Felnőtt kakas cams éget colorado

Felnőtt kakas cams éget colorado Dolgozatomban egy olyan lexikai-morfológiai igecsoporttal foglalkoztam, amelyben a motiválatlan alapigék beszél, sír, nevet, megy szinonimái kettős moti- vációs folyamat eredményeinek tekinthetők: motivációs forrásuk egyfelől az ismét- lődés vizuális, motorikus percepciója, ami morfológiai felépítésükben, az iteratív markerek jelenlétében köszön vissza. Hogy lehet kirobbantani a munkásosztály forradalmát munkásosztály nélkül? A szabad akarat illúziója szerte­ foszlik, mivel napi rendszerességgel találkozom majd olyan intézményekkel, vállalatokkal és kormányhivatalokkal, amelyek képesek megérteni és manipu­ lálni mindeddig hozzáférhetetlen belső világomat. S a felbújtók már lógtak a pasa rózsakertjében, az erkély alatt.

  • Mi az etnikai hovatartozásom:
  • Olasz
  • Szemem tónusa:
  • Élénk zöld szemeim vannak
  • Kedvenc italom:
  • Vodka
  • Szeretem hallgatni:
  • Techno

Bagolyfaj azonosító: Lekért Április 24 Saggio sulla storia naturale del Chili spanyolul.

Bologna: Nella Stamperia di S. Tommaso d'Aquino. A világ madarainak ellenőrző listája.

A tudományos madárnevek Helm szótára. London: Christopher Helm. ISBN Isis von Oken németül.

Nézd a díszpéldányt s turbánját, a Felnőtt kakas cams éget colorado

Jegyzetek A NOB madárlistájának Nemzetközi Madártani Szakszervezet. Lekért Szeptember 30 Fúró bagoly. A világ madarainak kézikönyve. Barcelona: Lynx Edicions.

CO; 2. JSTOR Minden a madarakról. Cornell Madártani Lab. Archiválva innen: az eredeti én. Atualidades Ornitológicas portugálul. Archiválva innen: az eredeti PDF én. PMID S2CID Journal of Raptor Research. Revista Brasileira de Ornitologia portugálul.

Lekért Scot; Levins, Carrie F. Msgstr "A trágya használata eszközként baglyok beásásával". A veszélyeztetett fajok nyilvános nyilvántartása. Környezet Kanada. Ahelyett, hogy a pólót Dakkában gyártanák le, és onnan szállítanák Amerikába, meg lehet majd rendelni a kód­ ját az Amazonon, aztán kinyomtatni New Yorkban.

A Zara és a Prada Ötö­ dik sugárúti üzleteit brooklyni 3D-nyomtatóközpontok váltják fel, sőt lehet, hogy egyeseknek otthon is lesz nyomtatójuk. Vagy ahelyett, hogy egy benga­ lurui ügyfélszolgálatosnak panaszkodnánk a nyomtatónkról, beszélhetünk egy MI-képviselővel a Google felhőjében akinek akcentusa és hanghordozása az igényeinkhez lesz igazítva.

A munkanélkülivé váló textilgyári munkások és ügyfélszolgálatosok Dakkában és Bengaluruban nem rendelkeznek majd az ahhoz szükséges képzettséggel, hogy átálljanak divatos pólók tervezésére vagy komputerkódok írására - de akkor hogyan maradjanak életben?

Ha az MI és a 3D-nyomtatók valóban elveszik a munkát a dakkaiaktól és bengaluruiaktól, akkor a jövedelem, amely addig Dél-Ázsiába áramlott, onnantól néhány technológiai óriáscéget gazdagít Kaliforniában.

Ahelyett, hogy a gazdasági növekedés az egész világon javítana az életkörülményeken, azt fogjuk majd látni, hogy óriási vagyon halmozódik fel olyan helyeken, mint a Szilícium-völgy, miközben sok fejlődő ország összeomlik.

Útban hazafelé Magyar költő Felnőtt kakas cams éget colorado él Amerikában?

Persze néhány feltörekvő gazdaság - például az indiai és a bangladesi - képes lehet elég gyorsan haladni ahhoz, hogy a győztes csapat tagja legyen. Ha kapnak elegendő időt, a textilgyári munkások és az ügyfélszolgálatosok gyere­ keiből és unokáiból lesznek a számítógépeket és 3 D-nyomtatókat megalkotó és birtokló mérnökök és vállalkozók.

Az idő azonban egyre fogy. A múltban az olcsó, képzetlen munkaerő jelentette a hidat a globális gazdasági szakadék fölött, és ha egy ország lassan is haladt, számíthatott rá, hogy előbb-utóbb biz­ tonságba jut. Fontosabb volt helyes lépéseket tenni, mint gyorsan cselekedni. A híd azonban rázkódik, és hamarosan leszakadhat.

Azoknak, akik már átkel­ tek rajta - az olcsó munkáról átálltak a magas képzettséget igénylő iparágakra -valószínűleg nem esik bajuk.

A lemaradók azonban a szakadék rossz oldalán találhatják magukat, mindenfajta lehetőség nélkül az átkelésre.

Az amerikai szavazók feltehetően egyet- ér tenének azzal, hogy az Amazon vagy a Google Amerikában befizetett adójából járadékot vagy ingyenes szolgáltatásokat kapjanak a munkanélküli pennsylva­ niai szénbányászok vagy New York-i taxisofőrök.

Ezt hinni annyi, mintha abban hin­ nénk, hogy majd a Mikulás vagy a húsvéti nyúl oldja meg a problémát. Mi az, hogy alap?

Az egyetemes alaptámogatás arra való, hogy fedezze az emberek alapvető szük­ ségleteit, csakhogy az alapszükségletnek nincsen elfogadott definíciója. Tisz­ tán biológiai szemszögből nézve egy sapiensnek csupán napi kaló­ riára van szüksége az életben maradáshoz. Ezen felül már minden luxus.

Ezen a biológiai szegénységi küszöbön túl azonban a történelem során valamennyi kultúra alapvetőként definiált bizonyos egyéb szükségleteket is.

A középkori Európában azt, hogy az ember eljuthasson egy templomba, még fontosabb­ nak is tartották, mint az evést, mivel ezzel halhatatlan lelkének, nem pedig halandó testének viselte gondját. A mai Európában a tisztességes oktatás és az egészségügyi ellátás is alapvető emberi szükségletnek számít, és sokan állít­ ják, hogy ide kell sorolni az internet-hozzáférést is.

Ha ben az Egyesült Világkormány elfogadja, hogy adót kell szedni a Google-tól, az Amazontól, a Baidutól és a Tencenttől, és ebből biztosítani alaptámogatást minden ember számára a Földön - a dakkaiaknak éppúgy, mint a detroitiaknak -mit fognak meghatározni alapként?

Mi tartozik bele például az alapvető oktatásba? Csak az írás-olvasás vagy a számítógépes kódok megszerkesztése és a hegedülés is? Hat általános vagy a PhD-ig minden? Na és az egészségügy? Ha re az orvostudomány képes lesz lelassítani az öregedést, és jelentősen meghosszabbítani az emberi élet­ tartamot, a bolygó mind a tízmiiliárd lakosa számára elérhető lesz az újfajta kezelés, vagy csak egy maroknyi milliárdosnak?

Ha a biotechnológia segítsé­ gével a szülők felfejleszthetnék a gyerekeiket, ez alapvető emberi szükséglet­ nek számítana, vagy az emberiség két biológiai kasztra szakadna, és a gaz­ dag szuperemberek az egyszerű, szegény Homo sapienséit messze meghaladó képességekkel rendelkeznének?

Ha azon­ ban a munkanélküli tömegek nem rendelkeznek vagyonnal, nehéz elképzelni, hogyan remélhetik, hogy szert tesznek efféle luxuscikkekre.

A gazdagok Ten- cent-igazgatók és Google-részvényesek és a szegények az egyetemes alapjö­ vedelemre utaltak közötti szakadék lehat ennek következtében nemcsak szé­ lesebbé, hanem egyenesen átbidalhatatlanná válna. Úgy éreznék, hogy a rendszer ellenük van, a kormányok a leggazdagabbakat szolgálják, és mind az ő, mind a gyerekeik jövője még rosszabb lesz.

Az emberi boldogság nem annyira az objektív körülmények, mint inkább saját elvárásaink függvénye. Az elvárások azonban hajlamosak a körül­ ményekhez idomulni, beleértve mások életkörülményeit is.

Ha a dolgok javul­ nak, az elvárások az egekbe szöknek, és emiatt akár a körülmények drámai javulása esetén is ugyanolyan elégedetlenek maradhatunk, mint korábban.

A Wilson Felnőtt kakas cams éget colorado folyóirat.

Ha az egyetemes alaptámogatás célja az átlagember objektív életkörülményeinek javítása ben, akkor jó esélye van a sikerre.

De ha az, hogy elégedettebbé tegye az embereket és a társadalmat, akkor valószínűleg kudarcot fog vallani. Ahhoz, hogy igazán elérje a célját, az egyetemes alaptámogatást értel­ mes tevékenységelmek kell kiegészíteniük, a sporttól a vallásig.

Talán a leg­ sikeresebb kísérletet arra, hogy miként éljünk elégedett életet a munka utáni világban, Izraelben végezték. Ott az ultraortodox zsidó férfiak mintegy ötven százaléka sohasem dolgozik.

Életüket a szent szövegek tanulmányozásának és vallási szertartások végzésének szentelik. Ők és családjaik mégsem éheznek, részben azért, mert a feleségeiknek gyakran van munkája, részben pedig azért, mert a kormány igen nagyvonalú járadékkal és ingyenes szolgáltatásokkal biz­ tosítja a számukra, hogy alapvető szükségleteik ki legyenek elégítve.

Ez maga az egyetemes alaptámogatás, csak nem így hívják. A globális elégedettségi felmérésekben Izrael általában az élmezőnyben szerepel, részben ezeknek a munkanélküli, szegény embereknek köszönhetően.

Gyakran érvelnek azzal is, hogy az ultraortodox életforma fenntarthatatlan, mivel az ilyen családok­ ban átlagosan hét gyerek van. De lehet, hogy éppen fordítva történik majd. Ahogy a robotok és az MI kiszorítják a munkaerőpiacról az embereket, előfordulhat, hogy az ultraortodox zsidók nem őskövületnek, hanem a jövő modelljének fognak számítani.

Persze nem úgy értve, hogy mindenki ortodox zsidó lesz, és a jesivába megy a Talmudot tanulmányozni. Hanem úgy, hogy az értelem és a közösség keresése a mun­ káénál nagyobb jelentőséget kap majd az emberek életében.

Ha sikerül az egyetemes biztonsági hálót erős közösségekkel és értelmes tevékenységekkel társítanunk, az, hogy a munkánkat elveszik az algoritmusok, akár áldásnak is bizonyulhat.

Az azonban, hogy elveszítjük az irányítási az éle­ tünk fölött, sokkalta rémisztőbb lehetőség. A tömeges munkanélküliségnél is jobban kell aggódnunk amiatt, hogy a hatalom az emberekéből az algoritmu­ sok kezébe kerül, ami a liberális történetbe vetett maradék hitet is kiölné, és megnyitná az utat a digitális diktatúrák előtt.

Szabág Big data szemmel tart A liberális világszemlélet az emberi szabágot jelöli meg első számú érték­ nek. Azt állítja, hogy minden hatalom végső forrása az egyének szabad akarata, amely érzéseikben, vágyaikban és döntéseikben fejeződik ki. A politikáról a liberalizmus úgy tartja, hogy a szavazó tudja, mi a legjobb.

A gazdaságról a liberalizmus úgy gondolkodik, hogy a vevőnek mindig igaza van. Ezért a szabad piac elvét követi. A magánélet terén a liberalizmus arra biztatja az embereket, hogy hallgassanak magukra, legye­ nek őszinték magukhoz, és a szívüket kövessék - egészen addig, amig ezzel nem sértik mások szabágjogait.

Ezek az úgynevezett emberi jogok. Csakhogy sok úgynevezett konzervatív politikus is a szélesebb értelemben vett liberális világnézetet vallja.

Különösen az F. Különösen fontos emlékeznünk arra, hogy olyan jobboldali hősök, mint Rónáid Reagan és Margaret Thatcher nemcsak a gazdasági szabág, de az egyéni szabágjogok bajnokai is voltak.

Férfiak és nők alkotta eleven szö­ vet van Erzsébet királynőt, a canterburyi érseket vagy az oxfordi és cambridge-i professzorokat kérte meg, hogy válasszanak. Nem is az országgyűlés tagjait.

A népszavazások és választások nem a racionalitásról szól­ nak, hanem az érzelmekről. Ha a demokrácia a racionális döntéshozásról szólna, semmi értelme nem lenne mindenkinek egyenlő szavazati jogot vagy egyáltalán szavazati jogot adni.

Bőséges bizonyíték van arra, hogy egyesek jóval értelmesebben és észszerűbben gondolkodnak másoknál, különösen, ha specifikus gazdasági vagy politikai kérdésekről van szó. Érzések tekintetében pedig Einstein és Dawkins sem jobb, m int akárki más. Egy írástudatlan szobalány ugyanúgy rendel­ kezik szabad akarattal, mint Einstein vagy Dawkins, így a választás napján az ő érzései - amelyeket a szavazata képvisel - ugyanannyit számítanak, m int bárki máséi.

Mi több, nemcsak a szavazókat, a vezetőket is az érzéseik vezérlik. A os Brexit-népszavazás előtt Boris Johnson és Michael Gove együtt vezették a kilé­ pésért folytatott kampányt.

Miután Dávid Cameron lemondott, Gove kezdet­ ben a miniszterelnöki címért induló Johnsont támogatta, de aztán az utolsó pillanatban alkalmatlannak nevezte őt a posztra, és bejelentette, hogy ő maga is indul a választáson.

Govc húzását, amellyel tönkretette Johnson esélyeit, machiavellista politikai merényletként írták le.

Felnőtt kakas cams éget colorado reprezentációjuk van, de azoknak a szerkeze- te még csak nem is hasonlít a fogalmiakéhoz, mert azok nem fogalmi, hanem han- gulatreprezentációk.

Mit súg szíved? Ezt súgta neki a szíve. Ez a szívre hallgatás lehet a liberális demokrácia Achilles-sarka. Ha ugyanis egyszer valaki akár Pekingben, akár San Franciscóban szert lesz az emberi szív technikai úton való manipulálásának képességére, a demokratikus poli­ tika érzelmi bábjátékba megy majd át.

Hallgass az algoritmusra! Az egyén érzéseibe és szabad választásaiba vetett liberális hit se nem természe­ tes, se nem különösebben ősi.

Az emberek évezredeken át abban hittek, hogy a hatalom nem az emberi szívből, hanem isteni törvényekből fakad, így aztán Isten szavát kell szentként tisztelnünk, nem az emberi szabágot.

A hatalom forrása csupán az elmúlt néhány évszázad során került az égi istenségektől a hús-vér emberekhez.

Az emberektől pedig hamarosan át fog kerülni az algoritmusokhoz. Ahogy az isteni hatalmat legitimálták a vallási mítoszok, az emberit pedig a liberális elvek, úgy támaszthatja alá az előttünk álló technológiai forradalom a big data algoritmusainak hatalmát, és áshatja alá ugyanakkor magát az egyéni szabad­ ság eszméjét is.

Biokémiai mechanizmusok, s ilyeneket min­ den emlős és madár használ a túlélés és a szaporodás valószínűségének gyors kiszámítására. Ezek nem megérzéseken, ihleten vagy szabágon, hanem szá­ mításokon alapulnak. Amikor egy majom, egér vagy ember megpillant egy kígyót, azért támad fel benne a félelem, mert agyában neuronok milliói végeznek villámgyors szá­ mításokat a rendelkezésre álló adatok alapján, és arra az eredményre jutnak, hogy nagy az elhalálozás valószínűsége.

A szexuális vonzalom érzése akkor alakul ki, amikor más biokémiai algoritmusok azt számolják ki, hogy egy közelben lévő másik egyéntől nagy eséllyel várhatjuk a sikeres párosodási, szociális kötődést vagy egyéb áhított célt.

A morális érzéseket, mint a harag, a bűntudat vagy a megbocsátás, olyan neurális mechanizmusok okozzák, ame­ lyek a csoportos együttműködés lehetővé tételére fejlődtek ki.

Ha valamely távoli ősünk érzései tévedtek, az ezeket az érzéseket alakító gének nem öröklődlek tovább a következő nemzedékre. Az érzések tehát nem a racionalitás ellentétei, hanem éppen hogy az evolúciós racionalitás megtestesítői.

Minden érett nők, akik akarnak post esik kakas

Általában azért nem ismerjük fel, hogy az érzések valójában számítások, mert a folyamat olyan gyorsan megy végbe, hogy jóval a tudatos észlelési küszöbünk alatt marad. Ám annak ellenére, hogy a liberalizmus téved, amikor azt állítja, érzé­ seink szabad akaratot tükröznek, a gyakorlatban az érzésekre hagyatkozás mindeddig bevált.

Concord észak-karolina szex

Ugyanis, bár semmi mágikus vagy szabad nem volt az érzéseinkben, eddig nem létezett az univerzumban jobb módszer annak eldöntésére, hogy mit tanuljunk, kivel házasodjunk, és melyik pártra sza­ vazzunk. Az én érzéseimet pedig semmiféle külső rendszer nem érthette meg nálam jobban.

Még ha a spanyol inkvizíció vagy a szovjet KGB minden egyes nap minden egyes percében kémkedett is utánam, akkor sem rendel­ keztek azzal a biológiai tudással és számítási kapacitással, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy beavatkozzanak a vágyaimat és döntéseimet alakító biokémiai folyamatokba.

Tehát a gyakorlatban nyugodtan állíthattam azt, hogy szabad akarattal rendelkezem, mivel akaratomat leginkább a bensőm­ ben dolgozó erők kölcsönhatásai formálták, amelyeket kívülről nem látha­ tott senki.

Dédelgethettem azt az illúziót, hogy én ellenőrzőm a bennem lévő titkos arénát, mivel senki más nem érthette meg igazán, mi zajlik ben­ nem, és miként hozom a döntéseimet. Ennek megfelelően a liberalizmus helyesen tanácsolta az embereknek azt, hogy a szívükre hallgassanak, ne valami pap vagy pártkatona utasításaira.

A számítógépes algoritmusok azonban hamarosan jobb tanácsokkal szolgál­ nak majd, mint az emberi érzések. Jelenleg két óriási forradalom összefolyását éljük meg.

Egyfelől biológusok fejtik meg az emberi test, különösen az agy és az érzések rejtelmeit. Másfe­ lől komputertudósok biztosítanak korábban soha nem látott adatfeldolgozási kapacitást a számunkra. A szabad akarat illúziója szerte­ foszlik, mivel napi rendszerességgel találkozom majd olyan intézményekkel, vállalatokkal és kormányhivatalokkal, amelyek képesek megérteni és manipu­ lálni mindeddig hozzáférhetetlen belső világomat.

A gyógyászat területén máris ez történik. Életünkben a fontos orvosi döntéseket nem az határozza meg, hogy mennyire érezzük jól vagy rosz- szul magunkat, és nem is orvosunk előrejelzései, hanem olyan komputerek számításai, amelyek nálunk sokkal jobban értik a testünket.

Néhány évti­ zeden belül napi huszonnégy órában monitorozhatják egészségi állapotun­ kat olyan algoritmusok, amelyek folyamatosan kapják testünk biometrikus adatait. M ár jóval azelőtt képesek lehetnek felfedezni az influenzát, az Alz- heimer-kórt vagy a rákot, hogy mi bármit is éreznénk.

Ezután pedig fizi­ kumunkra, DNS-ünkre cs személyiségünkre szabott kezeléseket, étrendet és életmódot fognak javasolni.

Merthogy valahol, valami­ vel mindig van valami baj a testben. Mindig lehet valamin javítani. A múltban tökéletesen egészségesnek éreztük magunkat, amíg nem fájt semmink, vagy nem tapasztaltunk olyan egyértelmű fogyatékosságot, mint például a sántiká- lás.

Ha pedig nem követjük, akkor esetleg érvénytelenné válik az egészségbiztosításunk, vagy kirúg a főnö­ künk - hiszen miért fizessen ő a mi csökönyösségünk miatt?

Egy dolog továbbra is dohányozni a dohányzás és a tüdőrák közötti össze­ függést kimutató statisztikák ellenére. De egészen más dolog úgy tovább dohányozni, hogy egy biometrikus szenzor most talált tizenhét rákos sejtet a bal felső tüdőlebenyünkben.

És ha a szenzorral ellenkezünk is, mit fogunk tenni, ha továbbítja a figyelmeztetést a biztosítónknak, a főnökünknek vagy az anyánknak? Kinek lesz ideje és energiája ennyi betegséggel foglalkozni? Valószínűleg majd utasíthatjuk az egészségügyi algoritmusunkat, hogy ezeknek a problé­ máknak a többségét oldja meg úgy, ahogy jónak látja.

A hipochonderek majd gondosan el is olvassák ezeket az értesítéseket, a legtöbben azonban ugyanúgy tudomást sem fogunk venni róluk, mint a vírusirtó értesítéseiről a számítógépünkön.

A kulcstalálmány mindehhez a biometrikus szen­ zor, amelyet az ember a testén vagy akár a testében is viselhet, és amely átala­ kítja a biológiai folyamatokat elektronikus információvá, amit a számítógép tárolni és elemezni képes. És elegendő biometrikus adat és számítási kapaci­ tás birtokában külső rendszerek is meghekkelhetik érzéseinket, vágyainkat és véleményünket.

Mert pontosan tudni fogják, hogy kik vagyunk. A legtöbb ember nem ismeri magát valami jól. Én huszonegy évesen, sok­ éves tagadást követően ébredtem rá, hogy meleg vagyok. És ez aligha kivételes eset. Számos meleg férfi egész tizenéves korában bizonytalan a szexualitását illetően.

Most képzeljék el azt a helyzetet, amikor ben egy algoritmus pontosan meg tudja állapítani egy tinédzserről, hogy hol helyezkedik el a homo-hetero skálán és azt is, hogy mennyire stabil vagy ingatag ez a pozíció. Mondjuk képeket vagy videókat mutat vonzó férfiakról és nőkről, és figyeli a szemmozgást, a vérnyomást és az agyi aktivitást, aztán öt percen belül kidob egy számot a Kinsey-skálán.

Lehet, hogy ön személyesen nem akarna elvégezni egy ilyen tesztet, de képzelje el, hogy egy halálosan unalmas születésnapi buli­ ban ücsörög a barátaival, és valaki bedobja az ötletet, hogy mindannyian tesz­ teltessék le magukat az algoritmussal.

Ön inkább elmenne? Még ha ezt is tenné, vagy ha elrejtőzne önmaga és a barátai elől, az A m a­ zon, az Alibaba vagy a titkosrendőrség elől akkor sem tudna.

Ahogy szörföl a világhálón, nézi a YouTube-ot, és olvasgatja a közösségi oldalakat, az algorit­ musok titokban megfigyelik majd önt, és megmondják a Coca-Colának, hogy ha szénsavas üdítőt akar önnek eladni, akkor inkább a félpucér fiú, mint a lány fotójával próbálkozzon.

Lehet, hogy ön nem is fog tudni róla. De ők igen, és az ilyen információ mílliárdokat fog érni.

Aztán persze az is lehet, hogy az egész teljesen nyíltan történik majd, és az emberek boldogan osztják meg az adataikat annak érdekében, hogy jobb aján­ latokat kapjanak - és végül a döntéseket is az algoritmus hozza meg helyet­ tük. Egyszerű dolgokkal kezdődhet, például annak eldöntésével, hogy melyik filmet nézzük meg.

Amikor egy laza estén leülünk a barátainkkal a tévé elé, először is el kell döntenünk, mit nézzünk. Nehéz lehet egyezségre jutni, mert előfordulhat, hogy míg mi a tudományos-fantasztikus thrillereket kedveljük, egyik barátunk a romantikus komédiákra, egy másik pedig a francia művészfilmekre szavaz.

Egy algoritmus ebben is segíthet. Mindannyian megadhatjuk neki, milyen filmek tetszettek nekünk korábban, az algoritmus pedig óriási statisztikai adatbázisa segítségével meg fogja találni a tökéletes választást. Sajnos egy ilyen kezdetleges algoritmust könnyű félrevezetni, mivel az önbevallás nagyon meg- bízhatatlan eszköz az ember valódi preferenciáinak kiderítésére.

Gyakran elő­ fordul, hogy sokan dicsérnek egy filmet, ezért úgy érezzük, nekünk is látnunk kell, aztán a közepénél elalszunk, de nem akarunk primitívnek tűnni, ezért mindenkinek azt meséljük, hogy milyen csodálatos élmény volt.

Tőle szétkür- tölhetjük a világban, hogy mennyire jó film az Elfújta a szél, az algoritmus tudni fogja, hogy még sosem bírtuk fél óránál tovább nézni, és egyszer sem láttuk az égő Atlantát.

Az algoritmus azonban ennél többre is képes. Mérnökök jelenleg egy olyan szoftveren dolgoznak, amely a szem és az arcizmok mozgása alapján képes felismerni az ember érzelmeit. Kapcsoljuk össze ezt az algoritmust biometrikus szenzorokkal is, és azt is tudni fogja, milyen hatással volt egy-egy képkocka a pulzusunkra, a vérnyomásunkra vagy az agytevékenységünkre.

Ha például megnézzük Tarantino Ponyvaregényét, az algoritmus feljegyezheti teszem azt, hogy a nemierőszak-jelenetnél szinte észrevehetetlen szexuális izgalom fogott el, hogy amikor Vincent véletlenül arcon lőtte Marvint, bűntudatot éreztünk nevetés közben, és hogy nem értettük a Big Kahuna Burgeres viccet - de azért nevettünk, nehogy hülyének tűnjünk.

Amikor erőltetetten nevetünk, más agyi áramkörök és izmok lépnek működésbe, mint amikor valóban viccesnek talá­ lunk valamit. Az emberek általában észre sem veszik a különbséget. De egy biometrikus szenzor észrevenné. Eredetileg olyan eszköznek készült, amely lehetővé teszi a számunkra, hogy messzire lássunk.

Hamarosan azonban arra is jó lesz, hogy messziről lát- szódjunk.

Ahogy azt George Orwell elképzelte az ben, a tévé is nézni fog minket, miközben mi nézzük. Miután végignéztük Tarantino teljes életművét, lehet, hogy a nagy részére nem is emlékszünk. Az ilyen adatok alapján aztán hátborzongató precizitással lesz majd képes filmet választani nekünk, de akár a legfontosabb döntéseket is meg tudja hozni helyettünk: például hogy mit tanuljunk, hol dolgozzunk, és kivel házasodjunk.

Persze az Amazonnak sem lesz mindig igaza. Ez lehetetlen. Az algoritmu­ sok újra és újra tévedni fognak az elégtelen mennyiségű adat, a hibás progra­ mozás, a zavaros célmegjelölés vagy az élet kaotikus természete miatt.

Csak átlagban jobbnak, mint mi emberek. Az embereknek az algoritmusoknál jóval több gondot okoz a túl kevés adat, a hibás genetikai vagy kulturális programozás, a zavaros célmeg­ jelölés vagy az élet káosza. Felsorolhatnánk itt az algoritmusokat akadályozó problémákat, és követ­ keztethetnénk arra, hogy az emberek sosem fognak bízni bennük.

A szerzők szerint ez a megfelelés a szinesztéziához hasonló, és azt állítják, hogy bizonyos mértékig mind- annyian szinesztéták vagyunk, vagyis eltérő modalitáshoz tartozó ingerek hallás— látás minden beszélő számára felidézhetik egymást.

Egy lépéssel továbbmenve a jelen példa esetében valamilyen érzéklet és mozgás között fedezünk fel hasonlósá- got, ez a szinkinézia jelensége.

Ennek leggyakoribb fajtája az, amikor a hallott szó vagy az olvasott betűk látványára idéz elő színészlelést. A jelenségre többféle lehetséges magyarázatot is felvázolnak a kutatók egy bizonyos érzet feldolgozásáért felelős agyi terület aktivál egy másikat, a születéskor meglévő neuronok közti kapcsolatok visszanyesése nem olyan mértékű, mint a nem szinesztéziás egyéneknél, stb.

Ra- machandran és Hubbard azt az elképzelést fogalmazzák meg, miszerint a száj- és nyelvmozgásért felelős agyi területek és a hangok reprezentációjáért felelős területek közötti kapcsolatok nem önkényesek, így a fiziológiai szinesztézia bizo- nyítékul szolgál a keresztmodális észlelésre is, hiszen a dolog alakjában és a szó hangzásmintázatában van valami közös.

Látszik itt is, hogy a közös alakzat mennyi- re fontos. Ezzel kapcsolatban azonban annyit talán meg szabad jegyezni, hogy a hangkép- ző szervek mozgásmintázatára hivatkozó magyarázatok tetszetősek ugyan, de lehet, hogy inkább csak a könnyebb értelmezés kedvéért születnek, hiszen az nem látszik nagyon valószínűnek, hogy a vizuális alakzatnak a hangzással való megfeleltetése ne közvetlenül, hanem az artikulációra vonatkozó emléknyomok közvetítésével tör- ténne.

Elég arra gondolni, hogy vizuális alakzatot valamilyen hangszeres zenei min- tázattal is ugyanolyan jól lehet társítani, pedig ott nincs beszédhang-artikuláció. Egy másik lehetséges kutatási irány a motiváció jelenségének a konvencionalitás keretei között való vizsgálata.

Egy ilyen megközelítésben a vizsgálódás tárgya nem az egyes nyelvekben közös alak- és jelentéspárok leírása lesz, amely meglátásom szerint a nyelvek változatosságára való tekintettel soha nem fog elegendő adatot szolgáltatni a motivációnak mint szervező elvnek a megismeréséhez. Ezzel ellentét- ben, ha a motivációt mint nyelvspecifikus jelenséget nézzük, akkor a töredékes és esetleges megfelelések helyett azt vizsgálhatjuk, hogy milyen szerepe van egy adott nyelvi rendszeren belül.

A következőkben azokat a kutatási tendenciákat igyekszem röviden vázolni, amelyek a nyelvi motivációt nyelvspecifikus jelenségként vizsgál- ják: vagyis nem azt keresik, hogy milyen hangalaki, hangzási megfelelések vannak az egyes nyelvek között, hanem azt, hogy egy-egy beszélőközösség számára milyen hangalaki jellemzőknek van vagy lehet expresszív tulajdonsága, illetve melyek azok a jelentéstartományok, ahol a hangalaki motiváció szerepet játszik.

Az egyik ilyen kutatási irány, amely a nyelven belüli hangalaki motiváció jelentéstartomá- nyait igyekszik feltárni, a fonesztémák6 vizsgálata: azt vizsgálják, hogy milyen szubmorfemikus hangkombinációk ezeket nevezik fonesztémáknak milyen jelen- téssel korrelálnak BolingerAusterlitzAbelinBergen Ilyen fonesztéma például az angolban a szókezdő gl- hangkapcsolat.

Egy másik fonesztéma a szó- 6 Ezt a terminust J. Firth vezette be az as években. Bergen vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a fonesztémák megkönnyítik a nyelvfel- dolgozást.

A fonesztémák vizsgálata jól mutatja, hogy a jelenséget ugyan sok külön- böző nyelvben meg lehet figyelni — tehát ha nem is univerzális, de gyakori jelentés- szervező eljárás —, azonban az egyes hangkapcsolatok egy-egy adott nyelven belül fognak egy bizonyos jelentéstartománnyal korrelálni.

Ebből is jól látható, hogy a konvencionalitás és motiváltság nem egymást kizáró tulajdonságok.

Véleményem szerint a hangalaki motiváció nyelvspecifikus vizsgálata fog elve- zetni a jelenség adekvát leírásához, hiszen az nem véletlen, hogy a motiválatlanság és a motiváltság egyaránt jellemzik az emberi nyelv elemeit. Két ellentétes cél meg- valósítása magyarázza a két elv komplementáris viszonyát: az egyik a hatékony nyelvi kommunikáció biztosítása például a lexikon gazdagításaezt pedig a moti- válatlanság révén lehet a legpraktikusabban megvalósítani, a másik pedig az az igény, hogy a nyelvet az emberi tapasztalattal összekapcsoljuk értve ezen külső és belső tapasztalatokat egyarántamit pedig a motiváció segítségével lehet elérni.

Ennek a két elvnek az egyidejű megléte indokolja a nyelvi adatoknak egy rugalma- sabb rendszerben való értelmezését, ahol a motiválatlanságnak és a motiváltságnak fokozatai vannak.

Dingemanse az ideofonokat vizsgálva beszél arról, hogy nem minden ideofonban gazdag nyelvre jellemző egyforma mértékben, hogy az ilyen szavak nem integrálódtak a nyelvi rendszerbe, hanem az integráltságnak is fokozatai vannak.

Kutatási eredményei azt mutatják, hogy a leggyakrabban használt ideofonok veszítenek expresszivitásukból, és integrálódnak a grammatikai rend- szerbe. Ebből is jól látható a motiválatlanság és a motiváció dinamikája, és hogy egyik elvet sem lehet abszolútnak tekinteni.

Magyar nyelvészeti vonatkozásban azt lehet mondani, hogy mindeddig kevés ilyen jellegű tudományos kutatás készült. A kérdés a hangutánzó és hangulatfestő szavak kapcsán szokott legtöbbször felmerülni, de inkább a stilisztikán belül talál- kozunk ennek a szókincsrétegnek a vizsgálatával.

Széles körben elterjedt az a nézet, amely szerint az ilyen szavak használatának elsősorban a költői nyelvben van jelen- tősége.

Valójában a hangalaki motivációnak és azon belül a hangutánzó és hangulat- festő szavaknak a kutatása nagyon is nyelvészeti kérdés, már csak abból az egysze- rű okból kifolyólag is, hogy nemcsak a költészetben találunk ilyen szavakat, hanem mi magunk is gyakran használjuk őket.

Gopnik—Kuhl—MelzoffKuhl Az eddigi kuta- tásokat itt csak vázlatosan mutathatom be, éppen ezért a stilisztikai kutatásokra most nem térek ki részletesen. Gombocz Zoltán írásaiban találkozunk a hangalaki motiváció témáját érintő megállapításokkal. Ilyen szavak mindenekelőtt a hangutánzó és hangfestő hanggal festő szavak.

Példaként említi a palatális-veláris magánhangzópárokhoz fűződő értelmi különbséget, ami többek között intenzitáskülönbségben nyilvánulhat meg köröm—karom, kever—kavar, de- ged—dagad stb. Másik példája a reduplikáció: ezzel próbálja a beszélő az iteratív jellegű eseményt érzékeltetni ki-kinéz, meg-megáll stb.

Megjegyzi azt is, hogy itt már látható bizonyos rendszerszerűség, tehát bizonyos mértékig a motiváció szerve- ző elvként funkcionál. Egy másik szerző, aki a nyelvi motiváció kérdéskörével nemcsak stilisztikai keretek között foglalkozott, Fónagy Iván.

Tehát maga a motiváció általános jellemzője a beszédnek. Fónagy elképzelésében a beszéd a konvencionalitás és motiváltság kettős szervező elve alapján strukturálódik. A motiváció kutatásának egyik iránya az egyes hangok által keltett képzetek és asszociációk feltérképezése.

Ilyen jellegű etimologizálást találunk Platónnál is, de nála, mint fentebb szó volt róla, a hangsúly az episztemológiai dimenzión van.

A magyar beszédhangok ilyen jellegű vizsgálatát T. Molnár Az ilyen típusú kutatásokkal általában az a gond, hogy az egyedi hangokat vizsgálják külön-külön, márpedig nem a beszédhangok egyenként, hanem a teljes szó globális hangzásmintázata fejezi ki a motiváltságból fakadó je- lentéstartalmat, illetve -többletet.

Természetesen az egyes hangok tulajdonságai hozzájárulnak a motivált kapcsolat létrejöttéhez, de önmagukban nem hordozzák ezt a hangulati jelentést. Ebben a rendszerben a szavak egészleges hangalakja szá- mít holisztikus szemlélet : a szó hosszúsága, a hangalak kiugró jellemzői magán- hangzók, mássalhangzók eloszlása stb.

Bizonyos kutatások például arról számol- nak be, hogy gyerekeknél a hangokra tagolás képessége is csak az iskolai oktatás elkezdése után jelentkezik MacWhinneyés mivel a hallási mintázatok elsa- játításában az intonációnak, a hallott nyelv prozódiai jellegzetességeinek kiemelt szerepe van, ezért a beszédhangokkal szemben a szótag sokkal természetesebb alapegységként kínálkozik: azt már lehet hangsúlyozni, van dallama, tehát a beszélt nyelv természetes ritmusának az alapegységét képezi.

Szilágyi N. Sándor, is számos munkájában, illetve előadásában érvel a mellett, hogy a be- széd egy rugalmas rendszer, legtermészetesebb alapegységét a szótag képezi, analó- giásan szerveződik, és bizonyos hangalaki jellemzők amik hangzássémák csoport- jait hozzák létre jól korrelálnak bizonyos jelentéstartományokkal.

A hangzásséma megnevezés az egyes szavak általános mintázatának sematikusságát hozza előtérbe: itt a szó egészleges formájának bizonyos kiugró hangalaki jegyek pl. Elképzelhető, hogy a hang- zássémák mentén a beszédnek egy a standard grammatikákhoz képest sokkal rugal- masabb rendszerét lehetne felállítani, amelyben a legfontosabb szervező elv a több- lépéses szigorú nyelvtani szabályokkal szemben a hallott minták analógiás követése.

Egy így elképzelt nyelvi rendszerben pedig a hangalaki motivációnak valószínűleg fontos szerepe lenne az egyes jelentéstartományok szervezésében. Következtetések Az eddigi kutatási eredmények alapján úgy tűnik, hogy a motiváció vizsgálatában sokkal eredményesebb a konvencionalitás keretei között vizsgálni a nyelvi moti- váció és azon belül a hangszimbolizmus jelenségét.

Természetesen ebben a keret- ben is lesznek korreláló adatok az egyes nyelvek között, amiből bizonyos, az em- beri nyelvre általánosan érvényes jellemzőkre lehet következtetni.

Azonban a találó konkrét nyelvi adatok helyett inkább tendenciaszerűen kell ezeket elgondolni. A jelenség nyelvspecifikus vizsgálata tehát az egyes nyelveken belül azzal az előnnyel jár, hogy az adott nyelv sajátosságait maximálisan szem előtt tarthatjuk a motiváció tanulmányozásakor, hiszen ez nemcsak hogy nem egyforma mértékben, de nem is egyformán van jelen az egyes nyelvekben.

Az eddigi kutatásokból is lát- szik, hogy a nyelvi motiváltságnak vannak kiemelt jelentéstartományai, ezeknek a rendszerszerű feltárásával írható le adekvát módon a hangalaki motiváció jelensége. Egy ilyen típusú vizsgálathoz pedig a hangzássémák jól használható támpontot je- lentenek.

Studies in Sound Symbolism. Doktori értekezés. Göteborg University, Göteborg. Austerlitz, Robert Finnish and Gilyak sound symbolism — the interplay between system and history. Cam- bridge University Press, Cambridge. Bergen, Benjamin K. The psychological reality of phonaesthemes.

Berlin, Brent Evidence for pervasive synesthetic sound symbolism in ethnozoological nomen- clature. Bolinger, Dwight Forms of English: Accent, morpheme, order. Hokuou Publishing Company, Tokyo. Brown, Roger W. Phonetic Symbolism in Natural Languages.

Journal of Abnormal and Social Psychology — Diffloth, Gérard Cambridge University Press, Cambridge. Dingemanse, Mark The Meaning and Use of Ideophones in Siwu. Radboud University, Nijmegen. Donald, Merlin A Mind So Rare. The Evolution of Human Consciousness.

Az emberi gondolkodás eredete. Osiris Kiadó, Budapest. Fehér Krisztina Grammatika és hangsorminta. Magyar Nyelvjárások 21— A szó jelentés ontogenézise. Argumentum 7: 48— Fónagy Iván A beszéd kettős kódolása. In: Telegdi Zsigmond szerk. Akadémiai Kiadó, Budapest.

In: Kicsi Sándor András szerk. Gopnik, Alison — Kuhl, Patricia K. Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondol- kodnak a kisbabák?

Typotex, Budapest. Introduction: Sound Symbolic Processes. Swarthmore College, Swarthmore. Kuhl, Patricia K. Early language acquisition: cracking the speech code. Nature Reviews Neuro- science 5: — Lieberman, Philip MacWhinney, Brian A nyelvfejlődés epigenezise.

Osiris, Budapest. The shape of boubas: sound- shape correspondences in toddlers and adults. Developmental Science 9: — Morton, Eugene S. Sound symbolism and its role in non-human vertebrate communication.

Cambridge Univer- sity Press, Cambridge. Newman, Stanley Further experiments in phonetic symbolism. American Journal of Psychology 53— Ohala, John J.

The frequency code underlies the sound-symbolic use of voice pitch. The Measurement of Meaning. University of Illinois Press, Chicago — London. Atlantisz Kiadó, Budapest. Ramachandran, Vilayanur S. Sapir, Edward A study in phonetic symbolism.

Journal of Experimental Psychology — Sándor Szinkrónia és diakrónia — de miről is beszélünk? In: Kádár Edit — Szilágyi N. Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár. Jelek és szimbólumok. A mi rend szertelen nyelvünk. Molnár István : A magyar beszédhangok szubjektív elemi szimbolikája.

Woodworth, Nancy L. Sound symbolism in proximal and distal forms. Linguistics — Lines of investigation and Motivation as an underlying principle of language has not been a central topic of linguistic research due to the strong Saussurean influence on modern linguistics.

However, recent scientific findings suggest that a holistic approach to language should be adopted, and the classical tenet of the arbitrary nature of the linguistic should also be revisited.

Linguistic data suggest that motivation, as a de feature of language should also be ed for. It reviews the research that has been carried out in the topic and outlines the major lines of investigation with regard to linguistic motivation and sound symbolism.

Kivonat: A tanulmány a hangulatfestés hátterében álló lelki folyamatok természetével foglalkozik. A hangulatfestés jelenségét a fogalmi alapú racionális elménk működése alapján nem lehet megmagyarázni, ennek megértéséhez azt az elsődleges reprezentációrendszerünket kell fi- gyelembe venni, amely a nyelv előtti viselkedésrendszer egyenes folytatása, és amely más elvek szerint szerveződik, mint a hozzá képest másodlagos fogalmi rendszer: míg ugyanis az utóbbi túlnyomóan a digitális és procedurális információfeldolgozás elvét követi, az előb- bi az analóg feldolgozás elve szerint szerveződik, és ez látványosan tükröződik a hangulat- festés folyamataiban is, amint azt a tanulmány néhány példa elemzésével is szemlélteti.

Kulcsszavak: alakzat, analóg információfeldolgozás, hangulatfestés, hangulatreprezentáció, hangzás- séma 1.

Nem hinném, hogy nagy valótlanságot mondok vele, ha azzal kezdem, hogy a nyelvészetben nem nagyon szeretjük a hangulatfestő szavakat. Ezeknek ugyanis már a puszta léte is maga a botrány, hiszen különösen Saussure óta az elméleteink szerint nem lenne szabad lenniük, és mégis vannak.

A magyar nyelvnek pedig rá- adásul a tipológiai jellemzői közé tartozik, hogy itt jóval több van belőlük, mint amennyivel a nyelvész még könnyen ki tudhatna békülni mint amolyan ritka, kivé- teles csodabogarakkal, tehát még megkerülni sem lehet őket. Ezért aztán a hangulatfestésnek nincs is ki- 1 A nemzetközi szakirodalomban például a japánt szokták olyan nyelvként emlegetni, mint ahol a hangulatfestésnek különös fontossága van, de lehet, hogy csak azért, mert a japán kutatók írtak is erről pl.

Hamanoa magyarok meg kevésbé. Vér, kötszer, genny és karbólszag. Fejemhez kapnék, de nem teszem le a nehéz kutyát, csak tartom s nézem iszonyodva a két fehér köpenyes, fiatal arab szolgát, kik vidáman ugrálnak az udvaron: egyik bottat veri a másik rúgja, püfföli, tapossa a beteg állatokat és azok mindent tűrnek, nem bőgnek, nem mozognak.

Egy harmadik arab jön. Katéterezzük, kötözzük, etetjük a bestiákat.

Este öt után fizetniök kell azért, amit nappal eltűrtünk tőlük. Ez jogos, uram. De annyi eszük mégis van talán, hogy tudják: nem találnak Marokkóban szolgát, aki nem ugyanezt teszi. Ez van mindenütt. Marokkó A sárgarépát tegnap hoztam — ma okker festék lett belőle. A harmincéves asszonyoknak szikkad s repedni kezd a bőre.

Hiába csillagász az este: a nap iszonyú tűzkerék, rohadást vet és arat — mellre szívtam kábító fűszerét. A halál minden sarkon ott áll. Ha fiatal vagy, nem kímél: melléd telepszik asztalodnál és szeretkezni elkísér.

De mégis — mit otthon kedveltem: unalmas, álszent kirakat, s mi undorított: e kegyetlen barbár ország az igazabb. E verset nem magam szereztem. Csak ülök némán s élvezem, hogyan vetkőztet meztelenre múzsám, a halálfélelem. Oceanum mellett, 1 Tenger vize kéklő. Nem vezet hazámig. Mennyi, mennyi szép nő!

Mind szemembe ásít. Rád gondoltam, Bálint de Csejte et Kékkő. Megbarnult az arcom. Elfekszem a parton hol a szikla gránit a nap kézigránát s törökméz az alkony. Éjszaka nem alszom. Bujdosásban vert eb pelyva közt az írmag szerzem ezt a verset tört szívemre írnak, mikor kilencszázra négyszer tizet írnak.

Oceanum mellett, 2 Nyakunkra küldte besúgóit a dögletes Pétain apó s a múlt héten civilruhában megérkezett a Gestapó Barátaim a rádiónál ülnek egész nap s egyre szörnyebb híreket hallanak de reggel a tenger mélykék perzsaszőnyeg tajték a rojtja tele van égetett cserép-színű nőkkel nem hiszem hogy száz évig élek a lila bougainvilliéken az egyik porzó rövidebb az estifény kristályfehéren dől el mint a cukorsüveg a hold hűs tejjel itat éjjel jobb verseket írok ha félek cseppet se bánom ha húsomba a nyári nap lyukakat éget elébe mentem üdvözöltem és örültem a szenvedésnek de hogy szenvedjen az kinek nincsen fanyar gyümölcs csak édes?

Esti séta A járdán — késő délután van — bájos, talán két éves kisfiú totyog. Elibénk áll, reánk néz, mosolyog. Vali elolvad s felkapja magához. Egyszerre itt van a gyerek mamája — lefátyolozott, előkelő dáma — ki úgy tolja lopótök melleit maga előtt, mint egy gyermekkocsit.

Liheg, megtorpan, hennás öklét rázza. A kisfiú feleségem nyakába csimpaszkodik. A némber kotkodácsol. Vali leteszi a fiút. Már sűrű köröttünk a dühöngő embergyűrű. Mit akarnak? Szemem közé bámul s hallgat. Disznóhús szaga lett a kicsikének!

Ellököm, de visszapattan s nekem jön. Tökön rúgom, mire hátulról tarkón vágnak. Amikor újra látok: ellenségeink hallgatnak, hátrálnak, a hölgy tátott szájjal valamit hápog és elindul.

Mi történt? Az átkozott idegenlégió egy szőke káplárja jön az úttesten s reánk mosolyog. Derekán hintázik a pisztolytáska. Támadóink lehajtott fejjel mennek tovább. Azt hinnéd, gyászmenet halad az úton.

Így bánnak velük tulajdon hazájukban! S egy pogrom elmaradt.

Nagy Lótetű bajszú ravaszabb s lefőzi. Engem akkor ismét kivetnek s megvetnek.

Dundalk sziget alkalmazás

Ronda lesz a vége. Minden jót kívánok. Al-Máárri könyvéből Máglyákat raktak Krisztus lábnyomán, fanatizmust korbácsol a Korán, Máni szerint halálos bűn a nemzés, Pürrhón úgy véli: legfőbb jó a nemlét, a szúfinak csak az van, ami nincsen, a panteistának a kő is isten, az agnosztikus nem hisz, csak szemének, a hindu fél, hogy százszor újra éled, a hédonista sír, hogy egy az élet.

Az általános elmegyógyintézet osztályain zavarosak a dolgok: vannak hitetlen és hívő bolondok.

Kosztolányiád a fenti vershez Nadragulya-kása Mohamed próféta számos állítása. Szintúgy nem vitás a mohamedán vallás trivialitása. Fohász a kerubhoz A fiatalság utcasarkain szemembe vágó éles szelet te fogtad ki előlem.

Te mutattad meg, hol vezet a hágó a test dolgaitól a szelleméhez. Tőled tudom, hogyan melegszik fázó szívem Erósz lazacpiros tüzénél. A te érdemed, hogy szabadon szálló felhő lettem egy letiport világban, ember, kit nem fog semmiféle háló, csak a halálé.

Ne tágíts mellőlem, amíg lélegzem, védangyalom, Plátó!

Sparks personals apróhirdetések craigslist

Kiúszom egy sziklára az Atlantiban, 1 Felnőttem mint kortársaim: a tudomány. Kiúszom egy sziklára, 2 Felégettem magam mögött minden hidat és örülök, hogy a hidak felégtek.

Hosszú az utam, tanulok, egyre többet s többet tudok és kevesebbet értek. A friss szellő arcomba vág és markomban az ifjúság kardpengéje töretlen. Négyes rímek, metaforák, szerelmek és kóbor kutyák szállásadója lettem.

Nincsen hazám, se passzusom. Csatahajók között úszom, de belső gőgöm éltet s egy istentől a versírást kaptam védelmül s vigaszul meg az érzékiséget. Slőh táncos a téren Kemény arcélét oldalt dobja, nyakát az égre nyújtja ki. A válla hullám, karja kobra, liliombimbók ujjai.

Tekintetével körbejárja a férfiakat. Keresi ki legyen párja éjszakára. Körömmel, foggal, véres ajkkal marcangoló kéj kell neki, ájult vonaglás, esztelen gyönyör, mit meggyilkol a hajnal, nem földi-égi szerelem.

A félkörben tizennyolc éves szépségére mindenki éhes. Jobb lesz talán, ha elmegyek — és hátrább húzódom szerényen, mikor datolyamag-szemével keresztülszúrja mellemet.

Nem mosolyog. Mereven néz, míg hátamon libabőr fut végig, elzsibbad mind a két kezem, vibráló görcs lüktet herémben és nincs bennem szégyen, szemérem, csak boldogság meg félelem. Abú Núvász verse a kalifához Felhúzott lábbal fekszem mint a szöcske cellám mélyén.

A deszkaágy hasít. Ne hagyd bűnbánó költődet örökre így hervadozni, Hárún ár-Rásíd! Nézd el fajtalanságomat, könyörgök! Olvasmányom a Korán. Úgy fogom nagy áhítattal, ahogy kamaszkölykök bársony hátulját fogtam egykoron.

A slőh táncos halála Kiértem a Dzsemá el-Fnára s még láttam, mikor felemelték a földről, s arcát, mit kénsárga festékkel mázolt át a nemlét.

A férfi, kit megcsalt, megölte. Ketten fogták a gyilkost, hárman rúgták s tőrét vitték mögötte. Utánuk mind a nép. Magamra hagytak a tükrös vértócsával. Még mozgott. A por nem akarta beinni. Egy-két szép szavára gondoltam, teste méz-szagára s mely zászlaja volt s éjszakára párnája, pávakék hajára.

Hogy tisztelegjek fanyar-édes emléke előtt? Tehetetlen kínomban leültem véréhez s a legyeket hessegettem.

Kékmadár a parkban A rőt akantus-ágra leült a kék, csodás madár. Segíts, Gotáma, segíts, Püthágorász!

Kölest szórtam eléje, leszállt, de nem evett, csak állt. Én egyre néztem s ő nézett engemet. Reád ismertem mindjárt, nem vitt el a halál, de mondd, mit kezdünk így már egymással, kékmadár?

Fagylaltmaradék Nem jött rám álom. Hajnaltájban a sikátorokban kószáltam. Két kisfiú ült a cukrászda előtt a nagy szemétkosárban. Hangosak voltak és vidámak.

A papírtölcsérekre száradt mocskos fagylaltot nyalogatták. Felriadtak, mikor megláttak.

Két üres kezemet kitártam. Ne féljetek tőlem, testvérek! Rendőr űz engem is meg döglégy. Én is szemétládában élek s így nyalom az elsüllyedt földrész emlékét, mely rohadt és édes. Támi el-Gláui A költőt, kinek nincsen egy vasa, a mindenható Gláui pasa ünnepi vacsorára hívta meg.

Ott ültem kétszáz vendég s a remek falak között, hol hétszer hét fogás terült elém. Kint lángolt a csodás görögtűz. Bent apródok ölbetett kézzel s ezüst tőrökkel. Sörbetet hoztak. Zenészek, hastáncosnők, drága tömjén, kiff, bókok. S én bámultam kába szememmel az Ezeregyéjszakába. Nyöghetnek, mit bánja el-Gláui?

Kegyelmet sosem ad. S a hulla is ott marad, míg bokája s csuklója a bilincsből kirohad. Hogy átkozhatnám most a barbár berber nemzetségét, ha húsz évvel korábban jutok ide! De mit szólhat az ember Joszip Sztálin s Adolf Hitler korában? Újév Vak számok! Ti számoltok nekem silány napszámot.

Hat évet gondolok el és más leszek, ha élek. Vagy tizet veszek s fakulnak arcomon a szinek.

Persze a személyre szabott művészet sosem fog igazán elterjedni, mert az embereknek továbbra is jobban tetszik majd az Felnőtt kakas cams éget colorado, amit sokan sze­ retnek.

Ha félszáz: új nemzedék jött, dörmögök, a szél ráz. A század! Nem ér utól hír, bú, öröm, gyalázat. Száznegyven: más gépek, más jog, más könyvek, más ember. Hat század.

Nem értenék, ha nyithatnám a számat. Egy ezred. Fejfám fölé rét nőtt, ürgék legyeznek. Vedd hétszer.

Népem kihalt. Nem ismerik nevét sem. Rekviem a slőh táncosért A nyugvó nap s a kelő hold alatt testedből száz meg száz szobrot faragtál. Kékes gyémánt, magad körül forogtál s egyforma szép volt minden oldalad. Szempilládig nem ért a porvilág, ujjad nem nyúlt a bánat ciprusához, a kéj izzadt lován ült ifjúságod: csak orgazmust kívánt meg orgiát.

Nincs nyugtom tőled. Újra felidézem ajkad közét a déli szél ízével, torkodat, hol csíz dalolt s csalogány s izmaidat, mik még el nem ernyedtek a sakál idő karma közt.

Korán hal meg, akit az istenek szeretnek. Két arab négysoros. Mitőlünk jött az egyetem, az algebra, a kémia meg a trubadúr szerelem.

Mi néztünk éjjel csillagot, pároltunk rózsaillatot, míg székhelyünk Sevilla volt. S mi van ma? Hatszáz éve nem írt itt egy jó sort senki sem. A rothadás mindent megölt. Bevalljam, hogy irígylem Önt? Földrészem épp most pusztul el és rom marad ha újra kel. Salakban állunk fültövig és gyárkémények füstölik a boldogságot.

Szabadok leszünk, hogy gyári kacatot gyűjtsünk, míg zsíros ülepek lelkünkből főznek üzletet. S a híres metropoliszok? Kinn fény, beton, üveg. Belül iszony, hisztéria, piszok.

Hozzá a halál hegedül. Fejezzük be döntetlenül. Kősivatag A nap felkelt, de még elébb tejet ittunk, pár datolyát rágtunk s már indultunk tovább a nagy utat leróni kopár, ránklógó szirtfalak és tornyos omladék alatt a michelangelói háttérrel.

Senki idelenn, sem bárányfelhő odafenn. Láthatatlan bacillusok: szememben rozsdás por úszott. Így baktatott a karaván és nem követte más, csupán gyilkos napfény, steril magány, lágy szellő, hallgatás, rögök. És így telt el a délelőtt és így telt el a délután mint hogyha még a lét előtt volnánk, vagy már a lét után.

Sánta teve A foltos, nagy teve lesántult. Későn értünk csak déli pihenőnk helyére: egy kúthoz, melyben nem volt víz. Körötte fonnyadt bokrok.

A hajcsárok a málhát szétosztották a többi teve közt és kantárját egy sziklatömb köré hurkolták. Mindjárt indultunk tovább. Szenvtelenül ült a szemcsés homokban, háttal nekünk, mint aki ismeri s elfogadja a sivatag törvényét. A völgykanyarban még visszafordultam s tekintetem találkozott szemével.

Nem szégyelltem soha még így magam. De úgy láttam, hogy benne több a szégyen. Alkony a dűnén A dűné oldalán ülünk az estben s nézzük, míg lábaink alatt homokszemek tolongnak, esnek, gördülnek, folynak, hullanak.

A homokdomb is homokóra. Ami ma fenn van, odalenn torlódik holnap virradóra. A szél felkapja és elszórja és lesz új dűnék trilliója, de ilyen dűné sohasem. Csuklódat tartja két kezem s hüvelykujjam közepén érzem, hogy lüktet, ömlik, árad véred a piros ütőéren át.

Így száguld a vér az enyémben, és mit szól testednek a testem? Homokórák, ülünk az estben. Oázis A hajcsárok s a tevék leáztatják az út porát a tóban és kilépnek. Oda úszunk, hol a fenék iszapját nem verték fel, a bambuszok tövéhez.

Mellig a vízben állok, veled szemben. Itt senki sem lát bennünket, szerelmem. Halványzöld csíkok és ezüstös fények köröskörül a tó tükrében.

Vállam köré fonod karodat. Ajkad érdes. Szemed lezárul. Nyelved kígyó számban. Így csókolódzunk, míg szédülni kezdek. Maradjunk együtt, oly nagyon kívánom szerelmedet!

Most hirtelen elengedsz és nézzük egymást. Sebhely maradt számon. Ez minden. De a vízben, csípőm mellett spermám hintázik, mint a selyemfátyol. Fülledt éjszaka, 1 Hány napja lettem szerelmes beléd? Most végre itt nyújtózunk egymás mellett, mellemtől alig ujjnyira melled és rajta két koráll viaszpecsét.

Farkasszemet nézünk. Pupillád sárgás szikrákat szór.

Relaxáló és kiváló masszázs

Ajkunkat nyaljuk — párzás előtt hajlékony, játszó párducok. Beléd harapnék, de remegni kezdek.

Vajon tudod-e, amit én tudok, hogy két ágyék kevés a szerelemhez? Fülledt éjszaka, 2 A padló hűvös csempéin a térdem, petrol-lámpánkat leteszem az ágy mellé a földre.

Software Images icon An illustration of two photographs. Images Donate icon An illustration of a heart shape Donate Ellipses icon An illustration of text ellipses.