a piac.

Noha a bizalom hinya adalomban kis vllalkozsok alaptst btorthatja s ad-val sjtja a gazdasgi tevkenys ptlst nyjtanak a kis cgek bizonyos elnyei a nagyokkal szemben.

Az elbbieket ugyanis kn yebb ltrehozni, hajlkonyabbak s gyorsabban alkalmazkodnak a piacok vltozsaihoz, mint a nagyvllalatok. A cgnagysg azonban hatssal van arra, hogy egy orszg a vilggazdasgnak mely szektoraiban tud rszt venni, s hossz tvon az ltalnos versenykpessget szintn befolysolhatja.

A k viszonylag munkaignyes termkket lltanak el ersen szakosodott, gyorsan vltoz piatok s uhanemt, textlit, manyag cikkeket, elektronikai alkatrszeket s btorokat.

A nagy cgek onyolult s jelents beruhzsokat kvn gyrtsi folyamatokhoz szksgesek, pldul a repl t- s autiparban. Az is a feladataik kz tartozik, hogy megteremtsk a mrkanevek mgtt tingszervezeteket, s nem vletlen, hogy a vilg legismertebb mrkanevei Kodak, Ford, Si emens, AEG, Mitsubishi, Hitachi olyan orszgokbl szrmaznak, amelyek a nagy szervezet ek ltrehozsban is kitnnek.

A kis knai cgek mrkanevei viszont igencsak nehezen jutnak a ember eszbe. A klasszikus liberlis gazdasgi elmlet szerint a globlis munkamegosztst a viszonylagos elnyssg hatrozza meg, amit ltalban a klnbz orszgok tke- munkaer- s termszeti ehasonltva mrnek.

A jelen knyvben bemutatott bizonytkok azt sugalljk majd, hogy a trsa almi tkt is be kell sorolni egy nemzet erforrsai kz.

A trsadalmi tkvel val elltott jnek igen nagy a jelentsge a globlis munkamegoszts szempontjbl. A knai konfucionizmus rmszetbl kvetkezen pldul Kna taln sose tudja utolrni Japnt a fejlds tjn, s to zdasgi szektorokban fog tevkenykedni.

Hogy nmely np alkalmatlansga nagy szervezetek megteremtsre mennyit szmt majd a jvben zdasgi nvekedst tekintve, az olyan ismeretlen tnyezktl fgg, mint a technika s a piaco ejldsi irnya.

Az ers spontn trsas kszsgnek vannak tovbbi elnyei is, s nmelyik kzlk nem gazdasgi magas bizalomszint trsadalom rugalmasabban s csoportorientlt mdon szervezheti meg a munkahelyeit, tbbet adva t a felelssgbl a szervezetek alsbb szintjeinek.

Azok a trsada mak viszont, ahol a bizalom foka alacsony, knytelenek a brokratikus szablyok egsz so rval krlbstyzni s elszigetelni munkavllalikat. Az alkalmazottak ltalban jobban meg elgedve a munkahelykkel, ha felnttekknt kezelik ket, akikben bzni lehet, hogy szvkn ik a kzssg rdekt, s nem holmi kis fogaskerekekknt egy hatalmas gpezetben, amit az g t a, ki tervezett.

A Toyota-fle gyrtskarcssts, amely nem ms, mint a kommunitrius munk ervezs rendszerr fejlesztse, a termelkenysg ugrsszer nvekedsvel is jrt, bizonytva s a hatkonysg jl megfr egymssal.

A tanulsg az, hogy a modern kapitalizmus, melyet a t chnika alaktott ki, nem kveteli meg egyetlen, mindenkire ktelez iparszervezsi forma a lkalmazst. Amikor vllalatukat megszervezik, a menedzsereknek bven van mdjuk r, hogy az emberi szemlyisghez tartoz trsas hajlamot tekintetbe vegyk.

Ms szval nincs szksgsze tsi knyszer kzssg s hatkonysg kztt; st akik a kzssgnek is figyelmet szentelnek, vlhatnak. A jt s gonoszt kifejez nyelvek A trsadalmi tknek, amely a bizalom tzprbja s a gazdasg egszsges mkdsnek egyik d s gykerei vannak. Els pillantsra felettbb furcsa paradoxonnak ltszik, hogy a kultrnak mi kze legyen a gazdasgi hatkonysghoz, hiszen a kultra mind lnyegt, mind tnak m.

A kzgazdszok, akik a leggyakorlatiasabbaknak tartjk magukat a trsadalomtudsok kztt ltalban nem szvesen hasznljk a kultra fogalmt: egyszer formulval nem hatrozhat me m lehet alapja az emberi viselkeds modelljnek, mert ennek vilgosnak kell lennie, mi nt a legnagyobb haszonra racionlisan trekv ember esetben.

Egy ltalnosan elfogadott an polgiai kziknyv szerzje nem kevesebb, mint 11 meghatrozst adja a kultrnak. Sok kzgazdsz szemben a kultra affle maradkos zsk vagy rezid egria, amelyben mindig akad valamilyen magyarzat, ha egy-egy jelensg nem illik bele az emberi viselkeds ltalnos elmleteibe.

Pedig a kultrnak is meglehet a maga mly adapt acionalitsa, ha ez els pillantsra nem derl is ki. Mindenekeltt azonban tisztznom kell, hogyan fogom hasznlni a kultra fogalmt. A kulturlis antropolgusok s a szociolgusok klnbsget tesznek kultra s k gy nevezi truktra kzt.

A kultra ebben az rtelemben a jelentsekre, jelkpekre, rtkekre s eszmk ik, s magban foglalja a vallst s az ideolgit. Geertz sajt meghatrozsa szerint a kult lkpekbe ltztt jelenrsek trtnelmileg tszrmaztatott gyjtemnye, jelkpes formkban ki kpzelsek rendszere, mely ltal az emberek kzlik, megrktik s tovbbfejlesztik az lette olatos tudsukat s llsfoglalsaikat.

A knai csald jrszt azrt patrilineris struktrj, mert a konfucin a elnyben rszesti a frfinemet, s arra oktja a gyerekeket, hogy tiszteljk apjukat. Msr viszont aki knai csaldban ntt fel, sszernek tartja a konfucinus ideolgit. A meghatrozs, amit hasznlni fogok, egyarnt mert a szorosan vett kultrbl s trsadalmis kzelebb ll a kultrnak a kztudatban l jelentshez: a kultra rklt etikai szoks etikai szoks lehet eszme vagy rtk, mint pldul az a nzet, hogy a sertshs tiszttalan v ogy a tehenek szentek, s lehet reagls a vals trsadalmi viszonyokra, mint pldul a hagyo yos japn trsadalomban a legidsebb finak az a trekvse, hogy rklje apja egsz birtok Ez a felfogs a legknnyebben taln gy rthet meg, ha elmondom, mit nem jelent nlam a kult sz.

Nos, nem jelenti a racionlis vlasztst, ahogy azt a kzgazdszok az embert mint a le gnagyobb haszonra racionlisan trekv lnyt bemutat alapmodelljknl hasznljk.

A racion t emltve itt elssorban a racionlis eszkzkrl beszlek, nem a racionlis clokrl azaz ok megfontolsrl, melyek ltal bizonyos cl elrhet, s az optimlisnak a kivlasztsrl ll informcik alapjn. A kultra befolysolta vlasztsok forrsa a szoks. Egy knai nem evplcikkkal, mert ezeket sszehasonltotta a nyugati ksekkel s villkkal, s megllaptot y alkalmasabbak a knai telek elfogyasztsra, hanem mert minden knai plcikkkal eszik.

Al gha ll racionlis dnts a hinduk szenttehn-kultusza mgtt, amely egy semmifle gazdasgi ot nem hoz szarvasmarha-llomnyt oltalmaz, mghozz akkort, mint India lakossgnak a fele hinduk mgis ragaszkodnak ehhez a kultuszhoz. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal ben megkötött egyezség viszont virágzásnak indult a nyolcvanas években, a szírekkel létre- 46 jött szerződés pedig még máig hatással van a két ország kapcsolatára.

A De- mokratikus Front Palesztina Felszabadításáért DFLP nevű mozgalom októberében összeállított politikai elemzéséből kiderül, hogy ez a szerződés különös hangsúlyt fektetett a katonai kérdésekre.

Abu Nidal támogatása mellett azt is kifogásolták, hogy Szíria akadályozza a PFSZ fegyverutánpótlá- sának célba jutását, és vonakodik a szervezet korszerű fegyverekkel történő ellátásától, sőt néha fegyveres összecsapások is kialakultak a két fél között. De Abu Nidal nem teljesen hagyta el Bagdad városát.

Egy es jelentés még mindig székhelyének nevezi, hozzátéve, hogy gyakran utazik Szíriába és szoros kapcsolatban áll a szír katonai hírszerzéssel. A szervezet egyébként ben, Bejrútban, mint törökellenes csoport jött létre, fegyveresei a PFSZ keretein belül kapták kikép- zésüket, és ben, az izraeli megszállás után hagyták el Libanont.

Vallo- másuk alapján a prágai, a budapesti és a szóiai képviseletek álltak az akciók célpontjában. Ezekhez a terrortámadásokhoz a logisztikai hátteret a felderí- téstől a fegyverekig Irak biztosította volna.

Az akciókat úgy bonyolították vol- na le, hogy a végrehajtást követően egy-másfél órán belül elhagyják az adott országot. A diplomata maradandó sérülésekkel élte túl a merényletet, majd ennek ürügyén Izrael pár nappal később megtámadta Libanont, és gyors katonai sikereket ért el.

A libanoni katonai akciók, pon- tosabban veszteségek meggyengítették Arafat helyzetét, többek között a szervezettől egyébként független Abu Nidal is nyíltan hangoztatta a PFSZ vezetőinek hibáit, és a szervezeten belüli harcok a szakadás szélére sodor- ták a Palesztin Felszabadítási Szervezetet.

A kudarcok miatt Arafat kezdte felismerni az addigi út járhatatlanságát, és az Izraellel történő kiegyezést kereste. Egy ta- vaszán keletkezett dokumentum arra világít rá, hogy Abu Nidal csoportja minden olyan palesztinnal le akart számolni, akik az izraeli—palesztin meg- békélést megpróbálták előmozdítani.

Csökkentette az ország területén található kiképzőtáborok számát, korlátozta a palesztin harcosok szakmai gyakorlatát a líbiai heregben, leállt a fegyverszállításokkal és a pénzügyi támogatásokkal is. Emellett megszüntette a palesztin vendégmunká- sok álláshoz jutásának lehetőségét.

Irán jelentős mértékben belefolyt a közel-keleti konliktusba. A japán Nemzet- közi Helyzetet Kutató Központ belső használatra készült tanulmánya rávilágít az ország libanoni szerepvállalására.

Ebből kiderül, hogy már óta folya- matosan küldtek katonákat a libanoni haderő támogatására. Mintegy ezer iráni katona a Bekaa-völgy fővárosában, Baalbekben fészkelte be magát. Főhadi- szállásuk abban az épületben volt, amelyben a síita AMAL szervezetnek is. A jelentés nem mulasztja el megemlíteni a baalbeki állomásozás okát.

A város ebben az időszakban a hasiskereskedelem központjának számított. A probléma csupán az volt, hogy a PFSZ-ből kiválók vagy kapcsolatukat la- zábbá tevők egy meghatározó része inkább szélsőbaloldali nézeteket vallott, szimpatizált a Szovjetunióval, elítélte az iszlám fundamentalizmust.

A tárgya- lások során az irániak tájékoztatták partnereiket arról, hogy köztük, Irak és Törökország között titkos megállapodás áll fent a nacionalista kurdok elleni közös lépésekről, sőt az országaikban található kommunistákkal szemben is. Kedvező fogadtatás esetén a je- lölttel aláírattak egy belépési nyilatkozatot, elkértek tőle három fényképet és választhatott egy mozgalmi nevet is.

Mindezért havonta száz dollárt tudtak folyósítani. A magyar hatóságok úgy vélték, hogy a szervezet budapesti veze- tője Mohamed Khader.

Mivel tovább szerette volna folytatni tanulmányait, de nem kapott újabb ösz- töndíjat, ezért Ezt többek között szíriai és dél-jemeni útlevelével is megtehette.

Felnőtt akar alkalmi szex ny wantagh 11793

Ez lehetőséget adott személyének alaposabb vizsgálatához, és ekkor derült ki, valójában nem végez beszervezéseket, és főleg nem Abu Nidal részére, hanem a Palesztin Népi Harc Frontjának PPSF tagja.

Abu Bakr minden tekintetben, így anyagilag is támogatta Khadert. Egy, az osztrák diplomaták megigyeléséből szár- mazó dokumentum kiemeli, hogy Budapest fontos átrakodó hely a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek szánt fegyverek vonatkozásában.

Felhasználók - Fuckbook

Ezek a libanoni Szidón városának elfoglalásakor különösebb ellenállás nélkül az izraeli hereg kezére kerültek. Kiderült továbbá, hogy a magyarok mellett leginkább Csehszlovákiában és Bulgáriában, valamint a Német Demokratikus Köztársa- ságban és Jugoszláviában kaptak kiképzést a palesztin harcosok.

Például így jutottak a szírektől és palesztinoktól zsákmányolt fegyverekhez a drúz mi- líciák is.

Az ellopott autók aztán Izraelben találtak maguknak új tulajdonost. Ez korántsem volt egyedi történet. Bejrútban tavaszán napi szinten ötven darab autót tulajdonítottak el, nem csak a drúzok. Ennek látta kárát néhány magyar diplomata autója is Libanonban.

Mire a dél-jemeni hatóságok észbe kap- 50 tak, a fegyverek már Észak-Jemenben voltak, majd onnan Afganisztánba és Pakisztánba, a szovjetek és szövetségeseik ellen harcoló erőkhöz kerül- tek, akik a Moszkvai Világ Ifjúsági Találkozó elleni fegyveres akcióhoz kíván- tak felhasználni — legalábbis a PFSZ egyik magas rangú katonai vezetője ké- sőbb ezt közölte.

Az eset mögött a tábort fenntartó Fatah embereit sejtették. A dél-jemeni táborokban egyébként a palesztinok mellett jellemzően bangla- desi, Srí Lanka-i, afgán és pakisztáni önkénteseket készítettek fel harci cselek- ményekre.

Úgy vélték, hogy a magyarok nem felszabadító harcosoknak, hanem szedett-vedett terroristáknak tartják őket. Erre kedvező lehe- tőségnek tűnt a palesztin vezető kelet-európai, Prágát, Varsót és Budapestet érintő útja.

A merénylők leginkább szír és más arab országok útlevelével ren- delkező, turistának álcázott palesztinok közül kerülhettek ki. Ezért a magyar hatóságok különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. A nem nyilvános meg- beszélések során a PFSZ-vezető információkat adott át az örmény terroristák- ról és az Abu Nidal csoport tagjairól.

Abu Khalid abban az időben parancsnoka volt a Bekaa- völgyben állomásozó palesztin erőknek, és gyógykezelés céljából érkezett a magyar fővárosba. Információ- ik szerint Carlos, a hírhedt terrorista nemrégiben Budapesten járt, és Abu Nidal 51 ugyancsak a térségben tartózkodott.

Szóba került a téma Richard Burt külügy- miniszter-helyettes Nagy János államtitkárral folytatott megbeszélésén is. Az USA megpróbálta külön kezelni a szocialista országokat, és egyenként együtt- működni velük, erre Moszkva válasza az egységes fellépés volt.

A titkos megbí- zottól származó információ megnevezi az utódot is, Abu Nazir személyében. A szervezeten belül korábban ő felelt a politikai merényletek elkövetéséért.

Abu Nidal halálhírét a személyi kérdések végleges rendezéséig titkolják. El- mondta, hogy halálhíre ellenére Abu Nidal jól van, pár nappal korábban éppen Kadhaival tárgyalt.

Céljuk egyértelműen a Fatah jobbra húzó ágának likvidá- lása, és első számú célpontjuk továbbra is maga Arafat. Azonban a Szíriához közel álló palesztin csoportok elvben ugyan egyetértettek abban, hogy a pa- lesztin mozgalmon belüli jobbra tolódás nem állítható meg politikai úton, de vonakodtak a konkrét tettek mezejére lépni.

Nyilván nem mertek ellentmon- dani. Az iratokból kiderül, hogy a szíriai baloldali palesztin csoportok jobban féltek Abu Nidaltól, mint az izraeli szolgálatoktól.

Valdosta masszázs parafa boldog befejezés

Erről egyébként Abu Daud, a szintén rettegett palesztin terrorista is hasonlóan vélekedett.

Különö- sen Cipruson, amely kedvelt helye volt a különböző titkosszolgálati akciók le- bonyolításának, hiszen közel volt a térséghez, valamint kellően kicsi ahhoz, hogy a helyi hatóságok ne bírják nyomon követni az ott zajló folyamatokat.

Ezért Cipruson gyakoriak voltak a nyílt leszámolások, merényletek. Emiatt a nyugati biztonsági szervek legalább húsz tagjukat tartóztatták le, a legtöbbet Nagy-Britanniában. A letartóztatásokat foganatosító országokat kiemelt tá- madási pontként kezelték. Ezzel hozta összefüggésbe a november i brit diplomata elleni támadást az indiai Mumbaiben, amelyet iszlám szélsősége- sekkel közösen hajtottak végre.

A biztonsági szervek egyébként egy novem- beri, szintén madridi arab—európai képviselői találkozó előkészítése miatt ültek össze, ehhez kaptak háttér-információkat Abu Iyadtól.

Madrid fontos hely volt az ANO számára. Az átadott információk Spanyolországban is letartóztatá- sokhoz vezettek. Ezért — elmondása szerint — igyelmeztetniük kellett Olaszországot bejrúti nagykövetségükön keresztül. Athén és Róma, Ciprus és Madrid mellett a szervezet külföldi központjai közé tartoztak.

Samir Mustafa kitért még az Issam Sartawi elleni lisszaboni merényletre is. A palesztin politikusnak azért kellett ban meghalnia, mert egyengette az izraeli—palesztin megbékélést. Úgy vélték, hogy halálával a folyamat vissza- fordítható lesz. Azt az ajánlatot tette, amennyiben Abu Nidalék felhagynak az erőszakos támadásaikkal, és információkat szolgáltat- nak az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezetre vonatkozóan, amellyel kö- zösen hajtották végre akciójukat Mumbaiban, akkor az USA segítséget ad a Nyugat-Európában fogva tartott társaik szabadon engedéséhez.

Az ANO nem fogadta el a javaslatot, bár akkoriban egyébként sem terveztek amerikai cél- 53 pontok elleni támadást, ahogy a kelet-európai országok, valamint Szíria ellen sem. Elsődleges feladatuknak továbbra is az Izraellel kiegyezést kereső pa- lesztin politikusok levadászását tekintették.

Csak a példa kedvéért, egy Igaz, azt eredetileg szilveszterre tervezték, de a végre- hajtáshoz szükséges robbanószer nem jutott el Görögországba, mert a bejrú- ti repülőtéren elfogták a feladattal megbízott nőt.

Emiatt aztán később egy másik emberük végezte el a megbízatást. A házilag készített négy kilogramm TNT nem végzett nagy pusztítást, ennek ellenére, vagy éppen ezért, a szer- vezet nem vállalta magára a felelősséget, hanem Párizsban és Rómában egy másik, állítólag velük szövetséges csoport nevében nyilatkoztak.

Az is kiderült a jelentésből, hogy szinte minden palesztin szervezetnek volt egy kommandója az ilyen és ehhez hasonló feladatokra.

A PFLP kül- ügyi osztályának egyik munkatársa szerint az általuk támogatott, Budapesten tanuló diákjuk elején nem magától esett a villamos alá, hanem — egy szemtanú állítása szerint — belökték oda. A különböző terrorszervezetekkel például Baader Meinhof szervezete, Japán Vörös Hereg, FARC kitűnő kapcsolatokat ápoló40 PFLP biztonsági részlege megpróbálta kivizsgálni az ügyet, és arra a következtetésre jutott, hogy a merénylő egy palesztin sze- mély lehetett, aki korábban a PFSZ-szel állt kapcsolatban, s azért zárták ki, mert úgy vélték, együttműködik az izraeli titkosszolgálattal.

Az illetőnek ezért el kellett hagynia Tuniszt, és Athénban telepedett le, innen járt át gyakran Budapestre. A PFLP képviselője kérte a magyar hatóságokat a baleset jegyző- 54 könyvének átadására, és jelezte, hogy Budapestnek számítania kell a palesztin belharcok kiéleződésére, ezzel arányosan a merényletek növekedésére, akár Magyarországon is.

A párt felajánlotta segítségét az esetek megelőzésében. A feljegyzés szerint a különös védelmet igénylő forrás, aki a palesztin vezetői körökben kereshető, elmondta, hogy a kiképzésre az Iszlám Gárda szakmai felügyeleté- vel az iráni fővároshoz közeli Karadzsban és Mashed környékén került sor, és az első kétszázötven fős turnus szeptemberben már meg is érkezett, akiket aztán négyhavonta váltott a következő.

Összesen hat csoport volt. A merényletre Szíria támogatásával került sor. Mivel az Abu Nidal Szervezet vállalta a legtöbb feladatot, elhatározták a csoport pénzügyi és személyi megerősítését.

UNGVÁRI TAMÁS: A MODERN IRODALOM VÁLASZÚTJAIN

A szír felet Ali Duba képviselte a tár- gyalásokon, akinek korábban ismert utolsó beosztása a szír légierő biztonsági szolgálatának vezetői pozíciója volt. A szervezet titkárságának vezetőjéről, Hamid M.

Said őrnagyról megjegyzik, hogy keresztény származású, és szoros kapcsolatban áll az ASALA vezetőivel.

Továbbá hozzáteszik, hogy beosztásánál fogva tilos nyugati országokba láto- gatnia, szocialista országokban viszont többször is járt kiküldetésben. Költségvetésének közel har- minc százalékát katonai kiadásokra fordította, emellett csökkentek a külföldről, főleg arab országokból érkező anyagi támogatások, valamint a magánszemé- lyek átutalásai is.

Nőtt az ország belső eladósodottsága és az inlációs nyomás. A külső tőke hiánya importkorlátozásokat eredményezett, főleg a lakosságot érintő élelmiszerek területén. Általánossá vált az áruhiány.

Ezek egy részét kivégezték, máso­ kat még mindig a politikai börtönökben tartanak fogva.

Végül Szíria titkos különalkut kötött Törökországgal, a szírek csökkentik az ASALA támogatását, cserébe a törökök nem nyújtanak menekülési útvonalat a Muzulmán Testvérek tagjai számára.

Emiatt Kikó László alezredes, a Magyar Népköztársaság Szíriába akkreditált katonai atta- séja helyzetértékelést tartott a tanácsadók részére.

Környezetét a korrupció, valamint a növekvő politikai feszültség jellemzi, hívei a kormányban kisebbségben vannak.

Jelenleg a merényletek még szétszórtak, de mindinkább tervszerűbbé és szervezetebbé válnak. A szír hírközlő szervek állítása szerint a terrorcselekmények mögött Izrael áll, de ez nem igaz, azt va­ lószínűleg Irak szervezi.

A politikai helyzet labilitására jellemző, hogy az elnöki palota tetején helikopterleszálló helyet építettek, és a helikopter állandóan a levegőben tartózkodik. Csoportfőnökség Szíriából hazaté- rő operatív tisztjének jelentéséből készült összefoglalóban.

Az illegálisan érkező Hassan Adadzsot a jordán állambiztonsági szervek alapo- san megdolgozták, aminek hatására részletesen vallott a titkos szír—szovjet katonai megállapodásról, valamint a szír—izraeli tárgyalásokról. Azonban a szírek által átdobott tízfős csoportot a jordánok lefülelték, mire válaszul a szírek letartóztattak néhány ott tartózkodó jordán kémet.

Rövid felderítést követően sikerült beazonosítani a szervezet Magyarországra küldött koordinátorát, aki korábban orvosi tanulmányokat folytatott nálunk. Jól beszélt magyarul, és az ös újbóli felbukkanását is magyarországi szakorvosi tanulmányaival lega- lizálta.

A magyar szervekkel lezajlott megbeszélései során ismertette a szemé- lyes megbízatásának jellegét. E feladata tel­ jesítése érdekében lépjen kapcsolatba különböző társadalmi szervekkel, szervezetekkel Hazaias Népfront, Szolidaritási Bizottság stb. A megbízottal a magyar szervek operatív kapcsolatot létesítettek.

Vele elsősorban telefonon tartotta a kapcsolatot, személyesen pedig negyedévente egy összekötő kereste fel, főleg az akciótervezési osztály veze- tő munkatársai közül, akikkel az első két találkozót Belgrádban bonyolította le.

Ők adták a konkrétabb feladatokat is, mint például Abu Daud magyarországi beutazásának megigyelését. Utóbbi rekreációs célból gyakran járt Magyar- országon, előfordult, hogy itt találkozott barátaival is, akik mögött a magyar szervek a Vörös Brigádok olasz terrorszervezet tagjait sejtették.

Például megnyirbálták a tisztikar vásárlási kedvezményeit. A líbiai vezetés válaszul fokozta a politikai ellenfeleinek támadását. Likvidá- lásukra Abu Nidal megfelelő személynek látszott, talán ezzel magyarázható, hogy az ANO ben irodát nyitott a líbiai fővárosban.

A szervezet támogatása arab tulajdonosi körrel rendelkező nyugat-eu- rópai bankokból történt.

A pénzügyi manőverek egy részéhez Európában tanulmányokat folytató arab diákokat használtak fel. Ha nem találtak ehhez megfelelő embert, akkor a bankok vagy a inanszírozást fedő vállalkozások ajánlottak személyeket, vagy egyszerűen csak felbéreltek ilyeneket.

Az arab szárma- zású iatallal személyesen vették fel kapcsolatot és anyagi támogatásban is részesítették. Feladatául az üzleti lehetőségek felderítését, a palesztinokkal kapcsolatos cikkek fordítását és az esetleges konkrét tárgyalásokon a tolmácsi munkákat kapta. A titkos megbízásért havi dolláros juttatásban részesült.

Egyébként a schwechati repülőtér elleni támadás egyik elkövetője, Chaovali Touik Ben Ahmed tunéziai állampolgár Egy másik elkövető, osztrák források szerint, Liba- nonból érkezett, majd Szíria támogatásával ugyanott bujkált.

A tervek erre vonatkozóan már el is készültek, több arab ország is támogatja őket ebben. Akik utazni fognak, azokról tájé- koztatást ad majd. Abu Bakr beosztásáról annyit közölt, mivel névlegesen Abu Nidal a vezető, ezért Abu Bakr csak helyettes vezetője az osztálynak.

Közben az egyik kapcsolattartójuk, Samir Mustafa elhagyta Damaszkuszt. A magyar fél nem zárkózott el a találkozó elől, a vezérkari főnök olyan utasítás kiadását tervezte, amely az irodavezető mellett egy másik arabul beszélő, Jaber által ismert diplomatáját is odarendelte volna.

A tervezett találkozón a magyar küldöttség konkrét ígéretet nem adhatott. Ők az iraki hatóságok közremű- ködésével átkísérték őket a dél-iraki Basrába, ahol az egyiküket kivégezték, míg a másik két elkövetőről nem kaptak hírt.

Az iraki vezetés biztosította a palesztin vezetők szabad mozgását, valamint felújításra váró épületeket adott át a leendő központ részére. A Front az A tagok többsége a szír kormányhoz állt közel.

Azt is hozzátette, ha jobbak lesznek a körülmények, szólni fog. A damaszku­ szi repülőtérre külön, a biztonsági szervek által kiadott belépőjük van, ezzel minden útlevél­ és vámvizsgálatot kikerülnek.

A szocialista országokban a szír külképviseleten lévő hírszerző tiszt rendelkezésükre áll minden kérdésben.

Nyugat­európai országokban csak akciók esetén létesíthetnek kapcsolatot az akció végrehajtásáért felelős biztonsági tiszttel, aki soha nem tagja a külkép­ viseletnek. A külképviselet tagjait soha nem kereshetik fel, kapcsolatot nem létesíthetnek velük.

A damaszkuszi iroda minden költségét a szír biztonsági szervek fedezik, a tagok izetését és gépkocsiját is beleértve. Mindegyik központot egy háromtagú vezetőség irányította, beosztásuk szerint: vezető, helyettes ve- zető és főtitkár. A tárgyaláson a Líbia elleni USA-fellépés ellensúlyozására közös amerikai cél- pontok elleni támadásokban egyeztek meg.

E támadásokban kiemelt szerepet szántak az öngyilkos merénylőknek. A cél egyértelműen a nyugat-európai országok lakosainak saját kormányuk elleni hangolása volt.

A kuvaiti kormánykörökből és palesztin politikai körökből származó informá- 62 ció szerint azonban Szíria néhány hét alatt amerikai és izraeli nyomásra állás- pontjának megváltoztatására kényszerült.

Bár nyíltan elítélte a terrorizmust, valójában csak ideiglenesen hagyott fel támadó akcióival. A város déli, külső részén, egy palesztin tá- borban található központi irodájukba a szír szervek behatoltak és dokumentu- mokat vittek el. A szírek ettől azt remélték, hogy felgyorsulnak a tárgyalások az Amerikai Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával.

Ez utóbbit életveszélyesnek minősítette az ANO képviselője. Ezért a barátinak tekintett Magyarországgal kapcsolatos álláspontjuk felülvizsgálat alá került. A küldöttséget fogadták a Belügyminisztérium vezetői is. A magyar felet Kamara János belügyminiszter, Harangozó Szilveszter altábornagy, mi- niszterhelyettes, Rédei Miklós vezérőrnagy, főcsoportfőnök-helyettes és Ro- szol János rendőr ezredes képviselte.

Annak tükrében, hogy a szervezet tagjai — akik közül név szerint Musztafa Murdal és a már korábban felbukkant Abu Bakr is említésre került — is ott voltak.

Látszott, hogy lényegében meggyengült a csoport. Ekkoriban már érezni lehetett a Szovjetunió térvesztését, Szíria ezért egyre jobban nyitott az USA felé. Ennek következménye volt az ANO helyi szervezetének felszámolása és a damaszkuszi irodájuk bezárása.

Líbiában viszont Kadhai elég kiszámítha- 63 tatlan szövetségesnek tűnt, ezért ott sem volt biztos a helyük. Annál is inkább, mert akkoriban — egy néhány héttel korábbi irat szerint — éppen a radikálisabb baloldali csoportok PFSZ-be történő beintegrálódását szorgalmazta.

A megállapodás értelmében Abu Nidal fél évig tartózkodott a palesztinok és arabok elleni terrorakcióktól, és vállalta azt is, hogy harmadik országban izraeli és zsidó célpontokat sem támad, emellett részt vesz a libanoni palesztin menekülttáborok védelmében.

Fél év letelte után pedig újból tárgyalóasztalhoz ülnek. Abu Iyad szerint az is megfogalmazódhatott Abu Nidalban, hogy a meg- állapodással megpróbálja rátolni a PFSZ-re a szervezet addigi terrorakcióit.