Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane

Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane Az erős kritikai-morálilozóiai dilemmák közt őrlődő főhős még egy belső etikai megvilágítást kap, a vita hangneme felerősödik. Ezek az elbeszélők alapvetően kritikusak-ironikusak, úgy-ahogy műveltek, olvasottak, ugyanakkor bohémek, s még választás előtt állnak. Yorke kormánynak köszönhetik.

  • Irisszín:
  • Tiszta kék szemeim vannak
  • Hajam:
  • Gesztenye
  • Dohányos:
  • Nem

A mű többé nem statikus, befejezett jelenség, hanem az alkotás, a formálódás-átalakulás folyamata és eseménye maga. A műalkotás státusa megváltozik, a konceptualista művész szerint a művészet kísérletezés, életmód, illetve játék. A művész tevékenysége performance-ok, akciókéletvitele, viselkedése révén tudatosan beazo- nosítja a valóságot.

A művész gesztusa mitizálódik. A művet kivételes módon kivéte- les alany hozza létre. Van azonban egy nagyon fontos fordulat. A hipotetikus szerző neve is csak arra szolgál, hogy egy bizonyos diskurzus meglétét jelezze.

A kísérleti helyzettel a művész bonyolult összefüg- gés-hálózatot demonstrál és szimulál. Šuvaković a Utal Clement Greenbergre, aki szerint a realista-utánzó művészet elrejti a médium jellegét, míg a modernizmus épp a médiumra és annak lényegi vonásaira hívja fel a igyelmet. A módszertani-önkritikai önrelexió épp a médium határait és speciikumait elemzi.

Csakhogy a modernizmus mindezt spontán módon kezeli, s nem elméleti érdeklődésű. A konceptualista önrelexió ezzel szemben a művész koncepciójának és a mű létreho- zásának döntő aspektusa, taktikája. Leleplezi a romantikus sémákat, amelyek a művészi teremtőtevékenységet a tudatalatti kivételes, hősies kivetüléseként közvetítik.

A konceptualista művész mitikus, de mégis hideg gesztusa tehát paradoxális képződ- mény. Korpusza felöleli a világirodalomból és a délszláv térségből vett példákat is. A neoavantgárd és a protokonceptualista műalkotáseszményben döntő szerepet kapó önrelexió a huszadik század első felének képzőművészetét folyamatosan megha- tározta: az absztrakt festészettől a konstruktív építészeti formákig, a médiaművészetig Moholy-Nagy Lászlóilletve a konkrét művészetig.

A konkrét művészet már egyálta- lán nem utal önmagán kívüli valóságra. Mindezen törekvések nem voltak egyformán jelen a régió országaiban. Az Új Symposion már a hetvenes években publikált a Tel Quel csoportról, az új érzékenység költészetéről és McLuhan médiaelméletéről, valamint korszerű hermeneutikai szövegeket Gadamertől, Jausstól és Bacsótól, vagyis számos jele van annak, hogy az ott alkotó írók nyelvi magatartását nem a Nyugat-esz- tétika határozta meg.

Az intermediális, befogadót sokkoló művészi produktumokat, amelyek az irodalom és a képzőművészetek határait viszonylagosítják, experimentális alkotásokként tartják számon a Erre az experi- Szilvia Sz.

Molnár: A neoavantgárd poétikájáról. A későmodern alkotások tanúsága szerint ugyanis — melyek a mű iktív világát nem mimetikus valóságviszonyként, hanem nyelvimmanens konstrukció- ként mutatják fel — egy műalkotás nem vonatkoztatható közvetlenül az életvilágra — az irodalomra nézvést legalábbis következmények nélkül —, hiszen a gondolkodás nyelvi alapozottsága még az oly nyilvánvalóan más képi észlelésű alkotásokban is képes felül- írni a mediális összjátékokat, mint a vizuális költészetben.

A neoavantgárd experimentális irodalma és a posztmodern irodalom egyaránt több- regiszterű, heterogén, a mű szervezőelvei sokfélék és relektáltak, viszont a neoavant- gárd még nem képes túlhaladni a szerzőiség képzetén, a szubjektumközpontú szemlé- leten.

A jugoszláv konceptualista művészet Szlovénia, Horvátország és Szerbia urbánus környezeteiben jött létre. Szabadka és Újvidék adta azokat a művészeket, akik bekapcso- lódtak e haladó áramlatokba. A többi kelet-európai országban a konceptualizmus kritikai és aktivista indíttatással keletkezett a szocrealizmussal és a mérsékelt modernizmussal szemben.

Jugoszlávia azonban abban különbözött, hogy nyitott volt a Nyugatról érkező nemzetközi hatások előtt. Šuvaković, Miško, i.

Šuvaković, i. Médiumként használja a meztelen testet, a szexualitás nyelvét, a hangot fonikus költészet. Ezt a szerves összefonódást tükrözi a szignalizmus nevű jugoszláv irodalmi irányzat is. A al című folyóirat Az irányzat szerint a versbe be kell építeni a tudományos nyelv stíluseszközeit, a szakkifejezéseket és vizuális jeleket képletek, ábrák, egyenletek.

Szombathy többszörös határhelyzetben nomád létformát kialakítva teremt kommunikációt a proszovjet szocrealista, a nyugati blokk és az el nem kötelezett országok kulturális-politikai terei, társadalmi konfrontációi között. Vajdaság nyelvileg sokszínű, multietnikus közegében a hibrid mediális regisz- tereken játszó provokatív művész szerepét ölti fel.

Angazsált művészetnek, konceptualista művészetnek, viselkedésművészetnek idea artjelművészetnek szemioművészet nevezi saját poétikai stratégiáját. Műfajilag és médium tekintetében is nomád.

Művészi megnyilatkozási eszközei, formái: rajz, graika, dizájn, képregény, fénykép, kollázs, performance, művészi intervenció, installáció, szemiomű- vészet, mail art, body art, vizuális költészet, digitális művészet.

A médiaközi kutatások zöme a es években elsősorban a vizualitás irodalomba kódoltságának mikéntjét taglalják. Kép és szó multimediális együtthatására, a képi reto- rikára és narrációra több jelentős kutató Kibédi Varga Áron, Bacsó Béla és homka Beáta tevékenysége hívta fel a igyelmet.

A zene irodalmi leképződésével, zene és iroda- lom képlékenyebb problémakörével viszont kevesebben foglalkoztak.

Tanúsítja ezt az is, hogy a zene és irodalom mint médiaközi probléma legtöbbször megreked a genetikus kapcsolatok, a motívum- és hatáskutatás, a kontaktológia szintjén, annak dacára, hogy a két matéria kapcsolata mélyben örvénylő, eredendő.

A zeneelméleti tájékozódás mégis olyan rendkívül izgalmas kérdéseket jelez és fogalmaz meg e témával kapcsolatban, mint amilyen a zenei jelentésadás, a zene mint kifejezés, a zene mint mozgó rajzolat, a zenemű referencialitása, a zenei ékesszólás, retorika és reprezentáció, a iguratív zenei beszéd, leíró zenemű, a deskripció mint hangzó metafora, emblémák és szimbólumok, zenei ikonológia stb.

Az irodalom zeneisége a nyelv, a beszéd zeneiségéből bontakozik ki, ennek természet- szerű folyományaként jelenik meg a műalkotás szerkezeti egységeiben.

Erre az eredendő szimbiózisra utal az írásbeliség előtti, elsődleges szóbeliség, amely még inkább hordozta a zenei jelleget: az elsődleges szóbeliség nyelve minden valószínűség szerint énekszerű, kántáló lehetett.

A beszéd verbális és vokális csatornán közvetít információkat, miközben a verbális tagol és artikulál, a vokális csatorna viszont csupán artikulálatlan és intonáci- ós kódokkal üzen.

A művészi beszédmű szempontjából pedig az az elfogadott feltételezés sem mellékes, miszerint az elsődleges szóbeliség korában a fontos, megőrzendő, szakrális szövegek voltak a legzeneibbek, hangterjedelem szerinti moduláltságuk jóval nagyobb volt a köznapi közleményekénél.

A kitüntetett szövegek a liturgikus recitálás révén ragadták meg a igyelmet, hiszen az énekbeszéd-jelleg eltért a nyelvhasználat hétköz- napi módozataitól, s megteremtett egy attraktív, emelkedett, patetikus beszédmódot, ami rokonítja a költői hanggal.

Nemcsak a jóhangzás kisebb, szószintű elemeiről van szó, hanem a szöveges műalkotás nagyobb szerkezeti elemei- nek tonalitásáról, a műben felcsendülő hangok sokaságának megkomponáltságáról is.

Az irodalmi reprezentáció éppen a nem áttetsző kódok révén jelenik meg, amikor is a hangburok, az alakzat dekorativitása öncélú luxussá válik, amikor a szövegszervezés megakad, a nem áttetsző kód a mű egységének, koherenciájának, az olvashatóságnak és az érthetőségnek a kárára megy.

Az elsődleges és másodlagos műfajok beágyazottsága szövegarcheológiai rétegezettséget s e rétegek közötti dialógust jelent a kulturális érintkezés, a beszédkapcsolatok alacsonyabb és magasabb szintjein. Zene és narratíva összefüggéseit kutatva Roland Barthes megállapítja, hogy minden narratív fejtegetés eleve zenei jellegű, a szöveg természetének alapvető vonása az ütem, s a szöveg tere minden pontjában egy zenei partitúrához hasonlítható, a szintagma felsze- letelése pedig megfelel az áramló zenei hang ütemekre bontásának.

De a haladás ritmusa nemcsak ettől függ, hanem a cselekményt képező főbb mozzanatok, szemantikai szegmensek szövegtérbeli elhelyezkedésétől, a megne- Benczik Vilmos: Nyelv, írás, irodalom kommunikációelméleti megközelítésben.

Trezor Kiadó, Budapest, Gondolat, Budapest, Egy rejtély kibon- takozása roppant hasonlatos egy fúgához: mindkettő alapeleme a téma, mely tárgya az expozíciónak, a közjátéknak melyet azok a késleltetések, kétértelműségek és csapdák testesítenek meg, melyek révén a szöveg megoldatlanságban tartja a rejtélyta strettá- nak a feszes résznek, melyben választöredékek sorjáznak gyors egymásutánban és a konklúziónak.

Igaz, az olvasás még évszázadokig hangos olvasást jelentett az alexandriai könyvtár olvasói azért találtak aránylag kis, egyszemélyes olvasófülkéket, hogy ne zavarják egymást hangos silabizálásukkalde a költemény szövegének néma jelekben történő papírra fagyasztása már magában foglalta azt a lehetőséget, hogy a fül kikapcsolásával, pusztán a látvány dekódolásával is megérthessük, sőt egyfajta vizuálisan közvetített belső hallás útján zeneiségének egy részét — persze az írásjelekkel és az identiikálható hangzókkal kifejezhető tartományát — is felismerhessük és élvezni tudjuk.

Miként a zenének, az irodalmi szövegszerveződésnek is alapvető formaalkotó elve az ismétlés. In: Alföld, A műalkotást a szakadatlan folytonosságteremtés szimmetriák, fokozás és megszakítás eszközei intertextualitás, önidézés hozzák létre.

Az önidézés eminens példája a variáció kicsinyítés, nagyítás, más hangnembe transzponálás, hasonmás stb.

A műben az önleképző formációk nyomán kialakul egy előrehaladó rendszer. A legbo- nyolultabb felismerni a ritmusképző összefüggéseket, amelyek az időtartam, a hangsúly és a tempó kölcsönhatásától függnek.

A farmernadrágos próza deklaratív módon teszi meg alapvető formaalkotó elvévé a ritmusképzést. A hangsúlyozott zeneiség az ütős hangszerek által diktált szabálytalan ritmikai képlet megigyelésére, befogadására utalja az olvasót. Az as, es évek- ben megjelenik a jazz, a bebop, s e zene a korabeli szellemi mozgalmak alapja lesz, zenei ellenideológiává válik.

A szexuális forradalom, a hippimozgalom, a popfesztivál kora a zenei divat nyomán teremti meg a maga sajátos prózanyelvét is ezekben a regényekben. A regényíró kialakít egy fokozottan zenei stílust, amelyben a szövegsorok, szekvenciák főhangsúlyait, a bennük leképződő improvizatív lüktetést kell keresni.

A nyelv eszközeivel gazdálkodva a szerző megkomponálja a regényt: a nyelvi anyag zenei tartalékai mellett él a gondolat- és szövegtagoló, hangsúlyos szünet lehetőségével is.

Regényeikben, a Rovarházban és A kitömött madárban Tolnai és Domonkos is mellő- zik a mondattani tagolást, a szokványos központozást, inkább szómasszákat hoznak létre, ezeket vagdossák, szabdalják, tologatják az ún. Mind- ez az improvizáció hatását kelti, vibráló szövegfelületet hoz létre, a sok megszakítás az ötletszabág szuggesztív áradását eredményezi.

Tolnai naplóregényének szövegszervezése a jazz szabtílusát imitálva, tapogatóz- va, egyensúlyozva kúszik előre egy fokozott ritmikai érzéket kifejlesztve az olvasóban. A szerző kiképez egy szaggatott, a kontrapunkció hiánya révén nyitott, variabilis szin- taxist.

A beszélt nyelvet, s ebben a lélegzetvételt, olykor a kifulladás jeleit, a ziláltságot is érzékelteti.

Domonkos István A kitömött madár című regényében a farmernadrágos prózára jellem- ző módon egy írással foglalkozó iatalember, Szergyó illetve Bobi szólama képezi az egyik szálat.

A másik szólam a hasonmásáé, Skatulya Mihályé, aki muzsikus cigány ugyanazon a szigeten, de egy két evvel ezelőtti, korábbi idősíkon. A két hang, két szólam eleve biztosítja a szöveg szimmetriákkal-aszimmetriákkal, fokozott megkomponált- sággal kapcsolatos lehetőségeit.

A zenész-hősök pedig a zenének mint központi motí- vumnak a jelenlétét teszik nyilvánvalóvá.

Skatulya Mihály halál előtti áriájáról van szó. Domonkos koncepciója a cselekményvilág kialakítá- sában paradoxális módon állítja föl a farmernadrágos prózamodellt, elmosódik a jelleg- zetes rajzolat, sok vonatkozásban visszájára fordul.

A főhős kétarcú, valójában alakját a szerző kétfelé vágja: egy iatalember és egy idősebb féri alakjában testesíti meg. A hősök generációs csoportosulása helyett itt a falkaszellemet a zenekar, illetve a csempészbanda tagjai alakítják ki egymás között, a szlenges csoportnyelv használata is közöttük bukkan fel.

Kétségtelen, hogy ez a regény is a társadalom perifériájára szorultakról szól. Skatulya ellenideológiája a nyomorgók-gazdagok közti ellentétre épül. A főhős, aki a jeans-hősök érzelmes, áradozó életvágyát, fesz- telen extrovertáltságát is magán viseli, Vajdaságból megy a tengerre vendégmunkásnak, majd tervezgetni kezdi a külföldre szökést.

Norvo, mit gondolsz? Válaszolj valamit, csak egy szót, egyetlen szót, és maradok, zenekart alapíthatnánk mi ketten Domonkos nyomor elől menekülő hősénél mindez a fonákjára fordul: a regény legmarkánsabb rész- Mikola Gyöngyi: Menekülés és csapda Domonkos István: A kitömött madár.

In: EX Symposion. Semmi kilátása nincs, hogy ebből a nyomorból kilábaljon. Domonkos sehol nem használ pontot, kiiktatja a mondat jelzésének legfontosabb graikai jelét. A mű szintaktikai formagondolata a szaggatottság, a befeje- zetlenség. Ellentétes ívű törek- véseik a hasonmás-szerkezet révén paradoxális egységbe forrnak.

A kitömött madár világképe a farmernadrágos próza modelljének olyan variációja, amelyben a beatirodalmi ízlés meghatározó módon van jelen egyrészt a menekülés-mo- tívum, az úton-levés, a kábítószertéma, másrészt a beszédszólamok szintaxisa, a szóla- mokra bontás, a szaggatottság, a rögtönzés, a befejezetlenség mint formaelv által.

A horvát Ivan Slamnig A bátorság jobbik fele című regénye számtalan tematikus hasonlóságot mutat Tolnai és Domonkos művével.

Megjelenik a iatal, a felnövéstől-há- zasságtól rettegő egyetemisták zárt köre, kívül és szemben a felnőttek világa. Mindenek- feletti érvényű a falkaszellem, a nemzedéki összetartozás tudata, a késleltetett felnőttkor motívuma.

A társaság Zágrábból, az urbánus környezetből kirándul falura, éreztetvén a vidéki környezettől, a gyökérveréstől és a leülepedéstől való viszolygást.

Az önmitizálás egyik fontos kelléke itt is, akárcsak Tolnainál, a velük történtek folyto- nos dokumentálása, a naplóírás, jegyzetelés, a másiknak szóló beszámoló.

Ebből fakad a szekvenciákra tagolás és a hangnemek, szólamok kialakításának lehetősége. Míg Tolnainál alig bogozható ki, hogy ki beszél, Domonkos pedig a szólamok szabályos fonatát műve végén aszimmetrikusra torzítja, addig Ivan Slamnig művében két írásmód jelöli még grai- kusan is, hogy a narráció kettős.

E két szólam nagyobb egységekben váltakozva alakítja ki a mű kettős fonatát. A dőlt betűs történet a nena regénye, amelynek újabbnál újabb kéziratos részleteit a főhős megkapja elbírálás céljából. A Slamnig-regény két szólama két idősík, két világkép tükrét helyezi egymással szembe, de sajnos a narrátori beszéd- mód nem sokban különbözik.

A mű lomhább szövegritmust, egyenletesebb tonalitást eredményez. Nem köztes műfaj jön így létre, hanem egy meglehetősen hagyományos formájú prózai leírás és narráció. Míg tematikájában hozza a beatmozgalom ellenideo- lógiáját, addig formaképletében nem mutat fel adekvát megoldásokat. A horvát iroda- lomtörténet mégis posztmodern műként tartja számon A bátorság jobbik felét, mivel az amerikai beatirodalommal szinte egy időben ragadta meg a kor életérzését.

Bátorságunk jobbik fele. Európa Könyvkia- dó, Budapest, Az esztétikai valóságelsajátítás ősi komplexitása mély nyomokat hagyott a kiala- kult műnemekben, műfajokban. A kezdeti komplett tapasztalati világérzékelés igénye, érvényességének mérlegelése ismét fontossá válik a kortárs művek verbális-képi-zenei jellege, egyre erőteljesebb multimediális vonatkozásai folytán.

Mindeközben a vizsgálódásban mindhárom médium kiindulópontot képezhet, így mindig kérdés, hogy a mű narratív vázát vajon melyik médium tartja: a verbális, a képi, vagy pedig a zenei tánc, pantomim. A legzeneibb lírai műfaj, a dalköltészet korai példái elképzelhetetlenek kísérőzene nélkül: énekszó, fuvolaszó, lantjáték biztosítja a zenei dimenziót, de a lírai vers később is, hosszú évszázadokig gyakran dallamra íródik.

Az egykori intenzív művészi totali- tás létrejöttét segítette egészében a megfelelő stílus, tömörség, forma, ritmus, akusz- tikai hatás.

Annak ellenére azonban, hogy irodalom és zene eredendő szerves együttélése olyany- nyira nyilvánvaló, a két médium kapcsolatának természetét vizsgáló megannyi kísérlet legtöbbször csupán a felszínt érinti. A művészetek összehasonlító vizsgálata.

Kallig- ram, Pozsony, Az opera esetében a zene, az ének elsődleges, a történetet rögzítő szöveg és a drámai megjelenítésmód csak másodlagos jelentőségű. Hasonlóan külsődleges érint- kezésről tanúskodik az a kötet, amely ban jelent meg Zene Magyar írók novellái címmel a Noran Kiadónál.

A kiadvány a zenét, a zenei műélvezetet, a zenekart, a zenésze- ket, a koncerteket, a hangszereket tematizáló elbeszéléseket gyűjti egybe, csupán a felszíni cselekményvilág motivikus szintű kapcsolódásait veszi igyelembe, ám ez a megközelítés megkerüli a verbális kód zenei kóddá való átalakításának kérdését.

A tematikus kapcsolódásnál jóval lényegibb transzformációkra derül fény, ha a nyelv hangburkának, a nyelvi hangzás efektusainak elemzésére kerül sor. Mert a dzsessz orgazmus, az orgazmus muzsikája, a jól vagy rosszul sikerült orgazmusé A zene ilyetén irodalmi leképződésében — főleg az ütős hangszerek központi szerepe nyomán — a ritmus, a lélegzetvétel gyorsasága és szabálytalansága dominál.

A beat kifejezés az ütésre, illetve a zene ütemére, alaplüktetésére, tempójára utal. Az ún. Az új spontán próza a végsőkig ritmusorientált, ezt érzékelteti az élőbeszédszerű narráció és annak tagolódása. József vál. Magyar írók novellái. Az emberi megszólalás, beszéd tünékenységének, megismételhetetlen egyediségének, intim közvetlenségének hangsúlyozását Tolnai rádiós munkahelyén, az Újvidéki Rádióban tökéletesítette.

Személyesen olvasta be hétről hétre képzőművészeti esszéit, olyan into- nációval, amely nemcsak mély ihletettségről tanúskodott, hanem arról a vágyról, hogy az emberi hanggal mint hangszerrel kell bánni.

Az éterbeli hangok között mindig az érintettség és személyesség különböztette meg ezt a beszédet.

A hangos élőbeszéd és a jazz ritmizált, variabilis szabtílusát átültetve a regényszövetbe a Rovarházban is kialakul egy válto- zatos, meglepetésekkel teli, aszimmetrikus anyagkezelés.

Az irodalmi szövegszervezés alapjaként elképzelt beszéd, a hangszín, a ritmus, a hang- fekvés, a melódia jellege valamilyen módon lecsapódik, megjelenik az írott közegben.

In: Bahtyin: A beszéd és a valóság. Kompo- zíciója a verbális kód zeneivé transzformálásában jelent igazi mediális áttörési kísérletet, termékeny talajt az ilyen szempontú vizsgálódásoknak.

A beat-kultúrával érintkezik a jazz néhány válfaja is. Megkerülhetetlen szövevényes kérdést képez e művek nyelvezetének, zenei- ségének, modorának, stilisztikai vonatkozásainak halmaza. Tolnai Ottó Rovarházában a farmernadrágos próza tipikus önvallomásos narrátora éppen a jazzből, a zenéből indul ki, amikor megszólal.

Az intonáció a rögtönzés forma- teremtő elveihez igazodik, a narrátor elbeszélésében az improvizáció stílusában szervezi a szöveget, vagyis írja naplóját, ami a mű cselekményvilágának alapja. A regény egészében is a jazz-improvizációt kísérli meg leképezni nyelvi formai-sti- lisztikai eszközökkel.

A regény a leírt és beszélt nyelv kettőssége között Milosevits Péter: A szerb irodalom története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Forum, Újvidék, A Rovarház narrátora és hősei azonban — az írásaktus motívumának kultikussá növesztése ellenére is — hanyagon áradó hangos beszéltnyelven szólalnak meg.

A beatirodalom gáttalanul hömpölygő asszociációkat halmoz, szerkezeteket bomlaszt, szavakat zuhogtat.

Feladta a harcot gyámoltalanul, akár a Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane a menyét foga között.

Ezt valósítja meg Tolnai is a központozást mellőző, kukacokként araszoló szavak, betűk áradásával a műben, amelyben a lejegyzés gesztusa egyben az önrelexiós írószerepben való tetszelgés motívuma is.

De rögtön kapcsolódik ehhez a nemzedéki szerveződés, a nemzedéki lázadás igénye, mert az írás a Rovarházban úgy jelenik meg, mint titkosírás. A vérrel írott titkos, misztikus szövegek motívuma, az írógépét verő — pókhálót szövögető hős alakja arra hívja fel a igyelmet, hogy a iatalok társadalmi csoportja elkülönül, ahogy nyelvhasználatuk is kasztjellegű.

A nyelv fegyver, az elkülönülő értékrendszer mutatója, önkifejezési mód. A farmernadrágos próza sajátságos nyelvezettel él, a szlenget használja hősei világának legattraktívabb médiumaként. Norman Mailer szerint a hipsterek nyelve a hip nyelv, egy argóval átitatott nyelvezet.

A hip azért különleges nyelv, mert nem lehet igazán megtanulni: ha az ember nem kóstol bele maga is azokba a mámorító és fárasztó élményekbe, amelyek kifejezésére szolgál, akkor csak trágárnak, közönségesnek és bosszantónak érzi.

Festői nyelv, de csak mint az absztrakt festészet A hip nyelv ezáltal bonyolultságot sugall, és mimika, gesztusok, hangsúlyozás nélkül elképzelhetetlen. A szleng mindig a nyelvi elkülönülés hordozója.

A szleng éppen az a titkos beszéd, amelynek kulcsa csupán az adott réteg kezében lehet, s amelyet a Rovarház tematizál.

Anarchia és kultusz lehetőségei közül választhat. Élete a látszólag minden ok nélküli lázadás anarchiájában telik, miközben vigasztalódhat a magaterem- tette közösség- szegénység- kábítószer- és szexkultusszal. Koránt sincs mindenki számára elegendő gyönyör.

Csak a győztesnek jut belőle Éppen ezért a hip-nyelv az energia nyelve, azt fejezi ki, hogyan szerezhető meg, és hogyan vész el az életerő.

A szleng inkább a iatalok, mint az idősek nyelvhasználatára jellemző A szleng inkább a műveletlen, mint a művelt beszélő jellemző nyelvi sajátossága Olyan deviáns csoportok tartoznak ide elsősorban, mint a bűnözők és a szélesebb értelemben vett alvilág.

Ezek nyelvét gyakran tolvajnyelvnek, jassznyelvnek stb. Néhány kutató ezeknek a beszélőknek a nyelvét tekinti a szleng magvának és meghatározó részének. A tipikus szlengbeszélő inkább városi — sőt nagyvárosi —, mint falusi.

Továbbá a szlengdeiníciók egy része szociologizál, vagyis bizonyos többé-kevésbé zárt csoportok nyelvével azonosítja a szlenget, más része pedig pszichologizál, vagyis a szlenget olyan nyelvnek tartja, amelyet az egyén a csoportba való tartozás kifejezése céljából használ.

A hip nyelv beszélői a néger elnyomatás körülményei közt keletkeztek, teli vannak elvont kétértelműségekkel, melyeket a veszélyhelyzet szült. Ugyanakkor benne van az ellensúlyozó erőforrás, a humor is. Tolnai regényében a szlengszavak túlnyomórészt tréfás, humoros, nem komoly attitűdöt tükröznek és nyomatékosítanak a regényben.

A hősök hozzáállása a nyelvi rendszerhez kreatív, újító, Mailer, Norman, i.

Ezenkívül a szlenget, az argót a képes, metaforikus gondolkodásmód jellemzi, s mégis, az igazságot leplezetlen direktséggel, palástolatlan szókimondással fejezi ki. Ezért a szlenget közönségesnek, durvának, vulgá- risnak tartják, kifejezései sokszor tiltottak a társadalmi normák szerint.

Ha azt vizsgáljuk, hogy a szleng milyen nyelvi cselekvést jelent, akkor kitűnik, hogy a leíráson túl a megszólítás, a nyomatékosítás, a különböző érzelmek kifejezése, a felszó- lítások, az elutasítások dominálnak.

Az amerikai szleng egyik legmarkánsabb megvalósulása Salinger Zabhegyezője. Olyan neorealista-neopikareszk énregény, amelyben Salinger páratlan nyelvi virtuozitás- sal alkalmazza a csibésznyelvezetet az életszerű, kamasz hang és érzékenység kialakítására.

Kerouac farmernadrágos prózájának világa is a szleng révén nyeri el dimenzió- it. Az Úton a beat mozgalom, a hipszterek és a csavargók hobók bibliája. Kerouac új stílust használ, az általa megteremtett ún.

Ezenfelül mellékleteinken bepillantást nyerhettek a hamarosan bemutatásra kerülő legújabb mozifilmek- Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane, melyek közül a Gyűrűk Ura és a Harry Potter folytatására hívnánk fel figyelmeteket.

A szerző nem arra a magától értetődő ötletre épít, hogy beszédével, egy különleges nyelvhasználattal ábrázolja hősét. Jóval bonyolultabb képletet alkalmaz, s a szleng csupán néhány fontos akkorddal határozza meg a kialakuló regény- világot.

Tolnai elsősorban a nemi tabutémák leírására használ metaforikus szlengkifeje- zéseket. Az amerikai szlengre is jellemző, hogy a szexuális aktusra vonatkozó kifejezések esetében a kifejezésmódot mennyire áthatja a metafora, s a ráépülő hiperbola.

Avagy lehet-e a fordításnak poétikája? In: Szerk. Ámbár egész rendes lány. Egyszer mellette ültem a buszon Agerstownból jövet, és beszélgettünk.

Bírtam a dumáját. Nagy orra van, a körmei tövig rágva, szinte véresek, a fején meg olyan nyavalyás műhaj, amilyet mostanában viselnek, de őt valahogy sajnálni kellett.

Azt szerettem benne, hogy nem tömött azzal a maszlaggal, hogy milyen nagyiú az ő apja. Bistos tudta, micsoda genny alak. Csányi Erzsébet: Látószög.

Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, És mindenfe- lé gyönge pipihús, amerre csak néztem Des Moines-ban — érettségiző-formák, mentek haza az iskolából —, de most elhessentettem a huncut gondolataimat, és megfogadtam szentül, hogy majd Denverben adok a citerának.

A végeredmény azonban bizonyos értelemben szinte ellentétes. Végel műve alul- retorizált, elszürkült nyelvezetéről híresült el. Egy szerény szleng-szókincstár emelhető ki a műből, amelynek nem a stilisztikai csillogás-keltés, vagy a metaforikus többlet-adás a funkciója, és nem jelent humorforrást sem mint például Salingernél, Kerouacnál és Tolnainálmert a legszokványosabb hétköznapi diáknyelv része — némi vajdasági beütéssel.

Addig nagyon keményen Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane van fogva scripttel és az építhető egységek számával

Ezek az állandóan ismétlődő kifejezések a következők: fater, balek, srác, szivar, muki, pali, hapekok, spicli, főmuti, csaj, szuper, stramm, megkefélte, pompásan keveri, meghágják, megdolgozza a lányt, dögönyözik egymást, kibasznak vele, szentis, zrí, irtó, eltolni, blöf, piszokra, stósz, hecc, stikli, balhé, igura, dumál, dög, beleesni egy lányba, kinyír, kajálni, sztrip, siska, faksz.

Ne is mondd. Hangjából éreztem, hogy őszintén beszél. Istenem, hogy engem mennyire le tud fegyverezni egy őszinte szó, ne is mondjam. Salinger művei a modern stilisztika fényében.

Jelenkor Kiadó, Pécs, Rot Sándor tanulmányában arra utal, hogy a kritika és a hagyományos stilisztika túlságosan leegyszerűsíti Salinger mondattagolási és ritmizálási eljárásait és azokat Rous- seau, a naturalizmus és Mark Twain természetkultuszával hozza kapcsolatba, miszerint a tiszta, ideális természetbe született ember jó, csak a civilizáció rontja meg.

Még Freud hatását is feltételezik a képmutató társadalomba beilleszkedni nem tudó individuum kapcsán. Műveiben főleg a szemantikai, afektív és szintak- tikai információs mező dominál.

Az afektív információ és a ritmus különösen fontos a költői-zenei próza kialakításában. Verbális impotenciájuk ijesztő Teljes leégettség, kopárság, mondhatnám, negatív nyelv.

És te ezt a hajótörött beszédroncsot, isten tudja hogyan, mégis átvilágítod, folyton szenvedély süt belőle, anélkül, hogy nyomorúságát enyhítenéd. A döglött mondatokból látomáshatalmú jelenetek bomlanak Kínzod a nyelvet Akrobatikus teljesítmény, mint láb nélkül táncolni: nyelv nélkül ordítani, hogy cseng belé a fülem.

Sem a beszéd tudatos rontásáról, sem a beszéd- hulladék poétikájáról, az alulstilizáló retorikáról mint eszközről nem lehet szó ezen a szinten. A jelenség egyszerűen a vajdasági hétköznapi nyelvezet pontos tükreként jele- Végel, i. És mert sok Hiram Yorke él a világon, rendjén van, hogy bár kívülről csendesnek látszik, az igazi költő szelídsége mögött gyakran harcos lélek lakozik, jámborsága csupa ravaszság, és fel tudja mérni azok szellemi képességét, akik felülről néznek le rá, s helyesen állapítja meg annak súlyát és értékét, amit amazok hajszolna k, őt pedig megvetik, mert nem cselekszi ugyanezt.

Szerencse, hogy a költő is megleli örömét és társaságát nagy barátjában: az isteni természetben, teljesen függetlenül azoktól, akik oly kevéssé lelik örömüket őbenne, ő viszont éppenséggel semmi módon amaz okban.

Úgy van jól, hogy míg a világ s az élet gyakran sötét, hideg oldalát fordítja feléje - és méltán, mivel ő fordította előbb sötét, hideg, nemtörődöm oldalát a világ felé - a költő meg tudja őrizni lelkében az ünnepi fényt és ragyogást, amitől körülö tte fényes és derűs lesz minden, miközben a kívülállók úgy vélik, hogy élete örök sarki tél, melyet sosem derít fel napsugár, ámde nem kell őt sajnálni, mivel mindig kész a markába nevetni, ha a rászedett pártoló kesereg rossz sorsán.

Ha pénzhajhászók törn ek pálcát felette, haszontalannak nyilvánítván őt magát művészetével egyetemben, a költő akkor is kemény gúnnyal és könyörtelen megvetéssel fogadja a boldogtalan farizeusok ítéletét, úgyhogy inkább szidást érdemel, semmint részvétet.

Ezek azonban nem Mr. Y orke gondolatai, nekünk pedig most vele kell foglalkoznunk.

Elmondtam Mr. Yorke néhány hibáját, ami pedig az erényeit illeti: ő a legbecsületesebb és legtehetségesebb emberek egyike Yorkshire-ban. Akarva, nem akarva még az is tisztelte, aki nem kedvelte.

A szegények nagyon szerették, mert végtelenül jóságosan, atyaian bánt velük.

A munkásaihoz megértő és szívélyes volt; ha elbocsátotta valamelyiket, megpróbált más munkát szerezni, vagy ha ez nem ment, segített neki családostul elköltözni olyan vidékre, ahol valószínűleg munkához juthatott. Meg kell azonban mondanunk, ha valamelyik emberénél a fegyelemsértés legkisebb jelét tapasztalta, ami olykor megesett, tudta a titkát, hogyan fojtsa el csírájában a lázadást, hogyan irtsa ki, mint kártékony gyomot, úgyhogy az sohasem burjánzott el azon a területen, ahol ő parancsolt.

Mint általában olyanok, akik nem tudják elviselni a kényszert a maguk bőrén, Mr. Yorke is tudta, hogyan kell erős kényszert alkalmazni másokkal szemben.

S mert ilyenformán mindig rendben volt a szénája, úgy érezte, megengedheti magának, hogy kemény szigorral szóljon azokról, akiknél nem így állt a dolog; minden kellemetlenségüket kizárólag hibáiknak tulajdonította, s nem a munkaadókkal tartott, hanem fenntartás nélkül a munkások mellé állt.

Yorke családja az első s a legrégibb volt Yorkshire-ban, s ő maga ha nem is a leggazdagabb, de a legbefolyásosabb ember. Jó nevelést kapott. Fiatal korában, a francia forradalom előtt, sokat utazott a kontinensen, jól beszélt franciául és olaszul. Két é vig élt Itáliában, s ezalatt sok jó képet és becses ritkaságot gyűjtött, amelyek most az otthonát díszítették.

Ha kedve úgy tartotta, tökéletes, régi vágású gentleman módjára tudott viselkedni; ha valakit meg akart nyerni, egyszeriben érdekes és eredeti társalgónak bizonyult.

És ha gyakran mégis szülőföldje tájszólásában beszélt, ez csak azért történt, mert úgy hozta a kedve, s a választékos kifejezéseknél többre becsülte szűkebb hazája paraszti dialektusát.

Azt állította, hogy a yorkshire-i ropogós "r" a nnyival különb a cockney selypegésnél, amennyivel a bikabőgés a patkánycincogásnál.

Yorke sok mérföldes körzetben mindenkit ismert, s őt is ismerte mindenki, de bizalmas barátja nagyon kevés akadt, ízig-vérig eredeti ember lévén, nem szerette a szokványosat; a nyers, tősgyökeres egyéniség, akár úr, akár paraszt, mindig jó fogadtatásra talált nála - a finom, de ízetlen ember, akármilyen magas állású volt is, visszatetszést keltett benne.

Bármikor szívesen elbeszélgetett egy órát is egyik-másik értelmes munkásával vagy egy különös, bölcs öregasszonnyal a bérlői közül, ámde egy percet is sajnált volna elvesztegetni egy finom, de hétköznapi úriemberrel vagy egy mégoly divatos, igen elegáns, de léha hölggyel.

Szélsőséges elfogultságában eszébe se jutott, h ogy szeretetre méltó, sőt kiváló jellem is akadhat azok között, akikben nincs eredetiség. Egy bizonyos emberfajtánál kivételt tett a maga alkotta szabály alól: ez az embertípus egyszerű volt és őszinte, nem törődött a finomságokkal, jóformán minden szellem iség hiányzott belőle, és teljességgel képtelen volt méltányolni Yorke intellektuális voltát, de egyáltalán nem riasztotta Yorke nyersesége, nem egykönnyen sértődött meg csúfondárosságától, nem boncolgatta mondásait, tetteit és nézeteit.

Ezekkel különöskép pen jól érezte magát, s ezért különösképpen kedvelte őket. Feltétlen úr volt az ilyen emberek között. Ezek fenntartás nélkül alávetették magukat egyéniségének, s közben sosem ismerték el fölényét, mert sosem gondolkoztak rajta.

Mindig mindenben engedtek, é s mégsem voltak egy csöppet sem alázatosak; gondolatoktól mentes, simulékony, természetes közömbösségük éppoly kellemes és kényelmes volt Mr. Yorke-nak, mint a szék közömbössége, amelyen ült, vagy a padlóé, amelyen járt. Észrevehették, hogy elég barátságosan bánt Mr.

Két-három oka is volt annak, hogy némi jóindulatot érzett iránta. Talán furcsán hangzik, de az első ok az volt, hogy Moore idegenszerű kiejtéssel beszélt angolul, de hibátlanul franciául, meg hogy finom, keskeny, ám gondok barázdálta komor arca mindenre vallott, csak angolra és yorkshire-ire nem.

Ezek látszólag semmitmon dó szempontok, s aligha befolyásolhatnak olyan jellemet, amilyen Mr.

De az igazság az, hogy régi, talán kellemes emlékeket ébresztettek benne: utazásait, ifjúságát juttatták eszébe. Olasz városokban és tájakon látott Moore-éhoz hasonló arcokat; párizsi kávéházakban és színházakban hallott az övéhez hasonló hangokat, fiatal korában.

S most, hogy elnézte ezt az idegenszerű arcot, és hallgatta a hangját, újra fiatalnak érezte magát.

Másodsorban, ismerte Moore apját, és üzleteket kötött vele. Ez már nyomósabb, de semmiképpen sem kellemes ok volt, mert a két cég kapcsolata folytán a Moore cég veszteségei bizonyos mértékig őt is érintették.

Harmorban, kezdettől fogva úgy találta, hogy Robert kemény üzletember. Szilárdan hitte, hogy Moore végül, ilyen vagy olyan módon, vagyont fog szerezni, és tisztelte eltökéltségét meg éleslátását, sőt talán keménységét is.

Egy negyedik körülmény is összehozta őket: Mr. Yorke volt az egyik gyámja annak a kiskorú örökösnek, akinek a birtokán a völgybeli szövőüzem állt, Moore tehát az üzemi változtatások és modernizálás során gyakran tanácskozott vele. Ami a Mr. Yorke szalonjában szintén jelenlevő másik vendéget, Mr.

Helstone-t illeti, közte és a házigazda között kettős az ellenszenv, amely részben természetükből, részben a körülményekből származik. A szabadgondolkodó gyűlölte a formalistát, a szabág szerelmese megvete tte a szigorú fegyelem hívét.

Emellett azt is beszélték, hogy valamikor ugyanannak a lánynak a kezéért versengtek. Yorke-ról fiatal korában köztudott volt, hogy csakis a vidám, áradó temperamentumú nőket szereti. Főleg a mutatós megjelenés, élénk szellem és csípős nyelv vonzotta. Az ilyen ragyogó szép lányok közül azonban egyiknek sem kérte meg a kezét, csak a társaságukat kereste.

Aztán váratlanul komolyan beleszeretett egy lányba, és hevesen udvarolni kezdett neki.

Ez a lány tökéletes ellentéte volt a zoknak, akikre eddig felfigyelt. A madonnaarcú lány, az eleven márványszobor maga volt a megtestesült nyugalom. Nem számított, hogy a lány csak egyszótagú válaszokat adott, ha beszélt hozzá, nem számított, hogy sóhajtásait nyilván meg se hallotta, pillantásait nem viszonozta, soha semmiben sem osztotta véleményét, alig mosolygott a mókáin, nem tisztelte, és figyelemre se méltatta; nem számított, hogy a lány pontosan ellentéte volt mindannak, amit egész életében csodált a nőkben, mert számára Mary Cave tökél etes volt, s valahogyan, valamilyen okból bizonyára volt rá valami oka szerette.

Helstone, aki abban az időben segédlelkész volt Briarfieldben, szintén Maryt szerette, vagy csupán tetszett neki a lány. Mások is csodálták Maryt, mert olyan szép volt, m int egy angyalszobor. A lány azonban, hivatása miatt, a papot választotta; úgy gondolta, hogy hivatásánál fogva táplál némi illúziót a házasságkötés intézménye iránt, s hasonló illúziókat Miss Cave nem fedezett fel többi imádójában, a fiatal gyapjúkereskedőkben.

Helstone-ban nem lobogott olyan emésztő szenvedély a lány iránt, mint Mr. Yorke-ban, s ilyesfélét nem is színlelt; nem volt benne semmi az alázatos hódolatból, amely a lány legtöbb udvarlóját eltöltötte; a többieknél tisztábban látta Maryt, o lyannak, amilyen valójában volt.

Jobban tudott tehát uralkodni magán és a lányon is. Mary első szóra igent mondott, és összeházasodtak.

Helstone nem született valami jó férjnek, különösen nem egy csöndes feleség oldalán.

Úgy vélekedett, hogy amíg az asszony hallgat, semmi baj sincs, s nem hiányzik neki semmi. Ha nem panaszkodik a magányosság miatt, bármilyen hosszan tartó is ez a magány, akkor az nem is zavarja. Ha nem szól, nem mondja ki nyíltan, mit szeret és mit nem, akkor nyilván mindegy neki, és semmi értelme kifaggatni a vágyai felől.

Helstone nem színlelte, hogy ért a nőkhöz, és nem mérte őket férfiakra érvényes mértékkel: a nők egészen másféle, és nyilván sokkal alacsonyabb rendű osztályba sorolható teremtmények.

A feleség nem lehet társa férjének, még kevésbé bizalmasa, s legkevésbé akadályozója. Az ő felesége, egy-két évi házasság után, semmilyen tekintetben sem számított többé sokat.

S amikor egy nap az asszony Helstone szerint hirtelen, mivel észre sem vette, hogy hanyatlik az egészsége, mások szeri nt ez fokozatosan következett be búcsút mondott neki s az életnek, és csak egy hideg, fehér, még mindig szép arcú porhüvely maradt belőle a hitvesi ágyon, ki tudja, mennyire gyászolta őt Helstone?

Talán mélyebben, mint amennyire látszott rajta, mert nem a z az ember volt, akinek a bánattól egyhamar könnyes lesz a szeme. Könnytelen, józan gyásza megbotránkoztatta a házvezetőnőt meg a cselédlányt is, aki betegségében Mrs.

Helstone-t ápolta. Ez a lány többet tudott elhunyt asszonya természetéről és érzelmi világáról, mint Mr. A két nő a holttest mellett virrasztva pletykázott, kiszínezett történeteket mesélt egymásnak asszonyuk hosszú betegeskedéséről s annak valódi vagy képzelt okáról, egyszóval alaposan feltüzelték egymást a zord kis férfi ellen, ak i a szomszéd szobában ült, papírjaiba mélyedve, és nem is álmodta, miféle gyalázkodás tárgya.

Alig temették el Mrs. Helstone-t, a szomszédságban máris az a hír kapott lábra, hogy bánattól megtört szíve vitte sírba.

A pletyka gyorsan dagadt, s hamarosan már részleteket is tudtak arról, milyen komiszul bánt vele a férje; a sok beszédből egyetlen szó sem volt igaz, tehát annál mohóbban terjesztették.

Yorke is hallotta s részben el is hitte a pletykákat. Eddig sem nagyon kedvelte sikeres vetélytársát, s noha már nős ember volt, és asszonya minden teki ntetben tökéletes ellentéte Mary Cave-nek, mégsem tudta elfelejteni élete nagy csalódását, s amikor hallotta, hogy azt a nőt, aki neki mindennél többet jelentett, egy másik férfi elhanyagolta, sőt talán rosszul is bánt vele, mélyen gyökerező, keserű gyűlöl etet érzett e másik iránt.

Helstone csak sejtette, miből fakad és milyen erős ez a gyűlölet. Arról nem tudott, hogy Yorke mennyire szerette Mary Cave-et, s mit érzett, amikor elvesztette, s az egész környéken csak ő, Helstone, nem tudott a rágalmakról, amelyek elterjedtek róla, hogy hogyan bánt a feleségével. Azt hitte, csak politikai és vallási nézetkülönbségek választják el Yorke-tól.

Ha tudja a valóságot, aligha lehetett volna bármivel is rávenni arra, hogy átlépje régi vetélytársa házának küszöbét. Yorke nem korholta tovább Robert Moore-t.

A társalgás hamarosan általánosabb mederbe terelődött, bár a hangnem még mindig kissé vitatkozó volt. Az országos nyugtalanság, a járás szövőüzemeiben mostanában ismétlődő rombolások bőséges anyagot szolgálta ttak a véleménycserére, annál is inkább, mert a jelenlevő három úriember nézetei többé-kevésbé eltértek ebben a témakörben.

Helstone a munkaadókat a jogaikban sértettnek, a munkásokat oktalannak tartotta; mélyen elítélte a hatóságokkal szemben széles körben megnyilvánuló rosszindulatot és az egyre növekvő türelmetlenséget, amellyel a szerinte elkerülhetetlen nyomort fogadták. Ellenszerül a következőket ajánlotta: erélyes kormánybeavatkozás, a hatóságok éber őrködése és - ha szükséges - azonnali katon ai közbelépés.

Yorke szerette volna tudni, vajon ez a beavatkozás, őrködés és közbelépés jóllakatja-e az éhezőket, ad-e munkát azoknak, akik munkát szeretnének, de senkitől se kapnak.

Megvetéssel utasította el azt a gondolatot, hogy a nyomor elkerülhetetlen. Kijelentette, hogy az ellenállás ma már kötelesség, mert a nép türelme olyan, mint a teve, melynek hátára rárakták már a tehernek utolsó parányát is, amelyet még elbír.

A hatóságokkal szemben széles körben megnyilvánuló rosszindulatot az idők legí géretesebb jelének tekintette. A munkaadók jogait valóban megsértették, de legnagyobb sérelmeiket egy "korrupt, aljas és hitvány" ezeket a jelzőket használta Mr. Yorke kormánynak köszönhetik. Olyan őrültek, mint Pitt, megszállottak, mint Castlereagh, go nosz idióták, mint Perceval, egytől egyig zsarnokok, az ország átkai: ők tették tönkre a kereskedelmet.

Egy értelmetlen, reménytelen, pusztuláshoz vezető háború melletti esztelen kitartás sodorta válságos helyzetbe a nemzetet. A szörnyű, nyomasztó adóterhe k, a gyalázatos "törvényerejű rendeletek" akasztották a malomkövet Anglia nyakába, s ha voltak valaha közéleti emberek, akik rászolgáltak a bűnvádi eljárásra és a vérpadra, akkor ezeknek az értelmi szerzői rászolgáltak.

Helstone fölállt, fejére tette széles karimájú kalapját, és válaszul megjegyezte, hogy élete folyamán találkozott egyszer-kétszer olyan emberekkel, akik nagy bátran hangot adtak efféle érzelmeknek, mindaddig, amíg erő, egészség és földi javak birtokában voltak. Egyszer elhívtak a papság egyik legádázabb ellenségének halálos ágyához - folytatta Helstone - hogy olvassam fel neki azokat az imákat, amelyeket az egyház a betegek számára rendelt.

Láttam, hogy a haldoklót mardossa a bűntu dat, és könnyes szemmel keres egyetlen szilárd pontot, amelybe fogódzván bűneit megbánhatja. De nem talált. Figyelmeztetnem kell, Mr. Yorke, hogy a király- és istengyalázás halálos bűn.

Egyszer önnek is eljön az ítélet napja! Yorke tökéletesen egyetértett vele, hogy egyszer majd eljön az ítélet napja. De valahányszor csügge dés fog el az ilyen viselkedés láttán és a gazemberek látszólagos sikere miatt ezen a mocskos sártekén, csak kezemet nyújtom a jó öreg könyvért itt a nagy Bibliára mutatott a könyvszekrénybentalálomra kinyitom, és biztos, hogy szemem megakad egy kénköves lánggal halványan izzó versen, amely mindent tisztáz.

A művészetnek el kell határolódnia a szívtől, a fantáziát az intellektus vezesse, s így a líra és Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane matematika közösen teremt- hetik meg a tiszta költészet öntörvényű univerzumát.

Tudom - tette hozzá - hogy egyesek hova tartanak, olyan jól tudom, mintha angyal repült volna be fehér szárnyán azon az ajtón, és az mondta volna. Helstone, minden méltóságát összeszedve - uram, a legfőbb emberi tudás önmagunkat ismerni, s a célt, ahová lépteink visznek.

Helstone, bizonyára emlékszik rá, hogy a Tudatlanságot éppen a mennyország kapujából vitték el, átrepítették a levegőn, és belökték egy hegy oldalán a pokolba vezető ajtón.

Yorke, hogy a hiú Elbizakodottság, nem látván az utat maga előtt, beleesett egy mély verembe, amelyet a sötétség fejedelme szándékosan ásott, hogy hencegő bolondokat fogjon vele, és az Elbizakodot tság darabokra tört a zuhanásban.

Moore eddig csendes, de jól szórakozó hallgatója volt ennek a szócsatának. Nem érdekelte a napi pártpolitika, sem a környék pletykái, így hát elfogulatlanul, sőt közönyösen ítélte meg az ilyen szópárbajok értékét.

Most megszólalt: - No, most már eleget vitatkoztak! Bebizonyították, hogy szívből megvetik és gonosznak tartják egymást.

Bennem még úgy lobog a gyűlölet azok iránt a fickók iránt, akik összetörték a gépeimet, hogy abból az ismerőseimre nem jut semmi, és mé g ennél is kevesebb az olyan bizonytalan dolgoknak, mint a vallásfelekezet vagy a kormány.

De igazán, uraim, mindketten azt bizonygatták, hogy milyen rosszak; rosszabbak, mint ahogy valaha is gyanítottam. Nem mernék egész éjjel együtt maradni egy olyan lázadóval és szentségtörővel, mint ön, Mr.

Yorke, és még hazalovagolni is alig merek egy olyan kegyetlen, zsarnoki egyházi férfival, mint Mr.

Moore - mondta Helstone határozottan - velem jön vagy sem, ahogy kedve tartja. Eriggyenek mind! Erre van kifelé, uraim! Embereik egymás hegyén-hátán tódultak ki a hátsó bejáraton a főkapuhoz, ahol a lovak álltak; nyeregbe szálltak, és ellovagoltak.

Moore jól mulatott, hogy Helstone mennyire felháborodott a váratlan kitessékelésen. Moore még mindig jó hangulatban volt, amikor reggel fölkelt.

Ő meg Joe Scott az üzemben aludtak, összecsukható tábori ágyon, amelyet az első és hátsó iroda valamelyik zugából kerítettek elő. A szövödés mindig korán kelő volt, de ma a szokottnál is korábban ébredt, s öltözködés közben egy francia dalt énekelt, és ezzel ébresztette fel emberét.

Ki az ágyból, járunk egyet az üzemben, mielőtt megjönnek a munkások, s majd elmondom, hogy mit tervezek. Mégis megszerezzük azokat a gépeket, Joseph. Maga bizonyára sose hallott m ég Bruce-ról. Dehogyisnem hallottam, óvastam Skócia történetit, és véletlenül tudok annyit belüle, mind maga, nagyon jól megértettem, azt akarja mondani, hogy kitart.

Attól még nem vagyok francia, hogy a franciák elfoglalták szülővárosomat, Antwerpent! Én flamand?! Hát flamand képem van nekem?

Nagy krumpliorrom? Hátraugró, alacsony homlokom, vizenyős kék szemem à fleur de tête? De maga nem is tudja, milyenek azok a németalföldiek! Én antwerpeni vagyok, Joe, anyám is az volt, bár ő francia ágról származott.

Ezért beszélek franciául. S ettül maga is yorkshire-i egy kicsit. Akárki láthassa, hogy maga a mi fajtánk. Mer úgy töri magát, hogy pénzt keressen, és jusson valamire.

De gyerekkorom óta hozzászoktam az ilyen paraszti szemtelenséghez. A classe ouvrièreígy hívják a munkásosztályt Belgiumban, brutálisan viselkedik munkaadóival szemben. Amikor brutálist mondok, akkor a brutalement szóra gondolok, amit talán úgy fordíthatnánk helyesen, hogy gorombán.

Mi meg nagyon szeretjük megbotránkoztatni őket, mer jól mulatunk azon, hogy az ég felé forgatják a szemüket, meg széttárják a karjukat, mintha s intér nyúzná őket, meg azon, ahogy azt csipogják: "Jó ég! Micsoda vademberek, milyen durvák! Asziszem, mi északi munkásgyerekek sokkal intelegencsebbek vagyunk, és sokkal többet tudunk, mind a déli földművelő népek.

A szakma kinyitja az eszünket, és az olyanféle gépészembernek, mind én is, muszáj gondúkodni.

Tuggya, mikor a gépekkel meg ilyesmikkel foglalkozok, úgy vagyok vele, hogy ha valami jelen séget látok, rögtön az okát kutatom, és gyakran rá is gyüvök.

Aztán meg szeretek olvasni, és kíváncsi vagyok rá, hogy azok, akik asziszik, hogy kormányoznak minket, mit akarnak tenni értünk meg velünk. És vannak itt még sokan okosabbak is. Sok nagyfej van azok között az összekent, olajszagú fickók között, meg azok között a kék-fekete bőrű kelmefestők között, akik éppúgy meg tuggyák mondani, mind maga vagy az öreg Yorke, hogy mi a butaság egy törvénybe, meg még sokkal jobban is, mind az olyan mihasznák, mind a whinburyi Christopher Sykes, meg az olyan nagyszájú semmirekellők, mind az ír Peter, a Helstone segéggye.

Elég okos vagyok, meg tudom különböztetni a csókát a rókátul, és nagyon jól tudom, hogy sokkal jobban kihasználtam az alkalmat, mind sokan, akik asziszik, hogy többek nálam. De ezer is akad Yorkshire-ba, aki ér annyit, mind én, és kettő-három még többet is. Ne higgye, hogy attól, hogy fölszedett egy kevéske tudást a gyakorlati matematikából, és a festőkád fenekén fölfedezett valami csekélységet a vegytan elemeiből, attól maga már mellőzött tudós.

És azt se higgye, hogy amikor a szakmában nem mennek mindig si mán a dolgok, és maga meg a magához hasonlók néha szűkében vannak a munkának meg a kenyérnek, ne higgye, hogy ezért a munkásosztály csupa mártír, és rossz az egész államforma, amelyben él.

És mindenekelőtt egy pillanatig se éljen abban a tévhitben, hogy az emberi erény elköltözött a palatetős házakból, és a zsúpfödél alatt húzta meg magát.

Hadd mondjam meg magának: ezt az ostobaságot gyűlölöm a legjobban, mert nagyon jól tudom, hogy az emberi természet mindenütt emberi természet marad, cseréptető alatt is, zsindely alatt is, és minden emberben, amíg csak lélegzik, kisebb vagy nagyobb arányban keveredik a bűn és az erény, s ezt az arányt nem a társadalmi helyzet határozza meg.

Láttam én már gazdag csirkefogót, láttam szegény csirkefogót, és láttam olyanokat i s, akik se szegények, se gazdagok nem voltak, de beérték annyival, amennyivel, és addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért. Mindjárt hatot üt az óra, indulás, Joe!

Húzza meg a harangot. Még február közepe sem volt, hat órakor tehát alig-alig virradt, csak halvány derengés hígította fel az éjszaka sűrű, barna sötétségét. Ezen a reggelen különösen halvány volt a derengés, pír sem színezte a keleti ég alját. A közelgő nappal lassan emelte meg a súlyos felhőtakarót, s üres tekintettel nézett végig a hegye ken, az ember azt gondolhatta volna, hogy kioltotta a nap tüzét az éjszakai felhőszakadás.

A dermesztő leheletű reggel nem sok jót ígért. A goromba szél megmozgatta az éjszakai felhőtömeget, s ahogy az lassan emelkedett, színtelen ezüstös gyűrűt hagyva ma ga mögött körös-körül a láthatáron, nem kék ég, hanem sápadt párafüggöny vált láthatóvá. Az eső elállt, de a föld agyonázott volt, nagy tócsákban állt, kis patakokban folyt a víz.

A szövöde ablakai világosak voltak, a harang még harsányan kongott, és a gyerekek már futva jöttek - nagy sietségükben, remélhetőleg, alig érezték a fagyos levegő égető csípését.

És valóban, más reggelekkel összehasonlítva, még kellemesnek is találták a mait, hisz ezen a télen sokszor jöttek munkába hóviharban, zuhogó esőben és c sikorgó fagyban. Moore a bejáratnál állt, nézte a gyerekeket, és számlálta őket, ahogy elmentek mellette; egy-két korholó szót mondott a későn jövőknek, s ezt tette Joe Scott is, csak egy kicsit élesebben, amikor az elkésettek beértek a munkaterembe.

Sem a gazda, sem az üzemvezető nem beszélt velük gorombán, egyik sem volt durva ember, de azért szigorúan megbírságolták a túlságosan későn érkezőt.

Moore nyomban leszurkoltatta a pennyt, amint belépett, és figyelmeztette az illetőt: ha ez még egyszer előfo rdul, két pennyjébe kerül majd a vétség! Kétségtelen, rendszabályokra szükség van ilyen esetekben, és durva, kegyetlen munkaadók durva és kegyetlen rendszabályokat hoznak, amelyeknek olykor - legalábbis abban az időben, amikor történetünk játszódik - zsarno ki módon szereznek érvényt.

Bár gyarló embereket rajzolok meg ebben a könyvben minden alakot többé-kevésbé gyarlónak fog találni az olvasó, mert tollam nem hajlandó mintajellemek ábrázolásáraarra nem vállalkozom, hogy teljesen lealacsonyodott, hitvány emberekkel foglalkozzam. A gyermekkínzókat, rabszolgatartókat és rabszolgahajcsárokat a börtönőrökre bízom; a regényírónak talán megbocsátják, ha nem szennyezi be könyve lapjait, és nem számol be az ilyenek tetteiről.

Ahelyett, hogy borzolnám az olvasó idegeit, és igyekeznék elképeszteni véres korbácsolások hatásos leírásával, örömmel adom tudtára, hogy sem Mr. Moore, sem az üzemvezető sohasem ütött meg egyetlen gyereket sem a szövödében. Joe ugyan egyszer csúnyán elverte korbáccsal az egyik fiút, mert haz udott, és makacsul ragaszkodott a hazugságához, de akárcsak a gazdája, ő is nagyon egykedvű, nagyon is nyugodt és értelmes ember volt, s ezen az egy eseten kívül sohasem alkalmazott testi fenyítést.

A sápadt hajnal nappalra fordult, mire Mr. Moore bejárta az egész üzemet: a szövödét, az udvart, a festőüzemet és a raktárt.

Éppen felkelt a nap - legalábbis egy világos, színtelen, fehér korong, amely oly fagyosnak látszott, mint a jég - kikukucskált a sötét hegygerinc mögül, ezüstre változtatta a fölötte lebe gő ólomszürke felhő szegélyét, és ünnepélyesen végignézett a keskeny völgyön, melynek meredek falai közt történetünk e pillanatban pereg.

Nyolc óra volt, a szövőüzemben eloltották a lámpákat, harangszó jelezte, hogy itt a reggeli ideje. A gyerekek fél órár a abbahagyhatták a munkát, és elővették a kis bádogkannájukat, amelyben a kávéjuk volt, meg a kis kosarat napi kenyéradagjukkal.

Reméljük, elég ennivalót kaptak, nagyon szomorú volna, ha másképp állna a dolog. Moore végre otthagyta az udvart, és elindult a lakása felé. Háza az üzem közelében állt, de a magas partok közt húzódó, sövénnyel szegélyezett út, amely odavezetett, valahogy az elvonultság és magány látszatát és érzetét keltette.

Fehérre meszelt kis házikó volt, az ajtó előtt zöldre festett tornáccal; a tornác körül és az ablakok alatt barna kúszónövénytövek meredtek elő gyéren a földből, most lomb és virág nélkül, de a nyári dús virágzás ígéretével.

A ház előtt gyepszőnyeg, a falak mentén virágágyak húzódtak, melyek most fekete sártömegnek látszo ttak, csak ott nem, ahol védett zugokban a hóvirág és kökörcsin első smaragdzöld hajtásai kandikáltak ki a földből.

A kemény és hosszú tél után késett a tavasz, s az utolsó vastag hótakarót csak tegnap mosta el az esőzés. A hegyeken még fehér hófoltok ragy ogtak, bepettyezték a mélyedéseket, és koronát raktak a csúcsokra.

A pázsit még nem zöldült ki, fakó és aszott volt, akár a fű a kis völgy két oldalán és a sövény alatt a mélyútban. Három fa állt kedves csoportban a házikó mellett; nem voltak magasak, de m ert más fa nem nőtt a közelben, nagynak és terebélyesnek látszottak.

Ilyen volt Mr. Moore otthona: barátságos kis fészek, amelyben elégedetten élhetett és tűnődhetett, de amelyben a tettrekészség és becsvágy nem sokáig pihenhetett leeresztett szárnyakkal.

Úgy látszik, a kis ház szerény kényelme nem nagyon vonzotta gazdáját, mert nem ment be rögtön, hanem ásót vett elő a fészerből, és dolgozni kezdett a kertben.

Úgy egy negyedóráig zavartalanul ásott, ekkor azonban kinyílt az egyik ablak, s egy női hang szól t ki:.

Tu ne déjeûnes pas ce matin? Moore is franciául válaszolt, s így folyt a beszélgetés tovább is, de inkább lefordítom regényünk nyelvére.

Moore ledobta az ásót, és belépett a házba. A szűk átjáróból a kis szalonba lépett, ahol már várta a reggeli: kávé, vajas kenyér és a nem nagyon angolos körtebefőtt. A hölgy, aki kiszólt az ablakon, a terített asztalnál ült. Mielőtt továbbmennénk, bemutat om őt az olvasónak.

Valamivel idősebbnek látszik Moore-nál, harmincöt éves lehet, magas, arányosan kövérkés. Hollófekete haja most éppen papirosra csavarva, arca piros, orra kicsi, szeme fekete.

Arcának alsó része a felsőhöz képest nagy, mintha mindig ingerült lenne, de azért nem barátságtalan; homloka alacsony és kissé redős. Van valami a megjelenésében, ami félig bosszantja, félig mulattatja az embert.

Legfurcsább a ruhája: vastag szövetszoknya, hozzá csíkos pamutujjas. A rövid szoknya szabadon hagyja láb szárát és aránytalanul vastag bokáját. Az olvasó azt hihetné, hogy én itt egy furcsa külsejű, elhanyagolt nőszemélyt írok le. Nem így van. Hortense Moore, Mr. Moore nővére nagyon rendes, takarékos nő; a szoknya, az ujjas és a papír hajcsavarók reggeli toalettjét alkotják; szülőhazájában délelőttönként mindig ilyen öltözékben foglalkozott a háztartással.

Nem volt hajlandó angol szokásokat felvenni csak azért, mert Angliában kell élnie; ragaszkodott régi, belgiumi életmódjához, s ezt inkább erénynek tartotta. A mademoiselle-nek roppant jó véleménye volt önmagáról, s nem is egészen alaptalanul, mert akadt néhány jó, sőt kiváló tulajdonsága.

Csak éppen egy kissé túlbecsülte ezeket a tulajdonságokat, és teljesen kihagyta a számításból különböző apróbb-nagyobb hi báit.

Senki se győzhette volna meg arról, hogy szűk látókörű, tele előítéletekkel, hogy túlságosan érzékeny mindenre, ami önnön méltóságát és fontosságát illeti, és könnyen megorrol semmiségekért is. Pedig ez mind igaz volt. De ha megkülönböztetett figyele mmel bántak vele, s nem sértették meg előítéleteiben, akkor tudott jó és kedves is lenni.

Két öccsét - mert Roberten kívül volt még egy - nagyon szerette. Mint a Gérard Moore család utolsó élő férfitagjait, a két fiút csaknem szentnek tekintette. Louisról azonban kevesebbet tudott, mint Robertről, mert Louist még kisfiú korában Angliába küldték, és angol iskolában nevelkedett.

Minthogy nevelése s valószínűleg személyes hajlamai sem tették alkalmassá az ipari vagy kereskedelmi foglalkozásra, amikor a csapás bekövetkezett, a család tönkrement, s ő kénytelen volt magáról gondoskodni, a szerény, vesződséges tanítói pályát választotta. Előbb segédtanító volt valahol egy iskolában, most pedig, úgy hírlett, nevelői állást vállalt egy családnál.

Hortense mindig úg y emlegette Louist, hogy tehetséges fiú, csak nagyon visszahúzódó és csendes. Ha Robertet dicsérte, már nem voltak ilyen fenntartásai. Nagyon büszke volt rá, Európa legnagyobb emberének tartotta; minden, amit Robert tett vagy mondott, csodálatos volt az ő szemében, és másoktól is elvárta, hogy ilyennek lássák.

Semmi sem volt számára elképesztőbb, szörnyűbb, gyalázatosabb, mintha szembeszegültek Moore-ral, legfeljebb az, ha ő, Hortense, ütközött ellenállásba. Így hát mihelyt Robert leült a reggelizőasztalhoz, s ő kitálalt egy adag körtebefőttet, és vágott neki egy jókora szeletet a belga módra sütött kenyérből, ömleni kezdett Hortense-ből a panasz és szörnyülködés az éjszakai események: a gépek összetörése miatt.

Összetörni a gépeket! Quelle action honteuse! On voyait bien, que les ouvriers de ce pays étaient à la fois bêtes et méchants.

C'était absolument comme les domestiques anglais, les servantes surtout; rien d'insupportable comme cette Sarah, par exemple.

Nem tudom, milyennek látszik, és azt se mondom, hogy piszkos vagy lusta, mais elle est d'une insolence. Azt mondta, én ronggyá főzöm, meg angol ember képtelen megenni az olyan ételt, mint a mi főtt marhahúsunk, hogy a húslevesünk semmivel se jobb a zsíros meleg víznél, ami pedig a savanyú káposztát illeti, kijelentette, hogy hozzá se t ud nyúlni!

A hordóskáposztáról a pincében, amit olyan örömmel csináltam saját kezűleg, azt mondta, hogy az egy dézsa moslék, disznónak való étel.

Tönkretesz ez a lány, és mégse küldhetem el, mert hátha még rosszabbat kapnék. Állításuk szerint RTS, bár, ha kicsit közelebbről megnézzük a játékot, egyszerre több kategóri- ába ís besorolhatjuk.

Vették a valósidejű stra- tégiák, az elsőszemélyű akciójátékok és az RPG-k általuk legjobbnak vélt tulajdonságait, majd ezt belesűrítették egyetlen programba. Mindehhez még hozzátettek egy gyönyörű mo- tort, és az eredmény a képen jól látható Egyik legnagyobb újításként a Roughnecks ka- tegóriájában ha van ilyen a harcrendszert emelték ki.

Ennek lényege, hogy a játékosok olyan részletekre is odafigyelhetnek egységeik tevékenységében, mint például a leguggolás, a gránáthajítás, a kiegészítő tárgyak használata stb.

Nem fogják a mesterséges in- telligenciát sem elhanyagolni, ezen a téren is komoly munkára számíthatunk. Részletesebb leírást és több képet az újsághoz mellékelt CD- n, azAction! EverOuest: Rebirth, mely új, helyi lehetősé- geket kínál az európai játékosoknak, ugyanek- kor jelenik meg a régióban majd a Planes of Power kiegészítő is.

A hivatalos európai hírek honlapja ezentúl az EOLoft lesz. A bétateszt Mindez azt jelenti a jelenlegi álláspont szerint, hogy a francia, a német illetve az angol verziók tulajdonosai nem játszhatnak együtt külön szerverek lesznekés a már évek óta amerikai szervereken játszó európai játékosok vagy új ot vesznek és elvesztik meglévő karak- tereiketvagy kénytelenek lesznek Amerikából beszerezni a kiegészítőt.

A helyzet különösen ér- dekesen alakul, meglátjuk, mi lesz belőle Új akció-thriller játék van készülőben az Arxel Tribe háza tájékán. A játékban a jó öreg Hannibalt üldözhetjük majd Clarice Starling ügynök bőrébe bújva a játék cseppet sem ba- rátságos világában. A The Thingben látott elemkehez hasonlók fogják felépíteni a játé- kot, melyhez úgynevezettfélelem" skálát fejlesztettek ki, mely a főszereplő lelkivilágát fogja tükrözni, ahogy a nyomott légkör és a szörnyű jelenetek eltorzítják világképét.

A sebesülések is úgy fogják befo- lyásolni a játékos és a többi karakter mozdulatait és pontosságát, akárcsak az életben. Megítélésünket olyan apró dolgok határozzák majd meg, mint fegyverünk tartása: más re- akciót váltunk ki valakiből, ha a fegyver csak a kezünkben van, illetve ha azzal rá is célzunk.

Az MI igen összetett lesz: egy-egy szereplő viselkedé- sét egyes tulajdonságainak összessége fogja szabályozni, mint pl.

Az MI a párbeszédeket is a szituációnak megfelelően folytatja: egyes NPC-kre jó hatást gyakorol, ha Clarice felfedi magát, és felmutat- ja FBI jelvényét, míg másoknál pont az ellentétét érheti el.

A grafikáról az átalakított Jupiter motor gondoskodik, amely a No One Lives Forever 2 alapját is képzi.

A többjátékos mód lehetőségéről egyelőre még nincs információ. A téma nem mondhat- ni, hogy gyakran kerül terítékre, főleg az RTS-ek világában. A vadnyugat végtelennek tűnő síkságaiba és mozgalmas kisvárosaiba kalandozhatunk el 5 nép oldalán, akik a vadnyugat legalapvetőbb erőforrásaiból él- nek meg.

Az arany, a kő, a fa, a bőr, a fegyverek és a lovak képezik a 6 felhasználható ,nyersanya- got", viszont minden nép máshogy teremti elő, és másképp is használja fel ezeket. A mexikóiak ál- latokat legeltetnek, a két indián törzs a földből és bölényvadászatból él meg, a bányászok whiskey- t adnak el élelemért, az amerikaiak pedig farmokat tartanak fenn.

Az összes nép közül az amerikai- ak a legerősebbek, az egyetlen oldal, amely az összes erőforrást felhasználja. Mindegyik egységnek meg lesz az egyéni tulajdonsága. Például az apacs késdobáló át tud mászni az ellenséges falakon kését használva, a mexikói senorita pedig előszeretettel használ két pisztolyt egyszerre, így kétszer olyan gyorsan tud lőni.

A fejlesztők megpróbálnak történelmileg is hűek maradni a környezethez, de ettől függetlenül találkozhatunk majd a filmekből jól ismert jelenetekkel, mint pl. A 3D-s terep minden irányba forgatható és nagyítható lesz. A játék még nagyon kezdeti stádiumban van, de annyi tudható, hogy 30 egyjátékos küldetés mellett lehetőségünk lesz multiplayer játékra, és a be- épített szerkesztő programmal saját elképzeléseinket is megvalósíthatjuk a játék megjelenésekor.

A Heath: The Unchosen Path számszerűleg sokat ígérő adatokkal rendelkezik: harmincöt jókora térképén az ötven ellenféltí- puson kívül mintegy százötven nem játékos karakterrel találkozhatunk, miközben a harminc kül- detés megoldásán fáradozunk. A felhasználható arzenál több mint ötszáz eltérő tulajdonságokkal rendelkező fegyverből áll, és ezt még a varázslatok és a képzettségek egészítik ki.

Ez eddig még nem hangzik rosszul, bár kimondottan hasra sem kell esni tőle, a grafika viszont az öt évvel ezelőtti, távol-ke- leti szerepjátékok színvonalát tükrözi. Nem feltétlenül a csúnya szóval lehet legjobban jellemezni, de a csiricsáré tájak és a rajtuk ugrándozó hupikék és tulipánpiros szörnyetegek az állóképeken kevéssé tűnnek alkalmasnak misztikus hangulat kelté- sére.

Persze ki tudja, mozgás közben talán megváltozik a helyzet, mindenesetre nem ez a jelen legígéretesebb versenyzője. Fejlesztő: Tesseraction Games Honlap: www. Erre kiváló példa a Tesseraction Games fejlesztésében készülő, alternatív múltban játszódó Enigma: Rising Tide, mely kizárólag a netes hoz- záféréssel rendelkezők számára nyújt kikapcsolódást.

Az első világháborút felidéző történetben a németek leigázták egész Európát, beleértve Nagy-Britan- niát is.

A programban változatos fegyverarzenállal felvértezett hadihajók és tengeralatt- járók irányítása lesz a feladatunk a három felsorolt fél természetesen mind felszereltségében, mind harcászati módszereikben gyökeresen eltér egymástól nem mindennapi grafikai megvalósítással párosítva - a járművek kivitelezése mellett a Tesseraction Games gár- dája - nyílt tengerről lévén szó - a vízeffektusra és az időjárásra is rendkívül komoly szerepet fektetett.

Ez utóbbinak bizony komoly ára is van: a minimális konfi- guráció MHz-es P3, legalább 32 MB-os videokártya és valamelyik újabb Windows-verzió. Egy komolyabb hangkártya és mikrofon sem árt, amennyiben nem aka- runk lemondani a szóbeli utasítgatás élvezetéről ennek gyakorlati megvalósítása terén természete- sen felmerülnek kételyek, de mint tudjuk, a puding próbája az evés.

Ha viszont minden remekül klappol, ott van annak a lehetősége, hogy bizonyos idő eltelte után még egy remekbe szabott hálózati játék is egyhangúvá válik. Ezt elkerülendő negyed- évente újabb és újabb ingyenes kiegészítő csoma- gok látnak napvilágot új járművekkel, fegyverekkel és természetesen pályákkal.

A nagy érdeklődésre való tekintettel az alkotók úgy látták, érdemes single player változatot is kiadni, melyet nemrégiben korlátozott példányszámban pi- acra is dobtak. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eredeti koncepció bármennyire is háttérbe szorult volna, hiszen az Enigma: Rising Tide végleges, online változatára szintén nem kell már sokáig várnunk.

Mostanra a többiszuperprodukció" kiszorí- totta az ó idők hőseit a tévéképernyőről, ám az Empire Interactive szerint ítt az ideje, hogy monitorainkon éledjenek újra.

Méghozzá nem is akárhogyan: autójukban ül- ve három sorozat hat-hat epizódját mutatják be ezek lennének a küldetésekmelyekben a jó öreg Starsky végig a kormánykereket markolássza, míg Hutch pisztolyából szórja az áldást a bűnelkövetőkre.

És persze embere- inknek egész idő alatt be nem áll a szájuk.

A végrehajtandó feladatok igen sokrétűek lesznek, akad köztük autós üldözés Bay City utcáin, koronatanú kísérete a reptérre, em- berrablás, betörés és gyilkosság kinyomozá- sa.

A pontozás pedig az eközben végrehajtott trükkök alapján történik oly módon, mintha a műsor nézettsége nőne.

Minél látványosabb elemeket alkalmaz a já- tékos, annál több ,ember" lesz kíváncsi a mutatványára. E havi pénzes híreink élére mindenképpen a Microsoft legújabb bevásárlása kívánkozik. Mindenki Billje millió zöldhasú erejéig nyúlt a zsebébe, hogy a Rare konzolos fejlesztő-kiadó óriást megvásárolja, és így a Nintendo zászlóshajójából Xbox-exkluzív céget varázsol- jon belőle.

Érdekes tőzsdei manőverbe fogott a THO igaz- gatótanácsa. Miután úgy ítélték meg, hogy cé- gük papírjainak igen alacsony az árfolyama, vi- szont a vállalat fényes jövő előtt áll, a saját zsebükből vásároltak meg mintegy 25 millió dollárnyi THO-részvényt.

Ez ám az egészséges önbizalom. Hasonlóan kezdődik a 3DO-vbal kapcsolatos hírünk is, ott azonban a nagyfőnök Trip Hawkins azért nyúlt a zse- bébe, hogy kölcsönt adjon saját cégének.

A kissé ra- maty helyzetbe került kiadót remélhetőleg megmenti ez a 3 millió dollár, különben sose lesz Heroes 5-ünk Ilyenkor ősszel szoktak a különböző gazdasági magazinokban különféle listák megjelenni a legnagyobb forgalmú, leggyorsabban növekedő, legértékesebb cégekről.

Több játékipari cég is büszkén mutogathatja ezeket a listákat: a Bio- ware Kanada 50 információtechnológiai csúcs- cége közé került be, a Sports Interactive a Championship Manager fejlesztői Anglia leggyorsabban fejlődő technológiai cége közé, míg az Electronic Arts az USA legnagyobb médiacége közé.

Az ír illetőségű Riverdeep vállalat, miután olyan, egykor nagy nevű játékcégeket vásárolt be, mint a The Learning Company, az SSI és a Broderbund, meglepő húzással kivonult a New York-i tőzsdéről.

Hogy ez mire volt jó, per pillanat senki sem tudja, a történetben ha- marosan újabb érdekes fordulatok várhatók. A Sony és a Microsoft folytatja vérre és dollár- milliárdokra menő küzdelmét a konzolpiacon. Előbbi a napokban hivatalosan is bejelentette a PS3 ös megjelenését, utóbbi két nappal később überelt: az Xbox 2 ennél legalább fél év- vel előbb a boltokba kerül.

Az Intel és a McDonald"s egyaránt hajlandó volt több millió dollárt a pontos összeg titok lecsengetni az Electronic Artsnál, hogy termékeik szerepelhessenek a Sims Online-ban!

A Sega megállapodott a bestseller-író Michael Crichtonnal, hogy a következő regénye alapján kizárólag ők készíthetnek játékot.

A múlt hónapban már hírt adtunk a Vivendi játékos ér- dekeltségeinek Blizzard-Sierra esetleges eladásáról. Nos, az ügylet részletei körvonalazódni látszanak. A cég a VU Gamesre keresztelt játékrészleget elején kí- vánja kivinni a tőzsdére, és a részvénykibocsátásból millió dollár körüli összeget vár.

Azt hiszem, a szü- letésnapomra veszek én is magamnak egy Blizzard- részvényt. Miután a játéknak nem sikerült kiadót szerezniük, a be- fektetőjük egy német TV-társaság pénze elfogyott, és július óta nem tudták fizetni a 44 alkalmazottjukat, nem volt más választás.

Ez Angliában a CM-rajongók fellegvára biztos megdobja a fekete doboz el- adásait, de mit fog kapni ezért a MS a megrög- zött PC-s hívektől Az Infogrames igen durva, 60 százalékos leépítést haj- tott végre a francia főhadiszálláson: dolgozónak mutattak ajtót.

Mivel ez évi millió eurós megtakarítást eredmé- nyez, a tőzsde jól reagált a hírre az Infogrames papírjai18 százalékot emelkedtek ; kérdés, mennyire akasztja ez majd meg a kiadó működését.

A hírek sze- rint további leépítések várhatók az angol és a német Infogrames-irodákban is. Új platformot hódít meg a Worms! Az angol elő- fizetők a brit Sky Digital tévécsatorna teletext- jén játszhatnak a harcias kukacokkal, a TV táv- irányítójával vezényelve őket. A Sony bejelentette, eladták a 40 milliomodik PS2-t!

Az utolsó tízmillió eladásához ráadásul csupán négy és fél hónapra volt szükség A 40 milliócska földrajzi el- oszlása: Japánban 11, Amerikában 17, Európában és a világ maradék részén 12 millió.

A Yahoo internetes portál érdekes szolgáltatást indított be: régebbi teljes játékokat lehet tőlük időre letölteni. A vá- laszték húzó nevei egyelőre a GTA2, a Tomb Raider Chronicles és a Backyard Baseball, az ár pedig 5 dollár egy játék három napra, vagy tíz játékért 15 egy hónapra.

A Vivendi tíz évre leszerződött a Marvel képregény-ki- adóval, utóbbi figuráinak nem kevesebb, mint egy bizonyos kölcsönzi! The Sims. The Sims DeluxeMafia. The Sims: Hot Date. Medal of Honor: Allied Assault. Madden NFL The Sims: Unleashed 2. Unreal Tournament Total Club Manager Battlefield: Mafia: City Of Lost Heaven.

The Sims on Holiday. Grand Theft Auto 3 Stronghold Crusader Dia e Erre 1. Mafia 2. Battlefield 3. Medieval: Total War 4. Morrowind 5. Stronghold Crusader 6. Grand Theft Auto 3 9. Battlefield The Sims: Vacation. Everőuest: Planes of Power. Rollercoaster Tycoon 2.

Civilization 3: Play the World.

Valóban, a jelentős Német piac érzékeny a durva vagy Valódi emberek akarnak baszni cédrus lane témákra, de ettől függetlenül nekünk nem is állt szándékunkban horrort csinál- ni:.

Combat Flight Simulator 3 la edetáya zuga. Lord of the Rings: Fellowship of the Ring. Medal of Honor: Spearhead. Sims Online Martin Lionsdale neve valószínűleg még nem mond neked semmit, hacsak nem csüngsz nap mint nap az interneten játékhíreket böngészve. Pedig ő lesz, akivel együtt csöppensz egy katonai akadémiáról éppen kikerült amerikai iatalember viszontagságos kalandjaiba, az ő naplójába tekintve kapod meg majd felada- taidat, megismerheted benső érzéseit, és tanúja, sőt aktív részese lehetsz főhadnaggyá válásának is Nagy a hajtás a Digital Reality háza táján, hiszen nem csak a Haegemoniát kell leadniuk hó végéig, hanem a még egy éve sem készülő Platoont is.

Ez volt most az apropója annak, hogy felkerestük a fejlesztőket, mutassák be, hogy is áll a játék, amely már túl van a bétateszteken, és mint kiderült, az utolsó simításokat végzik rajta. Kérdéseinket a játék bemutatása előtt, közben és után tettük fel, de Dauby rendületlenül áll- ta a sarat, bemutatott és válaszolt.

Mióta fejlesztitek a játékot, és hány ember dolgozik rajta? Kezdetben tízen dol- goztunk rajta, ma már a csapat 15 főből áll.

Az egyjátékos hadjárat 12 küldetésből áll, de nem kell megijedni, mert ez ne- héz fokozatban bőségesen elég lesz, annál is in kább, mert a missziókon belül nincs mentési lehe- tőség.

Ez ki ijesztően hangzik, volt már olyan program Dark Omenamelyik pont ebbe bu- kott bele, ti nem féltek ennek a veszélyétől? Az egyes küldetések teljesítése után egyébként a program automatikusan ment, és a sikeres misszi- ókat újra is lehet játszani más taktikával nekikezdve, vagy más nehézségi fokozatba kapcsolva is.

A napló átolvasása után hősünket kis csapatával a buja dzsungel által öve- zett úton láthatjuk.

A katonák óvatosan haladnak, parancsra körülkémlelnek, hiszen látóterük behatá- rolt, és a távol a homályba vész Vezetőjük úgy dönt, nem használják ki a környezet védelmi lehe- tőségeit, haladnak egyenesen előre.

Látom, az egyes emberek külön irányíthatók, vannak alakzatok is? Mint látjátok, a területekről azonnal információt kaptok, milyen védettségi bónuszt jelentenek az ott tartózkodók számára.

Minden tereptípusnak van védelmi 96valamint bentről ki, illetve kintről belátási adata ís m. Ezen felül a katonák mozgása, illetve testhelyzete is szá- mít fekvés, gyaloglás, futás. A különböző mozgá- sok befolyásolják az állóképesség stamina érté- két, így a kúszó egységeknek a magas védettségért a fizikai fáradtságot kell elviselniük.

Az embereink egy része hős különleges, egyedi képességgelőket külön kell irányítanunk, és nagyon kell rájuk vi- gyáznunk, mert halálukkal a misszió már kudarcba is fulladt. A többiek között akadnak csoportokba szedett egységek is, velük különböző alakzatokat vetethetsz fel.

Ez a védettség a találati esélyre hat vagy a bónuszok összeadód- - Mindkettőre hat, és a bónuszok összeadódnak, igen. Tehát a bokrok közt kúszó egységet nehezeb- ben fedezik fel, találják el, és a sebzés mértéke is csökken.

Mégis volt idő egy kis easter eggre. Mekkora a legnagyobb pályák mérete? A prog- ramban minden méretarányos, igyekeztünk minél inkább a valóság visszaadására törekedni.

Ezt hallani a hangokon is, bár egy szót sem értek a vietkongok szövegeiből. Mit tesznek ők, ha nem kapnak parancsot? Ez azt jelenti, hogy ha lőnek rájuk, még csak el sem menekülnek? Ez azért van így, mert a küldetésekben kor- látozott mennyiségű ember missziótól függ, de leg- feljebb 20 és készlet áll a rendelkezésedre, ezért nem akartuk, hogy ők esetleg elpazarolják az érté- kes lőszereket rakéták, aknák, gránátok stb.

Ha támadás ér bárkit, azonnal értesítést kapsz, és a pillanat álljt aktiválva szóköz intézkedhetsz a te taktikádnak megfelelően, és ennyi ember vezénylé- sét bőven át lehet látni.

Fix készletekkel indulunk és ezeket osztjuk be, vagy kaphatunk utánpótlást is? Az a biztos, ami nálad van. Mi a helyzet az ellenfelet irányító AI-val? Így előfordulhat, hogy ugyanaz az egységtípus másként viselkedik azonos pályán. Lehet, hogy lesz, aki megpróbál elmenekülni, míg a másik katona a ha- láláig küzd.

Mint láthatjátok, az ellenfeleknek van bizonyos hal- lótávolsága is, így ha például meghallják a lövöldö- zést, társaik segítségére siethetnek A vietkongok járműveiről nem libbenteném fel a fáty- lat.

Lesz-e a játékban multiplayer küldetés? Itt említeném meg, hogy a multiplayer játékokban a vietkong oldalt is lehet vá- lasztani.

Nem gondoljátok, hogy ez és a 12 egyjáté- kos küldetés kevés lesz? Tervezitek további térképek, pályák kiadását?

Mi a játék minimum konfigurációja? Köszönöm az interjút és a hangulatos bemu- tatót, kitartást a 2 hetes hajrá időszakára!

LILY A játék nevének elhangzása után elkerülhetet- len az asszociáció Oliver Stone ban megjelent, azonos című alkotására, ,A sza- kasz"-ra Platoon. Nem csoda hát, hogy a Metro-Goldwyn-Mayer logo felbukkan a Digital Reality programjában, bár a játék és a film cselekménye csak egyet- len ponton találkozik, és így kerülhet bele azElias őrmester halála" jelenet.

Ami elsőre megdöbbentett a DR ,műhelyé- ben", az a konyha hatalmas üdítőkészlete volt. Kérésemre utánaszámoltak, és kiderült, a Haegemonia és a Platoon csapata együtt liter kólát és liter rostos üdítőt fogyaszt el havonta. A kávéról nem esett szó Peter Molyneux-nek azért lehet jó lenni, mert bár- milyen játékstílus van éppen divatban, ő csak be- letúr a múltjába, és holtbiztosan elő tud kapirgálni valami klasszikust, ami pont illeszkedik az adott műfajba, és kiinduláskánt lehet használni az aktu- ális sikerjátékához.

Most ugye éppen a Sims, meg az ilyen-olyan Simek és Tycoonok a menők, emberünk tehát ad- dig keresgélt a polcon, amíg bele nem akadt a Theme Hospitalba és a Theme Parkba.

Ohó mondta az öreg - az alap megvan, most már csak valami jó kis ötletes környezetet kell kitalálnom hozzá, micsoda szerencse, hogy magammal hoz- tam a Bullfrogtól ezeknek a Theme-cuccoknak a fejlesztőit is ide, a Lionheadbe Az említett környezet is hamar megvolt.

Aki csak egyszer is belegondolt, hogy milyen jó is lenne új- raforgatni a Titanicot Tarantino forgatókönyvével, Woody Allen rendezésében, Jackie Chan és Jenna Jameson főszereplésével, tudja a varázsszót: Holly- wood!

A The Moviesban egy filmstúdiót kell felépítenünk és az ügyes-bajos dolgait intéznünk a nullától való in- dulástól a százmilliós kasszasikerekig és a tucat- szám besöpört Oscar-szobrocskákig.

A móka a " as években kezdődik, ekkor még aránylag egyszerű a dolgunk, bár a lehetőségeink is nagyon behatá- roltak. A fekete-fehér némafilmek ideje ez, nagyjá- ból ekkorra datálódik Chaplin híres mondása, mi- szerint: ,Én egyszer s mindenkorra a minőség mel- lett tettem le a voksomat. Sosem készítek heti két filmnél többet.

Elő- ször is a forgatókönyvet kell megíratni: nekünk csak a műfajt western, sci-fi, vígjáték, krimi stb. Ha elegendő pénzünk volt a legjobb forgatókönyv- íróra, folytatódhat a remekmű készítése a díszletek beszerzésével.

Itt lehet ügyesen spórolni, meg fel- használni a már kész díszleteinket, de ne vigyük túlzásba, a közönség nem fog rajongani, ha ugyan- azt a színhelyet túl sokszor látja. Ha a stúdiónk te- rülete megfelelően nagy, megtarthatjuk a drága pénzen vett régi díszleteinket, de ha nem, kényte- lenek vagyunk lebontani Ha a színhelyek is készen vannak, már csak a stá- bot kell összetoboroznunk: színészek, rendező, operatőr, meg még ezeregy kiegészítő szakember — Molyneux szerint a filmek végi kilométeres stáblis- tán látott minden egyes foglalkozás vissza fog kö- szönni a játékban kivéve az executive producert, mert arról tulajdonképpen senki nem tudja, hogy mit csinál :!

A legfontosabb persze a megfelelő színészek ös- szeválogatása, ami az idegesítő sztárallűrjeik és ar- cátlanul magas gázsijuk miatt nem lesz egyszerű — de hát, na bumm, ha Arnie bátyó nem ér rá az ak- bemutató c tuális Terminátor-epizód forgatásakor, majd meg- csináljuk a Will Smith-szel, mit veszíthetünk?

Kezdődhet a forgatás! A játék egyik leg- szórakoztatóbb része jön, ugyanis botcsinálta ren- dezőként az egyes jelenetekbe is beleszólhatunk a már említett három csúszkát erőszak, romantika, realitás real-time állítgatva a felvétel alatt - a szj- nészek hűen követik az így kiadott utasításainkat.

Ide valami elképesztően kimunkált Al és animációs rendszer kell, de a dolog úgy tűnik, működik, Molyneux legalábbis nagy sikerrel szokta mutogat- ni különféle kiállításokon azt a western-jelenetet, amelyből először a realitás és az erőszak-csúszka maximumra tolásával kőkemény csonttörős-véres verekedést, majd a realitás mínuszba vételével a Bud Spencer-filmeket idéző ,light" bunyót vará- zsol, később felforrósítja a főhős és a főhősnő kö- zött a levegőt a romantika-csúszka tologatásával, sőt, néha ilyenkor a realitás-fokot is megemeli spontán szexjelenetet létrehozva a közönség nagy örömére Ma már két szatellit-stúdiójukkal együtt ezek a cégen belüli független kis fejlesztőcsapatok összesen hat projectet futtatnak párhuzamo- san, ami alighanem szabadfogású világrekord- nak számít a szakmában.

Lássuk csak: - Először is ott a Black 8. White 2 valamint tervszinten a sorozat további tagjai egészen az ötödik részigés a konzolokra készülő Black 8.

White Next Generation. Szintén konzol-olda- lon nyomul az ,ősember-szimulátor" BC és a nemrég átkeresztelt Fable, az eddig Project Ego néven ismert álom-szerepjáték.

Az ötödik versenyző a The Movies, a hatodik pedig a hétpecsétes titokként kezelt Dimitri, amelyről a nevén kívül képtelenség bármit is kiszedni Molyneux-ből. Szép kis lista, reménykedjünk, hogy a Black 8.

White gyenge három-négy éves fejlesztési idején a srácoknak kicsit sike- rül javítaniuk, és nem a Lionhead elkövetkező húsz évre vonatkozó kínálatát soroltam itt fel Ez már így önmagában is érdekesnek tűnik, de csak most jön a java: a moziipar elmúlt száz évében lezajlott, és napjaink- ban is csak egyre gyorsuló fejlődés modellezése.

Ez megint befektetés kérdése: ha elég pénzt és a legjobb szakembereket fordítjuk kutatásra, mi ta- lálhatjuk fel a hangosfilmet később a sztereót, a dolby surroundota színes technikát, mi alkotha- tunk először animációs filmet, számítógép-generál- ta trükköket, digitális szereplőket, de akár 3D-s, hologramos megjelenítést, vagy szagosfilmet smell-o-vision, nem vicc, tényleg vannak ilyen kí- sérletek a való életben is!

A technikai fejlődés mellett állandó harcot folytathatunk a cenzúrával is. A húszas években a filmvásznon nem villanha- tott ki egy női boka a szoknya alól, nem mutathat- tak egyetlen csepp vért, egy csók már pornográfiá- nak számított! Mondjuk elnézve azt a szennyet, ami néha ma a moziból meg a tévéből özönlik, le- het, hogy ezek voltak a szép idők Könnyű elkép- zelni, hogy milyen sors várna ránk, ha ebben az időben mutatnánk be egy Amerikai Pite-stílusú gusztustalankodós vígjátékot A cenzúra ellen lassan, lépésről lépésre nyerhetünk teret, de ha di- rekt erre fekszünk rá, készíthetünk csupa botrány- filmet is, akár évtizedekkel a való életbeli megfele- lőjük előtt megalkotva például a Nagy zabálást, a Krisztus utolsó megkísértését vagy a Hairt.

Ez ám a kihívás az igazi mozirajongónak! A játékban az idő folyása még egy dolgot befolyásol: a színészek és az összes" egyéb emberünk is öregszenek ez lát- ványban is megjelenik a Project Egóból kölcsönzött programrészeknek hálaami újabb bonyodalmakat okoz, nyilván más szerepekre használhatjuk a húsz éves Brigitte Bardot-t és az ötven éveset, de ezt ő maga velünk teljesen ellentétesen fogja gondolni De ha már a technikai fejlődéssel kezdtem a be- kezdést, hadd kanyarodjak is vissza oda, méghoz- zá a játék technikai hátteréhez.

A színészek élet- hű megjelenítéséhez külön arcmodellező és - animáló rendszer készül, amellyel bármelyik sztár fizimiskáját könnyű lesz előállítani — és itt jön a trükk: nem a fejlesztőknek, hanem a játékosoknak!

Ugyanis ha a Lionhead akarná az összes hollywoo- di híresség arcberendezését beletenni a játékba, az nagyjából százharminc évnyi engedélybeszerzési tortúrát jelentene, viszont-ha a kedves játékos fa- rigcsálja bele a játékba kedvencei arcát, ahhoz az égvilágon senkinek semmi köze.

A nagy copyright- kikerülő hadműveletre valószínűleg az abszolút nem hivatalos patch-ek teszik fel a koronát, ame- lyekben jótét lelkek majd közkinccsé teszik a film- világ összes sztárjának arcképét A The Movies online vonatkozásairól a fejlesztők egyelőre nem sok konkrétumot ejtettek el, de amit igen, az roppant érdekesnek tűnik.

Minden egyes filmünkhöz a játék automatikusan generál egy weboldalt, s az így lét- rejövő online közösségben szabadon nézegethet- jük, kritizálhatjuk és értékelhetjük játékostársaink filmjeit illetve a kis félperces trailereket.

Az érté- kelések alapján havonta osztanak online Oscar-díi- jat nem tévesztendő össze az offline játékban évente osztogatott szobrocskákkalami óriási dedikált Lionhead-ajándékok jár.

Teljes online játékmódról, megtiszteltetés, és extra jutalommal ahol minden játékos ugyanabból a színész- és szakember-gárdából dolgozik, a filmjeik pedig egy- mással versengenek a mozipénztárnál és a díjki- osztó gálákon, egyelőre nem esett szó, de már el- ső látásra is olyan óriási lehetőségek rejlenek ben- ne, hogy nem hiszem, hogy kihagynák.

Minden- esetre spekulációkra még bőven van időnk, lévén a játék másfél ével belül biztos nem jelenik meg bár már idén január óta folyik a munka rajtasőt, még kiadója sincs, bár nem hiszem, hogy Molyneux-nek attól kellene félnie, hogy nem is talál Így nevezték azt a taktikát, amelyet a németek oly sikeresen alkalmaztak a második világháborúban különösen és között.

Ez a hadviselési stratégia elsősorban az el- lenséges gócok mögé kerülő gyors páncélosalakulatokra és bekerítő manőverekre épült, de nagy szere- pet kapott benne a zuhanóbombázók tömeges alkalmazása és a már szétzilált ellenséget szemből táma- dó motorizált gyalogság is.

Számtalanszor kipróbálhattuk már e módszer sikerességét számítógépes já- tékokban, de az eddig csak körökre osztott stratégiákat Rage of Mages I-II, Etherlords és egy szép em- lékű akciójátékot Evil Islands készítő, orosz illetőségű Nival Interactive jóvoltából tavasszal ismét sblitzelhetünk" minden eddiginél életszerűbb környezetben.

A villámháborúról elnevezett real-time stra- tégia ugyanis nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy ötvözze a két legutóbb megjelent hasonló té- májú játékot. Ha hinni lehet a híreknek és az E3-on látottaknak, a Blitzkriegben a Combat Mission realiz- musa találkozik majd a Sudden Strike 2 részletgazdag látványvilágával.

Nyálcsorgás indul, három és A virtuális világég- etjést a németek, a szövetségesek és a szovjetek oldalán élhetjük át 3 hadjárat 24 küldetésében.

Ez nem tűnik soknak, de hála egy játéktervezői blikk- fangnak, ennél jóval több misszióval fogunk játsza- ni. A két tucat csata ugyanis csak a játék kemény magja lesz, történelmi ütközetek élethű lemodelle- zése Lengyelország lerohanásától kezdve EI Alameinen át Normandiáig.

Ezeken kívül azonban végtelen számú véletlenge- nerált küldetésre nyílik majd lehetőség, és a játé- kos fogja eldönteni, hogy a soron következő csata milyen legyen.

Alapjáratban mind a 24 grandiózus haditett borzalmasan nehéz lesz, viszont a random missziók egyre inkább könnyítik majd azokat hál istennek nem AI-butítással, hanem például az egy- ségek variálásával. Ez a szisztéma tehát egyfajta beépített nehézségi skálának is megfelel: igen ke- ménynek fogjuk érezni a játékot, ha a fő ütközetek előtt csak egy-egy mellékküldetést játszunk, ellen- ben 10 zsinórban teljesített véletlen pálya után gyerekjáték lesz akár a sztálingrádi csata is.

Mon- danom sem kell, a random-térképet a skírmish op- cióban és a 16 játékosig terhelhető multiplayer já- tékmódokban is megtaláljuk majd. A program játék- menetbeli megoldásait már láthattuk a korábbi stratégiákban, de mint tudjuk, jó helyről lopni nem bűn, és a Nivalos srácok nagyon értenek a régebbi ötletek újrahasznosításához lásd Etherlords.

Itt van mindjárt az erőforrás-kezelés: a Blitzkrieg kö- veti majd a mai RTS-ekben tapasztalható trendet, miszerint nincs építkezés és gyűjtögetés, de nem intézi el csupán ennyivel a nyersanyagkérdést.

User icon An illustration of a person's head and chest. up Log in.