Meleg buckeye kik

Meleg buckeye kik Egy évig volt lapunk az Avenue B alatti helyiségben, a mikor a szük keretek nem birták már meg a fejlődő lapot és a terjeszkedő nyomdát és köl- — 26 — töznünk kellett. Pár hét alatt csodás eredményről kereskedünk. Az adó- ny ugtáig el s m indenig, m ert anny iféle irat volt, ezért a beszolgáltatásokért, m in- denért. Gondolkoztam, s mondom, majd esetleg hétfőn felmegyek, s megérdeklő- döm Szovátán. A legkülönösebb közösség, a legfurcsább köztársaság ez, amelynek elnöke a kosztos asszony, kinek alattvalói a férj szemeláttára és tudtával teljesen egyenlő jogokat élveznek.

  • Hajam színe:
  • Gesztenye
  • tudok beszélni:
  • Francia
  • Mi a kedvenc zeném:
  • Tánc
  • Egyéb hobbik:
  • Utazás

A legmagasabb jutalékot fizetjük. Tandil S Ideal Barber College, Third Avenue. Pittsburgh, Pa. Állandó munkára és nyugodt otthonra vagyok. Meg­tekinthető egész héten­. Miller, East 82 Street. Krauszmann, E. Prospect vagy Longwood St. Megtekinthető va­sárnap is. Nyitva éjjelnappal.

Különbejáratu kis szoba minden kényelemmel kiadó. Meg­­tekinthető vasárnap is. UTCAI szoba kül­önbej­­árattal minden kényelemmel férfinek kiadó. Földszint jobbra hátul. Komlóssy, East 81 Street. Meg­tekinthető egész héten. Megtekinthető vasárnap is. Fürdő, steam. Vasárnap 10—1 óráig. Autó Dr. Specialista a szem-,­­ fül- orr- ég torok-betegségeiben és műtéteiben.

Legújabb módszerül diag­nózis és gyógykezelés. Park és Lexington Ave. Rendelő­órák: d. Sebész és Női Betegségek­­ Specialistája. Vasárnap csak délelőtt. Automobil oktatások, forgalomban való hajtások, nappali, es­teli tanfolyamok. Állások várnak betöl­tésre.

Szakképzett magyar oktató. Tolt N­Y. Állami Bureau In­spektorok felügyelete alatt.

Tanuljon mesterséget. Legyen soffőr, automechanikus vagy ignition szakértő. -t és diplomát garantálunk. Állá­sok, várnak Nyitva d. Tanuljon igazi ipart, mely jövőjét biz­tosítja.

Nagy kereslet tanult soffőrök, mechanikusok, garázsmunkások, begyűj­tő-szakemberek iránt.

Teljes hajtó­kur­zus, garantálva. Nyitva reggel 9-tól este 9-ig. Mi megtanítjuk az autó ke­­­­zelését elméletben és gyakorlatban.

Haj­tási engedélyt garantálunk. Állások be­töltésre várnak. Nappali és esti tanfolya­mok.

Magyarul tanítunk. Külön órák höl­gyek számára. Érdeklődni janu­ornál, apr. Legújabb sedan­­ok. Mechanic,-ti oktatás. Viseljen világosszürkét sötét színekkel.

Ha szürke darabja a spektrum világosabb végén található, válasszon merészséget, és párosítsa sötétebb színnel.

Ature kanos kirtland egyesült államok 19440 magányos nő

Az ékszertónusok, például a mélylila, a rubin vagy a feltűnő királykék rendkívül jól működnek a szürkével. Kategória: Ruhák. A világosszürke öltönyök kiváló választás formális és hétköznapi megjelenéshez. Fiatalosak, modernek és élesek — de mint minden öltönynél, itt is elengedhetetlen a szabás.

Ügyeljen arra, hogy olyan szürke öltönyöket válasszon, amelyek nem terhelik túl testét, és megfelelően illeszkednek a vállához. Milyen ing és nyakkendő illik egy szürke öltönyhöz? A szürke semleges tónusa jól mutat a kiegészítők, például a nyakkendők számos színével.

Próbáljon ki egy szürke öltönyt, fehér inget és sötét tónusú nyakkendőt piros, sötétkék, kék vagy lila színben. Ha halvány rózsaszín inget visel, próbálja ki a sötétkék, lila vagy bordó színeket. A meleg és hangulatos stílusok kontrasztja világos, jeges színekben az, amitől a pasztellszínek olyan jól működnek ebben a szezonban.

A pasztell színek meglepően sokoldalúak télen — egyszerűen más színben viselheti őket, mint a melegebb hónapokban.

Párosítsd a pasztell színt ékszer tónussal. A legjobb színek True Winterként a magyalbogyó vörös, smaragdzöld, kobaltkék és éles fekete-fehérmindezt nagy kontrasztban viselve.

Az Egyesült Államokban élő magyarok dollárt adományoztak, hogy őt a szégyenletes haláltól megmentsék.

Szíveskedjék távirattal, vagy ~ 31 — telefon utján a mi költségünkre válaszolni.

Berko, az Amerikai Magyar Nép- szava szerkesztője. S re- ménységünkben nem csalatkoztunk. Október hó én a nagykövet titkára utján tudatta velünk, hogy a mennyiben tudatjuk vele Magyar Vince ügyében a tényeket és körülményeket, felkéri az angol nagykövetet, hogy a kegyelmi kérvényt nyújtsa be a kanadai kormányhoz.

E távirat után kérdést intéztünk a reginai börtönhöz, hogy mi történik Magyar Vince halálos Ítéletével.

Regi- nából három óra alatt megkaptuk a következő lakonikus, de annál elszomo- rítóbb választ: "Magyar to be hanged Thursday, 2gth November. Berko D. Washingtoni tartózkodását más, nem kevésbbé nemes célra is felhasz- nálta az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője.

Lapunk hasábjain már évek óta szünet nélkül küzdöttünk — és küzdünk még ma is — azok ellen a gyalázatos ügynökségek ellen, a melyek aranyhegyek ígérgetésével elcsá- bítják véreinket és olyan munkába állítják őket, a mely alig egy jottányival elcnyösebb a rabszolgaságnál.

Akkor, a mikor a Magyar Vince élete és halála forgott szóban, ismét hirek jöttek osztrigahajókon senyvedő magyarok felől és szerkesztőnk kihallgatásra jelentkezett a Fehér Házban és élőszóval hivta fel Roosevelt Tivadar akkori elnök figyelmét egyes munkaadók vissza- éléseire.

Ennek a figyelmeztetésnek meg volt az üdvös hatása s a new yorki konzulátus is annyira méltányolta a magyar munkások jóvoltáért foly- tatott küzdelmünket, hogy néhány hónappal később, a mikor Tennessee államból hasonló panaszok jöttek, bennünket bízott meg a helyszíni vizs- gálat megejtésével.

Az amerikai magyarság visszafojtott lélekzettel leste a Magyar Vince sorsával összefüggő híreket és már csak az Amerikai Magyar Népszava tevékenységében bizakodott.

Azonban a több ezer aláírással ellátott kegyelmi kérvény, a melyet lapunk nyújtott be az amerikai magyarság nevében, már jó helyen volt ekkor és súlyát, jelentőségét elismerte mindenki. A kanadai angol kormány is. November hó én azután hirül adta az Amerikai Magyar Nép- szava azt az örvendetes eseményt, hogy Magyar Vince halálos ítéletét élet- fogytiglani börtönre változtatták.

Az amerikai magyarság megkönnyebbülten — 33 — sóhajtott fel, mi pedig az elért cél nemes gyönyörűségét élveztük. Egy magyar embert megmentettünk az akasztófától. Az Amerikai Magyar Népszava történetét mindezeken felül színessé és vonzóvá teszi az az áldozatkészség, melyet nemes szivü olvasóközönségünk az évek hosszú során át tanúsított.

A mikor az amerikai magyarság jószívű- ségéhez fordultunk, akár egy halálraítélt magyar ember megmentéséről, akár szerencsétlenül járt honfitársak családjának felsegitéséről volt szó, ha jóté- kony, ha hazafias célokra kértünk adományokat, soha nem csalatkoztunk.

Ezreket és ezreket juttattunk jótékony- és közcélokra, de a köszönet és hála nem bennünket, de a nagyszivü adakozókat illeti érte.

Testradírozás

Annyit mégis elmondhatunk, hogy az első adakozók mindig mi voltunk, az adományokat pedig a legbecsületesebb számadással kezelve fordítottuk rendeltetési cél- jukra.

S a mi történetünk még az is, hogy soha olyan célra adományokat nem kértünk, a mely a legmelegebb támogatásra ne lett volna érdemes s ezt meg- ítélhették lapunk olvasói is. Több és nagyobb helyiségekre volt szüksége megizmosodott és közkedveltté vált lapunknak s abban az épületben, a hol jelenleg is vagyunk, elfoglaljuk a pin- cét, a földszintet és az első emeletet.

Modern szedőgépekkel és gyorssajtóval, kisebb és nagyobb sajtókkal felszerelve felvehetjük a versenyt bármely ó-hazai lappal is, sőt előbbre is vagyunk náluknál, mert mi minden fontosabb ese- ményt képpel is kisérünk.

Azonban nem sokáig maradunk már a mai helyiségeinkben sem, mert nem maradhatunk. Nagyobb hely kell a nyomdának, a kiadóhivatalnak, több szoba a szerkesztőség tagjainak és még hozzá egy külön társalgó lapunk bará- tainak. Mert hál' Istennek, barátaink is vannak kellő számmal s reméljük, hogy még többen lesznek az idők folyamán.

Tíz év nagy idő s e tiz év alatt sok változás történt a szerkesztőség, al kiadóhivatal és a nyomda tagjai között is.

Santo Eric, Brooklyn, Meleg buckeye kik.

Nem említjük meg név szerint a szerkesztőség volt tagjait, mert nem oknyomozó történetet akarunk adni, hanem visszapillantást.

De különben is a szerkesztőség tagjai mindig egy szent misszió érzetében küzdöttek a magyarságért s bölcsen tudták, hogy nagyobb súlya van annak, ha a lap beszél, mintha a személy beszélne. S en- nek a nagy vállalatnak minden alkalmazottja hittel és lelkesedéssel dolgozik együtt abban a tudatban, hogy a mikor a vállalatot szolgálja, az amerikai ma- gyarságnak tesz vele igazi, nagy szolgálatot.

Három nevet azonban mégis megemlítünk, azt a három nevet, a mely az első óráktól kezdve be van írva az Amerikai Magyar Népszava könyveibe. Berko Jenő, a szerkesztő-tulajdonos bátyja s a nyomda vezetője, Jaczkó T Árpád üzletvezető, Tomko István tördelő elejétől fogva hivatott munkatársai voltak a szerkesztő-tulajdonosnak az Amerikai Magyar Népszava fejlesz- tésében.

J Négy nevet kellett volna tulajdonképpen mondanunk, de hát Berko D Géza szerkesztő-tulajdonost nem kell külön bemutatni. Ismeri őt az egész — 33 — amerikai magyarság s ő különben sem venné jó néven, ha e visszapillantásban róla is esnék dicsérő szó.

Pillantsunk hát ne csak vissza immár, a küzdelmekben és sikerekben gazdag tiz esztendőre, hanem a jövendőbe is, a mely az amerikai magyarság számára épp ugy, mint a mi számunkra, nagy és megoldandó feladatokat tar- togat.

Nem félünk ettől a jövőtől. Az elmúlt tiz év jó volt arra, hogy meg- acélozzon bennünket a küzdelmekre s nem tartunk balsikertől, a mikor a magyarságért kell küzdenünk.

A magyar királynak a jelmondata az: "Bizalom az ősi erényben". Mi hiszünk ebben a jelmondatban, mert hiszünk a magyarság ősi erényeiben is s ez záloga a mi jövendő munkásságunk sikerének. Üdvözlet az Amerikai Magyar Népszava olvasóinak!

JSÁGIRÓ vagyok, szabad és független és nem rettent meg, hogy a mikor az amerikai magyarság történetét kell papirra vetnem, nem történet, még kevésbbé történelem akar lenni ez az irás, hanem csupán kép, — hol derűs, hol szomorú — a mint éppen az ujságcsinálás faragó padja mellett elébem tinik.

Mert — furcsa bár, de igy van — az amerikai magyar szerkesztőségekben zajlik le az itteni magyar- ság egész élete.

És bizony-bizony mondom, inkább szomorú, mint derűs az a kép, a melyet ez az élet mutat. Majd két millió ma már idekünn a számunk. Az oceántjárő gályák min- den héten ujabb százakat és ezreket hoznak ide a sok bajtól zaklatott szülő- hazából.

Számban tehát folyton erősbödik az amerikai magyarság, de tekin- télyben, tiszteletben, erőben alig. Társadalmi érintkezése nincs, gazdasági- lag, politikailag nem jöhet számba, egész élete nem egyéb, a mindennapiért folytatott szomorú vergődésnél.

Mert az amerikai magyarság bármennyire asszimilálódott is már az amerikaiak között, bármily sok amerikai jószokást felöltött s régi, európai rossz szokást levetkőzött, egyet, a magyarok legrosszabb tulajdon- ságát, a visszavonást, agyarkodást, egyenetlenséget itt Amerikában is meg- tartotta és szitja jobb ügyhöz méltó buzgalommal.

Tagadhatatlan ugyan ezzel szemben az is, hogy — ha kevésbbé is, de — történtek nemes felbuzdulások is, szilárd akarások is, a melyeknek hatását áldásosán érzi Amerika egész magyarsága.

Célom ez irás keretében tárgyalás alá venni az érem mindkét oldalát, a derűset is, a fakót is, — elfogulatlanul, higgadtan és méltón ahhoz a mun- kához, a melynek tiz esztendőt jelző határkövénél Íródtak e sorok.

Ekkor indult meg a "Magyar Amerika", de ez is csak öt számot Meleg buckeye kik meg.

Mikor került magyar első ízben Amerika földjére? Talán hosszú - hosszú esztendőknek kizárólag ez irányban végzendő mun- kájával sikerül valaha megoldani, de ez is kétséges.

Ma még csupán csak találgatunk, feltevésekkel élünk, a melyeknek jófor- mán semmi pozitív alapjuk nincs. Mert csak nem fogadhatjuk el eleven valóságnak Laing Sam skót irónak, a "Hemskringla" izlandi krónikák an- gol fordítójának ama állítását, hogy már —95 közötti években, tehát Kolumbus előtt majdnem száz esztendővel, — magyar ember járt Amerika földjén.

A krónika ugyan tyrkernek, töröknek mondja, hanem Pivány Jenő, — a mi egyetlen amerikai történettudósunk — joviális szeretettel magyarít formál belőle.

Többet, bizonyosabbat nem tudunk Laing fölfedezése után sem az első amerikai magyar bevándorlókról. De hogy ekkor már jártak, az nyilvánvaló.

Meleg buckeye kik, augusztus hó.

Keve- sen ugyan s azoknak is ma már se hirük, se hamvuk. Beolvadtak már őfe maguk s az esetleg létező generációk, ma már azt se tudják, hogy családjuk íája magyar televényből. Az első amerikai magyar bevándorlók, a kikről bizonyos tudomásunk van, a negyvennyolcas idők emigránsai.

Ez az invázió től ig tart s ettől az időtől számitható a tulajdonképpeni magyar bevándorlás. Ha ke- vesen is, de rendszeresen érkeztek ide magyarok ettől az időtől, a kiknek bevándorlását től már statisztikai adatok tüntetik föl.

Ezek sem pozi- tivek ugyan, — mivel a bevándorlási hatóság abban az időben, — de még ma is sok esetben — a tótokat, horvátoka! Fokozottabb mértékben a es években indul meg a magyar bevándorlás, a mikor annak évenkénti arányszáma 35 ezerre tehető.

Egyebekben rendszeres statisztikai táblázat a következőkben tünteti föl az amerikai magyar bevándorlás történetét: - 36 - i86i — 65 66 — 70 79 71—75 76 — 80 A mi már most a magyar bevándorlók elhelyezkedését illeti, az vala- melyes rendszert követ: megyék szerint telepednek le.

Sőt olyannyira men- nek ebben a szokásban, hogy a nagyobb plézeken, telepeken utcák szerint helyezkednek el az ugyanegy vidékre valók.

A székely góbé beszédjétől a göcsejiig ott zsong a fülünkbe a magyar nyelv minden sajátos változata. Magától értetődik, hogy a fönnebb mondottak nem mondhatók ki szigorú pontossággal általános szabálynak.

A kivétel itt is csak ugy meg van, mint bármely egyéb dologban. De hisz ez természetes is. A kevere- dést, a szétszóródási a munka mennyisége és minősége szabja meg s ugyan- egy megyebeli bevándorlókat végig a nagy United Statesen mindenütt talál- hatunk, természetesen hol kisebb, hol nagyobb csoportokban.

Talán egyedül csak az erdélyi székelyek és a tul a dunaiak telepedtek le, helyezkedtek el ugy, hogy egy-két telep kivételével ötnél nagyobb szám- ban alig találhatók egyebütt.

Bend Ind. Bethlehemben Pa. Legszétszóródottabban az abaujiak helyezkedtek el, Connecticuttól egész West Virginiáig mindenütt hatalmas rajokban találhatók föl.

Rent Meleg buckeye kik

Vannak azután megyék, — különösen a melyekből gyérebb a kivándorlás — hogy kizárólag a központban, New York Cityben telepedtek meg. A mi pedig az államok szerinti elhelyezkedést illeti, az szigorúan a következő államokra szorítkozik: Alabama 7 —ArkansasAri- zona 50—Califomia HampshireNew Jersey Az egyes államok magyar bevándorlóinak száma nem állapitható meg teljes pontossággal, csupán megközelítően.

Ez irányban végzett kutatások- ról még semmiféle kimutatás, statisztika nem létezik, s csupán az egyes hit- községektől, bankároktól, unióktól, ipar- és bányavállalatoktól, egyletektől, meg az amerikai magyar lapok kiadóhivatalaitól beszerzett adatokra kellett szorítkoznunk.

Annyira-mennyire meg is bízhatók ezek. Természetes, jelen esetben kizárólag a magyar bevándorlókról beszélünk s nem a nemzetiségek- ről, a kik majdnem ugyanannyi számban élnek idekünn.

Fönnebb emiitettem, hogy az elhelyezkedést, a magyar bevándorlók szétosztódását a munka mennyisége és minősége szabja meg. Ebből egye- nesen folyik a kérdés, hogy milyen munkakört töltenek be, milyen munkát végeznek a magyar bevándorlók? A mi munkaága csak létezik az Egyesült Államok gazdasági, keres- kedelmi és ipari életének, mindegyiknek mezején ott találjuk a magyar har- cosokat.

Sötét bányák mélyén, gyárak, kohók, ipartelepek tüze körül, a kereskedői üzletek eladó asztala mögött, kalászos mezők barázdáin, — min- denütt egyként feltalálhatók az ideszakadt magyarok. A magyar vállalkozik idekünn a legnehezebb munkára és bámulatos, hogy az a nép, a mely odahaza minden idejét a mezőn, szántás-vetéssel töltötte el, mily ügyesen dolgozik idekünn az acélgyárakban, hogyan kapja el az izzó acélrudakat, hogy áll a zugó gépek, szikrázó tüzek közepette.

Földműves nép a magyar, de főleg azért, mert szülőhazájának nincsen ipara. Pennsylvania, West Virginia, Ohio bányáiban magyar szó ömlik el, New York, New Jersey, Pennsylvania, Michigan, Indiana, Illinois gyárait, ipartelepeit magyarokkal töltik meg, Ohio völgyén, Iowa, Texas kincstermő földjén magyar kezek aratják a kalászos életet.

És furcsa, — de igy van — hogy azok a legények, a kik otthonról a katonasor elől szöktek meg, idekünn hatalmas rajokban esküsznek a csillag- sávos lobogó alá is.

A ik és n-ik lovasezredek, a bostoni 6-ik és 8-ik gyalogezredek kebe- lében egész magyar osztagok szolgálják az Unió ügyét. Ez a tény az amerikai hereg belső szellemében léli magyarázatát.

Az amerikai hereg leginkább a bevándorlókból kerül ki, van ott minden nemzetiségű és mégis békésen megférnek egymás mellett.

Az itteni katonák nem panaszkodhatnak a rossz bánásmód miatt. A kaszárnyák igen csinosak, tiszták, jól fűtöttek, a koszt kitűnő, a fegyelem nem túlságosan szigorú. A kisebb büntetések pénzbüntetésből állanak olyaténképpen, hogy levonják a megbüntetendő egy havi, több vagy kevesebb fizetését.

De mielőtt ezt is tennék, az illetőt előbb rendes katonai bíróság elé állítják, a hol katonai ügyvéd védi. A közlegénység fizetése havi 15 — 35 dollár. Képmagyarázat külön fejezetben. Máskülönben a bevándorlott magyar végzi idekünn a legnehezebb munkát, de ezzel szemben meg van a hatalmas keresete is.

Munkabírását, tanulékonyságát, ügyességét megbecsülik és általános gazdasági prosperitás idején kellőleg honorálják is. Legjobban a bányákban keresnek, igaz ugyan az is, hogy sok esetben ez a kereset nem áll arányban a végzett munkával.

Mégis a magyar bevándorlók — kevés kivétellel — pár esztendei itt élésük után a hazai viszonyaikhoz és igényeikhez mérten elég szép tőkére tesznek szert, a melylyel odaát könnyen megalapíthatják boldogulásukat.

Igaz, hogy ez nagyrészt az amerikai magyarság koldusnyomoru lakás- és élelmezési viszonyaiban leli magyarázatát. Mert — érdekes, hogy a mig odahaza népünket otthonában a természetes csin és tisztaság jellemzi, addig idekünn minden egyéb, csak ez nem.

A magyar telepeken népünk a leg- ordinárébb negyedekbe szorult, piszkos, szük kis lakásokba, olyannyira, hogy ottani élése még átlagos emberi életnek sem nevezhető. Teszi ezt — természetesen a takarékosság szempontjából, mivel egész kis lakásokat, 4 — 5 szobával, havi 4 — 5 dollárért bérelhet, a mi keresetéhez képest elenyészően csekély.

Magától értetődik, hogy ezek a lak-viszonyok telepek szerint vál- takoznak. A városokban benn már nem állhat fönn a fenti tétel, mivel a lakásuzsora a házbért drágábbá teszi, de azért alapjában ugyanez áll Ame- rika egész magyarságának lakásviszonyaira.

Az élelmezési viszonyok szin- tén nyomorúságosak. Ha tekintjük azt az olcsóságot, a mely idekünn a csa- ládok élelmezését jellemzi, meg kell borzadnunk honfitársaink nyomorú- ságos étkezésén.

Mindenből a legolcsóbbat és legrosszabbat vásárolja. Hyen élet mellett egész természetes, ha pár esztendő alatt szép tőkét takarít meg. A most mondottak a családokról szólnak. A magános emberek és nők hasonló viszonyai még borzalmasabbak. Ezek "burdos" boarding házakban laknak, harminc-negyvenen zsugorodnak össze négy-öt apró, ala- csony kis szobában.

A lakás- és kosztadó asszony valósággal ételhulladé- kokkal látja el őket. Ezek a burdosházak az amerikai magyarság megmételyezői.

A mi bün, erkölcstelenség csak felszínre kerül a törvényszék előtt, vagy mögötte, azokat mind a burdosházak termik meg. Mert ne nézzen senki családi otthont a burdosházakban, a mikor nem azok.

Csak 75 Meleg buckeye kik óránként, naponta 9— 9-ig.

A legkülönösebb közösség, a legfurcsább köztársaság ez, amelynek elnöke a kosztos asszony, kinek alattvalói a férj szemeláttára és tudtával teljesen egyenlő jogokat élveznek. A nagy távolság otthonról, az egymásra utaltság és a nyomorúság fejlesztette ki ezt az uj közösségi formát, a burdosr családot.

Szomorú és kietlen közekői nézve az amerikai magyarság magánélete s okát éppen a nagyobb keresetben és a több költekezési alkalomban leli.

Az ó-hazában lehetetlen kis bérért a testüket, lelküket adták oda, hust alig ettek egy héten egyszer s most napibérük legkevesebb egy dollár hanmincöt cent. Mint minden primitiv emberek, ők sem ismernek átmenetet.

Igaz, hogy a magyar bevándorlók öregebb jei még öt-hat esztendei itt élésük után is az ó-hazából hozott lehetetlen gúnyákat viselik, de a fiatalabbja — különösen a városokban — már egészen yankee. Lakkcipőben, pantallóban, fehér gal- léros ingben, fekete kemény kalappal járkálnak, a leányok a kedves kis ame- rikai blúzban.

Takarosan öltözve s mint az amerikai misszeknek, blúzuk bal válla alatt óra, és — ne tessék nevetni! A kik még egy-két év előtt kukoricát fosztottak, vagy a kereszteket rakták a mezőn!

A mi az amerikai magyarság társadalmi életét illeti, arról nem lehet szó. Társadalmi érintkezése nincs jóformán semmi s az is, a mi van, az egyleti életben merül ki. Ez alakult ki itt az idegenben a leghatalmasabban.

Ma már nincs az a pléz, nincs az a telep, a hol ne lenne legalább egy magyar egylet. Huszan-huszonöten — de sok esetben még kevesebben — össze- állanak és megalakitják a maguk szövetségét, egyletét.

Majdnem ötezerre tehető ma már az amerikai magyar egyletek száma. Alig pár esztendő alatt fejlődött ez igy ki s hogy micsoda áldásos célja, hiva- tása van, azt csak az tudja kellőképpen értékelni, a ki közelről nézi az ame- rikai magyarság életét. Mi alkotta meg ezeket az egyleteket?

Az egymásra utaltság, a társ- talanság, a szeretet. Minden magyar ember még ma is szomorúan érzi ide- künn a maga egyedülvalóságát, csuda-e, ha egyletekbe tömörül, a melynek keretében mégis csak van valamelyes társadalmi érintkezése. A es politikai emigráció tagjai alakították meg ben idekünn az első magyar egyletet.

És felettébb fontos és érdekes az a szerep, a melyet az amerikai ma- gyarság eme társadalmi életének kialakulásában az emigránsok játszottak.

A magyarság erejébe vetett törhetetlen hit és bizodalom fűzte egy egylet keretébe valamennyiüket össze, ők voltak az elsők, a kik hirdették, hogy a kivándorlott magyaroknak emberekké kell fejlődniük idekünn, a kik igényt tarthatnak emberi társaságra; emberekké, a kik igényt tarthatnak szellemi táplálékra.

És ma, ötvenhat hosszú esztendő lepergésével, ha nem is telje- sen, de részben megvalósulva látjuk mindezeket. Bizonyítja ezt az az ötezer egylet, a mely ma Amerikaszerte egymáshoz fűzi honfitársainkat, bizonyítja az a — viszonyokhoz mérten — rengeteg amerikai magyar lap, a mely ma a 48 államon végig lelkesedéssel, szeretettel hirdeti az igét.

Maga a "Magyar Egylet", élén Perczel Miklós tábornokkal, az emigrált magyarok összpontosítását tűzte ki célul. Ennek a keretében futottak össze az Amerikába szakadt negyvennyolcas harcosokat összefűző nemes szálak.

Kossuth Lajos maga is tagja volt a Magyar Egyletnek s amerikai utja alatt, de később is még gyakorta fölkereste üzenetekkel a maga vitézeit, a kiknek javarésze New Yorkban volt, míg a többiek Ujházy László és Madarász László vezetése alatt a magyar politikai emigránsoknak kijelölt Iowa államba mentek.

Specialista a szem-,­­ fül- orr- ég torok-betegségeiben és műtéteiben.

Legújabb módszerül diag­nózis és gyógykezelés.

Alig háromnegyed évvel lapunk megjelenése után felénk fordult a Betegsegélyző Egyletek Meleg buckeye kik Szövetkezetének, ennek a nemescélu, nagyszerű intézménynek a figyelme, s reánk bizta fiókjai kalauzolását.

Park és Lexington Ave. Rendelő­órák: d. Sebész és Női Betegségek­­ Specialistája.

Vasárnap csak délelőtt. Automobil oktatások, forgalomban való hajtások, nappali, es­teli tanfolyamok. Állások várnak betöl­tésre. Szakképzett magyar oktató. Tolt N­Y. Állami Bureau In­spektorok felügyelete alatt. Tanuljon mesterséget.

Legyen soffőr, automechanikus vagy ignition szakértő. -t és diplomát garantálunk. Állá­sok, várnak Nyitva d. Tanuljon igazi ipart, mely jövőjét biz­tosítja. Nagy kereslet tanult soffőrök, mechanikusok, garázsmunkások, begyűj­tő-szakemberek iránt. Teljes hajtó­kur­zus, garantálva. Nyitva reggel 9-tól este 9-ig.

Mi megtanítjuk az autó ke­­­­zelését elméletben és gyakorlatban. Haj­tási engedélyt garantálunk. Állások be­töltésre várnak. Nappali és esti tanfolya­mok. Magyarul tanítunk.

Külön órák höl­gyek számára. Érdeklődni janu­ornál, apr. Legújabb sedan­­ok. Mechanic,-ti oktatás. Sok állás nyitva. Érdeklőd­­ják: Iroda. Privát lecke 50c. Nagy táncmulatság minden este. Nyitva vasárnapokon West 74 St. Susquehanna Slocum Jó üzlet. Mérsékelt ár, jó negyed, subway állomás.

Veszprém megye. Hóval és teljes gazdasági feszerelés-­­ olcsón eladó. Érdeklődjön Mrs.

Second Ave. Szeretettel kérjük mindenki szives­­ pártfogását­­—! Wavró é? Krantz Jr. A felfedezés abban áll, hogy­­ az Eka sónak nevezett sópót­lékról kiderült, hogy az kitűnő orvossága a Bright kórnak és a magas vérnyomásnak, érel­­­­meszedésnek.

Az Eka só szó­­dium sóból és abból a savból áll, amely az alma héjjában ta­lálható.

Meg­tekinthető Meleg buckeye kik héten.

A felfedezés iránt orvosi kö­­­­rökben óriási az érdeklődés­ alá, Miller bútorkereskedő házába, ahol vasárnap kivételével minden nap reggel 9-től este 9-ig hivatalos ügyekben előfizetés megújítás, vagy hirdetés ügyben mindenkit szívesen látok.

A főszerepben Arnold Korff, a Reinhardt társulat egyik leg­jelentősebb tagja lép fel. Korff a német színpad legjobb Shaw interpretáló­ja és a tavalyi em­lékezetes Reinhardt előadások után most először adódik al­kalom Korff sokoldalú színész­­tehetségében gyönyörködni.

A kézírás visszaszorulásával és a kéziratok megritkulásával egyidőben felértékelőd- nek a régi kéziratok Keszeg 20 Ezek az online archívum ok és adatbázisok azonban hasznosságukat és használhatóságukat tekintve egyaránt szá- m os elm életi és technikai kérdést vetnek fel.

A kötet a 20 Szakmai fórumunk a Társaság vándorkonferenciáinak tem atikáját folytatta. A kulturális gyakorlatok és reprezen- tációk Ilyés— J akab szerk.

A kötet tanulm ányai egyik része a paraszti és szem élyes irattárak és hagyatékok, a dokumentumokat őrző felhasználók, az iratok adatbázisokba szerkesztésének és az archívum ok létrehozásának és fenntartásának, valam int ezek használatának és funkcióinak kérdéskörét járja körül.

A kötetet egyfajta előtanulmánynak szánjuk a Kriza János Néprajzi Társaság ké- szülő projektjéhez, melynek célja a Társaság archívumában található népi, populáris iratok digitalizálása, komplex keresőrendszerrel ellátott adatbázisba rendezése és az interneten történő megjelenítése.

A szerkesztők 8 © w w w. Studia Com i- tatensia. Ilyés Sándor — J akab Albert Zsolt szerk. Kulturális gy akorlat és repre- zentáció. Kriza J ános Néprajzi Társaság, Kolozsvár. J akab Albert Zsolt — Vajda András szerk. A hagy om ány és az örökség szerepe a változó lokális re- giszterekben.

Keszeg Vilm os Nem írunk többet kézzel? Fordulóponthoz érkezett az írás története. Kérde- zett Gál László. A közösségi archívumok szerepe a kultúraku- tatásban. Nora, Pierre 20 0 6 Küldetés és kihívás: a levéltár a m ai társadalom ban.

Levéltári Szem le LVI. A levéltá- ri dokum entum a levéltárból kikerülve nem csak történeti forrás lehet, kikerülhet a hivatalos közegbe, a m agántörténelem közegébe, vagy akár irodalm i közegbe is Takács 62— Ez pedig a felhasználás demokratizálódását és inflálódását jelenti.

Technikai problém ák sora merült fel a megőrzéssel, az állományvédelem modern körülményekhez való al- kalmazásával kapcsolatban.

Az első világháborút követően kvótarendszer szabályozta a bevándorlást Amerikába, ami az első magyarországi bevándorlási Meleg buckeye kik a végét is jelentette.

A jelenkori levéltári iratanyag fantasztikus, exponenci- ális és ellenőrizhetetlen mértékű növekedésének vagyunk tanúi, az irattípusok köre pedig átláthatatlanul kiszélesedett. Végül, de nem utolsó sorban, heves szakm ai és szélesebb körű társadalmi viták dúlnak a levéltárak fenntartása, valamint a kutatás jogi és időbeli kérdései körül.

Ha m ég m élyebbre hatolunk, azt tapasztaljuk, hogy a levéltár fogalm a hasonló változáson m ent át, m int az örökség-fogalom : végletesen kitágult, és ez szinte ész- revétlenül kételyt és aggodalm at ébresztett a levéltári tevékenységben, a levéltáros szakm ában és annak gyakorlatában.

Ez egyszerre utal az archívumok — elsősorban a digitális és glo- bális gyűjtemények — számának növekedésére, a megjelenítés formáinak és a társa- dalom ban betöltött szerepük átalakulására, valam int egy új archívum fogalom kör- vonalazódására is.

Számtalanok és mindenütt jelen levők tehát a világ archívumai. Napjainkban az emlékezetre érdemesnek tűnő dolgok kibővülése és a levéltárak decentralizálódása és dem okratizálódás következtében m indenki saját m aga levéltárosává válik lásd 1 A kérdéshez hozzászólt: Bolgár 20 0 9, Katona 20 0 9, Takács 20 0 9.

Mikor a paraszti-populáris írásbeliség tém akörében készítettem doktori disszertációm at, a kutatás során az egyik legnagyobb m eglepetést az okozta, hogy egy-egy család tu- lajdonában milyen nagy számú irat található, s ezek egy jelentős része a hivatalos, a m indennapi ügyintézésben játszik szerepet, azok során keletkezett.

A számlák őrzését ugyanis kifizetésüket követően, vagy a különböző eszközök garan- cialevelekét azok szavatossági idejének lejártával sem m i nem indokolja.

Magyarán ezek a dokumentumok olyan múltat őriznek, mely elfelejthetőnek vö: Gyáni tűnik. Nem véletlen, hogy ezek az irattípusok ritkán szerepelnek az állami levéltá- rakban őrzött dokumentumok között.

A különböző civil és magán kezdeményezésre születő online archívumokban azonban — és ez okozta a második meglepetést — egy- re gyakrabban köszönnek vissza m agánlevelek, naplók, visszaem lékezések, vagy ön- életírások mellett vagy azok kiegészítőiként.

Felbukkannak, különböző blogokon és fórum okon, illetve közösségi oldalakon is. Szem élyi szám ítógépünk digitális állományainkat őrző és kezelő archívumunk is egyben. A számítógép tehát ebben az értelem ben az én-archiválás m otorjává válik.

A es évek eleje óta a nagy, országos és a regionális vagy helyi közgyűjte- mények egyaránt jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy gyűjtemé- nyeiket digitalizálják, és a világhálón elérhetővé tegyék.

Ugyanakkor az intézményi kezdem ényezésekkel párhuzam osan közösségi civil és m agánkezdem ényezések nyom án is születnek digitális és globális archívum ok.

Vagyis az eredeti iratok szá- ma megkettőződik sokszorozódikhiszen eredetiekhez hozzáadódnak az eredeti dokumentumokról készülő digitális kópiák. Ugyanakkor nemcsak a szolgáltatások, de a term elés is digitalizálódott, vagy digitalizálódni fog Andok 20 15 : szám os dokum entum pl.

Mindezeknek a kezdem ényezéseknek következtében szinte beláthatatlannak tet- szik az archívum ok szám ának alakulását.

A kérdést bonyolítja az is, hogy nem csak folyam atosan új archívum ok keletkez- nek, de a már meglévők állománya is folyamatosan bővül, ahogy szolgáltatásaik és felhasználóik köre is egyre változatosabb lesz. Bővül a megőrzésre érdemesnek ítélt dolgok száma, de bővül a megőrzés feladatát magukra vállaló, maguk számára vindi- káló szereplők száma is.

Ezzel együtt pedig a megőrzés formái funkciói és a felhasz- 12 © w w w. Az archívum ok em e túlburjánzását látva szinte m agától adódik a kérdés: m ihez kezdjünk az archívum okkal?

A jelen tanulm ány arra tesz kísérletet, hogy — áttekintve az ide vonatkozó iro- dalom fontosabb, sarkalatos m egállapításait, m elyeket érdem es további vitára bo- csátani — szám ba vegye az archívum okhoz rendelt funkciókat és használati habitu- sokat és azokat a kontextusokat, melyekben az archívumok használatba kerültek.

Miként változott m eg az archívum ok m egítélése és ez m ilyen új használói habitu- sokat eredm ényezett? Milyen egyéni és közösségi célok és elképzelések táplálják az egyes archívum ok létrehozását, fenntartását?

Milyen új feladatokat látnak el, és m ilyen igényeket elégítenek ki? Azaz m ilyen funkciót töltenek be az archívum ok a m ai társadalom m indennapjaiban, és ez m ilyen új kihívások elé állítják az archívu- mok létrehozóit és működtetőit?

Az archívumok elszaporodása, valamint az ezzel összefüggő decentralizálódása és dem okratizálódása m ilyen hatással van a kulturális em lékezetre és m ilyen szere- pet játszik ez az örökségesítés folyam atában?

Az archívum az emlékezet helye Jacques Derrida szerint akkor és ott jön létre az archívum, ahol az emlékezet csődöt mond Derrida Az archívum ekként az emlékezet kihűlésének objektivációja, olyan intézm ény, m ely leveszi az intézm ények és a társadalom válláról az em lékezet, pontosabban em lékezetben tartás terhét, m agára vállalva az em lékek tárolásának feladatát.

Pierre Nora két tanulmányában is a levéltárakról mint az emlékezet helyszíneiről értekezik Nora 20 0 6, 20 10 : — Kim utatja, hogy a fogalom kitágulása, vala- m int a kutatási jog és a fenntartás uralom körüli viták valójában azt jelzik, hogy a kortárs em lékezetben a levéltár központi helyet foglal el Nora 20 0 6: 4.

Egyrészt a levéltár emlékezeti-identifikáló funkciója megnő a történeti-dokumentáló szerephez képest, m ásrészt a történelem iránti érzékenység növekedése, a történelem plurali- zálódása a hozzáférési módozatok terén is bővülést eredményezett. A levéltár emlé- kezet helyszíneként betöltött funkciója kibővült, a nemzeti mellett a regionális, loká- lis és perszonális — azaz alternatív — emlékezet helyeként is működik Nora 5.

Nem csak arról van tehát szó, hogy a Az archívum azonban nem azonosítható a történelem em lékezetével, hanem sokkal inkább olyan em lékezeti hely, am ely a dokum entum oknak nem pusz- tán passzív tárolója, hanem m aga is jelentéseket term el, egyrészt úgy, hogy az egyes dokum entum okat az osztályozás és rendszerezés során eleve bizonyos értelm ezési kontextusokba helyezi, másrészt abban az értelemben is, hogy a gyűjtés során alkal- m azott szelekció révén prekoncepciókat érvényesít és hangsúlyokat tol el.

Magányos hölgyek akron

Ezt a jövőorientáltság helyét felváltó, a jelenben felismert múlt szemléletét nevezi François Hartog prezentizm usnak, ahol a jövő tervezése és a haladásba vetett hit helyét a megőrzés gondja váltja fel lásd Hartog 20 0 6.

A társadalomam ely nem tud, vagy am elynek nem szabad felejtenie em - lékműveket, emlékezeti helyeket, múzeumokat, archívumokat és ezeket működte- tő és felügyelő intézményeket és szerkezeteket hoz létre, ezeket ruházza fel a múlt, az emlékek és őrzésének, illetve az interpretációk termelésének és áramoltatásának feladatával.

Az emlékezés és a megőrzés intézményesítésével viszont leveszi az in- dividuum válláról az emlékezés terhét, ami közvetlenül és direkt módon segíti elő a felejtést. Ebből adódik az a paradoxon, hogy az archívum egyszerre tekinthető az em lékezés és a felejtés helyének.

Az archívum mint a felejtés intézménye elfojtásként értelmezhető, és ez egyszer- re több megközelítést is implikál. Egyrészt arra utal, hogy az adatok külső tárolá- sának, az em lékezet externalizációjának, kihelyezésének lásd Assm ann 23 lehetősége valójában a felejtést támogatja. Az íráshoz hasonlóan tehát az archívum is csupán az em lékeztetés eszközének tekinthető, mely magában foglalja az emlékezetben tartás lehetőségét, de nem tudja garantálni azt, sőt azáltal, hogy felszabadítja az emlékezetet a megőr- zés terhétől, inkább a felejtést segíti elő.

A második lehetséges megközelítés szerint az archívumokban — elsősorban a le- véltárakban — nemcsak az iratok összegyűjtése és őrzése, de szelektálása és a felesle- gesnek ítélt iratok megsemmisítése is zajlik.

Ez úgy is értendő, hogy amikor az archí- vum valamilyen dokumentumot a megőrzés szándékával kiemel, számos másikat el is felejt. Az iratok szelektálását és a kirostált iratok m egsem m i- sítését végző hivatásos levéltárosok ilyenként a Heinrich Böll egyik elbeszélésének eldobóját 4 idézik, annak előfutáraként tekinthetők Weinrich — Bodor Am brus In: És lőn este és reggel.

Válogatott elbeszélések — Európa Kiadó, Budapest, — Az azonban már más kérdés, hogy létezik-e — és ha igen, akkor hol tanítható — a felejtésnek ez a fajta művészete Weinrich 20 0 2: Ez a problém a nem csupán a levéltárakat, hanem általában az archívum okat — illetve az archiválás gyakorlatát is — érinti.

A kasszáció mellet meg kell említenünk a tervszerű megsemmisítés egy másik válfaját is, és ez a rom bolás. Az archívum ok és a könyvek m egsem m isítése a for- radalmak és rendszerváltások velejárója. Az es romániai forradalom első nap- jainak, heteinek eseményeihez is szorosan hozzátartoztak a különböző intézmények irattárainak feldúlása és a kommunista ideológiát közvetítő könyvek nyilvános el- égetése.

De már a francia forradalom vezetői is tisztában voltak azzal, hogy az új rend m egterem téséhez nem elég a régi rend urait lefejezni, hanem a jogokat igazoló és a múltra való emlékezést biztosító iratokat és az azokat őrző archívumokat is meg kell sem m isíteni lásd Székely 20 0 7: Ezt gyakorlatot Harald Weinrich szintén a felejtés művészeteként értelmezi.

Az archívum ok azonban nem csak úgy felejtenek, hogy az iratok egy részét terv- szerűen megsemmisítik. Az archívum ugyanis nemcsak megőrzi, de el is rejti sze- münk elől azt, amit archiválni kíván.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az egyes dokum entum ok az archívum ba kerülve nagy eséllyel elsüllyednek az iratok rengetegében.

Gyáni 20 Hogy ez m it jelent legszem léletesebben az interneten elhelyezett tar- talm akkal lehetne példázni. Azok a dokumentumok és állományok kerülnek az ar- chívumokba, melyek kikoptak a mindennapi használatból.

Az archiválás valaminek a lezárását, bizonyos értelemben elengedését elfelejtését jelenti. Részben erre utalhat J acques Derrida is, amikor az archiválás aktusát elfojtásként értelmezi lásd Derridavalamint arra a helyzetre, hogy annak ellenére, hogy minden igyekezetünk el- lenére illetve az archiválás technikai feltételeknek a tökéletesedése ellenére a doku- mentumoknak csak egy kis töredékét vagyunk képesek archiválni és még ezek kezelés is nagy kihívás elé állítja az archívumokat.

Bár a digitális feldolgozás technikáinak gyors fejlődése, a digitalizáció folyamatának lerövidülése és a tároló kapacitás gyors növeke- dése egy ideig sokakban azt a hamis álmot ébresztette, hogy az archívumoknak és az archívumépítésnek olyan korszaka — ha ügy tetszik rezsime — következik, ahol szinte bármilyen mennyiségű adat megőrizhetővé, rendszerezhetővé és könnyen kezelhető- vé azaz visszakereshetővé és különböző szempontok szerint csoportosíthatóvá válik, hamar rá kellett jönnünk, hogy ez továbbra is merő ábránd marad.

Jósága halálo- mig szivembe lesz zárva és ha felmentenek, nem Meleg buckeye kik késlekedni az újólagos hálakifejezéssel.

Hiszen — mondja J acques Derrida — az archívum örökké, a priori önmaga ellen dolgozik, folyton kalkulál a végtelen, a lehatárolhatatlan mozzanatával Derrida Az archívum a vágyak és az identitás születésének helye A levéltárak használóját a m últ m egism erésének és birtokbavételének vágya hajtja.

A felhasználó a történész, a helyi specialista vagy a m agánszem ély a levéltárban nem csupán a m últat, hanem a m agányt is m egtapasz- talja.

Még tovább lépve azt m ondhatnámhogy a levéltárban a használó önm agával szem besül, saját eredetét tapasztalja m eg. Ezért aztán nincs is abban sem m i m eg- lepő, hogy Pierre Nora szerint az archívum az identitásunkat őrzi Nora 5. Vagy továbbmenve: a nemzeti, regionális, családi és személyes identitásunk előállí- tásában játszik szerepet, adatokat szolgáltatva ezeknek az identitáskonstrukcióknak az előállításához.

Az archívum rendet teremt Az archívum ok — kicsik és nagyok egyaránt — m ágnesként vonzzák m agukhoz a különböző intézményekből, területekről és időszakokból származó, szétszórt doku- mentumokat, melyeket aztán különböző szempontok szerint osztályoz, rendet te- rem t.

Eben az utóbbi értelem ben tekinti Roger Chartier is a könyvtárat olyan helynek, mely különböző technikákkal pl. Mindezt teszi nem- csak azért, hogy az olvasók könnyebben eligazodjanak, hanem azért is, hogy a gon- dolatok születését és áramlását felügyelje és ellenőrzés alatt tarthassa.

Freudi im presszió című tanulmányában írja — az archívum többrétű jelentésrétegéhez a törvénykezés felügyeleti toposzaként az összegyűjtés, osztályozás és a szabályozás elvei kapcso- lódnak Der r ida 20 0 8.

Az új rend megteremtésére ekként a felejtéssel kezdődik ehhez lásd m ég Az archívum a felejtés hely e című fejezetet.

A tudás archiválása, és a felhalmozott tudásmennyiségben való gyors eligazodás cél- jával születtek meg az olyan számítógépek is, mint például a Memex vagy az olyan glo- bális adatbázisok, mint a Xanadu vagy maga a World Wide Web, illetve a Web 2, amely erőteljes eltolódást jelent a passzív jelenléttől a részvétel felé lásd Szűts 46— Az archívum mint az áramlások tere10 Michel Foucault A tudás archeológiája című munkájában az archívum fogalmának kiterjesztését végzi el Foucault Az archívumot elsősorban olyan rendszerként írja le, amely a kijelentések feltűnését és működését szabályozza, ezért felelős.

Ebben a felfogásban az archívum nem pusztán statikus tároló, rögzített m édiumhanem olyan, ahol az információ folyamatosan fluktuál, és amelynek működését befolyá- solják az uralkodó hatalm i diskurzusok is lásd Herm ann 20 10Miklósvölgyi 20 0 8. Ezt az archívumdefiníciót különböző információnyalábok kapcsolódási felületeként interfacem etaforájaként foghatjuk fel, annál is inkább, m ert m aga a m etafora szó etim ológiája is az átvitel, a szállítás aktusának m ozzanatát hordozza m agában Mik- lósvölgyi 20 0 8.

A digitális kultúra korában az archívum ot entrópikusan kell elgondolnunk: egy olyan átláthatatlan, nyílt hálózatú, folyam atközpontú rendszer részeként, m elyben a rendezetlenség legm agasabb fokát kell m egengednünk. Így a korábbi archívum -fogalom bürokratikus archaizm usát felszabadítva, különböző nyílt hálózatú architektúrák szabad burjánzását tehetjük lehetővé.

Marzahn bdsm meleg

Az archí- vum tehát nem csak a jelentések születésének, hanem azok továbbításának helye is, egyfajta áram lástér, csak itt az információk elsősorban időben hidalnak át nagy tá- volságokat így szervezve egyidejűvé az emlékezés társadalmi gyakorlatát. Az archívum a kompenzáció eszköze Az iratok száma exponenciálisan nő.

Ennek érzékeléséhez elég, ha összevetjük azt az iratmennyiséget, amelyet egy személynek napjainkban kell őriznie azzal, amit szü- lei vagy nagyszüleinek kellett lásd Nora 20 0 6: 5. Egy sáromberki Maros megye, Rom án ia család irattárának elem zése során m agam is azt tapasztaltamhogy az iratok száma generációról generációra exponenciálisan növekszik.

A évet átfogó 10 Manuel Castells a hálózati társadalom tereit illeti az áram lások tereinek kifejezésével, am ivel a hálózati társadalom ama képességére utal, hogy — a kommunikációs technika fejlődése révén — ké- pes nagy távolságokat áthidalni, ezáltal egyidejűvé szervezni a társadalmi gyakorlatot lásd Tószegi 20 8.

De ugyanez a tendencia jellemző az egyéb gyűjtemény- típusokra is? Mindent megőrzünk, és szinte bárminek akadnak szenvedélyes gyűj- tői. Adódik a kérdés: mi magyarázza ezt a nagyfokú ragaszkodást és érdeklődést ezen iratok iránt?

Az őrzésnek ezeket a módozatait az a vágy hajtja, hogy általuk, ha örökkévalóvá nem is, de hosszú életűvé tegyük a családot lásd Gagyi 22hogy úrrá legyünk az egyre gyorsuló idő és történelem felett.

Az iratok nagy számban történő megőrzése ebben az értelembe a kiegyensúlyo- zás technikája, kom penzáció lásd Marquard 20 0 1. Ebben a szerepében a rohanó időt ha nem is állítja meg, de archiválja, a családi összetartozást, a leszármazási lán- cot ha nem is erősíti, de láthatóvá teszi, ha nem is képes maradéktalanul megőrizni, de legalább nyom okban m egörökíti az esem ények em lékét, és végül ha nem is tudja emberivé érthetővé és átláthatóvá tenni az adminisztrációt, legalább dokumentálja működésének mechanizmusát.

Az archívumok a tervek a jövő előkészítése helyett a megvalósulások a múlt dokumentumait halmozza fel, s ezáltal a jelen és a jövő között fennálló feszültséget igyekszik enyhíteni, a jövő kiszámíthatatlanságából ere- dő rettegést kompenzálni.

Az internet-archívum, archívumok az interneten Robert Kozinets, a netnográfia egyik kidolgozója arra hívja fel a figyelmet, hogy a közösségi m édia nem csak közösségi fórumnem csak interakciók helye, de archívum is egyben Andok Bár az internet esetében elsősorban a m egjelenítés vi- sualization a fontos és nem az, hogy az adatokat tárolni képes Staleymégis úgy tűnik, hogy a világhálóra — legalábbis a felhasználók egy igen jelentős csoportja felől közelítve — bizonyos értelemben egy hatalmas archívumként kell tekintenünk.

Egyébként is a hálózatba szerveződő számítógépek eredetileg a II.

A hálózati kom m unikáció két fontos kom ponense tehát: a digitális adattárolási és adatfeldolgozási és egyéb operacionális kapacitás, valam int a hálózatba szer- vezettség, mely lehetővé teszi a kommunikációt. Az archiválás terén az utóbbi tíz évben lezajlott változások is eh hez hason lóak, egyre több ar- chívum digitalizálja adatait és emellett olyanok is keletkeznek, melyek anyagaikat eleve csak a virtuális archívumokban, digitális másolatok formájában gyűjtik és rendszerezik.

Ehhez az ar- chívumhoz a tárolás és feldolgozás mellett a hozzáférhetővé tétel és a sokszorosítás művelete társul Székely A m édiaarcheológia — többek között — a valóságos tároló m édium ok tartalm ának virtualizációja során kialakuló újszerű viszonyokat, jelenségeket igyekszik vizsgálni Miklósvölgyi Ebből az irányából közelít a kérdéshez Wolfgang Ernst német m édiateoretikus, aki Archívum ok m orajlása című írásában Ernst az archí- vum ok kibernetikájával foglalkozik, a technikai újítások, a digitális technológiák és a médiafogyasztási szokások megváltozásának szemszögéből próbálja meg azt újra- gondolni.

Előnye hordozójában, illetve annak jellegében keresendő: a digitális kódolhatóság és a folyamatosság. A jelen m édiaarchívum ainak m ár nem pusztán a tárolás, hanem a továbbítás a funkci- ójuk, ez a különbségtétel hasonló, m int az archívum és kulturális em lékezet, vagy az archívum ok és m édium aik esetében.

William John Thomas Mitchell amerikai művészet- és médiateoretikus is erre az információáramlás intenzitásának megugrásával összefüggő újfajta rendezetlenség- re hívja fel a figyelmet.

Mester Tibor a közösségi archívum okat vizsgáló — m ár em lített — tanulm ányá- ban azt írja, hogy a digitalizáció és webes m egjelenítés következtében m egváltozik az archívum ok státusa: az archívum ok m indenütt jelenvalóvá válnak; a kulturális örökség m a m ár digitális kulturális örökséget jelent; a digitális kópia az eredeti tárgy helyettesítőjévé vált; és az archívumok feladata a megőrzés helyett a megosztás lesz Mester 20 20 4— De legalább ennyire fontos változás az is, hogy az online archívumok esetében a cél nem a dokumentumok hosszú távú megőrzése, hanem nyilvánossá tétele lesz Mester 20 Granasztói 20 0 8.

Felhasz- nálói csak az ötletekkel m aradnak, de nem tudnak m aradéktalanul hozzáférni ehhez a technikához, hogy alkalm azzák azokat.

A többi archívum m al ellentétben az itt tá- rolt inform ációk nem rendelkeznek anyagisággal, az inform ációt nem a m ateriális hordozók, hanem bitek tárolják.

Archívum és örökség Ma szinte közhelynek szám ít örökségrobbanásról beszéln i, am i nem csak ar ra utal, hogy átláthatatlanul megsokasodtak a különböző örökségformák és örökségdis- kurzusok, hanem ar ra is, hogy az örökség egyre in kább leváltja kultúra fogalm át, annak helyébe lépik Tschofen Több szerző az örökséget egyenesen meta- kultúraként határozza meg Kirshenblatt-Gimblett 20 0 4, Tauschekmelyet a globalizált világ kulturális formájaként lehet felfogni.

Egy gyűjteményes kötet szer- zői pedig egyenesen örök ségrezsim ek ről beszélnek, ezzel is jelezve az örökségnek a mindennapokra is kiható szabályozó jellegét lásd Bendix—Eggert—Peselmann eds. Az örökség ter melésének és védelmének ez a gyakorlata ugyanakkor kü- lönböző típusú archívumokat is létrehoz, vagy az örökségtermelés eredményei az archívumokban is megjelen nek.

Az örökséggel való foglalkozás tehát egyrészt az archívumokban az archívumok felhasználásával zajlik, m ásrészt m aga is archí- vumokat ter mel.

Másfelől nézve, az örökséghez hasonlóan, az archívum fogalma is átalakulóban van, olyan m etafogalom m á kezd válni, m ely m agába szippantja a többi adattároló intézmény levéltár, múzeum, könyvtár jelentését is, az összegyűjtés, megőrzés és osztályozás, illetve a jelentéstermelés és közvetítés figurájává válva.

Ez a szem léletbeli fordu- lat m agyarázza, hogy a Az arch ívum okn ak az örökségter m elés folyam atában betöltöt t szerepére az is hatással volt, hogy a Mikor a fentiekben az arch ívum ok haszn álatán ak és a jelentések ter m elé- sének dem okratizálódásáról szóltun k, valójában er re a szem lélet váltásra utaltun k, melynek során az amatőrök és a magánemberek nemcsak bebocsátást nyertek az arch ívum okba, de ki is sajátítot ták azokat és saját elképzeléseik mentén kezdték felhasználni, az örökségtermelés folyamatába becsatolni.

Ezzel egyidőben az em- lékezet-tör ténelem szakaszából az örökség — tör ténelem szakaszába lépün k lásd Hartog Az archívumban már nem a múlt őrzése, hanem a történelem örökségesítése zajlik.

Ös s ze gzé s Az utóbbi egy-m ásfél évtizedben az em lékezet, a kulturális örökség és az archívum ok kutatása több tudományterület figyelmének középpontjába került. A tanulmány arra tett kísérletet, hogy feltárja e három jelenség egymáshoz fűződő viszonyát.

Az archívum ok term észetéhez tartozik, hogy egyszerre helyszínei a m últ kuta- tásának és term ékei ennek a kutatóm unkának. Az archívum ban nem csak a m últ és az örökség őrzése, hanem annak domesztikációja is zajlik, nemcsak információkat továbbít, hanem azok interpretációját is végzi.

És ezekhez az eljárásokhoz a kom - penzációs m agatartás is társul. Ugyanakkor az archívum ok szám ának növekedése egyben azok inflációját is maga után vonja. Miközben az archívumok száma egyre nő egyre bizonytalanabbnak tűnik, hogy mi célra vannak ezek az archívumok, illetve, hogy képesek-e m aradéktalanul ellátni a társadalom tól reájuk bízott feladatukat.

A gyűjtemények alakulásának egy másik nagy paradoxonja, hogy míg kezdetben az került megőrzésre, ami értékesnek számított, egy idő után mindaz értékesnek kezdett számítani, ami valami oknál fogva a múltból megőrződött.