Fehér hím keres ébenfekete nőstényt

Fehér hím keres ébenfekete nőstényt Minden csepp vér meghűlt bennem, mert a magasból jól láttam, hogy ráakadt az én nyomaimra. A kutya. Egyszerre, mintha gyanus neszt hallott volna, félfekvő helyzetbe pattant és kicsinyeit hátratolva, merőn a sás közé nézett

  • Szemem árnyalata:
  • Hideg mogyorózöld szemek
  • Hajam színe:
  • Hosszú, egyenes, szamócaszőke haj
  • Hobbijaim:
  • Halgazdálkodás

A törökök mind szörnyen föl voltak dárdázva, késezve. No, ha itthon van, folytatá, be sem várva a feleletet, hát mondd meg neki, hogy jőjjön ide, hadd beszélek vele!

András még mindig nem tudott szóhoz jutni; a török újra rá nyomta: vagy ha ő nem jön ide ki, hát majd bemegyek én. S azzal leugrott lováról s benyitott a pitvarajtón. András egy rövid szót bátorkodott hozzá szólni: «de nemzetes uram…».

Apafi épen ekkor lépett ki neje szobájából, meghallva a kardcsörgést s szinte visszahökkent, a mint a nem várt vendéggel szembe találkozott. Azt izeni kegyelmednek az én uram, a hires Ali basa ő nagysága, hogy menten minden időhaladék nélkül üljön kegyelmed szekerére és jőjjön ki az én uram táborába, Kis-Selyk alá, senkit sem hozván magával.

Jacksonville gloryhole klub

Megbocsásson kegyelmed derék aga, az most épen lehetetlen, a feleségem betegágyban fekszik, egy pillanaton függ, hogy él-e vagy hal, nem hagyhatom most el. Azért legyen kendnek esze. Anna meghallá ott benn a szobában a kívül folyó vitát s aggodalmasan kiáltozá férje nevét. Apafi sietett hozzá, ott hagyva az agát a faképnél.

Apafiné azonban meglátta a függönynyilásokon fölül a törökök dárdahegyeit s kétségbeesve sikoltá el magát: «Mihály! Nem bocsátlak, inkább öljenek meg engem, mielőtt téged rabságra hurczolnának, hogy ismét elveszítselek!

Legfelebb is sarcz kell nekik, azt meg majd előteremtem. Héj Apafi?

A sötétben Fehér hím keres ébenfekete nőstényt nehéz megfigyelni őket.

Gyere ki, mert én be nem lépek a feleséged szobájába, mivel ez illetlen dolog volna tőlem; hanem azt megteszem, hogy fejedre gyujtom a házat, ha ki nem jösz. Apafi használva e pillanatnyi elszédülés időközét, erőt vett magán s elhagyva feleségét, könnyes szemekkel lépett ki az agához.

Apafi visszalépett szobájába, s a mint ágya felül leakasztá nagy ezüstös kardját, vigasztalólag mondá feleségének: lásd, aligha lesz bajom, mert akkor nem mondanák, hogy kardot kössek; bízzál az Istenben!

Apafi, ha meghalok, ne felejts el! Akkor aztán nagy búsan szekerébe vetette magát, s nem nézett sem égre, sem földre, hanem az egész úton azon eszmével küzködött, hogy ha felesége most meg találna halni, még csak el sem hagyták tőle búcsuzni.

Ezzel aztán egész lánczolata a legbúsítóbb eszméknek volt összekötve. Alig haladott Ebesfalvától egy órányira kiséretével, midőn a törökök egy vágtató lovagot vettek észre, a ki nyilván utól akarta őket érni.

Figyelmeztették rá Apafit. Eleinte hallani sem akarta, hogy mit beszélnek, hanem azután, hogy azt mondták neki, hogy a lovag Ebesfalva felől jő, megállíttatá szekerét s bevárta a hirnököt. Késő éjjelre értek Ali basa táborába. Az őrök aludtak, mint a tök, az egész tábort el lehetett volna miattuk lopni.

Apafit ott várakoztatták a basa sátora előtt, míg ő maga felöltözött, s midőn félrehúzták a sátor függönyeit, unszolva Apafit a belépésre, Ali ott ült a sátor hátuljában leterített szőnyegen, keresztbevetett lábakkal, háta mögött két czifra öltönyű szerecsen, kivont handzsárokkal. A sátor másik rekeszének szőnyegén egy pár hátul álló arcz kiütő lenyomata látszék.

Tán a basa hölgyei lehettek ott, kik fölkeltek hallgatózni. A murza elengedé a hátralevő váltságot, mert az én uram, a felséges szultán parancsolá azt ő neki; és még többet is fog kegyelmedért tenni a felséges nagyúr. Ezt tekintve, de meg másrészről figyelembe véve azt, hogy a mostani fejedelem, Kemény János uram ő kegyelme, a magas portától nyilván el akar szakadni, elhatározta a felséges nagyúr, miképen kegyelmedet minden időhaladék nélkül Erdély fejedelmi trónjára emelje és abban megerősítse.

Ha a felséges úr akarja, basák, fejedelmek lesznek egy intésére rabok, koldusok, vagy halottak, és másik intésére közkatonák, nemesek, vagy rabok lépnek amazok helyébe.

Te szerencsés lettél kegyét megnyerhetni. Élj vele és vissza ne élj. Majd azzá teszlek én. Apafi vállat vont.

Meleg orgia holbaek

Érzé, hogy még ilyen bajban nem volt. De hát ki fog az én szóltomra megjelenni?

Rastatt hat éjszaka

Uram, én legkisebb vagyok az ország nemesei között, kinevetnek vele s azt mondják, hogy bolond vagyok. Kolozsvárott Bánfi Dénes a sógorom, esküdt ellenségem, és ő a kapitány; Szebenben maga ül Kemény János. Apafi kínjában elnevette magát. Megtarthatják benne kendtek az országgyűlést: ha Istent tisztelni eléggé szép a ház, azt hiszem, egy embert megtisztelni is az lehet.

Egy csausz rögtön asztalt, pergament és veres tintát hozott. Apafi leült, mint valami áldozatra szánt bárány, s első kezdetnek akkora betűt kanyarított a pergamentre, hogy a török fölugrott ijedtében s azt kérdte, hogy mi az? Mit czikornyázza kegyelmed. Írja kegyelmed úgy a hogy szokás: «Mi Apafi Mihály, Erdély fejedelme, parancsoljuk neked, hitvány szolga, hogy a mint e levelet veszed legottan mi előttünk Kis-Selyk helységében megjelenni, fejed vesztésének büntetése alatt — el ne mulaszd.

Apafinak nagy bajába került capacitálhatni a basát arról, miszerint magyar nemesekkel nem szokás ilyen stylusban correspondeálni: végre is annyit megengedett neki, hogy fogalmazza hát úgy a levelet, a hogy neki jobban tetszik, de tartalma határozott legyen és parancsoló. Apafi megirta a körlevelet.

Ali basa rögtön lóra ültetett egy csauszt s elküldte vele lóhalálában azokhoz, a kiknek szólt. Apafi kiverte pennáját és fölsóhajtott, mondván magában: Azt az embert szeretném most látni, a ki megmondaná, hogy mi lesz mind ebből? Ezek a magyar urak mind így vannak a fejedelemséggel, a ki nekünk nem kell, az mindig a nyakunkon van a fejedelemkéréssel, a kit meg oda akarnánk tenni, erővel szökik előlünk.

S ezzel kimutatva leendő sátorát Apafinak, elbocsátá őt a basa, de a tiszteletére állított őrnek egyuttal az is utasításul volt adva, hogy el ne hagyja őt szökni.

Csak az az egy reménye volt még, hogy az urak, a kikhez a körlevél szólt, nem fognak eljőni az általa hirdetett országgyűlésre.

Pár nap mulva, midőn Apafi Mihály uram, reggel levén az idő, még tábori ágyán heverészne, ime betoppannak hozzá Kun István, Daczó János és Naláczi István uraimék, a többi székely nemesekkel egyben, a kikhez a körlevél szólt. Most mitevők lehetünk?

Cum gentibus jöttünk mi, hogy ha fejedelmünknek elfogadtuk kegyelmedet, megmutathassuk, hogy nem tréfálunk. Apafi Mihály uram vállat vont, s elkezdte csizmáit fölhuzni, de folyvást oly gondolkozó, mélázó volt, hogy beletelt egy órába, míg felöltözködött, mert minden ruháját félszeg vette magára, elébb a dolmányt, utoljára a mellényt.

Körlevelére több száz nemes csoportosult össze Selyk alatt, a mit ő nem is gyanított, de nem is óhajtott. Ali basa, kijövén sátorából, a vitézlő rendek közé lépett, s Apafi Mihály uramat kézen fogva előttük, egy ujdonatuj zöld bársony mentét adott reá s egy hermelinprémes süveget nyomva fejébe, tudtul adá az összegyűlt rendeknek, hogy tekintsék őt ezentul valóságos és igazi fejedelmüknek.

A székelység éljent ordított rá, s Apafi Mihály uramat fölemelék vállaikra, úgy ültették fel a bársonynyal bevont emelvényre, melyet Ali basa készíttetett számára.

A dolog annál rövidebb bajjal történik meg. Itt van tisztelendő Magyari Ferencz uram, ő mondhat prédikácziót.

Apafi Mihály uram hagyott magával történni mindent, nem tett egyebet, mint hosszú bajuszát simogatta erre arra, s vállat vont, ha valamit kérdeztek tőle. Naláczi s a többi székelyek jónak látták oly tisztelettel bánni vele a templomban, mely egy fejedelmet illet; Magyari Ferencz uram hatalmas prédikácziót improvisalt ex tempore, dörgő szózattal bizonyítgatva, hogy az Izrael Istene, ki Dávidot a juhok őrzésétől hivta el a királyi székre, s hatalmassá tette minden ellenei fölött, bizonyára tetszése szerint megtartandja most is, a kit kiválasztott, bárha ellenségeinek száma annyi lenne is, mint a mezőkön a fű.

Mint mindenütt a Fehér hím keres ébenfekete nőstényt kerekségén, a sarkvidéken is hű kísérője a kutya az embernek és megbecsülhetetlen szolgálatot tesz.

E kis egyszerű templom sem gondolta volna, hogy valaha országgyűlés és fejedelemválasztás szinhelyévé legyen; de még Apafi sem, hogy mindez rajta essék meg.

Nem látott, nem hallott ő sem fölszentelést, sem prédikácziót, mert neki folyvást azon járt az esze, hogy már most ha Kemény el találja őt fogni, feleségét, gyermekét kizavarják jószágából, hová lesznek azok szegények?

Utóbb eszébe jutott, hogy él még a Székelyföldön valahol István testvére, a kivel mindig föntartotta az atyafiságot, az majd csak pártjokat fogja, ha látja, hogy elpusztulnak.

E gondolatok annyira elfelejtettek vele mindent, a mi körüle történik, hogy a mint szónoklat végeztével a gyülekezet fölállott, hangosan rákezdve a «Téged Isten dicsérünk» hymnuszát, ő is felállt, elfeledve, hogy e szertartás most az ő tiszteletére történik.

Ekkor valaki hátulról két kezét vállaira téve, visszanyomta őt székébe, s egy ismerős hang dörmögé:.

Kegyelmednek oka is, módja is van diadalmaskodni. Sőt nagyon örült neki, azt mondta, hogy Erdélynek nem is adhattak volna jobb fejedelmet kegyelmednél, mert kegyelmed azt megérdemli, jobban mint akármelyik főrendi úr, a ki csak zsaroláshoz és tivornyázáshoz ért; s hogy nagyon sajnálja, mikép betegsége miatt nem jöhet kegyelmedhez, hogy biztatná és erősítené kegyelmedet.

Hanem ez csak tréfából van mondva…. Kemény János uram ő méltósága e közben vigan ült és mulatott Nagyszebenben. A jó úrnak kiváló szenvedélye volt az evés; ha az ország minden kereke kihullott volna is, mégsem kelt volna föl ebédjétől s valamennyi tanácsosai közt legfontosabb ember volt mindig a szakács.

Épen ebédnél fogjuk őt találni. Benn az étteremben már vígan vannak az urak és asszonyságok. Az ebéd már régen tart, és még soká fog végződni. A franczia szakácsművészet minden tudományát remekbe látszik fölmutatni Kemény lakomáján. A természet minden országa ide van parancsolva az emberek ínyeit csiklandani.

A mit Lucullustól kezdve a franczia gourmandokig föltalált a nyalánkság, izletest, szokatlant, rendkivülit, itt össze van hordva. Minden vendég háta mögött áll egy apród, nagyhamar elkapva előle a tele tányérát, mihelyt oda nem néz s tisztával váltva föl; maga a fejedelem háta mögött Csáky László uram fia áll, ki büszke arra, hogy fia töltögethet a fejedelem poharába.

S a fejedelemnek sűrűen kelle töltögetni. Az erdélyi lakomák rendesen azon szoktak végződni, hogy az urak fogadásból neki ültek egymást leinni. Kemény János helyt szokott állni magáért. Most is fölhivta a bátrabbakat a szokott versenyre. Az urak nagyobb része nem fogadta el a kihivást, a Bethlenek, János, Farkas, Elek, ez a mindig józan faj, megköszönték a tiszteletet, és kihuzták magukat belőle, csak hárman fogadták el: Wenzinger, a német hadak vezére, egy magas, csontosképű, kopaszra nyirott férfi, világos kék szemekkel, kissé meghajlott nyakkal s alig látszó szőke szemöldökkel.

A másik volt Béldi Pál, a székelység generálisa, háromszéki főkirálybiró, szép, kedves arczu férfi, komoly, magas homloka nyugalomra mutat, szelid szemei kissé ragyognak a bortól, hallgatag ajkai kissé mosolyognak, egyéb hatását nem venni rajta észre a bornak.

Társainkat éppen a Fehér hím keres ébenfekete nőstényt találtuk.

Egyszerű, sárga kamukadolmány van rajta, piros ezüstös gombkötőmunka-övvel átkötve, fehér inggalléra szélesen kihajtva sötétkék nyakkendője fölött, sima hajzata középen kétfelé választva, fülei mögé van simítva s egészen hátrahull, kezei finomak és fehérek. Vele átellenben ül a másik vetélkedő, Bánfi Dénes, kolozsvári főkapitány, a vármegyék generálisa.

Középtermetű, széles vállu, büszke ember, aristokrata arczán valami vad negédesség uralkodik; nagy sürű szakálla köröskörül meg van hagyva, sötét gesztenyebarna fürtei elől rendezett csigás üstökben feküsznek homlokán, s kétfelől gazdag göndör fürtökben omlanak vállaira, gömbölyű arcza természettől is piros, most a bor még elevenebbé tette.

Ragyogó szemei villogva tekintenek szét, ha valakihez szól, tokáját alászorítja, nyakát félreszegzi s éles, bántó hangon beszél, daczosan vagdalva hátra büszke fejét, vastag, fekete szemöldei untalan mozganak homlokán, végtelen lenézést tudva kölcsönözni arczának; öltönye sötétbibor dolmány, nagy zománcz gombokkal, mely fölé nehéz fehér selyem zeke van felöltve, hattyuval prémezve, kis rubin gombokkal, a zeke rövid ujjai könyökön felül nyitvák.

Az arany vitézkötés úri hanyagsággal van félvállára vetve. Kemény, miként ez Bethlennénál levő arczképén látható, minden érintkezés mellett a nyugati viszonyokkal, még folyvást a keleties viselethez tartotta magát.

Nyirott fő, nagy szakáll, komoly, méltóságos arcz és kevés beszéd jellemzék, arczvonásaiban félreismerhetlenül uralgó volt valami végzetszerű kicsinylése mindennek, a mi körüle történik, mi rá nézve később oly veszedelmes catastrophát idézett elő. A mellette ülő hölgyek egyike Bánfi Dénesné, egy finom, idegzetes gyönge kis teremtés, alig husz éves, tizenhatodik évétől kezdve heves, parancsoló férje jellemének befolyása alatt állva, szinte félénk, mint egy gyermek.

Alig meri szemeit felütni, akkor is csak férjére tekint, kit hódolattal szeret. Nehéz habos selyem ruhája nyakát és vállait elfedezve, egy sor briliántos gombbal van összegombolva, nyakán egy széles czikkekből készült aranyláncz, mindegyik czikk közepén egy nagyszerű smaragd, fején gyöngyökkel szegélyezett selyem főkötő, mely csaknem homlokáig lejő, irigyen takarva el a szép nő szőke hajfürteit.

Tulnan Béldi Pálné ül, férje és a fejedelem között. Még most vakító szépség, arcza szine, mint a fehér rózsáé, most át van gyuladva a lakoma hevétől, az egészséges pir szinte égni látszik rajta. Könnyelmű fekete szemei ragyogva tétováznak erre-arra, — piros ajka majd megcsattan, — szemöldeiben annyi beszédes báj rejlik, s ha olykor szempilláit félig lesülyeszti égő szemeire, tekintete elragadó.

Fényes fekete fürteit főkötő helyett sajátságos művészettel körülfont gyöngysorok tartják össze; hátul egy kis gyémántos diadémra hajolva fel, melyről hosszú aranyfátyol csügg le a földig. Öltönye kivágott meggyszin bársony magyar váll, mely derékban feszesen simul karcsu termetéhez, elől szélesen szétnyilva s a himzett patyolat felett igazgyöngy zsinórokkal tartva össze, hófehérségű vállai félig kilátszanak a duzzadó rövid ujjakból, melyeket középen egy-egy nagy opál tart össze s fedetlenül láttatják a gömbölyű, tisztán alkotott karokat, melyeket csuklóban egy sor nagyszemű keleti gyöngy vesz körül.

Kebléhez könnyelmüen van odatüzve egy halvány-piros rózsa. Az asztal tulsó végin ülő Bethlenek nyilván szólják a tetszelgő asszonyt, kinek már eladó leánya van s mégis nyitott vállban jelenik meg, de annál nagyobb kedvét találja benne a fejedelem, és a heves Bánfi, s maga a szelid férj, ki bálványozza nejét.

A borverseny már meglehetősen felvillanyozta az urakat, úgy hogy közbe kezdtek dalolni a karzaton levő zenészek nótáiba, melyek egész ebéd fölött hangzottak, midőn nagy sebtében érkezik Haller Gábor, s egyenesen a fejedelemhez sietve, komoly képpel valamit sug fülébe.

Kemény ránézett, azután a mint kezében tartá a serleget, azt nagy nyugodtan kiitta, s akkor erősen felkaczagott.

Kiálta fenhangon Hallerra. Ennél mulatságosabb történetet nem mondhatna. Ti oda fenn hallgassatok el a zenével. Ez gyönyörű tréfa. A fejedelem tréfás negéddel fordult egyikhez is, másikhoz is.

Bánfiné elsápadva kapaszkodott férje karjába, ki oda könyökölve az asztalra, némi restelkedéssel mondá:. A feleségemnek valami rokonát vette el ő is.

Sokáig volt tatár rabságban, onnan bizonyosan csak úgy eresztette ki a török, haragban levén most velünk ha meg hagyja magát fejedelemnek tenni; különben csak nem veszett meg.

Nyolczezer fegyveresünk van, ha nagyságod akarja, úgy szétverjük a gyülevész népet, hogy kettő sem marad együtt. Csak hadd jőjenek ők közelébb; mit fáradnánk mi elébük? Akkor legalább lovastul — macskástul elfoghatjuk őket. S újra megszólalt a zene, a czigányok palotást húztak, az urak összeütötték poharaikat s elkezdtek dalolni.

Bánfiné reszketve sóhajtott magában, rokonaira Fehér hím keres ébenfekete nőstényt.

Ott künn a csatlósok ugyanazt a nótát kezdték rá; a kiivott poharak repültek a falnak. Nem is volt ember, a ki poharát ezer darabra nem tudta törni, csupán Haller Gábor uram, minthogy legkésőbb érkezett s még józan volt, szégyenkedék a drága velenczei kristályban kárt tenni.

Bánfiné reszketve sóhajtott magában, rokonaira gondolva. Bánfi azonban, nehogy valaki azt gondolja, mintha az eset őt legkevésbé érdekelné, felugrott székéről s a csárdás hangjai mellett fölkérte a szép Béldinét egy tánczra. A menyecske készen volt rá, Bánfi átkarolta a szép nő karcsu derekát, s hevesen magához szorítva megforgatá őt maga körül, a heves hölgy tündérkönnyen fordult tánczosa karjain, dereka, csipeje oly érzékien hajlongott, keble hullámokat hányt a lenge patyolat alatt.

A többi urak is, a példától elragadva, felugráltak helyeikről s tánczba ragadva szomszédnéikat, szeszélyesen összezavart tömkeleget csináltak a társaságból, melyben mindenki tapsolt, tánczolt és ujjongott. Bánfi heves, könnyűvérű ember volt, különben is szerette a szép asszonyokat, most meg a bor is hevíté; a mint egyszer szép tánczosnéja ismét karjára kerülve, égő piros arcza oly közel esett hozzá, egyszerre elfeledkezék magáról s az igéző szép hölgyet hevesen kebléhez szorítva, annak arczára egy forró csókot nyomott.

Béldiné felsikoltott, s eltaszítá az önfeledt férfit. Bánfi maga is megdöbbenve tekinte szét; azonban itt minden ember el volt foglalva saját jókedvével, senki sem látszott észrevenni sem csókot, sem sikoltást.

Béldiné mindamellett is neheztelve hagyta el a tánczot s az engesztelést hebegő Bánfinak boszúsan inte, hogy maradjon el tőle. Senki sem vette észre, csupán a kit leginkább érdekelt, — a férj.

Béldi szemei meglátták azt. Oh nem kell hinni, hogy a férj, a ki szeret, nem félt.

Winston gatineau craigslist ingyenes cuccok

Bár úgy tesz, mintha nem nézne, nem hallgatna oda, lát és hall és figyelmez. Ő meglátta, hogy Bánfi megcsókolta nejét, s bár úgy tett, mintha észre se venné neje megzavarodását, ki egészen felindulva kereste föl férjét, megfogta annak kezét s kivezette a teremből, ott künn megparancsolá neki, hogy menjen fel szállására s öltözködjék útnak.

Felső-Fehér vármegyének egyik beszögellő kerületében, a mint az ember a bozai szorost elhagyja, vagy egyikén az óriási bérczeken keresztülvezető gyalogösvényeknek megkerüli a mély útat, meglátszik a Tatráng völgye. Köröskörül mély lilaszínbe borult hegyek, melyek hátterében fehéren tünik elő a Kapri előhegy egettartó orma, tündökölve a korán leesett hótul; a köddel fátyolozott völgyben négy-öt falu tűnik elő, fehér házaival, mik kékes füstöt bocsátnak föl a zöld kerti fák közől; a Tatráng vize ezüstkéken csavarog a csendes falvak alatt, itt-ott, a míg a hegyek közől kijut, zuhatagokat képezve, melyek habfehér ködöt mutatnak a távolból; a felhők oly alant járnak a völgyben, hogy néha majd ezt, majd amazt a tárgyat takarják el a hegycsúcson álló szemei elől aranyos fátyoltestükkel; ott látszik Hosszúfalú, messze elnyúlt utczájával, Zajzonfalva, kis templomának hegyes bádogfedele messze elragyog, a hogy a nap rásüt, Tatráng, épen a vízparton, melyre ott magas fa dobogóhíd van építve, messze, igen messze belátszanak nagysötéten, ködösen Brassó falai s akkor még jó karban levő fellegvárának kékes körrajzai.

Alant a völgy fenekén van egy szétszórt falu, Bodola. A házak lent, a templom magasabban épült, s átellenben a helységgel látszik valami kis lovagvár, széles tornyokkal, fekete bástyákkal, kiülő ormokkal, nyugatfelé eső bástyája egy meredek sziklára van épülve, honnan épen a házak tetejére eshetik le az ember egy pár száz ölnyi magasról.

Különben csak messziről látszik oly sötétnek ez a vár, közelbe érve, meglátja az ember, hogy a távolból sötétzöld bozótnak nézett koszorúja a bástyáknak mind megannyi virágos kert, — a nagy góth ablakok ékes czifrázatokkal s színes üvegekkel vannak földíszítve, — a meredek sziklákra a legjobb karban tartott kigyóút vezet föl, mohos kőpadokkal minden kanyarodásnál, — a szikla meredekén nagy mellvéd van fölvetve, s a vár hegyes tornyocskái mind pirosra vannak festve, szeszélyes alakú szélvitorlákkal.

A bozai szoroson át, Brassó felé vezető út egy pár órányi távolban visz el e kisded nemesi vár mellett, melyen azalatt, míg Kemény Jánost Szebenben hagyjuk mulatni, egy hosszú sor lovasságot látunk aláfelé szállani. Mintegy kétezer török lovas lehet, messziről megismerhetni őket turbánjaik piros tetejéről, s hófehér kaftánjaikról, köztük néhány száz havasföldi kurtány, barna szűrökben, hosszú fekete csalmákkal.

Az út szorossága miatt csak párjával haladhatnak a lovagok egymás mellett, úgy, hogy a csapat vége még most bontakozik ki a fölül csaknem összehajló hegyek közől, midőn az eleje már Tatránghoz jutott.

Egy középtermetű, napsütötte arczú férfi vezeti a csapatot; szemei merészek, megtámadók mint a sasé; homlokán nagy sebforradás vonul keresztbe; szakálla apró fürtökbe van göndörülve állán, bajusza szinte gyors kunkorodással pördül föl kétfelől, e férfi szertelen heves természetét gyaníttatva, mit igazolni látszanak rövid, kemény szavai, fejének büszke emelgetése s heves tagjártatásai.

A falun kívül megállítá a sereget, s bevárta, míg a vége is megérkezik. Leghátul két podgyászszekér és egy nehéz, dinnyealakú hintó látszott döczögni. Ez volt minden nehéz teher, mit a török magával hozott.

Az utócsapatot egy fiatal gyermek vezette, kinek telt, gömbölyű arczához oly különösen illett a komoly parancsoló tekintet s a villogó görbe kard. Alig lehet tizenkét éves.

Benn a kocsiban, melynek függönyei kétfelől ki vannak tárva, hogy az esti lég szabadon járhasson keresztül, egy fiatal nő látszik ülni, mintegy 32 éves, félig törökös, félig keresztyénies öltözetben, a mennyiben bő selyem bugyogót s nyitott kék kaftánkát visel, de turbánját leoldta fejéről, s arcza török szokás ellen fátyol nélkül levén, egész nyugalommal nézeget ki a kocsiablakon, vizsgálva a tájat s a jövő-menő parasztembereket.

A török vezér rendbe állítja seregét a falu alatt. Úgy látszik nagy fegyelemhez van az szoktatva. Mindenki vezérére néz és meg sem moczczan.

Balfelől a fiatal gyerkőcz, jobbfelől egy magas, szálas férfi állanak a csapat szárnyán.

Meleg cirkáló foltok jackson wyoming

Hátul vannak fölállítva a kurtányok. Mindenki helyén marad, fölnyergelt lova mellett, s fegyverét le nem oldja. Ferhád aga tizenketted magával bemegy a faluba, s megmondja becsületesen a bírónak, hogy küldjön ki negyven mázsa kenyeret, ugyanannyi húst, kétannyi szénát és zabot, fontját kifizetvén általjában négy asperével; sem többet, sem kevesebbet.

Ne gondoljátok, hogy rabolni jöttünk ide.

Fehér hím keres ébenfekete nőstényt new .

Helyeitekről meg ne moczczanjatok, mert ha megtudom, hogy csak egy ludat is elloptatok a faluból, kujásaitokat fölakasztatom, titeket pedig megtizedeltetlek.

A többiek addig pihenjenek, mert még az éjjel folytatjuk az útat. Távollétemben Feriz bég parancsol.

Ekkor a fiatal gyermek, kit a basa Feriz bégnek nevezett, katonás biztossággal rugtatott elő s csengő erős hangon adott a hadaknak parancsot a leszállásra; keményszájú arab paripája hányta vetette magát alatta, szügyébe vagdalta fejét, két lábra ágaskodott; a kis vezér, mintha észre sem venné paripája ficzánkolásait, biztos öntudattal osztá tovább parancsait.

A vár ura, Béldi Pál, csak előtte való nap érkezett haza feleségével együtt, odahagyva szó nélkül Kemény János udvarát, s épen a tornáczon állott, midőn a török lovagok bevágtattak udvarára. Azon időben oly viszonya volt Erdélynek a törökkel, hogy az ilyes látogatás minden előleges bejelentés nélkül is megtörténhetett.

A basa meglátta Béldit, rögtön leugrott lováról, s a lépcsőkön felsietve hozzá, rövideden bemutatta magát. Nagy négyszögű szoba volt az, falaira keleti vidékek festve; ablakai között hosszú, földig érő metszett tükrök, ragyogó aczélrámában.

A márvány padlaton hosszú tarka szőnyegek keresztül vonva; körül a falakon emlékezetes ősök képei s egy-egy csomó régi fegyver, csodálatos alakzattal és összerakással; közepén egy nagy zöld márványasztal girbegurba lábakkal; szerteszét nagy karszékek, maroquinnal borítva, nehézkes faragványokkal.

Egy átelleni ajtó az erkélyre vezetett, honnan messze a havasokra volt a kilátás; az alkony világa piros és lilaszín foltokat vetett a színes üvegeken át a belépők arczaira.

S nem szándékozom magamat sem egyikért, sem másikért beleavatni, — felelt Béldi óvakodva. A miért jöttem hozzád, csupán családi ügy s merőben engemet illet. Mondják, hogy a fiatal török ép oly hódító volt az asszonyokkal szemben, mint vitéz a harczban. A harcz hódításai azonban letörülték a szerelem hódításait az arczról; a mint láthatod, arczom keresztül-kasul van vagdalva sebhelyekkel; mert azon férfi, ki e nőt elvette, én vagyok.

Ez te előtted furcsán fog hangzani egy török szájából; hanem úgy van. Sem több nőt, sem rabszolgálót nem tarték mellette.

Transzszexuális pomona backpage

Egy fiam van tőle, a kire büszke vagyok. Most oly élin állanak ügyeim, hogy vagy csodákat kell elkövetnem Isten segélyével, vagy elvesznem a harczban.

Azt tudod, hogy Mahomed vallása nagyon ajánlja a csatatéri halált, arra én nem sokat gondolok, hanem eszembe jut nőm, ki ha engemet és fiát el találja veszteni, a legkétségesebb helyzetben maradand.

Törökországban üldözni fogják azért, mert keresztyén maradt, Erdélyben azért, mert törökhöz ment nőül.

Ott az én rokonaim, itt az övéi. E végett jöttem hozzád egy kéréssel. Téged becsületes embernek hallottalak emlegetni, nődet is derék asszonynak.

Fogadd nőmet családod körébe. Annyi vagyont hagytam neki, hogy terhedre nem leend; csupán védelmedre lesz szüksége.

Ha ezt megigéred, számolhatsz örök időre barátságomra és hálámra s parancsolhatsz kardommal, vagyonommal és életemmel, — azon esetben, ha megmaradok. Nálatok a testvér szó azt jelenti, a mit nálunk az ellenség. Tehát elhozhatom őt? Béldi ezalatt bemutatta Kucsuk basát nejének, s nem kis örömére szolgált, midőn neje a basa feleségéről úgy emlékezék, mint egyikéről ifjúkori barátnéinak, kit viszontláthatni természetes kiváncsiság és öröm ösztönzé.

Néhány óra mulva megérkezék a hintó, begördülve nehézkes fogatával a négyszögkövekkel kirakott várudvarra; Feriz bég lóháton kiséré.

Szopás fasz most zöld öböl wisconsin fúj és megy

Béldiné a lépcsőkig lefutott a basa neje elé s a mint az kiszállt hintajából, örömsikoltva fogadta:.

A hölgy szintén ráismert Béldinére s azzal a két barátné egymás karjaiba rohant, összevissza csókolózva s kölcsönös hizelgésekbe törve ki, «hogy megszépültél, mily délczeg asszony lett belőled!

Látni fogod őket. Tud fiad magyarul? Ilyet csak kérdezhetni is? Mert ti a mi családunkhoz fogtok ezentúl tartozni. Férjeink már elvégezték egymás között s mi annak igen fogunk örülni.

A kedves eleven házi nő azzal átölelte barátnéját és Feriz béget kézen fogva felvezette családi körébe, folyvást csevegve egymással s ezer kérdést és feleletet téve egymáshoz.

A kis női teremben vigan lobogott a kandalló tüze; nagy nehéz virágos selyemfüggönyök sötétíték el a falakat; kis elefántcsont asztalon pompás álló óra ketyegett, czifrázatai ragyogtak rubintól és chrysoprastól; a terem hátuljában dagadozó kerevetek kinálkoztak, metszett buzavirágszín bársonynyal bevonva; a középen levő kerek asztalon, melyről himzett persa szőnyeg omlott a földig, nehéz massiv ezüst karos gyertyatartó állott, syrent ábrázolva, ki mindkét kezével egy-egy szál viaszgyertyát tart magasra.

A csinos fehérmárvány kandalló előtt álltak Béldiné gyermekei, a nagyobbik Zsófia, egy tizennégy éves felnőtt leányka, finom alakzattal, szemérmetes arczczal, a tüzet látszott rendezni. Haja még egész gyermekesen volt két tömött tekercsbe fonva hátul s csaknem sarkig ért le kétfelől.

E leány lett később Wesselényi Pál felesége. A másik gyermek, — egy négyéves leányka, nénje lábainál térdel s füstölő virágokat szór a tűzbe.

Ezt Arankának híják; nevét hajfürtein viseli, melyek aranyszőke csigákban hullanak le kis gömbölyű vállaira; eleven arcza, szemei, kezecskéi szüntelen mozognak, nénjének akadékoskodva, s fel-felkaczag ártatlan kedélylyel, ha nénje haragudni akar érte, a mi annak természetesen nem sikerül.

A két gyermek, lépteket és hangokat hallva az ajtóban, fölrezzen, a nagyobbik látva, hogy idegenek jőnek, ruháját igyekszik helyre simogatni, míg Aranka lármásan szalad anyja elé, s annak térdeit átölelve, nevetően néz föl gömbölyű arczával reá. Zsófia fülig elpirult utána, s kifutott a szobából, s azon este nem lehetett rávenni többet, hogy mutassa magát.

Ugy-e kis leányom, te meg mered csókolni Feriz bácsit? A kis leány feltekinte a gyermekre s anyja köntösébe kapaszkodva, hátrahuzódott, de nagy sötétkék szemeit azért le nem vette róla. Feriz bég is, mintha egyszerre eszébe jutott volna, hogy hisz ő katona!

Aranka ezen átesve, hamar készen volt az ismeretséggel; leültette egy zsámolyra a kandalló mellé a török bácsit, s ölébe dülve, elkezdett tőle mindenfélét kérdezgetni, a mit látott rajta kardmarkolatától turbánja forgójáig. Itt a két hölgy, — mialatt a férfiak komoly dolgokról értekeztek s a gyermekek játszadoztak, bizalmas beszélgetésbe eredt, mi annyi kellemmel szokott birni a fiatal hölgyek előtt, kik egyedül érzik magukat, s kivált, a kiknek annyi kérdeni és felelni valójuk van, mint ezeknek.

Kucsuk basa neje, középtermetű izmos, erőteljes nőnek látszék, domború keblén, széles vállain megfeszült a selyem kaftán, mely karcsú derekán aranyfonalas sárga övvel átszorítva, kissé hosszabban nyúlt alá a szokottan viselt török női kabátoknál, alig engedve láttatni a piros selyem bugyogó ránczait, melyek kisded sárga papucsaira omoltak.

A délczeg nő arcza kissé szokatlanul erős kifejezéssel birt; arczszine a leghevesebb véralkatra látszott mutatni; sűrű szénfekete szemöldei középett csaknem össze voltak nőve, s tekintete szinte égetett; a feltolakodó vér a legkisebb hevületnél kidomborulni kényszeríté ragyogó arczát, s ilyenkor forró piros ajkai szinte megcsattantak, s finom orra rózsaszín czimpáin látható volt a lehellet és vér lüktetése.

Oh, férjem engem nagyon szeret! Reformatus pap esketett össze férjemmel is, tisztelendő Biró Márton uram, ki Konstantinápolyban számüzetésben él s kinek férjem köszönetül Perában parochiát alapított, hová az erdélyi urak s az ott lakó magyarok isteni tiszteletre járhassanak.

A török azt hiszi, hogy minden vallás jó és mind az égbe vezet, csakhogy a magáét tartja legjobbnak s a legmagasabb égbe vezetőnek. Férjem pedig kitünően jószívű és felvilágosult a többi között. Tán azért, mert a költők rendesen azon szokták végezni regéiket, mikben egy törököt belebolondítanak egy keresztyén leányba, hogy megkeresztelik s mentét adnak rá kaftán helyett?

Hadd lássatok most már olyan kalandot is, a hol a nő követi férjét s az áldozza fel érte mindenét. Mint keresztyén renegát legfölebb egy széket foglalt volna el a templomban, míg így, mint egyike a legnagyobb befolyással biró basáknak, az egész Törökországban levő keresztyének sorsát oly kedvezővé tette, hogy más országokból, mint az igéret-földére, úgy tódulnak át a határon a keresztyének; sokszor, midőn a hadi zsákmányból kikapta neki járó nagyszerű részletét, nekem csak egy hosszú levelet adott át, melyre azon fogoly hazámfiainak nevei voltak fölírva, kiket a rabságból nagy pénzen kiváltott.

Egész roppant kincsét e czélra költötte. S lásd, kedvesem, e nevek olvasása kedvesebb volt nekem Kelet legszebb igazgyöngyeinek látásánál, miket férjem ez összegen bizton megvehetett volna, s ezen tette magasabbra emelte őt előttem, mintha a zsoltárokat mind könyvnélkül tudná énekelni.

És ő nem is azon ember, a kitől azt lehet várni, hogy hitét megváltoztathassa: — akár embernek, akár Istennek adta azt; — ha ő le tudná esküdni vallását, nem tudnék hinni szerelmének; mert akkor megszünt volna önmaga lenni: a kinek én ismerem, a kinek én szeretem: férfi, a ki ha egyszer kimondott valamit, a mellett megáll, hátra nem lép, meg nem indul, — sem a halál iszonyától, — sem az asszony könnyeitől.

Minket előitéleteink gátolnak magasabban gondolkozni a mindennapinál. Igaz, hogy a szerelemnek is van hite, vallása; de hát hazád? Esetleg ha van kedvetek, személyesen is találkozhattok vele. Ő Tárnokon van panzióban.

Kérdésekre az oldalnak írt üzenetben szívesen válaszolunk!

Toronto ébenfa lábak

Hiszen tudjátok mindenkinek jár a második esély s Liked by This. Cicamentés-Újhold Állatvédelem. Bull Types Rescue. Tündér Szolgálat. See actions taken by the people who manage and post content. created - March 19, Related s.

Aki Fehér hím keres ébenfekete nőstényt szörnyű állatot még nem látta, az, ha csak ránéz, már nem tud biztosan célozni.

Berki Renáta. Public figure. Ózdi Ebtelep. Community Organization. Most ideiglenes befogadónál várja a szerető végleges gazdiját, akihez odabújhatna, megédesíthetné mindennapjait.

Shemale doncaster ks

Kategória: Gazdára talált cica 3 hozzászólás ». Get the latest Flash Player to see this player. Kategória: Macskablog 2 hozzászólás ». December én reggel találtuk ezt a gyönyörű, fiatal ezüstcirmos cicát Szegedenegy panelház lépcsőházában. A cica kedves, vidám, egészséges, emberszerető, valószínűleg lakásban tartották, nyakörvet is viselt, amikor megtaláltuk.

Hadd feleljek Fehér hím keres ébenfekete nőstényt.

Szerda óta minden eddigi próbálkozásunk ellenére senki nem kereste őt. Kategória: Gazdára talált cica 7 hozzászólás ». M3-as 22 km-énél talált éves szálkás szőrű tacsi szuka. Problémamentes, kedves, ragaszkodó kutya.

Súlyos bőrbetegségben szenved -Pushing kór? Tiszta, nyugodt körülményekre lenne szüksége, a legkisebb fertőzés végzetes lehet számára, ezért SOS ideiglenes befogadó jelentkezését várja.

Ezt csak akkor képzelhetjük el, ha egy szabadban élő, kifejlett oroszlán Fehér hím keres ébenfekete nőstényt párhuzamba állítjuk.

Ő maga nem fertőz. Sajnos nem áll módunkban megfelelő körülményeket biztosítani neki. Bora 24 kutyát tart az orvosi és lábadozó helyiségekben és saját lakrészén. Holnap el kell hozni az orvostól. Ha addig nem találunk megfelelő helyet sajnos el kell altatni.

Kérjük segítsetek! Kapjon egy esélyt ez a csöpp kutya! Érdeklődni: biakuty kukac tar pont hu. Kategória: Kutya S. A múlt héten elveszett a képen látható 3,5 éves fekete-fehér, nőstény, házi cica. Valószínűleg Etyekre került, bár mi Érden lakunk. Nagyon kiváncsi volt és vélhetően beugrott egy furgonba, ami az udvarunkon állt, a sofőr nem vette észre és elvihette.

Hívás lány maláj southend on sea

A család kedvence! Sajnos nincs rajta semmilyen biléta, se tetoválás a fülén. Nagyon barátságos, emberekhez szokott cica, de nagyon félénk, ijedős. Kategória: Megtalált cica Nincs komment ». Cirminek van gazdája, de az nem foglalkozott vele, így a kutyája kétszer is széttépte a szerencsétlent, aki így már 3 hónapja kórházban van.