Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel

Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel Törékeny fiatal mivoltát meghazudtolva sokkal nagyobb segítségére volt Herkhanuk-nak, mint én. Feljegyzések — Rokontalanul áll előttünk akár csak a kőkorszak barlanglakóinak festői. Te nem érdekled az embereket. El is untam jó félóra után, és elindultam vissza a szánokhoz, ahol Noa Hoak dolgozott valamit.

  • Etnikai hovatartozás:
  • Lett
  • Szexuális identitásom:
  • Egyenes
  • Hajam színe:
  • Bőséges szőke hajam van
  • értek:
  • angol, cseh
  • Szeretem hallgatni:
  • Opera
  • Tetoválás:
  • Nincs

Az idegen egyre idegenebb, vagyis ellenségesebb, vagyis kiutasítandóbb lesz.

Csinos szex kelowna

Ám ez a determináció foly- tathatatlan: történelmileg érvényét veszti, és mindenki megtagadja. Így hát semmi sem marad belőle, csak a testi szenvedés emléke. A Gályanapló után ahol a naplóíró két ízben még haldokló édesanyját is muzulmánnak nevezi a szó kikopik; a nagy előadások nem használják.

Ezek a kertészi ellentétpárok a kritikákba is átíródnak. Magyar Narancs, Holmi, 3,3. Mann esszéjében — SB olvasható, hogy a németség polgáriságot, józanságot, világ-lelkiismeretet, extremitások közötti közepet jelent; olyan lelki adottság ez, amelyen semmifajta radikalizmus nem változtathat.

Ironikus tény, hogy fél évszázad múltán éppen ezeknek az eszméknek megtartó, formateremtő szerepe lehetett egy könyvben, melynek Auschwitz mint szellemi életforma a témája. Mivel erre vonatkozó textuális bizonyítékot nem találtam, ám az infor- mációt érdemes lenyomatolni, az ő szavukra hivatkozom.

Ám szem előtt tartva a lágerek világán belüli kizárásnak az előzetes jelentését amelyet mind a Sorstalanság, mind a Gályanapló szövege érvényesít az elbeszélő főhősre — a csúcs- vagy mélyponton Köves György is muzulmánná válik!

Ez azonban kirekesztő politika lenne. Viszont lehetetlenség elgondolni, hogy, mond- juk, Franciaország két-három emberöltő múlva muzulmán ország legyen.

Az álta- lános félelem és hisztéria keltette indulatok által felkavart mélységekből előbukkanó politikusok inkább a saját hatalmuk javára akarják majd fordítani a helyzetet, semmint hogy valódi megoldásokon törnék a fejüket.

Magyarán: megnyílt a lehe- tőség az új diktatúrák előtt, amelyek a veszélyhelyzet ürügyén elsősorban a saját állampolgáraikra hoznak veszedelmet.

Escort edinburgh megye

Ám a liberális konszenzus miatt efféle elővigyázatosság lehe- tetlen. Nem volt más, mint élőhalott, egy csomó testi fumkció utolsó vonaglása. Bármilyen nehezünkre essék is, ki kell zárnunk őt a fejtegetésünkből. Blaschtik Éva. Van valami méltóság abban, hogy az ember végül teljesíti a gyilkos parancsot, s bizonyos higgadtsággal tűri, hogy megjelöljék és lemészárolják.

Látszólag a vonaton utazom, de a vonat már csak egy holttestet szállít. Értekezés a meghívott halálról.

Diskurs über den Freitod. Stuttgart, Az említett — végül befejezetlenül maradt — színdarab a Kaddis… tervezett adaptációja, a Felszámolás előszövege. Ezt a halált nevezhetjük öngyilkosságnak, de olyan létnek is, amit éppen az öngyilkosság elodázása, az újra meg újra meginvitált, de sosem befogadott halál definiál — hisz még a méltóságteljes öngyilkosságot is csak életünkben tudjuk elsajátítani.

A francia gondolkodó nevezetes formulája szerint a halál mindig a meghalás lehetetlensége, amennyiben a halál pillanatában, a nemlétbe való átbillenéskor az ember magától értetődően megszűnik halandó lenni: emeljen bár önmagára kezet, soha senki sem halhatja saját halálát.

Blanchot Irodalom és a halálhoz való jogának értelmezésével Derrida egy átfogó Kertész- olvasat számára is megfontolandó támpontokat nyújt: Lásd Jacques Derrida: Séminaire.

Shemale st louis társkereső

La peine de mort. A haláltudat funkciója az élet felértékelése. De ellenpélda Horváth Péter: A fikcionálás egy alternatívája a huszadik századi magyar irodalomban — Kertész Imre egzisztencialista prózája, VI.

Doktori értekezés, Témavezető: Orbán Jolán, Egyetlen megjegyzést tennék. A halálösztön posztulálásával … Freud mintha csak ama pusztító erő valóságosságát ismerné föl, amit az erőszakos történelem kényszerít a pszichére, vagyis a történelmet, mint korábban elkövetett erőszakok szüntelen ismétlődését.

Baltimore MD Kiemelés az eredetiben. Megkockáztatható az is, hogy a túlélői vagy menekült mivolt lehetetlen elfogadása a fikciós- és naplószövegek egyik központi, nyugvópontra évtizedeken át nem jutó drámája.

Kertész Imrével beszélget Szántó T. Olajtempera, fa. Az elnevezések megadásakor Kertész rendre bibliai, irodalmi, pszichoanalitikus vagy kultúrtörténeti autoritásokat hivat- kozik.

Történészek, tudományos tekintélyek csak futólag említődnek Raul Hilberg 39 Kertész Imre: Hosszú, sötét árnyék.

Az Európa nyomasztó örökségében Kertész Ez a kizárás ala- pozza meg, hogy Kertész úgymond mitikus nyelven beszélhessen. Ez egy sokatmondó apróság. A névcsere értelme, hogy a katolikus magyar költő nevénél is erősebb névvel rögzítse diskurzusában a kereszténységet. A Táborok maradandósága kiinduló nehézsége — ami végig megmarad —, hogy miként lehet egy istentelen világban számot adni az eseményről, megadni kivételes jelentőségét, bizonyos fokig megszentelni az auschwitzi mészárlást, ami attól még nem lehet egyszeri és megismételhetetlen, hogy tömegek életét követelte.

Ez az első két előadásban kulcsfontosságú terminus életműve későbbi folyamán nem kerül elő. Ebben az etiko-teológiai ökonómiában a szellem nyersanyagaként szolgáló testünk hever legalul, fölötte lebeg a szellemünk, szellemünk jobbján a mítosz, s mindannyiunk fölött az elbeszélés szelleme.

Azt kell tehát demonstrálni, hogy az elbeszélés szelleme 42 Ld. Holmi, 2,5. Három összevetési kritérium sorol- tatik föl. Ám szükségeltetik egy harmadik, ezúttal etiko-teológiai kritérium is.

Bár ez inkább állítás. Úgy szól, hogy Auschwitzban visszavonhatatlanul megsértették a törvényt: megszegték a szerződést. Talán meglepő módon nem a költők törvényét, hanem — és ez az egész érvelés szempontjából kulcsfontosságú — a Szentírást.

Kertész itt is, mint a naplók számos helyén, inkább az agnosz- tikus Kierkegaard követőjének tűnik, mint Nietzschéének; de ennél fontosabb, hogy az elbeszélés szelleme — a törvény metaforája, ami a mítosz felől dönt — a modern költők alkotásából itt hirtelen át- vagy visszaváltozott az Ótestamentum nagyon is materiális textusává.

Az előadásszöveg, egyberántva Mózes II. Így viszont nagyvona- lúan elhallgattatik többek közt a Kereszthalált halt Megváltó és a bibliai zsidóság nem egészen felhőtlen viszonya, vagy hogy a történeti kereszténységnek egészen másfajta elgondolása volt a Törvény- ről, az Utolsó Ítéletről vagy az apokalipszisról, tehát a történeti múltról és jövőről, mint a zsidóságnak most nem is említve, hogy belsőleg is milyen töredezett, sokágú maga a létező kereszténység ahogy, természetesen, a zsidó vallás is.

Innentől az a kérdés, hogy a bolsevikok miért nem valódi törvényszegők, ha egyszer ők is az elbeszélés szellemének — mint kiderült, az Ószövetségnek — az értelemtartományában cselekedtek. A gondolatmenetben idáig jutva teljesen eltűn- tek a költők.

Nem volna érdektelen itt újraolvasni a bolsevik és náci karaktertípusok meglehetősen groteszk összevetését.

A náci a gyarmati katona, a középkori lovag, a konkvisztádor, a főkönyvelő és a bolsevik kombinációjaként jellemeztetik! Időta- karékosság végett én csak az alapvető különbséget elevenítem föl. Ezen a ponton követ- kezik a kacskaringós bizonyítás legfurcsább fordulata.

A zsidógyűlölet vezeti be a nácit az elbeszélés szellemébe: a karaktertípus mitikusságát vagy mitizálhatóságát a zsidóságtól való elválaszthatatlansága biztosítja. A náci lényege a zsidó. A bolsevik csak a náci derivátuma.

Ő a zsidóknak ugyan botrány, a pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás. Sajtó alá rend.

Rózsa Huba. Budapest, Szent István Társulat, Ozorai Gizellával együttműködve ő maga ültetett át magyarra.

Márpedig ebben a mito-poetikus történetben, Kertészt a szaván fogva, a zsidók Sigmund Freud: Mózes. Freud ezzel az érvvel — tehát hogy a német nép véres kényszerrel történt megkeresztelése relatíve új fejlemény, ennélfogva a modern antiszemitizmus értelmezhető a monoteizmus elleni ödipális, látensen pogány lázadásként — különbözteti meg a középkori keresztény és a kortárs náci zsidóüldözést.

Jelen viszonylatban nem mellékes az az ugyancsak közismert mozzanat, hogy Freud elbeszélésében az ősesemény nem a szerződéskötés, mint Kertésznél, hanem az apagyilkosság, aminek a harmincas évek eseménysora kimondottan a traumatikus ismétlése, nem pedig visszavonása — s talán azt sem árt feleleveníteni, hogy Freud hipotézise szerint a történeti Mózes nem héber volt, hanem egyiptomi.

A Mózes-figura multikulturális eredetét és hagyományozódását szemlézi és értelmezi Barbara Johnson: Moses and Multiculturalism. Berkeley CA Frankfurt am Main, A hagyományos módokon bonyolították, megannyi hivatalnok-generáció kivájta csatornákon.

Átvették a formanyom- tatványokat is… Dokumentumok létrehozásában és terjesztésében a forma követi a formát, a rutin állan- dósítja rutint.

Stanford CA Kertész érvelése szerint alkotmányok és a Biblia előszövegeinek hiányában hiába szólnának a költők — amit a tételes kijelentéseivel folyamatosan leplezni próbál. Ennek a rejtett ellentmondásnak a tükrében aligha jelentésnélküli, hogy épp e ponton, az alkotmányok és a Biblia autoritásának burkolt helyreállítása után, követ- keznek trópusokkal leginkább megtűzdelt, tehát, mondhatni, legköltőibb mondatai.

Ebben a kénes fényben az elbeszélés szelleme újramondta a kőbe vésett szavakat; ebbe a lidérces új fénybe állította most az ősi történetet, valósággá tette a példázatot, életre keltette az emberi szenvedésről szóló örök passiójátékot.

Elhall- gatnak a költők, jogtudósok, állampolgárok; csönd hull a szekuláris világra: mediális transzfigurációk folyományaként újra fölzeng az ótestamentumi Hang, hogy tételezze a Kertész kultúrahorizontján belüli legősibb Törvényt, újraiktassa a Tízpa- rancsolatot.

Holott, belátható módon, mást is mondhatna a Hang, nem pusztán Sollent. Ha például csakugyan a költők hangja lenne, mint korábban ígéri. Az írótáblák elrepedtek. A Study in Medieval Political Theology. Princeton NJ Minden Törvény iktatása magától értetődően erősza- kos, hiszen maga alá gyűri, aláveti jog alanyait.

Ezt az inherens erőszakot csak az együttes, társadalmi konszenzusképzés fikciója tompítja a felvilágosodás óta, és persze ellentmondásoktól terhelve.

Kertész mitikus prosopopeia-jában azonban nem kap szót semmiféle kollektív szubjektum.

A nála kimondott Törvény, Walter Benjamin nevezetes megkülönböztetésével élve, nem megalapozó törvénykező vagy konstitutívhanem restitutív fenntartó vagy konzerváló erőszakkal jön létre, vagy inkább áll helyre.

Ezt mondja a Táborok maradandósága, ezt ismétli a Hosszú, sötét árnyék — s a modell huszonöt évig lényegében változatlan. A Holocaust kinyilatkoztatása ugyanis abban áll, hogy az értékválságból az értékek végérvényes visszavonásáig jutottunk el.

A Sínai-hegyi kinyilatkoztatás az Auschwitzban történt megnyilatkozással érvényét vesztette. Semmit sem jelent, hogy a káosz, ha tetszik, az apokalipszis hatályba lépé- sét, részint gyávaságból, részint felelősségérzetből, leplezni igyekeznek. A komplett modern politikát és világi jogrendszert ki kell zárnia annak a Törvény-fixált diskurzusnak, mely szerint a Sínai-hegyi kőtáblák előjelezték az európai zsidók kiirtását.

Az esemény egyetemes szingularitását egy célelvű ontoteológia szállítja. Ha az apokalipszis már mindig is függőben volt, a nácik csak hatályba léptették, s ha érvénye emberi vagy világi szóval — törvénnyel, politikai cselekvéssel — megrendíthetetlen, a modernitás legjelentékenyebb fejleménye, a hatalom az isteni törvény erőszakos iktatásának forradalmi visszavonása, visszavonatik.

Az esemény névre méltó történés csakis kataklizmaként objekti- válódhat. Kertész nem áll messze ettől a Hegeltől; spekulatív-metafizikai diskurzusukban az életet az élet föláldozása, felőrlése, szétmorzsolása, megsemmisítése szentesíti.

Bizonyos értelemben jóvá kell hagynia önnön föláldozását. Isten talán meghalt, a legfőbb érték visszavonódott, az elbeszélés szelleme eltűnt — de a transzcendencia instanciája megmaradt.

Idézek egy hideglelős szöveghelyet A boldogtalan Ami nem derülhet ki, az az élő a puszta élethez való mindenekfeletti ragaszkodása. Ez a példa pedig nem más, mint a minden áron való lét apológiája, mintegy a sátáni röhej kíséretében.

Tömegvegetáció ez, ami általános leal- jasodáshoz, gyilkossághoz és legyilkoltatáshoz vezet. A lecsupaszított élet nem méltó az európai emberhez — a lecsupaszított élet nem méltó az európai ember jogcímére. A pőre emberi lét vegetáció; halálra szánt, destruktív: állatias, bestiális.

Hivatkozott monográfiájában Szirák nem idézi a passzust. Aki nem viseli magán az európai kultúra keresztjét, életre se, halálra se méltó — s fordítva: a kultúra mit se profitál e pőre életek föláldozásából; csakis azok halálából táplálkozik az európai szellem, akik már mindig is az övéi voltak: az ő kijelölt áldozatai.

Ők a kiválasztottak. Feltehetően nem maga az európai zsidók meggyilkolása a Kereszthalál megismétlése, hanem annak irodalmi, filozófiai, politikai elbeszélése.

Ahogy a náci és a bolsevik is maszkot visel.

Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel kiválasztott voltál.

Ennek az árnyjátéknak csak bibliai és a magyar líra archívumából vett textusok és szóképek inkoherens variálásával tulajdo- nítható jelentés. Legalábbis Kertész diskurzusában. Mit jelenthetne hát itt a szingu- laritás, az ismételhetetlenség? S kulcsfontosságú, hogy nem jogi precedenst hivatkozva.

With me at this moment stand six million prosecutors. For their ashes are piled in the hills of Auschwitz and the fields of Treblinka. Their graves are scattered throughout the length and breadth of Europe. Their blood cries to Heaven, but their voice cannot be heard. Thus it falls to me to be their mouthpiece and to deliver the awesome indictment in their name.

Trials and Traumas in the Twentieth Century. Cambridge MA Szükségtelen mondani, hogy az érvelés szerint az ideális törvény világi. Tudósítás a Gonosz banalitásáról. Mesés Péter. Budapest,9— Nem is az igazság truth bizonyítását.

A törvény célja csakis az ítélet, függetlenül az igazságtól és az igazságosságtól. Biblia Így az áldozathozatalt ciklikusan ismételni kell. Ez a mitikus idő. Kertész se mond mást — csak, kissé szokatlan módon, ő beéri egyetlen óriási ciklussal. Hogy miért tesszük mégis, tegyük-e egyáltalán a jövőben, s ha igen, miként — további megfontolásokat igényelne.

A másiktól megtagadott értékes, jelentéses, szellemnek-tetsző halál jellemezhető a saját halál megszüntethetetlen idegenségének, birtokbavehetetlenségének el- és áthárításaként: egyfajta defenzív áttételként is. Vári György koncep- cióját, hogy az olvasónak a Teremtés B. Azt gondolom tehát, hogy az esszé és a regény a recepcióban élesen 1 Szemes Botond: Kertész Imre Kaddisának elemzése a beszédhelyzet tükrében.

Literatura, 41,2, — Buchenwald fölött az ég. Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért. Kihűlt világ, kat. Ezt a szöveget B. Dolgozatom módszertani alapját Fredric Jameson ideológiakritikája képezi, aki szerint az ideológia elméletének tárgyai nem hamis tudatok, hanem strukturális korlátok és retorikus beszegések:5 a B.

A szöveghelynek, ahol az olvasó legkiélezettebb formában részesülhet valamiféle határ elérésének, illetve az ebből fakadó megtorpanásnak és visszafordulásnak a 4 Az idézetek az alábbi kiadásból származnak: Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért. Narrative as a socially symbolic act.

London — New York, A megmagya- rázhatatlanság tézisét hangoztatni viszont, érvel B.

Az irracionális hiátusok tételezésének erélyes elmarasztalását azonban a monológ második felében váratlan fordulattal éppen egy efféle tételezés követi: B.

A Tanító úr történetét B. Ennek hiánya megnyitja az utat, hogy plauzibilis módon lehessen, ahogy a legtöbben tették is, mintegy bizonyítást nyert, kétség- bevonhatatlan tényként hivatkozni a Tanító úr tettének érthetetlenségére — a fonalak éppen itt előadott metaforája azonban mintha kifejezetten felhívná a figyelmet erre a csupán poétikai eszközökkel összetartott hasadásra, amelynek feltárulása vissza- 6 Szemes Mi motiválja vajon a szövegben ezt az alulhangsúlyozott, de azért közel sem észrevehetetlen önellentmondást?

Vagy a történet síkjára vetítve a kérdést: miért mond csődöt B. Ha azonban megpróbáljuk beleképzelni magunkat a népirtási gépezet logikájába, rögtön kétségessé válhat B. Ha alaposabban megvizsgáljuk a szöveget, azt látjuk, hogy B. Vagyis a monológ első felével ellentétben, amely benső folyamatok fogalmilag esetleg nem megragad- ható, de előzetesen és elvileg nem is korlátozható sokféleségével támasztotta alá Auschwitz megmagyarázhatóságát, a folytatás egy redukáltabb emberkép távlatából állítja a Tanító úr tettének irracionalitását; a szabág mint mindentől érintetlen, nem e világból származó idea koncepciója, amelynek létét körbenforgó módon az bizonyítja, hogy léteznek cselekedetek, amelyek nem magyarázhatók e leszűkített antropológia segítségével, ennek a redukciónak mintegy a melléktermékeként jön létre.

Ha tehát összekapcsoljuk B. Amit ez az egyenlet előfeltételként kirekeszt a szöveg teréből, azok éppen azok a kérdések, amelyek megválaszolására futólag kísérletet tettem: az evilági rendszer mely tényezői generálták a Tanító úr tettét, és az milyen evilági hatást fejtett ki a rendszer egészét tekintve?

Ezeket nem csak megválaszolni, de feltenni is csak B. A szövegben tovább haladva azonban kiderül, hogy a mechanizmus fenti leírása egy lényegi ponton módosításra szorul: amint az az idegenségérzetről szóló szakaszból kiderül, a szabág színtiszta ideája valójában nem melléktermék, hanem éppen ez tűnik a katalizátornak, amely az emberfogalmat átalakulásra készteti.

Amint az a kontextus alapján rekonstruálható, e némileg homályosan meghatározott valaminek a posztulálását az a feltevés kényszeríti ki logikailag, hogy — mivel valami- féle eredendő hasadtság nélkül az önreflexió képtelenség lenne — léteznie kell egy kívülnek, amelynek pozíciójából lehetségessé válik a rátekintés önmagunkra.

Az, hogy e problémát a szöveg hangsúlyozott misztifikáció segítségével képes csupán megoldani, ismét kitapinthatóvá teszi gondolati határoltságának egy aspektusát: egy olyan határt, melynek túlsó oldalán fekszik minden olyan elképzelés, amely a keresett hasadtság forrását magában az immanenciában találná meg, például a világ belső megosztottságában, középpont nélküli, nyitott strukturáltságában.

És megfordítva: ha a Tanító úr önnön fölemésztése mellett döntött, minden egyéb szempontot felülíró bizonyos- sággal az igazság birtokában kellett legyen. Így az, hogy B. Ez a perspektíva teszi megérthetővé, miért látna B.

Tempera, fa, 55 x 80 cm. E logika hatálya alól pedig természetesen az irodalom sem mentesül — ezzel függ össze a szöveg célközönségének problémája is, amely talán minden kérdésnél több bonyodalom forrásának bizonyult a recep- cióban.

Első alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Második alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Harmadik alkalomra ajánlott gyakorlópéldák. Arra mennek az angyalok. Tesztkérdések a Sátrak minden alkalomra. Meglepődtem, amikor megkaptam a levelét - mondtam - de hát ön igazán nem tehet róla.

Ha én lettem volna az ön helyében, valószínűleg magam is hasonló levelet írok önnek, mint a szálló igazgatójának, az a kötelessége, hogy minél nagyobb haszonra tegyen szert. Ha nem, elbocsát- ják - és jól is teszik.

Vegyünk azonban elő egy darab pa- pírt, és írjuk össze mindazokat az előnyöket és hátrányo- kat, amelyek önt érik, ha ragaszkodik a bér emeléséhez. Ez tényleg nagy előny, mert ezek az események sokkal jobban fizetnek, mint egy előadás-sorozat.

Most fontoljuk meg a hátrányokat. Először is ahelyett, hogy növelné a tőlem származó bevételét, erősen csök- kenti. Sőt valójában teljesen elesik tőle, mert nem tudom megfizetni azt a bért, amelyet kér.

Kénytelen leszek má- sutt megtartani az előadásaimat. Másodszor: ezek az elő- adások értelmes és művelt emberek tömegét vonzzák az ön szállodájába, tehát jó hirdetés önnek. Valójában, ha dollárt költ újsághirdetésekre, akkor sem tud annyi embert becsalogatni a szállodába, mint amennyit én tudok az előadásokkal.

Ez sokat ér a szállodának, ugye? Másnap levelet kaptam tőle, amelyben megírta, hogy a bérösszeget csak ötven százalékkal emeli háromszáz he- lyett. Gondoljuk csak meg, ezt a kedvezményt anélkül kap- tam, hogy egyetlen szót is szóltam volna arról, mit aka- rok. Egész idő alatt arról beszéltem, amit a másik akart, hogy miképpen érheti el.

Háromszáz szá- zalék! Nem fizetem meg. Vitába gabalyodunk - és az olvasó is tud- ja, hogy végződnek a viták. Mondjak példát? Nézzük meg azokat a leveleket, ame- lyek holnap reggel az íróasztalunkra kerülnek, és látni fogjuk, hogy a legtöbbjük megsérti a józan észnek ezt a fontos szabályát.

Vegyük az alábbi levelet; ezt egy olyan hirdetési ügynökség rádióosztályának a vezetője írta, amelynek az egész észak-amerikai földrészen vannak fiókirodái. A levelet az Egyesült Államok összes helyi rá- dióállomásának elküldték. Minden bekezdés után záró- jelben közlöm a megjegyzéseimet.

John Blank Blankville Indiana. Kedves Mr. Kit érdekel, mit akar a te vállalatod? Engem a saját ba- jaim izgatnak. A bank jelzálogolással fenyegeti a háza- mat, a hernyók megeszik a rózsáimat, az értékpapírpiac visszaesett tegnap, lekéstem a negyedkilences vonatot ma reggel, nem kaptam meghívást Jonesék tegnapi táncesté- lyére, a doktor szerint magas a vérnyomásom, idegkime- rültségben szenvedek, ezenfelül korpás a fejem És ak- kor mi történik?

Bejövök ma reggel fáradtan az irodámba, kinyitom a postámat és íme, valami kis semmirekellő oda- fent New Yorkban arról ugat, hogy mit akar az ő vállalata. Az ördögbe is! Ha csak sejtené, mit gondolok a leveléről, mindjárt otthagyná a hirdetési üzletet, és inkább faggyú- gyertyagyártásra adná a fejét.

A mi ügynökségünk hirdetései jelentették az első rádió- hálózat szilárd bástyáit. Évről évre élen jártunk az egyes rádióállomásokon általunk igénybe vett hirdetési időtar- tammal.

Szóval te nagy vagy és gazdag és élen járó, ugye? Hát akkor? Ha csak annyi eszed lenne, mint egy félnótás kolibrimadárnak, rá kellett volna jönnöd, hogy engem az érdekel: én milyen nagy vagyok - nem pe- dig a te céged.

Ettől a sok locsogástól a ti óriási sikerei- tekről úgy érzem, hogy kicsi vagyok és jelentéktelen. El kívánjuk látni ügyfeleinket a rádióhirdetési lehetősé- gekről szóló legújabb tájékoztatással.

Te kívánod! Te kívánod, te óriási vadbivaly? Engem igazán nem érdekel, mit kívánsz te, vagy mit kíván az amerikai elnök, vagy akárki más. Jegyezd meg már egy- szer s mindenkorra: engem csak az érdekel, amit én kívá- nok - és erről még egyetlen szót sem szóltál ebben a sze- rencsétlen levélben.

Vegye fel tehát a mi ügynökségünket arra a jegyzékre, amelyen az előnyben részesítendő hirdetési irodákat tart- ják nyilván. Minden olyan részlet érdekel minket, amely hasznos lehet abból a szempontból, hogy megfelelően be- oszthassuk a rendelkezésre álló adási időt. E levél vételének azonnali igazolása - az önök legújabb munkatervének a részleteivel együtt - kölcsönösen mind- kettőnk hasznára volna.

Te ostoba! Nem gondolod, hogy éppen annyira el vagyok foglalva, mint te - vagy legalábbis sze- retem azt hinni, hogy így van?

És ha már erről beszélünk, ki adta neked azt az isteni jogot, hogy rendelkezz ve- lem? Végre, végre kezded látni az én szempontomat is - de csak nagyon bizonytalan fo- galmad van arról, mi lenne az én hasznomra.

Teljes tisztelettel A. Hát végül itt az utóiratban mégis említesz valamit, ami segítségemre lehet. Miért nem kezdted ezzel a levelet - de mi haszna most már az egésznek? Az olyan hirdetési szak- embernek, aki ennyi badarságot karattyol össze, mint te, valami baja lehet a nyúltagyával. Neked nem arra van szükséged, hogy közöljük veled a legutóbbi munkatervün- ket; amire szükséged van, az egy liter jódoldat a pajzsmi- rigyedbe, hogy megtanulj gyorsabban gondolkozni.

Itt egy másik levél, amelyet egy nagy teherpályaudvar főnöke írt egyik tanfolyamom hallgatójának, Edward Ver- mylen úrnak.

Miféle hatást tett ez a levél a címzettre? Tes- sék elolvasni, aztán majd megmondom.

Zerega's Sons, Inc. Edward Vermylen úr figyelmébe Tisztelt Uraim! A kiemelkedő árukat kezelő állomásunk üzemét erősen hátráltatja, hogy az egész forgalom jelentékeny részét ké- pező árukat délután kapjuk meg.

Ez a körülmény torló- dást eredményez, továbbá munkásainkat túlórára kénysze- ríti, késlelteti a teherautókat, és egyes esetekben magukat a szállítmányokat is. November én például darab- ból álló küldeményt kaptunk önöktől, amely du.

Kérjük az önök közreműködését, hogy a szállítmányok késői érkezéséből származó nemkívánatos hatásokat ki- küszöbölhessük. Az a kérésünk, hogy olyan napokon, amikor az említetthez hasonló mértékű szállítást teljesíte- nek, az önök teherautója vagy korábban érkezzék ide, vagy pedig a küldemény egy részét csak másnap továb- bítsák.

Teljes tisztelettel aláírás. A levél azzal kezdődik, hogy leírja a pályaudvar nehézségeit, amelyek minket nem ér- dekelnek. Aztán közreműködésünket kérik, nem is gon- dolva arra, hogy vajon ez nem okoz-e számunkra nehéz- séget, és végül, az utolsó bekezdésben, közlik azt is, hogy ha teljesítjük kérésüket, ez lehetővé tenné teherautóink gyorsabb felszabadulását, és biztosítanak bennünket, hogy ez esetben küldeményeinket még a megérkezés nap- ján továbbítanák.

Más szóval: azt, ami leginkább érdekel minket, a végére hagyják; az egész levél hatása inkább az ellenkezés, mint az együttműködés szellemének a felkel- tésére alkalmas. Ne vesztegessük az időt arra, hogy a saját ne- hézségeinkről beszélünk.

Lehet, hogy nem ez a legjobb - de vajon nem jobb-e az eredetinél? Edward Vermylen A. Az ön cége tizennégy éve egyike legjobb ügyfeleink- nek.

Természetesen nagyon hálásak vagyunk az önök tá- mogatásáért, és szeretnénk olyan gyors, eredményes ki- szolgálásban részesíteni önöket, amilyet megérdemelnek. Sajnálattal közöljük, hogy képtelenek vagyunk rá, ha az önök teherautói késő délután hoznak olyan hatalmas szál- lítmányt, mint november én.

Mert sok más ügyfelünk is szállít késő délután. Ez persze torlódást okoz. Tehát az önök teherautói elkerülhetetlenül késle- kednek a rakodónál, és néha bizony még küldeményeik is késedelmet szenvednek. Ez kellemetlen, de elkerülhető lenne azáltal, hogy - ha lehetséges - küldeményeiket még délelőtt szállíttatnák a rakodóhoz.

De az emlékeim megmaradtak, és ezek félrehúzódóvá, emberkerülővé Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel.

Ez lehetővé tenné az önök teherautóinak a gyorsabb visszafordulását; küldeményeiket is azonnal to- vábbíthatnánk - és munkásaink korábban hazamehetné- nek, hogy élvezzék vacsorájukat, amelyhez a pompás ma- karónit és metéltet önök gyártják.

Barbara Anderson, aki egy New York-i bankban dolgo- zott, a fia gyógyulása érdekében az Arizona állambeli Phoenix városba szeretett volna költözni.

Tisztelt Uram! A bankszakmában eltöltött tízéves tapasztalatom hasz- nára lehetne egy olyan gyorsan fejlődő vállalatnak, mint amilyen az önöké.

A New York-i Bankers Trust Company banki ügyletei- nek szinte minden formáját kitanulva jutottam el jelenlegi beosztásomig mint ágazatvezető. Májusban költöztem át Phoenixbe, és biztos vagyok benne, hogy munkámmal segíteni tudom az önök fejlődé- sét.

Az április harmadikával kezdődő héten Phoenixben tartózkodom, és megköszönném a lehetőséget, ha szavaim igazságáról személyesen győződnének meg. Üdvözlettel Barbara L. Manapság ügynökök ezrei róják az utcákat, fáradtan, kedvetlenül és kicsi fizetéssel.

Mert mindig csak arra gondolnak, amit ők akarnak. Nem ébrednek rá arra, hogy tulajdonképpen senki sem akar semmit sem vásárol- ni tőlük. Ha akarnánk venni valamit, elmennénk és meg- vásárolnánk.

Mindkét felet csak a saját problémái érdek- lik. Ha azonban egy ügynök rájön, hogy az árujával vagy a szolgáltatásával hogyan tud kiszolgálni minket, akkor nem kell eladnia nekünk.

Vásárolunk magunktól. És a ve- vő azt szereti érezni, hogy vásárol - nem pedig azt, hogy eladnak neki. Mégis sok ember tölti eladással az egész életét, anél- kül, hogy a dolgokat a vevő szemszögéből látná. Például: sokáig Forest Hillsben laktam, ezen a nagy-New York kö- zepén levő magánépületekből álló kis telepen.

Jól ismerte Forest Hillst, ezért csak futtá- ban megkérdeztem tőle, vajon a házamban vasgerendák vannak-e vagy üres téglák. Azt felelte, nem tudja, és meg- mondta, amit én is nagyon jól tudtam: a választ megkap- hatom a Forest Hills-i kertépítő társaságtól.

Másnap reg- gel levelet kaptam tőle. Talán megadta az előző nap kért felvilágosítást? Hatvan másodperc alatt megszerezhette volna egy telefonnal. De nem tette. Ismét azt közölte, megkaphatom a választ, ha magam telefonálok, majd arra kért, bízzam rá a biztosításom intézését.

Nem törődött azzal, hogy nekem segítsen. Csak azzal törődött, hogy önmagának használjon.

Howard Lucas, az Alabama állambeli Birmingham városából elmesélte, hogy két, egy társaságban dolgozó ügynök miként reagált ugyanarra a szituációra. A szállásunk mellett egy nagy biztosítási vállalat kerületi irodája volt. A cég ügynökeit területenként osztották el, a mi társaságunkkal ketten foglalkoztak, nevezzük őket Carlnak és Johnnak.

Egy reggel Carl beugrott hozzánk és csak úgy melléke- sen megemlítette, hogy a társaságuk most vezet be egy új biztosítási szisztémát és szerinte minket érdekelne, és visszajön, ha többet tud a dologról. Arra akart rávenni minket, hogy mi legyünk az első ügyfelei. Egyelőre elég, ha aláírják a szándéknyilatkozatot, a többit majd az ismertetés után.

Miután kiderült, hogy szá- munkra előnyös ajánlatról van szó, John közreműködésé- nek is köszönhetően nemcsak megkötöttük a szerződést, hanem később elfogadtuk a drágább variációt is. Carl ugyanígy eladhatta volna nekünk ezt a biztosítási formát, de ő nem tett erőfeszítést azért, hogy megnyerjen minket az ügynek.

Owen D. A másik ember szempontjait figyelembe venni és ér- deklődést kelteni benne valami iránt, anélkül, hogy mani- pulálnánk őt, mindkét fél számára előnyös egyezséget hozhat.

Anderson és a bank egyaránt jól járt; a bank egy értékes alkalmazottat nyert magának. Anderson pedig megfelelő állást. És az életbiztosítási történetnek is két győztese volt: John, az ügynök, és Lucas úr, aki végül megkötötte az előnyös szerződést. Egy másik idevágó történetet Michael E. Whidden me- sélt el, aki területi ügynök volt a Shell olajtársaságnál.

Mike akart lenni az első számú ügynök a környéken, de az egyik szervizállomás sehogy sem állt kötélnek. Egy idős férfi vezette az állomást, és nem nagyon törődött a renddel és tisztasággal, így aztán a szerviz hamar lerob- bant, és alig volt forgalma.

Az öreget nem hatották meg Mike szavai, nem használt sem az, ha lehordták, sem az, ha a szívére próbáltak hat- ni. Mike mentőötletként kitalálta, hogy elhívja az öreget, nézze meg a legújabb Shell szervizt a kerületben. A férfi- re olyan mély benyomást tettek az ott látottak, hogy ami- kor Mike legközelebb felkereste, tisztaság uralkodott az épületben, és a forgalom is nőni kezdett.

Mike ennek ré- vén elnyerte a legjobb ügynök kitüntető címet a kerület- ben. A rábeszélés és unszolás sehová nem vezetett, de az- zal, hogy felkeltette a másikban a vágyat, hogy az ő állása is lehet olyan, mint az, amelyet látott, elérte a célját! S eb- ből mindketten profitáltak.

A legtöbb ember keresztülvergődik az iskolákon, olvas- sa Vergiliust, elmélyed a számok rejtelmeiben, anélkül, hogy valaha rájönne, a saját agya miképpen működik.

Én nagyon szeretek játszani, de legutóbb nem volt elég játékos a pályán, és így nem játszhattunk. Csak rugdaltuk a labdát ketten-hárman a minap is; engem meg jól képen rúgtak. Szeretném, ha lejönnétek holnap. Én nagyon szeretek játszani. Nyilván senki sem vágyik olyan helyre, ahová - mint elmondta - mások is alig mennek, igaz-e?

Vele sem sokat törődtek a többiek. És ki akarja, hogy képen rúgják? Hogyan csinálhatott volna kedvet a javaslatához?

Pincher creek női nudista

Körül- belül így: több mozgás - gyorsabb felfogás - jókedv - já- ték - és mindezek összessége: a labdarúgás. Mi is volt Overstreet tanár úr bölcs tanácsa? Aki ezt a tanácsot kö- veti, azé az egész világ; aki nem képes követni, magára marad.

A gyerek sovány volt, és nem akart rendesen enni. Szülei a szokásos módszert használták: szidták és könyörögtek neki. Éppen annyit, amennyit mi törődünk a homokszemekkel egy homokos strandon.

Akinek egy cseppnyi józan esze van, nem várhatja, hogy egy hároméves gyerek úgy gondolkozzék, mint a harmincesztendős apja. Pedig ez az apa éppen ezt várta a fiától. Képtelenség volt, és végül is belátta. Hogy hozhatnám össze az ő kívánságát az enyémmel? Hamar rájött. A fiának volt egy háromkerekű biciklije, és szeretett vele fel és alá száguldozni a brooklyni ház előtti járdán.

Ez csaknem minden- nap megtörtént. Hát mit akart a kisfiú? A válaszhoz nem volt szükség Sherlock Holmesra. Amikor aztán az apja egyszer azt mondta neki, hogy még a lelket is ki tudja pofozni majd a nagyobb fiúból, ha megeszi, amit az anyja szeretne megetetni vele - amikor az édesapja ezt megígérte neki, már nem volt többé baj az étkezéssel.

Mindent megevett a fiú: spenótot, savanyú káposztát, sós halat - bármit, csakhogy elég erős legyen annak a kis vasgyúrónak a megveréséhez, aki olyan sokszor megalázza őt.

Miután megoldotta ezt a feladatot, az apa másikba kez- dett: a kisfiúnak az volt a szokása, hogy bepisilt az ágy- ban. Nagyanyjával szokott aludni. Te voltál. Először is pizsamát akart, amilyet apuka visel, a hálóing helyett, amilyet a nagyma- ma is hordott. Másodszor, a gye- rek külön ágyat szeretett volna.

Nagymamának ez ellen sem volt kifogása. Gyere fel, és nézd meg az én ágya- mat, amit én vásároltam!

Ezt az ágyat igazán nem nedvesítem be! Ö, egyedül ő vette az ágyat! És pizsamát viselt, mint egy férfi.

És ennek oka Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel.

Úgy akart viselkedni, mint egy férfi. És úgy is viselkedett. Egy másik apa, egyik tanfolyamom hallgatója, nem tudta rávenni a hároméves kislányát, hogy reggelizzen. A szokásos szidási, érvelési, kedveskedési módszerek mind nem használtak. Sikerült fontossági érzésre szert tennie; a reggeli elkészítésében módot talált az önkifejezésre.

Miért ne használhatnánk ugyanezt a lélektani felismerést az üz- leti életben is? Ha van egy remek ötletünk, ahelyett, hogy féltékenyen dugdosnánk a másik ember elől, miért ne en- gedhetnénk, hadd forrjon, formálódjon őbenne is?

Ké- sőbb már sajátjának fogja tekinteni, tetszeni fog neki, és lehet, hogy néhány adagot le is nyel belőle Aki ezt a tanácsot követi, azé az egész világ: aki nem képes követni, magára marad.

Ne bírálj, ne ítélj, ne panaszkodj! Vajon érdemes-e elolvasni ezt a könyvet, ha meg akar- juk tanulni, hogyan szerezhetünk barátokat?

Miért nem tanulmányozzuk inkább a világ legnagyobb művészének barátszerző módszerét? Hogy kiét? Bármikor találkoz- hatsz vele az utcán. Ha háromméternyire leszel tőle, el- kezdi csóválni a farkát. Ha megállsz és simogatod, majd kiugrik a bőréből, hogy megmutassa, mennyire szeret.

Te pedig tudhatod, hogy semmilyen gyakorlati oka nincs e szeretetkitörésnek: sem ingatlant nem akar eladni neked, sem férjhez menni nem akar hozzád Gondoltál-e már arra, hogy a kutya az egyetlen állat, amelyet nem a hasznáért tartanak?

A tyúknak tojnia kell, a tehénnek tejet kell adnia, a kanárinak énekelnie kell. A kutya azonban abból él, hogy szeret téged. Amikor ötéves voltam, apám vett nekem egy kis sárga szőrű kölyökkutyát ötven centért.

Ő volt gyermekkorom legnagyobb öröme. Tippy állandóan társam volt öt éven át.

Akkor egy gyá- szos éjszakán, amelyet sohasem felejtek el, villámcsapás ölte meg háromméternyire a fejemtől. A halála gyermek- korom nagy tragédiája volt. Te sohasem olvastál könyvet a lélektanról, Tippy. Nem is volt rá szükséged. Valami isteni ösztön súgta meg ne- ked, hogy két hónap alatt több barátot szerezhetsz, ha őszintén érdeklődsz mások iránt, mint két év alatt, ha arra törekszel, hogy mások érdeklődjenek irántad.

Igen, meg- ismétlem: két hónap alatt több barátot szerezhetsz, ha őszintén érdeklődsz mások iránt, mint két év alatt, ha arra törekszel, hogy mások érdeklődjenek irántad. Mégis ismerek, és más is ismer olyan embereket, akik úgy élik le az életüket, hogy állandóan érdeklődést akar- nak kelteni önmaguk iránt másokban.

Ez persze nem si- kerül. Te nem érdekled az embereket. Én sem érdeklem őket. Csak önmaguk érdeklik őket - reggel, délben, este. A New York-i telefontársaság részletes kimutatást ké- szített arról, hogy a beszélgetésekben melyik szó fordul elő a legtöbbször.

Kérdések és válaszok a Szentlélekről A Kérdések és válaszok c.

Deel 64 nr. De investeringen Door William Marrion Branham. Wanita Izebel Itu. Deel 65 nr. Deel 62 nr. Kezdjük ezzel, mert mindenki hallja, olvassa, de fogalma erről csak keveseknek van. Mint főváros székhelye az USA kongresszusának, amely több állami intézménnyel együtt a Kapitóliumban székel.

Washington nevét az USA első elnökéről, George Washington-ról kapta, és történelmi léptékkel mérve nagyon fiatal város. Nem a legrégibb, vagy a legnagyobb városa az államoknak, hanem külön azzal a céllal alapított és épített hely, hogy otthont adjon az Únió irányító szervezeteinek.

Persze mindezeken kívül sok más olyan dolog kapcsolódik ide, melyek egyedülállóvá, utánozhatatlanná, és a csodák városává teszik Washingtont. Kétszer volt alkalmam itt járni, és mind a két alkalom, felejthetetlen emlékként maradt meg bennem. Washington tulajdonképpen egy kertváros, ami az amerikai megalomán építési szokások ismeretében elég nagy szó, és ennek két alapvető oka van.

Az egyik az, hogy az előrelátó várostervezés barátságos, élhető helyet akart létrehozni, és ezért azóta is megtesznek mindent, ami lehetséges.

Nem ritka a városi főútvonalak mellé épített mesterséges dombon, füves kert közepén hatalmas fák alatt álló barátságos családi ház.

Erre felé ez a sikk, nem a ik emeleti luxusappartmann. A másik ok, egy több mint éves törvény, amely kimondja, hogy a városban egy olyan épület sem emelhető, amely magasabb lenne a National Mall-ban emelkedő Washington emlékműnél.

Az pedig pontosan ,24 méter, vagyis alig több mint láb magas, és ez amerikai léptékkel mérve igazán nem nagy magasság. Maga az emlékmű is megér pár szót, mert a maga nemében ez is páratlan.

A mai napig a világ legmagasabb kőépítménye. Formára megtévesztésig hasonlít egy egyiptomi obeliszkhez, hatalmas, tekintélyt parancsoló, megdöbbentő építmény, melyet az államok tagállamainak zászlóiból alkotott kör övez.

Az USA egyik fő jelképe a mai napig. Nem haladja meg magasságát az egész várost uraló legnagyobb épületkomplexum sem, ami szintén emblematikus jelleggel bír és annak idején egy külön erre a célra épített dombra, a Capitol Hill-re épült.

Szerencsémre, -és ez tényleg hatalmas szerencsének mondható- az Amerika Kongresszusi Képviselők Szövetségének vendégeként töviről hegyire bejárhattam az épületet.

Olyan részeit is, ahová egyszerű halandó, -egytollú indián- nem igazán juthat el. Az első dolog, mait meg kell bámulni, és illik rajta el is csodálkozni, az néhány koromfolt.

Igen koromfolt az épület egyik oldalbejáratának plafonján. A csodálkozás oka pedig az, hogy ezek a foltok immár éve, hogy oda kerültek, a Függetlenség Háború alatt, amikor a Brit megszálló csapatok elfoglalták a Kapitóliumot, és a katonák fáklyái bekormozták a plafont.

Elég kétes értékű nevezetesség ez, de lesz itt ennél sokkal megragadóbb dolog is. Mint például az épület dómszerű kupoláját körbefutó folyosó, melyen szobrok sokasága található szépen sorban. Pontosan szobor. Hogy miért ennyi?

Egyszerű oka van, és nem az, hogy megszámoltam. Az oka az USA tagállamainak száma, ami ma Ezt szorozva 2-vel jön ki a es szám.

Ugyanis az összes tagállam jogot kapott arra, hogy államonként 2 polgárának szobrot állíthasson itt. Azoknak, akikre a legbüszkébbek. Az amerikai felfogás pedig sokkal szabadelvűbb lévén az európainál, nem mindig tudósok, művészek, vagy politikusok alakjában látta ezeket az embereket.

Sajnos nagyon kevés idő jutott a folyosón történő bóklászásra, pedig örömmel tettem volna, napokon át. A körfolyosó végén ajtó nyílik, ami a kuplaterembe vezet. Az ember nem is gondolná, hogy az épület fő elemének, a gyakorlatban semmi feladata nincs.

Üres hatalmas terem, ami a tetejétől az aljáig festményekkel, freskókkal van tele. A magas falakon az ilyen helyeken szokásos igazságot, hatalmat jelképező alakok freskói, a fal mellett pedig az USA történelméből válogatott fontosabb eseményekről készült gyönyörű festmények.

Az egyik legérdekesebb talán a Pocahontas-t ábrázoló kép.

Mert tudvalevőleg az illető indián hölgy nem csak rajzfilm figura, hanem az amerikai őslakosság, és a bevándorlók összebékítésében nagy érdemeket szerzett nemzeti hős is egyben.

Mindent lesikált, Domestosba áztatott, ami csak bejött Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel lakásba.

Ami ez után következett az a látogatás azon része, amely nem férhető hozzá bárki számára, sőt nagyon kevesek számára érhető el.

Én azon szerencsések közé sorolhatom magam, akik ezt láthatták. A folyosó végén aranyszínű oszlopokon bordó kötélkorlát állta az utunkat, rajta tábla: Authorized Personel Only, csak arra jogosult személyek léphetik át. Ezt a korlátot kísérőnk egy mozdulattal félretolta, és addig nem látott folyosókon, és ajtókon át tartó rövid séta után egy hatalmas, mégis arányosan berendezett terembe értünk, mely legyező szerűen elosztott középen egy folyosóval kettévágott széksorokból állt.

Szemben velük egy több szintes emelvényrendszer állt alul asztalokkal, székekkel, aztán feljebb egy pulpitus, és feljebb még egy trónus szerű ülő alkalmatosság, de erről később még lesz szó. Szólalt meg kísérőnk, Aki Maga is tagja a legfőbb törvényhozó szervezetnek.

Aztán hellyel kínált bennünket a porokban, aminek mi első megilletődöttségünkben lassan, hitetlenkedve tettünk eleget. Hihetetlennek tűnt az, hogy ide bejuthattunk, és még ma is, közel évtizedes távlatból is az. A társaság fele a Republikánusok, a másik a Demokraták soraiban foglalt helyet.

Ki is neveztek bennünket tiszteletbeli párttagoknak, és felszólítottak az ehhez méltó viselkedésre. Ami egy nagyon kemény, majd a tettlegességig is elvihető ellentét, állandó és teljes kritikával, de mindemellett korrekt becsületes hozzáállással, egymás feltétlen tiszteletével.

És azt hiszem sok minden más mellett,ezt is megtanulhatnánk Tőlük. Részletes előadáson ismertették velünk a terem egyes részeinek funkcióit, amelyek évszázadok alatt kristályosodtak ki és váltak megváltoztathatatlan alapelemeivé a Kongresszus működésének. A két pártot elválasztó hosszú folyosó legfőbb feladata az, hogy ezen az úton közelíti meg az emelvényt az Egyesült Államok mindenkori elnöke, amikor —évente egy alkalommal- beszámol a kongresszusnak az Únió helyzetéről.

A Kongresszus az USA legfőbb törvényhozó és végrehajtó szervezete, felette áll minden hatalomnak, még az elnökének is. Az évente egyszer előadott beszámoló is ezt szimbolizálja. Az elnök az emelvényen a kongresszusi elöljárók felett elhelyezett pulpituson beszél, ami azonban alacsonyabban van, mint a háta mögött lévő szék, a Kongresszus elnökének a széke, így is mutatva, ki kinek van alárendelve itt.

Mindennek pontos helye és ideje van. A beszéd alatt az elnök felesége is meghatározott helyen ül, Ő sem és az elnök sem vehet részt semmiféle szavazásban, véleménynyilvánításban.

Mindenki által nagyon komolyan vett szabályok ezek, és az amerikai nép büszke ezekre a hagyományokra, amik — európai szemmel nézve nyúlfarknyi- történelmük alatt kristályosodtak ki. A porok gyönyörűen faragott műremekek, vörös bársony párnázattal, minden ülés előtt kis felnyitható asztal és két nyomógomb meglepő feliratokkal.

Logikus ugye, hogy a zöld az igen, a piros a nem szavazógomb, de miért ez a felirata? Meg is kérdeztem azonnal.

Az olyan hirdetési szak- embernek, aki ennyi badarságot karattyol össze, mint te, valami baja lehet a Szükségem van ma este vagy Fort Wayne Indiana reggel.

Nyomógombos szavazás csak mintegy 70 éve létezik a Kongresszusban, azelőtt felkiáltással szavaztak a szenátorok egyenként.

Sokáig ültünk még a helyünkön, de sajnos sokkal kevesebb ideig, mint szerettem volna. Szerettem volna maradni még és szívni, engedni magamba a hely szellemét, világhíres emberek emlékét, érezni jelenlétüket látni lábaik nyomát, hogy aztán ne lehessen elfelejteni ezt, amíg csak élek.

De sajnos menni kellett. Fogadásra, vacsorára, és hasonló, egyébként szintén felemelő helyekre, de annak az estének az emlékét ez már amúgy sem tudta ez igazán befolyásolni.

A Fehér Ház-ba sajnos nem jutottunk be. A szeptember i események okából megkeményített szabályok miatt csak a kertben tehettünk rövid sétát. Washington egyik külvárosát Arlington-nak hívják. Kicsi is, kevés lakosa van, de nem is erről híres, hanem a Nemzeti Emlékhelyről, és a Katonai Temetőről.

Mitől lehet ilyen érdekes egy temető? Kérdezhetné bárki, de ez más, sokkal-sokkal több, mint bármilyen más kegyhely, amit eddig láttam. Ide temették el a Vietnam-i háború több százezer amerikai katonai áldozatát is. Neveik egy több sorban álló több tízméteres fekete márványfalba vannak vésve.

Minden egyes elesett katonáé. Elképesztő, és egyben nagyon megható is. A falak előtt rengeteg ember, akik elhunyt hozzátartozóik neveit keresik a feliratok közt. Aztán ha megtalálták, a régi szokás szerint a külön állványokon található címeres papírlapokat a nevekre teszik, és a hozzá járó ceruzával átsatírozzák.

A papír és a ceruza együtt pedig becses emléktárgyként kerül aztán haza. Szép megható dolog ez, de van ennél meghatóbb is. A falak előtt lépten nyomon díszegyenruhás katonákba botlik az ember. A hereg, haditengerészet, légierő csodás egyenruháiban öltözött katonák díszlépésben járnak a falak előtt, azt megállva merev vigyázzállásban sarkosan tisztelegnek a fal felé fordulva.

Régi hagyomány ez. Minden katonaember, akit hivatali elfoglaltsága a fővárosba szólít, kötelességének érzi, hogy meglátogassa az Arlingtoni kegyhelyet és lerója tiszteletét a hősök előtt. Példamutató szép szokás, megható borzongató, még ennyi év távlatából is.

Nem is egy hely ez, inkább helyek sokasága, melyek meglátogatása szinte kötelező jellegű annak, aki itt jár. Mindet végiglátogatni lehetetlenség, teljességgel áttekinteni gyakorlatilag is lehetetlen, de kezdjük ennek is az elején. Halála előtt nem sokkal fura végrendeletet íratott meg ügyvédjével, melyben teles vagyonát unokaöccsére hagyta, azzal a kitétellel, hogy csak abban az esetben illeti meg, ha még életében örököse születik.

Magányos anya Englewood kansas ks

Ez nem valósult meg, az unokaöccs másfél évvel Smithson halála után örökös nélkül elhunyt. Erre az esetre a végrendelet úgy rendelkezett, hogy a teljes vagyon az Amerikai Állam-ra száll át.

Még abban az évben az Amerikai Állam az összeget tulajdonba vette. Ez az Únió kincstárát mintegy 9 és fél millió dollárral gazdagította. Az ezzel foglalkozó intézetet pedig az örökhagyóra emlékezve elnevezték Smithsonian Institute-nak vagyis Smithsonian Intézetnek. Ma az intézet 19 önálló múzeumot üzemeltet, ennek túlnyomó többségét Washigtonban, a kuratórium központja is itt található egy viktoriánus kastélyban.

Amerika szerte sok tudományos alapítvány kutatóintézet és más szervezet viseli a Smithsonian nevet, és veti alá magát a központi irányításnak. Washington központjában találhatók a Smithsonian intézet legnagyobb múzeumai, úgymint a történeti múzeum, az amerikai őslakók történeti múzeuma, három nagy képzőművészeti gyűjtemény és sok más érdekesebbnél érdekesebb hely, köztük talán számomra a legérdekesebb az Űrkutatási és repülési múzeum.

A világon nincs annyi idő, amely elég lenne minden hely bejárásához, részletes áttanulmányozásához, nekem a repülési múzeum is majd egy hetembe került, és még így sem láttam talán a felét sem annak, amit meg akartam nézni.

A múzeum hatalmas üvegcsarnokkal kezdődik, itt van a főbejárat. A belépés ingyenes. Igen, jól hallották, ingyenes. A Smithsonian etikátlannak tartja azt, hogy a tudomány és a művészetek a kultúra terjesztéséért pénzt kérjen.

A belépés minden intézményébe ingyenes. Remélem azóta is így van. A nagy felfelé bámulásban azért jó ha előre is néz az ember, különben kihagy egy kapuszerű helyet melyen tábla ajánlja büszkén: Touch a part of the Moon, vagyis érintsd meg a Hold egy darabját.

Alatta pedig megvilágítva, úgymond fényképezésre készen egy az Apollo 11 által a Holdról hozott kőzetdarab látható és érinthető is.

Érintik is elegen, csattognak a fényképezőgépek, pedig a java még hátra van. Megcsodálhatjuk a Wright fivérek Biplánját a világ első repülőgépét, és sorolhatnám még órákik a sok látnivalót. Még egy teljesen kívülálló ember is napokig bolyonghat itt, hát még egy olyan elvakult repülésrajongó, mint én.

Az első nap háromszor mentem vissza, és még négy napot szántam a múzeumra, de még visszatérek párszor azt hiszem. A többi múzeumra fél-egy napom jutott, de erre ez nevetségesen kevés.

Sok bepótolni valóm van még Washingtonban, és szeretném is letudni őket minél előbb. Vagy a Holiday Inn szálloda kedves barátságos fogadtatása, ami errefelé nem igazán divat, és nagyon is jól esett a messziről jött Kelet-Európa-i vándornak.

És, hogy melyik nemzet az, akinek a képviselőivel bárhol a világon találkozhat az ember, arról szóljon itt a végén egy kis történet. Szállodánk a Holiday Inn minden igényt kielégít, de étterme nincs, a vendégek ilyen jellegű igényeit úgy elégítik ki, hogy a hotel Shuttle Bus-a, ami egy nagyobb fajta mikrobusz, bárkit elvisz a környék jobbnál jobb éttermeinek egyikébe.

Mi egy SteakHouse-t választottunk, aminek a kerthelyiségében kellemes Country zene mellett böngésztük az étlapot. Megjelent a csinos pincérlány is, Aki kedvesen közölte, hogy ma este Ő fog rólunk gondoskodni, érdeklődött mit szeretnénk fogyasztani, és mi magyarul tárgyaltuk ki az egyes fogásokat, melyeket az étlapról fordítottunk le az angol nyelvet nem bíró társainknak.

A pincérlány ránk is kérdezet: What is your language?

Milyen nyelven beszéltek? Magyarul, mondtuk rá bátortalanul. Kiderült, hogy a Világ másikvégén egy honfitársnőkbe botlottunk, Aki mindezek után persze kivételes figyelemre méltatott bennünket, akkor is, és még az alatt a pár nap alatt is, amíg ott voltunk.

Mert hát hogy is mehettünk volna ezután máshová vacsorázni. Igen, ott vagyunk mindenhol a Világban, és mindenhol tudunk elismerést kiváltani a munkánkkal, tudásunkkal, hozzáállásunkkal.

Most már egyszer itthon is meg kellene ezt próbálni. Hátha sikerül. Ez Washington. Legalábbis nekem. Egy város, amiről azt gondolná az ember, semmi érdekes nincs benne.

De van, mégis, nem is kevés. És hogy mégis mennyi? Kit érdekel. Annyi biztosan, hogy örökre a szívembe zárhassam, és soha ne felejtsem el a nagy államalapító, George Washington városát.

Inkább leírom az egész történetet, talán abból kiderül, hogyan válhatott Ő életem egyik legmeghatározóbb emberévé…. Megpróbálom, remélem, sikerül. Rég volt, mikor elkezdődött az egész, a es évek közepe felé, valamikor. Akkoriban egy autókereskedést igazgattam, és egy nap mindenféle problémák megoldásának hiábavaló keresésébe gabalyodva, szenvedtem az irodámban.

Elegem volt. Nem akartam senki, és semmit aznap már. Aztán kinyílt az ajtó, és belépett rajta egy ember. Összevillant a szemünk, és azt hiszem, akkor kezdődött el minden, azzal a pillantással, most már biztos vagyok benne. Elmosolyodott, - Hogy ki? John Knightley Skóciából — mondta.

Magabiztos hangon, olyan hangerővel, hogy talán még a szomszéd fagylaltos emberei is hallották. Tudsz nekem segíteni?

Az attól függ miben - válaszoltam, és meglepve vettem észre, hogy én is mosolygok, minden bajom, és ideglelésem ellenére.

Ó, nem túl bonyolult az eset harsogta felém, csak a hátsó szélvédőmet kellene kicserélni.

Kimentünk megnézni, miben áll a javítás. A kocsija egy kb. Tényleg, így autót megrakva még nem láttam. Kicseréljük mondtam, holnapra itt a csereüveg, még egy nap, mire beragasztjuk, és megszárad. Jó lesz így? Úgy is van még dolgom itt, nem kevés. Hogy történt a dolog John?

Erre a semmiből előtűnt egy lány. John kézen fogta a lányt, magához húzta, és ezt mondta: Mentem az utcán és belenéztem ennek a Tündérnek a gyönyörű szemébe! Teljesen elvarázsolt! Mosolyodott el.

A Tündér pedig, földi nevén Magdi csak állt mellette, arcán szégyenlős mosollyal, amin egyértelműen látszott, hogy Ő is varázslat alatt van, méghozzá nem is akármilyen varázslat alatt….

Elintéztünk minden papírmunkát, a kocsit beállítottam a műhelybe, aztán ment mindenki a maga útjára.

Ők is, én is… és hogy ez a két út nemsokára egybeért, az biztosan nem lehetett a véletlen műve.

Igen …. Bezártam mindent, és elindultam haza, gondoltam pihenek, alszom egy jót. De aztán eszembe jutott, hogy reggel óta nem ettem semmit.

Így előtte beugrottam egy kis házias helyre, harapni valamit. Téynleg nem sokat ettem, és indultam hazafelé, amikor a sötétségen áthasított egy szentori hang: Hey my firend! Pedig eddig egyszer hallottam még, de egyből felismertem John érces hangját, ami nem tűrt semmi féle ellentmondást.

Így aztán kénytelen kelletlen — maradtam. Először zavart ez a dolog, de aztán percről-percre jobban beleszoktam, és kezdtem jól érezni magam. Átvettem a vendéglátó szerepét, borozni mentünk, meg mindenféle magyaros helyekre, ami nagyon tetszett John-nak.

És hát lehengerlő egyéniségével, modorával mindenkit meghódított egy pillanat alatt. Utána még hónapokig kérdezgettek róla, ismerőseim, barátaim, ki volt ez az óriási fazon? Ahogy a bor kezdte oldani az amúgy sem feszült hangulatot, John mesélni kezdett Magáról.

Skóciából jött, egy Kilmarnock nevű kisvárosból. Ezért nem volt nehéz akkor elfogadnom John rezidenciáját annak, ami. Később pedig főleg nem, amikor személyesen is láthattam, lakhattam benne. Órák alatt mély barátság szövődött köztünk.

Megértettük egymást egy pillantásból, egy odavetett szótagból, és ez nagyon mély benyomást tett mindkettőnkre.

Magdi pedig kiválóan egészítette ki ezt a kettőst, és semmi pénzért nem bújt volna ki John szűnni nem akaró, egyre közelebb húzó öleléséből. Jóval elmúlt már éjfél, amikor a Renegade Pub kerthelyiségében találtuk magunkat, ahol éppen karaoke party volt, vagy kétszáz holland fiatal részvételével.

Egy ideig beszélgetve ütünk az asztalnál, de akkor valaki a Born to be Wild c. Ahogy az első hangok előtörtek a hangfalakból, John felugrott és egy pillanat alatt a színpadon termett.

Elsöpörte az énekléshez éppen nekikészülődő fiút, és vadul táncolva őrült mozgással előadta a dalt. A többszáz éves turista először megdöbbent, de aztán eszement, mindent elsöprő őrjöngésben tört ki.

Óriási volt. Már vagy 4-edszer tapsolták vissza John-t, amikor leugrott hozzánk, és felcibált bennünket a színpadra. Figyeljetek ide, üvöltötte, Ő itt a legjobb Barátom, mutatott rám, Ő pedig, húzta magához Magdit, a Szerelmem. A közönség őrjöngött, egymás után követelve vissza a zenét.

A közönség között egy vaku villant, én ennek semmi jelentőséget nem tulajdonítottam, pedig később lett neki, nem is kicsi. Aztán a rendőrség is megérkezett, és nemes egyszerűséggel bezáratta a pub-ot, John-t pedig megbüntették A büntetést én fizettem ki, nemlévén John-nak egy fia magyar pénze sem.

Hallotta is tőlem még sokáig, hogy az adósom. Az volt, de az az igazság kamatostul visszakaptam mindent Tőle, százszorosan is, ezután.

A másnap reggel 10 óra nálam talált bennünket, ahová Magdi nyaralójából érkeztek, reggelire.

Arcukon, tekintetükben valami földöntúli boldogság sugárzott. Aznap meghívtam Őket ebédre, amikor kijöttünk az étterem ajtaján, nagy csikorgással fékezett mellettünk egy holland rendszámú autó, és kiszállt belőle egy törékeny, keleti arcvonásokkal bíró fiatal lány.

Mosolyogva fordult John-hoz: Tegnap éjjel fotóztam a Pub-ban, ez a kép rólatok készült, fogadd el, ajándékként tőlem.

Mosolyogva néztük a képet ami hármunkat ábrázolta a színpadon, kifacsart mosollyal, boldogan. Látjátok, most már mindig velem maradtok, mondta jelentőségteljesen John, és a képet az ingzsebébe csúsztatta.

Két napig tartott még ez a szent őrület, ami valami földöntúli boldogságot okozott nekem. Más ember lettem, állíthatom, és nagyon közel kerültem mindkettőjükhöz.