Boldog befejező masszázs hua hin kansas city

Boldog befejező masszázs hua hin kansas city A bírói hatalom a törvény egyes esetekre történő alkalmazásaként határozza meg. Consular protection and EU legislative competences The concept of EU citizenship exists since the entry into force of the Maastricht Treaty in A harapós mutáns növény a Jackpot szimbólum, Bobo.

  • Szemem tónusa:
  • Sötét mogyoróbarna szemem van, de színes kontaktlencsét használok.
  • Figura típusa :
  • Az alakom jellemzői erősek
  • Szeretem inni:
  • Abszint
  • Szabadidőmben szeretem:
  • Rejtvények megoldása

Itt nyilván olyan téves képzetekről tévképzetekről van szó, melyek az elme nem normális működése során túlságosan erősen maradnak meg, és túlságosan intenzív hatást gya- korolnak. A nyilvános beszéd területén nem ez az alapeset — bár itt is ismerjük a tömegpszichózis jelenségét.

Pathosz és kriszisz De voltaképpen mi a célja vagy értelme mindennek? Miért olyan lényeges, hogy a hallgatókban pathoszok ébredjenek, melyeknek hatására azután változás megy végbe bennük?

Tanulmányom lezárásaként erre a kérdésre igyekszem röviden választ adni. Ebben a megfogalmazásban a szónoki mesterségnek az az alapjellegzetessége össz- pontosul, hogy a retorika olyan ügyekről szól, amelyekben krisziszre, megkü- lönböztetésre, döntésre, ítéletre van szükség vö.

De milyen kérdésekben van szük- ség krisziszre, ítéletre vagy döntésre? Itt ugyanis nem saját ügyünkben kell állást foglalnunk, s így itt a vádlottal vagy általában valamelyik peres féllel kapcsolatos érzelmek nagyobb jelentőségre tehetnek szert.

Ehhez érdemes megemlíteni azt is, hogy az athéni bíróságok a mai es- küdtbíróságokhoz hasonlítottak annyiban, hogy nem professzionális jogászok, hanem athéni polgárok hoztak ítéletet, mégpedig alkalmanként egyszerre több százan, sőt akár több ezren.

Az athéni igazságszolgáltatás továbbá megőrizte a konfliktusok megoldásának ősibb formáit is. Erre mutat egyebek mellett a tárgyalás küzdelem agón jellege, ami ugyancsak az érzel- meknek az ítélethozatalban játszott szerepét erősítette. Arisztotelész sehol sem fejti ki tételesen, hogy pontosan hogyan kell érte- nünk az affekcióknak az ítéletekre gyakorolt hatását.

In: uő, i. Számunkra most annyi a lényeges, hogy Arisztotelész fontosnak tartja az érzelmek fölkeltését, s a mű második könyvéből tíz terjedelmes fejezetet ennek a kérdésnek szentel.

Így azután az utóbbi vonatkozásokat sokszor egyáltalán nem, vagy csak utalás- szerűen említi, ezeket nekünk kell kihámoznunk és beállítanunk az elméleti és gyakorlati filozófiai művek összefüggéseibe, ahogyan erre a μεταβάλλοντες kü- lönböző összefüggéseinek feltárása során is utaltam és eljártam.

Mert nem ugyanúgy mutatkoznak meg a dolgok ο γ ρ τα τ φαίνεται azoknak, akik szeretnek, és akik gyűlölnek, sem azoknak, akik haragszanak, és akik békések, ha- nem vagy teljesen, vagy jelentőségüket tekintve különbözőkép- pen τò παράπαν τερα κατ μέγεθος τερα.

Mert aki szereti 50 RAPP, i. RAPP is elfogadja azt, hogy a Rétorikában elemzett pathoszok ítéletet, ennyiben kognitív teljesítményt involválnak, a modern kognitivista érzelemelmé- letekkel vont szorosabb párhuzamot azonban elutasítja I. Arisztotelész Rétorikájának pathosz-fogalmáról azt, akiről ítélni kell, annak szemében az illető nem követett el jog- talanságot, vagy csak kismértékűt, aki pedig gyűlöli, azzal éppen ellenkező a helyzet.

Az elmondottak részletes pszichológiai megalapozás nélkül is plauzibilisnek látszanak: ugyanazokat a dolgokat itt főként múlt- vagy jövőbeli cselekvése- ket, cselekvés-összefüggéseket másképpen látják a különböző, erőteljes vagy legalábbis egymással erősen szembenálló érzelmek által hangolt emberek sze- retet vs.

És lehet enyhébb, amikor az adott eset pontos minősítéséről, súlyossá- gáról ítélnek különbözőképpen a különböző érzelmi állapotban lévők. Az egyes affekciók előidézésére vonatkozó lehetőségeknél gyakran találkozunk ezekkel a megfogalmazásokkal.

Mégpedig nem is csak az affekciók föl- keltése során: a retorika éppen abban a térben — a mentális és a tényleges, nyil- vános térben — találja meg a maga cselekvési területét, amely egyfelől a dolgok és a dolgok megmutatkozása, valamilyenként látása, másfelől a szónok és a hall- gatóság között konstitutív jelentőséggel bír.

A dolgok megmutatkozása, a dolgok megmutat- kozásának beszéd általi előidézése és alakítása csak ebben a nyilvános térben történhet meg, s végezheti el azután a maga döntő munkáját a mentális térben.

Az tehát, hogy miképpen látszanak nekünk a dolgok, s e valamiként, va- lamilyennek látszásnak köszönhetően milyen pathoszok ébrednek bennünk, nem hagyja érintetlenül azt az ítéletet sem, amelyet egy adott ügyben hozunk.

A Konstruktivizmus a pszichológiában s Az érzel- mek konstrukciója: Fogalmi megfontolások című dolgozataim következésképp tekinthetők két egymással párhuzamos esszének, amelyek az érzelmek fejlődési társas konstruktivista értelmezése felé vezetnek.

Az elsőben a szociális konstruk- tivizmus pszichológiában történő megjelenését általános szinten vezettem be, jellemeztem, s bizonyos vonatkozásait részletesebben is ismertettem, továbbá bemutattam annak diszkurzus- illetve narratívumorientált változatait. A máso- dikban — szintén feltáró célzattal — az érzelmek fogalmi elemzéséhez és empiri- kus vizsgálatához megkíséreltem felvázolni egy átfogó keretet.

E két vizsgálódás folytatása a jelenlegi, mivel témája, az érzelmek társas konstruktivista értelme- zése, a pszichológia társas konstruktivista megközelítései és az érzelemkutatás metszéspontjában helyezkedik el. Ez a dolgozat érveket hoz fel az érzelem szociális konstruktivista értelmezé- se mellett, részleteiben is bemutatja, s bizonyos vonatkozásokban, elsősorban az érzelmek aktív versus passzív paradoxona tekintetében továbbgondolja azt.

Az erőszakos Boldog befejező masszázs hua hin kansas city nem engedheti meg magának az effajta hibát.

Kiindulásként a tanulmány egy sor, az érzelmek megragadására kialakított pszi- chológiai álláspontot mutat be, s egyrészt az érzelmek irracionális jellege, más- részt az érzelmek felelősséghez kapcsolt mivolta kérdéseivel szembesíti azokat. Ezen belül elsőként három, hagyományosnak mondható tudományos és oly- kor a hétköznapi gondolkodásban is megjelenő érzelemfelfogást mutatok be és kritizálok: a biológiai redukcionizmust, a szubjektivizmust és e kettő sajátos 1 Jelen tanulmány egy korábbi elemzés BODOR 3.

Ugyan- akkor e szavak használatában a különféle embertudományok így vagy úgy, de valamelyest eltérnek egymástól. A szociológusok, pszichológusok, jogászok, politológusok, filozófusok stb.

Ezt követően az emberi emocionalitás egy kritikus ismérvét, a fele- lősséggel való összefüggését részletezem és példázom egy párbeszédrészlet diskurzuselemzése révén.

A tanulmány utolsó részében az érzelmek és a fele- lősség kapcsolódásának közelebbi megvilágítására teszek kísérletet.

Abszurd történetünk elveszett a szabályos Boldog befejező masszázs hua hin kansas city történetek, a világoskék és rózsaszín szalagocskák között.

Ezen belül elsőként néhány általánosabb pontosító megjegyzést teszek az érzelem és fe- lelősség kapcsolódása vonatkozásában.

Ezután az érzelem szociális konstrukti- vista elméletét úgy mutatom be röviden, mint ami az érzelmek és a felelősség kapcsolódásának elismerését lehetővé teszi, majd azonosítom az érzelmek aktív versus passzív paradoxonát, nevezetesen azt, hogy az érzelmek egyaránt mutat- koznak az egyén szempontjából passzívan megélt tapasztalatnak, s az egyén ál- tala végzett cselekvésnek.

Végezetül a paradoxon megoldását, illetve feloldását célzó megfontolásokkal zárom a dolgozatot. Az érzelmek hagyományos pszichológiai értelmezése és az irracionalitás változatai A közelmúltig a pszichológia fogalmi rendszerén belül mostoha sors jutott az érzelemnek.

A klasszikus, általánosan elfogadott és kultivált nézetek szerint az érzelmek és a kogníció egymással szemben állnak: az érzelmek jelentik az emberi természet irracionális oldalát.

E bevett nézetek általában a biológiai redukcionizmus vagy a szubjektiviz- mus formájában, olykor pedig a kettő valamilyen ügyes kombinációjaként je- lennek meg. Az érzelmek relációs és társas konstrukcionista felfogása szerint azonban, miként alább érvelek, az érzelmek elsőd- legesen szubjektív állapotokként történő felfogása nem tartható.

Ennek mélyre ható következményei vannak a nyelv és az érzelem lehetséges összefüggéseire nézve is, amennyiben a nyelvet a társas életet megalkotó közegnek és társadalmi intézménynek tekint- jük, használatát pedig cselekvőkhöz kötjük. Ha elfogadjuk azt, hogy a nyelv nem- csak tükrözi, hanem létre is hozza a valóságot, vagy azt, hogy a nyelv nemcsak a megjelenítés, hanem a cselekvés eszköze is, akkor a fentihez hasonló redukcio- nista nézetekkel nem jutunk messzire.

Ráadásul a biológiai redukcionizmus kere- tei közt az érzelem és a kultúra, az érzelem és a moralitás közti finom kapcsolatok kérdései nem is felvethetők, vagy — legjobb esetben — a másodlagos, nem alkotó jellegű, pusztán elfojtó-elnyomó funkciók közé utalandók.

Az érzelmeknek ez egy igen sajátos felfogása, minthogy tudomásom szerint ma a tudományos pszichológiai tehát nem a népszerűsítő, vagy az úgynevezett pop-pszichológiai szakirodalomban szinte alig valaki vallja magáénak, legalábbis nyíltan.

Ennek nyomós okai vannak: a szubjektivista emócióelmélet értelmében nyilvánvalóan nincs tere a kritikának, beleértve a vizsgálatukhoz nélkülözhetetlen kritikai attitűdöt is, ezáltal pedig az érzelmek kikerülnek a tudományos vizsgálódás köréből, sőt az is felvethető lenne velük kapcsolatban, hogy semmiféle ellenőriz- hető tudás nem szerezhető rájuk vonatkozóan.

Lehet persze azt mondani, hogy a szubjektivizmus említése ebben a kontextusban nem más, mint papírtigris, me- lyet aztán könnyű legyőzni. Magam ezzel szemben meg vagyok győződve arról, hogy az általában vett mentális tapasztalatokkal, illetve konkrétan az érzelmekkel kapcsolatban a rejtetten szubjektivista érvrendszerek igen gyakran jelennek meg a pszichológiában ma is, ha nem is annyira a nyílt, elméleti fogalmak szintjén, mint inkább a használt, jobbára önbeszámolóra alapozó módszerek által.

A szubjektivizmus és a biológiai redukcionizmus egy sor emócióelméletben öt- vöződik egymással. Az efféle eszmerendszerek prototípusa a James—Lange-féle ér- zelemelmélet néven vált ismertté. Eszerint az érzelem a test biológiai — pontosab- ban fiziológiai — állapotának szubjektív érzékelése.

James megfogalmazása szerint: E szokványos érzelmekre rendesen úgy gondolunk, hogy valami- lyen esemény kiváltja az érzelemnek nevezett mentális történést, és hogy ez utóbbi tudatállapot vezet a testi kifejeződéshez.

CANNON az as években fiziológiai alapon mélyenszántóan bírálta az érzelmek és a testi változások összefüggésbe hozását vö.

GRASTYÁN, ennek ellenére az emóciókat a testi működé- sek érzékeléseként felfogó teória tovább élt, és az okfejtés számos gyengébb változata is megjelent.

Ez az eredeti visszacsatolás-elméletnek meglehetősen periférizált, s az arcizom- zat szerepét előtérbe helyező verziója, mely szerint az érzelem-megnyilvánítás- ra jellemző arcizomműködés közben fellépő fiziológiai mintázatok felelnének az érzelmi élményekért. E megközelítés erős változata ugyanakkor a James-féle teória példány-példány megfelelés összetevőjét megőrzi.

A gyenge változat pe- dig ugyanezen folyamatok érzelmet moduláló hatását állítja. A vizsgálathoz a kutatók arra képeztek és instruáltak színészeket, hogy bizonyos arcizomcsoportok aktiválásával külön- féle arckifejezéseket hozzanak létre. Ezzel egyidejűleg mértek egyes fiziológi- ai markereket, például a pulzust és az ujjak hőmérsékletét.

Ily módon bizonyították, hogy a szervezet működésének egy bizonyos mintázata, vagyis az arcizmok egy bizonyos csoportjának aktivitása, együtt jár a szervezet működésének egy másik mintázatával, vagyis a mérhető fiziológiai változások egy adott csoportjával.

Mivel azonban a kísérlethez aka- ratlagosan létrehozott, azaz eljátszott arci érzelem-megnyilvánításokat használ- tak, felvethető, hogy az eredmények nem sokat mondanak a valódi érzelmekről.

Ennek és más hasonló vizsgálatoknak az eredményeit rendszerint úgy értelme- zik, mint annak bizonyítékát, hogy az emocionális élmények testi állapotokból erednek.

Mindazonáltal jegyezzük meg: e kísérletek sem azt nem igazolták, hogy testi állapotok okozzák az érzelmi tapasztalatokat, sem azt, hogy az utóbbiak az előbbiek érzékelt, megtapasztalt, érzett aspektusai volnának.

Jellegzetesen tünetértékű, hogy a tiszta biológiai redukcionizmussal és a szub- jektivizmussal ellentétben ezek az újabb keletű, s kevert jellegű, érzelemről al- kotott nézetek nem rendelkeznek olyan mondandóval, mely a józan ész szem- pontjából egyértelmű lenne.

Úgy tűnik, elsősorban abban az értelemben tudo- mányosak, hogy igen távol állnak az érzelmekről alkotott mindennapi fogal- maktól. S elgondolásai éppen emiatt nem is találnak termékeny talajra a hét- köznapi gondolkodásban. Érdekes módon ezek a teóriák hajlamosak ugyan az érzelmeket racionalizációként felfogni, de racionálisként semmiképpen.

A fentieken túl, e nézetek azt ígérik, a legmélyebben rejlő titkai leleplezésével valódi bepillantást engednek az emberi természetbe — talán ez lehet az egyik oka annak, hogy az érzelem ilyesféle értelmezései, dacára a józan ésszel való kapcsolódásuk viszontagságainak, miért is olyan vonzóak.

Ha ezt visszájára fordít- juk, az olyan, mint egy valódi felfedezés. A pszichológusok mindennél jobban kedvelik az intuícióval látszólag ellentétes felfedezéseket. A biológiai redukcionizmust alapjaiban kérdő- 5 Ehhez kapcsolódik közvetlenül és analógiásan is a poligráf ígérete, mely szerint a pszichológia és meg- felelő műszerek segítségével megismerhetjük azt, amit valaki mindenképpen el akar rejteni előlünk.

Ugyanekkor a szubjektivizmust elsődlegesen azon az alapon kérdőjelezték meg, hogy az érzelmi terminusok fogalmi-logikai okokból nem lehetnek privát érzelmi érzések megnevezései. Ahhoz ugyanis, hogy egy referáló eszköz, egy jelölő pl.

Mindaddig azonban, míg az érzelmi állapotokat privát tapasztalatokként fogjuk fel, per definitionem lehetetlen nyilvános azono- sításuk; s különösen így van ez a nyelvelsajátítás esetében, ha a gyerekeknek nincs is még szavuk rájuk.

Következésképp, ha a fenti megfogalmazás igaz vol- na, akkor soha senki nem lenne képes arra, hogy elsajátítsa az érzelmi érzésekre referáló szavakat. A szubjektivista és biológiai redukcionista elméletekkel szemben felhalmo- zott kritikai megjegyzéseket a kevert teóriák is megöröklik, s a forrásaikban rejlő problémákat — álláspontom szerint — nem annyira feloldják, illetve megoldják, mintsem elfedik.

Mindezeken felül, azon kevert megközelítések számára, ame- lyek az érzelmek pszichológiai megtapasztalását a fiziológiai állapotváltozá- sok megtapasztalásával teszik egyenlővé, úgy tűnik, az is problematikus, hogy a testi változások érzései sem szükséges, sem elégséges feltételét nem jelentik az érzelmek meglétének.

Egyfelől, ahogy már mások is megjegyezték, vannak olyan megtapasztalt, érzett testi változások, mint például a tüsszentést meg- előző orrviszketés, amelyeknek semmi közük az érzelmekhez, következésképp a testi változások érzése nem elégséges feltétele az érzelemnek.

Másfelől pedig, minthogy vannak olyan érzelmek, például a szégyen vagy a bűntudat, amelyek esetében igencsak kevéssé tűnik valószínűnek, hogy következetesen megkü- lönböztető, csak egy valamelyikre jellemző élettani mintázatokat lehet találni, a testi változások az érzelmek azonosításának szükséges feltételeit sem jelentik.

Röviden tehát: az érzelmek kizárólagosan megtapasztalt fiziológiai állapotvál- tozásokra való redukálása nem tűnik plauzibilis döntésnek.

E rész összefoglalásaképpen idézhetjük Averill megfogalmazását: James érzelemelmélete két fő ok miatt tekinthető zsákutcának.

A hagyományos biologista, szubjektivista és kevert érzelemfelfogások egyes tarthatatlan elemeire rávilágító érvek alapul szolgálhatnak e megközelítések megkérdőjelezésére vagy cáfolatára. Ugyanakkor a fenti, s hasonló érvek — elte- kintve Averill fentebbi megjegyzéseitől — az érzelmi élet tekintetében nemigen kínálnak olyan pozitív kiindulópontokat vagy kifejtett jellemzőket, melyek köré az érzelmekre vonatkozó különféle intuíciókat és tényeket megpróbálhatnánk elrendezni.

Érzelmek és felelősség Úgy tűnik, sem a tisztán biológiai megközelítés, sem a szubjektív érzelmi ál- lapotoknak és érzéseknek elsődlegességet és episztemológiai specifikussá- got tulajdonító nézetek, sem a kevert elméletek nem illenek össze a felnőtt érzelmi élet egyik lényegi vonásával.

Nevezetesen azzal, hogy az érzelmi ma- gatartás, melybe beletartoznak az egyedi emocionális cselekedetek, érzelem- nyilvánítások, érzelem-bejelentések avowalsvalamint az érzelmekről adott beszámolók smind azt mutatják, hogy az érzelmek szükségszerűen összekapcsolódnak az ember felelősségével és társas elszámoltathatóságával ability.

A tanulmány most következő szakaszát e tétel demonstrálására szánom. Ha igaz az a kijelentés, mely szerint bármely érzelmi jellegű megnyilvánulás, cselekvés, beszámoló vagy bejelentés valamiképpen kapcsolódik a felelősség- hez, akkor ez ellentmond mind a tisztán biológiai, mind a tisztán szubjektivista magyarázatnak.

Nem vezetnek messzebb a kevert elméletek sem, hiszen ezek egyaránt magukon viselik a szubjektivizmus és a biológiai redukcionizmus fo- galmi és empirikus problémáit, és emiatt nem képesek leírni az érzelmek és a felelősség közötti finom kapcsolatokat.

Mindennek ellenére hangsúlyozom, hogy a fenti érvek nem jelentik azt, hogy a biológiai — pontosabban etológiai és fiziológiai — tényezők nem játszanak szerepet érzelmi életünkben, vagy azt, hogy nincsenek emocionális érzéseink.

Egy extrém nézet megkérdőjelezése könnyen oda vezet, hogy egy másik szélsőségbe csúszunk bele. Emellett az érzelmek átfogó ér- telmezésének meg kell magyaráznia a tudatos érzelmi tapasztalatként felfogott emocionális érzések szerepét és esetleges fejlődését is.

Végül, de nem utolsó- sorban az érzelmek társas konstruktivista értelmezésének megfelelő helyet kell adnia a közvetlen oksági elemzésnek, az érzelmek fiziológiájának is.

Ily módon a társas konstruktivista álláspont nem ütközik azzal az eszmével, amely szerint a többi életfunkcióhoz hasonlóan az érzelmeknek is megvannak a maguk jel- lemző élettani végrehajtó folyamataik.

Ahhoz azonban, hogy megértsük, milyen bensőségesen kapcsolódik az érzelmek fogalma a felelősséghez, nincs szükség Solomon fogalmi elemzésének labirintusát végigjárni. Jelenlegi célom- nak inkább megfelel a párbeszédelemzés egy jól megválasztott példája, mivel ez az érzelmek és a felelősség kapcsolódására vonatkozó tézisnek nemcsak fo- galmi, hanem empirikus hitelességet is kölcsönöz.

Az érzelmek és a felelősség kapcsolódásának demonstrációja Igen kevéssé illik az érzelmekre vonatkozó elgondolások hagyományos keretei közé a felnőtt ember érzelmi életének egy kulcseleme, az érzelem és az érzelem- megnyilvánítás kapcsolódása a felelősséghez.

Az érzelem és a felelősség közötti rejtett logikai, ugyanakkor társasan előírt kapcsolat illusztrálása céljából bemu- tatok egy beszélgetésrészletet, amelyet eredetileg COULTER — kö- zölt kiemelések az eredetiben. MS1: 1. Legutóbb egy kicsit meséltél magadról, Sheila, mondjál még valamit.

Most meg mitől keseredtél el? Rosszul érzed magad? Sheila még hangosabban nevet Mi az?

Sheila to- vább nevet. Mit nevetsz rajtunk? A példa értelmezése A fenti példa egy egyszerre különös és természetes párbeszéd. Kétségtelen, hogy a fenti eset rendhagyó abban az értelemben, hogy Sheila pozitív és nega- tív érzelemnyilvánításai, s azok váltakozása viszonylag hosszú ideig, a beszélge- tés számos lépését követően sem érthetők, nem átláthatóak a beszélgetőtársak számára.

Emiatt van az, hogy Sheila beszélgetőtársai keresési eljárásaik révén oly kitartóan próbálják az általa produkált érzelemnyilvánítások tárgyát azono- sítani.

Legtöbbször nem okoz gondot, hogy megtaláljuk mások érzelmeinek okát reasonrutinosan azonosítjuk azt az interakció menete és kontextusa alapján. Ha ez nem sikerül, akkor megkérdezzük, és a kérdéses érzelmi magatartásra társunk vagy szolgál valamilyen elfogadhatónak és ésszerűnek tűnő indokkal reasonvagy többé-kevésbé nyíltan visszautasítja azt.

Vagy esetleg egy külön- leges személlyel beszélgetünk, mint amilyen Sheila, melynek felismerése egy harmadik kategóriát igényel. Az őrült kategóriáját. A Sheila beszélgetőtársai ál- 6 Ld.

Ráadásul semmi sem utal arra, hogy eközben valamiféle szubjektív álla- potra vagy pszichofiziológiai állapotra támaszkodnának.

Sheila partnerei egy- szerűen megpróbálják kitalálni, mi az a lehetséges tárgy egy vicc vagy egy tréfa, egy fenyegetés vagy egy veszély stb. Nézzünk meg e folyamat néhány részletet közelebbről is: 3. Mindez azt bizonyítja, empirikus úton demonstrálható: az érzelem is lehet kritika tárgya, és hogy nekünk, felnőtteknek — legalábbis potenciálisan — képeseknek kell lennünk arra, hogy ésszerű módon számot adjunk érzelmeinkről.

Ha nem ez a helyzet, beszélgetőpartnereink jogosan következtetnek vagy arra, hogy képte- lenek vagyunk erre valamilyen konkrét ok miatt, mint a diszkurzus 6. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy az emberek felelősek az érzelmeikért.

Általánosításképpen idézzük fel Coulter megfogalmazását: A helyzetek típusai konvenciók révén, paradigmatikusan kötődnek az általuk megengedett afford érzelmekhez.

E kap- csolat morális, a kifejezés általános értelmében.

Például erkölcsi- leg fogyatékosnak tarthatjuk azt, akit nem ráz meg apja halála, akit nem indít meg egy rendkívül bátor tett, akit nem háborít fel egy igazságtalan bírói ítélet — feltéve, persze, hogy egyébként egyet- ért az illető szituáció leírásával COULTER Ezt az irányt követte e tanulmány szerzője is néhány korábbi munkájában pl.

BODOR Azonban a fentebb ismertetett tudományos és laikus érzelem- felfogások mindent átható volta és elterjedtsége figyelmeztetésként is vehető: előfordulhat, hogy az eddig számításba vett elemek mögött is kell még lennie valaminek bennük.

E pillanatban elégedjünk meg annyival, hogy feltehetőleg a korábban kritikusan értékelt érzelemelméletek is tartalmazzák az igazság vagy mindennapi bölcsesség magvait.

Ez pedig meglátásom szerint abban állhat, hogy a biológiai, a szubjektív érzésekre, valamint a testi változások megtapasz- talására alapozott érzelemelméletek ugyanazt az intuíciót visszhangozzák: az érzelmekkel kapcsolatban mindegyik úgy fogja fel az egyént, mint aki passzív önnön emóciói tekintetében.

Ezt a látszólagos passzivitást és azt a felelősséget, amelyről az előbbiekben szóltunk, valahogy összhangba kellene hozni. Jelen vizsgálódás következő részében ezt a problémát részletesebben is elemezzük, Először azonban, bizonyos félreértelmezéseket elkerülendő, az érzelem és a fe- lelősség közötti kapcsolatot jellegét kell pontosítani, mégpedig legalább három szempontból.

Először is érdemesnek látszik aláhúzni, hogy ezt az érzelmek vonatkozásá- ban viselt felelősséget lehet — de nem feltétlenül kell — érezni, vagyis tudatosan, ténylegesen, továbbá aktuálisan megtapasztalni. Az érzelmek vonatkozásában megnyilvánuló felelősség hasonló lehet ahhoz a szülőéhez, aki felelős a gyer- mekéért, de ettől még ezt a felelősséget nem érzi át élete minden egyes pilla- natában.

Ilyen értelemben felelős szülőnek lenni nem egy puszta tudatállapot, hanem annyit tesz, hogy a gondoskodás implicit követelményei szerint cselek- szünk, és lehetőleg nem teszünk semmit, ami ezzel ellentétes.

Az itt képviselt, társas konstrukcio- nista álláspont szerint a felelősség az érzelmek szükséges, lényegi, konstitutív al- kotóeleme. Mondandóm jobb megvilágításában talán segíthet a konstitutív és a regulatív szabályok analógiája.

A konstitutív szabályok megal- kotják az adott cselekvést — például a sakk szabályai a sakkozást, amit csak e sza- bályok követése esetén nevezhetünk sakkozásnak: lehet másképpen is lépkedni a táblán a figurákkal, de ezt nem annyira hívhatjuk sakkozásnak, mint inkább sakkal játszásnak.

Ezzel szemben a regulatív szabályok nem konstitutálói, meg- alkotói egy cselekvésnek, csak korlátozzák azt, ami tőlük függetlenül is létezhet. Autót vezetni a közlekedési szabályok betartása nélkül is lehet, csak úgy veszé- lyesebb vö. Ilyen értelemben az érzelmek létezése konstitutív, míg megnyilvánításuk kontrollálása regulatív szabályokat tételez fel.

Harmzor, ne feledjük, hogy az előzőekben a felelősség kapcsán a felnőtt érzelmi életéről szóltunk, és nem az újszülöttéről vagy a kisgyermekéről. Az új- szülötteknek és a kisgyermeknek — legalábbis a nyugati kultúrában és legalábbis az első életévekben — nem tulajdonítunk, és tőlük nem követelünk felelősséget.

Civilizációnknak ez a vonása megítélésem szerint annyira általános, hogy bíz- vást tekinthetjük kulturális univerzálénak. A gyermekkorból a felnőttkorba való átmenet — tekintsük akár fejlődési, akár szocializációs folyamatnak — e vonatko- zásban mindenképpen minőségi változást foglal magában.

Az érzelmek társas konstruktivista szemlélete és az aktív-passzív paradoxon A következőkben röviden bemutatom az érzelmek egy olyan társas konstruktivista megközelítését, amely képes leírni mind az érzelmek és a felelősség összefüggé- sét, mind az érzelmek látszólagos passzív voltát.

A társas konstruktivista érzelem- elméletet ismertetését követően pedig azonosítom az érzelmi élet egyik alapve- tő paradoxonát, az érzelmek egyszerre aktív és passzív jellegét, s megvizsgálom, hogy e kereten belül miként lehet feloldani azt a látszólagos ellentmondást, hogy az ember viszonya saját érzelmeihez egyszerre aktív, s ugyanakkor passzív is.

A társas konstruktivista érzelemelmélet alapfogalmai A társas konstruktivista nézet szerint az érzelem az észlelés, értelmezés és cse- lekvés értékelő, relációs aspektusa; röviden: az érzelem a magatartás relációs aspektusa.

Interperszonális terminusokban megadva az érzelem a vonatkozó társas szabályoknak megfelelő magatartási minta.

HARRÉ; HARRÉ—GILLETT Funkcionális értelemben, 1 az egyének szempontjá- ból az önmagával és a környezettel folytatott tranzakciókat szervezik, különféle szituációk értékelését és a válaszok megszervezését szolgálják, 2 a szociokultu- rális környezet szempontjából pedig hozzájárulnak a lokális értékrendszernek és morális rendnek a tagok általi elfogadásához, fenntartásához.

Az érzelmi szindrómák a következő összetevőket tartalmazhatják: élettani események, kifejező reakciók vagy érzelemnyilvánítá- sokszubjektív élmények és instrumentális cselekvések. E szindrómák bizonyos összetevői közti kapcsolatok vizsgálataként értelmezhetők a narratívumok és az érzelmek viszonyát célzó újabb keletű magyarországi vizsgálatok.

A szituációk értékelését és a válaszreakciókat, vagyis az egyes érzelmi szind- rómák megvalósulását konstitutív és regulatív szabályok irányítják. Meg kell jegyezni, hogy ezek a szabályok nem determinálják a viselkedést, hanem meg- határozzák és előírják a kulturálisan elfogadható válaszokat.

Elszenvedjük vagy cselekedjük az érzelmeket? Ezek a kifejezések azt tükrözik, hogy a cselekvő egyén bizonyos értelemben passzív önnön érzelmei vonatkozásában. Úgy tű- nik, hogy az érzelmekről kialakított, s fentebb kritikailag ismertetett szubjektivis- ta, biológiai redukcionista és kevert elgondolásokat részben e passzivitás motí- vuma táplálja.

Amennyiben a felelősség és a passzivitás egyformán középponti vonása az ember emocionalitásának, egy igényes érzelemelméletnek mindket- tőt figyelembe kell vennie.

Jóllehet az alábbiakban általam javasolt elméleti ja- vaslat az érzelmek társas konstruktivista felfogását követi, mégis azt gondolom, semmiféle érzelemelgondolás nem kerülheti meg, hogy számot vessen e kettős- séggel. Számomra úgy tűnik, az emberi emocionalitásnak e két, látszólag anta- gonisztikus vonása az egyik legnehezebben megoldható feladata, s ugyanakkor legkevésbé feltárt területe az érzelemkutatásnak.

Emiatt csak első közelítésnek tekintendő az alábbi elemzés. Ahogy másutt BODOR részletesebben ismertettem, számos szociális konstruktivista szerző olyan fogalmakkal próbálja megvilágítani az emóciókat, mint az átmeneti társadalmi szerep, a diszkurzív aktus, vagy a dramatikus cselek- vés.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy ha az emocionalitást a cselekvés egyik típusa- ként vagy szerepjátszásként fogjuk fel, miként Harré, illetve Sarbin teszi, akkor megfelelő teret adunk a felelősségnek is.

Bármi egyebet foglaljon is magába a felelősség fogalma, szinte magától értetődő, hogy logikai szükségszerűséggel tartalmaz valamiféle önmeghatározást, valamint önmagunk által meghatáro- zott magatartást.

Ily módon a társas konstruktivista elméletek összeegyeztethe- tők az érzelmek és a felelősség kapcsolódását valló nézettel. A felnőtt ember saját érzelmeivel kapcsolatos felelősségét azonban egy másik jellemzővel is össze kell hangolni, mégpedig az egyénnek az érzelmeivel szembeni látszólagos passzivitásával.

Következésképpen a társas konstruktivis- ta értelmezésnek az érzelmek ezen ismérvét is el kell ismernie, és arról számot kell adnia. Amennyiben úgy vesszük, hogy az érzelmek egyfelől önmeghatáro- zásra épülő felelős cselekvések, másfelől pedig úgy fogjuk fel, hogy az érzelmek, illetve szenvedélyek passions olyan változások, amelyeket az alanyuk passzív módon elszenved, azaz olyan események, melyek az egyén önirányításán túl es- nek, e ponton egy csinos paradoxonba ütközünk.

Ezt a problémát tudomásom szerint a legközvetlenebb módon Averill vetet- te fel. Így fogalmazta meg: Az emóciók biológiailag primitív voltát hirdető nézettel szemben a jelenlegi konstrukcionista álláspont az, hogy a standard érzelmi reakciók többsége társas konstrukció.

Ennek alapján a passzivitás élménye egyfajta illúzióként kezelendő: az érzelmek nem pusztán megtörténnek az egyénnel, ezek sokkal inkább a személy által vég- rehajtott aktusoknak tekinthetők.

Ugyanakkor az érzelmek eseté- ben az egyén nem hajlandó vagy nem képes felelősséget vállalni cselekedeteiért, és emiatt a válasz elindítása elválik dissociated a tudattól AVERILL Itt Averill úgy próbálja feloldani az aktivitás versus passzivitás paradoxont, hogy arra a folyamatra hivatkozik, melyen valami érzelminek értelmezése ala- pul— vonatkozzék ez akár az egyén saját magatartására, akár máséra.

A példa a következő: Ha szemrehányást teszek egy barátomnak általam helytelenített viselkedése miatt, és az a szemrehányás sértőnek bizonyul, akkor megjegyzésemet tulajdoníthatom a haragomnak, és így elhárí- tom magamtól a felelősséget; másfelől, ha a szemrehányás segítő szándékúnak minősül, válaszomat cselekvésként értelmezhetem, magamat pedig olyannak, akinek őszinteségéért és egyenességé- ért dicséret jár.

A jelenet protagonistája argumentatív — és ilyen értelemben énközpontú — indokokat reasons ad arra, hogy egyazon cselekvést miért tart az adott helyzetben aktív, illetve passzív válasznak.

Itt fontos tényező, hogy mi az érdeke az aktornak. Le- hetnek azonban olyan esetek is, amikor nem arról van szó, hogy a protagonista nem hajlandó a felelősség felvállalására, hanem inkább arról, hogy nem képes arra, hogy érzelmei tekintetében teljes felelősséget vállaljon.

Azért, hogy ezt az utóbbi helyzetet közelebbről is szemügyre vegyük, jelesül azt, amikor a cselekvő nem képes felelősséget vállalni egy érzelmi cselekvésért, nézzük meg közelebb- ről is az értelmezési folyamatot. Egy ilyen intuitív aktus Grastyán szerint olyan összetevők értékelését foglalja magába, mint a személy pillanatnyi emoci- onális viselkedése, személyisége, továbbá az adott szituáció mibenléte.

De mi is tesz bennünket képessé az érzelmek e figyelemre méltó kettős ér- tékelésére?

Ebből következhet, hogy aszerint kapunk passzív vagy aktív személyt, hogy az emoci- onális esemény mely vonatkozására fókuszál az értelmezés. E tekintetben vegyük figyelembe, hogy minden cselekedetnek van oka reason vagy motívuma.

Mégpedig e motívumok kétfélék. Az indítékok ilyesfajta fo- lyamatos felcserélődése bizonyosan megtalálható másféle összehangolt cse- lekvésekben is.

De vegyünk szemügyre egy kevésbé örömteli példát is: meggörbedt testű koldus áll az utcán, némelyek pénzt adnak neki.

Ilyen körülmények közt még az is megeshet, hogy az ember igazá- ból nem is akart alamizsnálkodni, nem is akart pénzt adni a koldusnak, aztán mégiscsak adott. Talán ő maga sem tudja megmondani, miért, de végrehajtott egy cselekvést. Ha figyelmen kívül hagyjuk a személyes és az intézményes imperatívuszok eseteit, feltehető, hogy ha egy szituációban egy erőteljes morális elvárás jelenik meg, akkor ez parancsszerű módon lesz képes hatni a magatartás- ra.

Állításom tehát az, hogy lehetnek olyan helyzetek, melyek annyira erős cselek- vési imperatívuszokat foglalnak magukban, hogy az aktoroknak meg kell tenniük kötelességüket.

Ellenkező esetben ugyanis súlyosan kockáztatják erkölcsi repu- tációjukat. A nyílt emocionalitást kiváltó szituációk pedig éppen efféle helyzetek.

Ha feltételezzük továbbá, hogy az egyének személyes identitása szorosan kapcsolódik a helyi morális rendhez, közelebb juthatunk annak magyarázatá- hoz, hogy az emocionális viselkedés miért árul el olyan sokat az ember szemé- lyes identitásáról. Így tehát, ha valaki azért sír, hogy csokoládét, jobb osztályzatot vagy végleges kinevezést kapjon, ez még mindig érzelmi magatartás, melyben az érzelmi szindróma ösz- szetevői mind megjelenhetnek.

Jóllehet ez valószínűleg nem annyira autentikus érzelemnek, hanem inkább instrumentálisnak tartható, vagy interperszonális terminológiát használva nem annyira drámai szerepjátszás, ahogy Sarbin neve- zi, hanem jórészt argumentatív célú, dramaturgiai szerepjáték, miként GOFFMAN elemzi A szillogisztikus következtetésekkel ellentétben biológiai válaszokon és kulturá- lis tanuláson alapulnak, nem pedig más ítéleteken.

Ezek a premisszák, akár etológiai, akár mo- rális eredetűek, nem megkérdőjelezhetőek, nem lehetnek racionális értékelés tárgyai, és nem választás eredménye, hogy rendelkezünk-e velük.

Mindez úgy is megfogalmazható, hogy mindkét típusra jellemző, hogy az általuk hordozott instrukciókat az egyén nem változtathatja meg, kívüle, vagy felette állnak az egyéni befolyásnak, következésképpen a passzivitás tapasztalható meg velük összefüggésben.

Az érzelmek látszólagosan passzív jellege fogalmazódik meg Sarbin elmé- letében is. Ahogy fentebb már láttuk, ő az érzelmeket drámai cselekvéseknek tekinti. Az azonosítható szerző helyett az egyes kultúrák narratívái hordozzák azt az információt, hogy adott körülmények között milyen jellegű cselekvéseket kell megtenni.

Amellett érveltem, hogy az érzelmek vonatkozásában fentebb megfogalma- zott aktivitás—passzivitás paradoxon feloldásában segíthet, ha Harré értelmezé- sét követve közelebbről is megvizsgáljuk az érzelmekben megvalósuló értékelő ítéletek szerkezetét, valamint Sarbin elképzelése alapján a drámai szerepet elját- szó aktor szerzőségének hiányát.

Innen ered az aktor és önnön érzelmei közötti látszólag passzív vi- szony. A szokványos, felnőtt életre jellemző emberi emocionalitás mögött minden bizonnyal az utóbbiak, a morális parancsok fedezhetők fel leginkább.

Ezek az instrukciók kulturálisan meghatározott előírások, melyek egyik fontos, ha nem legfontosabb közvetítő eszközeként működhetnek az adott kultúra történetei.

E narratívák modellként szolgálnak a különféle körülmények értékeléséhez és ahhoz, hogyan kell viselkedni ezek között.

Theories of Emotion. Academic Press, New York. Basil Blackwell, Oxford. Reinter- preting the Legacy of William James. American Psychological Association, Washington D.

SAGE, London. John Benjamins, — Pszichológia,31, 3, — John Benjamins, Amster- dam.

Oxford University Press, New York. Rowman and Littlefield, Totowa, NJ. DEÁK, A. Review of Psychology,Vol. Science, Academic Press, London. Polity Press, Cambridge. Doubleday, Garden City, N. American Sociological Review, Common knowledge. Replika, Readings in the History of Psychology.

Appleton-Century-Crofts, New York. Waxmann, Münster. Journal of Personality and Social Psychology, The Social Construction of Emotion.

Classic Readings in Philosophical Psychology. Oxford University Press, Oxford. Psychological Review, Northwestern University Press, Evanston, Ill. Akadémiai, Budapest. Holmes and Meier, New York. Macmillan, New York. A champagne-i ítélet ban2 a champagne-i grófnő elnökletével működő szerelmi bíróság azt a kérdést vizsgálta, utrum inter conjugatos amor possit havere locum, vajon házas- társak között van-e helye a szerelemnek.

Hiszen a szerelmesek ellenszolgáltatás nélkül adnak egymásnak min- dent, és semmiféle kötelem kényszerének nincsenek alávetve. A házasfeleknek viszont kötelességből kell eleget tenniük egy- más akaratának, és semmiképpen sem tagadhatják meg magu- kat egymástól.

A kötelességek értelemszerűen szolgáltatnak ésszerű indokokat. Vajon a cham- pagne-i grófnő amellett kötelezi el magát, hogy a szerelem nem szolgáltat ésszerű indokokat? A magyar fordítást ez utóbbi mű magyar kiadásából vettük át: Balassi, Budapest, Vajon azok a fajta ésszerű indokok, amelyeket a szerelem szol- gáltat számunkra, annyira különböznek azoktól, amelyeket a kötelesség kínál, hogy nem állhatnak fenn együtt ugyanabban a cselekvőben ugyanazon sze- mély vonatkozásában?

Ezek a kérdések arra a módra vonatkoznak, ahogyan a szerelem dolgok megtételére késztet bennünket — a szerelem által kínált ész- szerű indokokra.

De a szerelemből fakadó ésszerű indokok sajátos viselkedé- sének magyarázata talán azt követeli, hogy megtegyünk egy lépést visszafelé azoknak az ésszerű indokoknak a természetéig, amelyek azt magyarázzák, mi- ért válunk szerelmessé.

Itt két különös dologra bukkanunk: ha valóban éssze- rű indokok alapján szeretünk, akkor úgy tűnik, ezek az ésszerű indokok nem ugyanúgy működnek, mint amelyek választásainkat vagy egyéb attitűdjeinket és érzelmeinket magyarázzák.

Azért, hogy úrrá legyünk azon a bosszankodásunkon, amit ez az ostoba szólás idéz elő bennünk, hasznos, ha emlékezetünkbe idézzük, mennyire homályos, mi tekinthető ésszerű indokként értett oknak.

Valójában a legtöbb dolog vélet- lenül történik, a véletlen pedig végtére is nem ésszerű indok. Bár egy bosz- szúálló Istennek lehet ésszerű indoka arra, hogy lelki vagy fizikai szenvedést zúdítson ránk, ám ha e betegség — akár lelki, akár fizikai — elér bennünket, az mégsem olyasmi, amit valamilyen ésszerű indok alapján teszünk.

Márpedig a szerelem néha ugyanebben a fényben tűnik fel: olyan szenvedésként, amelynek a véletlen vet alá minket. Shakespeare A szen- vedélybetegek tesznek dolgokat, és nem csak önkéntelen fizikai mozgásokat szenvednek el.

Kapcsolatot keresnek, kézbe vesznek egy tűt. Utalhatnak a drog hatására létrejött tudatállapot minőségére, mint ésszerű indokra, mely alapul szolgál a drog kiválasztására.

Még akkor is, amikor a szerelmesek bizonygatják, hogy a szenvedély tehetetlen áldozatai, lelkesen beszélnek nekünk arról, miért szeretik a másikat.

De valóban ésszerű indokok alapján válunk szerelmessé? S ha igen, hogyan működnek ezek az indokok?

A következőképpen fogok haladni. Először néhány további megjegyzést fűzök a szerelemhez társítható ésszerű indokok fenomenológiájához, annak mindkét vonatkozásában: egyrészt beszélek azokról az indokokról, amelyek a szerelemhez vezetnek, másrészt azokról, amelyeket a szerelem kínál további cselekvések és attitűdök magyarázatára.

Ezután főképp azokra az ésszerű in- dokokra fókuszálok, amelyek a szerelem kiváltói, és nem annyira a szerelemre mint megalapozó indokra. Emlékeztetni fogok néhány olyan jól ismert filozófiai problémára, amelyek kérdéseket vetnek fel a szerelemhez társítható ésszerű indokok szerepével kapcsolatban.

A bírói hatalom a törvény egyes esetekre történő alkalmazásaként határozza meg. A miniszterek a törvényeket általánosan hajtják végre, a bíróságok pedig egyedi esetekben alkalmazzák. Az államfői hatalom királyi hatalom középen az előzőekben felsorolt hatalmak felett helyezkedik el mint legfelső és közvetítő hatóság.

Az államfő király nem cselekedhet a többi hatalom helyett. A minisztereknek is el kell különülniük az államfőtől királytól. Ez az elhatárolás jelenti a különbséget az abszolút és az alkotmányos monarchia között. A korábbi alkotmányok hibája abban állt, hogy nem teremtettek semleges hatalmat államfői hatalmathanem az államfőit más hatalomnak adták át.

A szerző az államfő jogosítványairól is értekezik. A királyi hatalomnak van joga a végrehajtó hatalmat és a bírókat kinevezni. A képviselő-testület döntései abban az esetben rendelkeznek törvényerővel, amennyiben a döntéseket a király szentesíti. Az uralkodó vétójoggal rendelkezik.

A király fel is oszlathatja a törvényhozást. A második kamarát a feloszlatáson kívül ötévenként kell megújítani. A képviseleti gyűlések megválasztására vonatkozóan Constant egyetért a közvetlen választással.

A nemzetgyűlést időszakonként meg kell újítani, újra kell választani. A népet be kell engedni a hatalomba. Constant arra a következtetésre jut, hogy nem szabad vagyoni cenzust alkalmazni. Alkotmányos monarchiaként az angol monarchiát határozza meg, ahol a semleges hatalom a végrehajtó hatalomtól miniszteri hatalomtól elkülönül.

A végrehajtó hatalmat anélkül is el lehet mozdítani, hogy a minisztereket üldöznék. Amennyiben a végrehajtó hatalom szabálytalanul működik, abban az esetben a király feloszlatja a minisztereket.

Jogszabályellenes működés esetén a törvényhozó hatalom is feloszlatható. A monarchiában a királyi hatalom arra való, hogy a kormány feletti hatalomként megakadályozza, hogy a legfőbb hatalom egy kézben összpontosuljon. Köztársaságokban mindenütt lehessen alkalmazni, hol alkalmazása szükséges; és hogy a bajoktól óvjon, a sérelmeket orvosolja a nélkül, hogy ellenséges legyen.

Eredendően közvetett választást ajánl: a választókerületben az összes, szavazattal rendelkező polgárok egy ötvenfős listát állíthatnak össze, amelyből a százak gyűlését szervezik meg, amelynek feladatát képezi az ötven fős listából öt fő kiválasztása.

Az őt fő közül az összes választópolgár választ ki egy főt. Az államfő felelősséggel tartozik. Costant arra a következtetésre jut, hogy a minisztereket el kell választani a legfőbb hatalomtól. A minisztereket az uralkodónak kell kineveznie.

Előterjesztéseknél a miniszter kerül előtérbe; a kegyelmezés joga, a kitüntetésekből való részvétel és a törvényhatóságok nevezése megmarad az uralkodónak.

A felelősséget megsértő miniszterek számára büntetésként halált, száműzést és fogságot határoz meg. A bírói hatalom a bíróságot és az esküdtszéket foglalja magában. Az esküdtszéket a szerző a törvény betűje és az igazság között helyezi el. A rendkívüli törvényszékek felállítását és a perrendtartás szabályai alkalmazásainak mellőzését alkotmányellenesnek tartja.

Az esküdtszék tagjai sorsolással szereznek mandátumot. Constant szerint a cselekmény felett az esküdtszék tagjai hoznak ítéletet halál, fogság és gyarmatokra szállítás büntetési nemeket alkalmazvaa bíróság feladata a törvényt alkalmazni.

Az esküdtszék az igazsággal, az emberiességgel és az erkölccsel ellenkező törvények végrehajtását megakadályozza. A hatalommegosztás fogalmának bemutatásán túlmenően ismertettem, hogy nem egyszerű feladat abban a kérdésben állást foglalni, hogy milyen időponthoz és mely szerzőhöz kapcsolódik a hatalommegosztás terminológiájának megjelenése.

A többségi álláspont John Locke nevéhez kapcsolja a hatalommegosztás kialakulását; a három hatalmi ág pedig Montesquieu nevéhez fűzi. Benjamin Constant nevezhető meg a negyedik semleges hatalmi ág megalkotójaként. Jelen tanulmányom összegzésében kiemelendőnek — elsősorban Bibó István és Szaniszló Krisztián tanulmányai alapján — lényeges kérdésnek tartom azon fejlődési tendencia felfedezését, hogy az antikvitáskori államelméleti szerzőknél, valamint a felvilágosodás korának irodalmában egymást váltják a hatalom megosztására és a hatalom egységének megfogalmazására irányuló elméletek.

A hatalmi ágak fogalmának, elméleteinek ismertetését követően egy újabb tanulmányban bemutatandó, ugyancsak nem egyszerű feladatként határozható meg egy adott állam intézményeinek a hatalmi ágaknak történő megfeleltetése.

Irodalomjegyzék 1. Egri-Kovács Krisztián: Állam- és szuverenitáselmélet I. Sári János: A hatalommegosztás. Alkotmánytan I. Államelmélet I. Benjamin Constant: A régiek és a modernek szabága. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, Benjamin Constant: Az alkotmányos politika tana fordította: Perlaky Sándor.

Bevezetés az alkotmányjogba szerk. Bibó István: Válogatott tanulmányok.

Magvető Könyvkiadó, Budapest, Cservák Csaba: A hatalommegosztás elmélete és gyakorlati megvalósulása. Csink Lóránt: Mozaikok a hatalommegosztáshoz. Pázmány Press, Budapest, Dominico Fisichella: A politikatudomány alapvonalai. Hamza Gábor: A közvetlen demokrácia történelmi előzményei Európában.

Hatalommegosztás és jogállamiság szerk. Horváth Barna: Angol jogelmélet. Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződés. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest Jogi lexikon. John Locke: Értekezés a polgári kormányzatról.

Gondolat Kiadó, Budapest, Ludassy Mária: A toleranciától a szabágig.

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, Montesquieu: A törvények szelleméről. Osiris — Attraktor Kiadó, Budapest, Peter Stein: A római jog Európa történetében. Pokol Béla: A bírói hatalom. Századvég Kiadó, Budapest, Pokol Béla: Középkori és újkori jogtudomány. Dialóg Campus Kiadó, Budapest — Pécs, Samu Mihály: A hatalom és az állam.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, Sári János — Somodi Bernadette: Alapjogok. Schmidt Péter: A hatalmi ágak megosztásának aktuális problémáiról. Szalai András: A hatalmi ágak relatív függetlenségéről, avagy a köztársasági elnök újra a végrehajtó hatalomban?

Szaniszló Krisztián: A hatalommegosztás államelméleti előképei — Hatalomkorlátozás az európai állambölcseletben az antikvitás korától a felvilágosodásig. Acta Humana: Emberi jogi közlemények, 4. Takács Albert: A hatalommegosztás elve az alkotmányos értékek rendszerében.

Pro Publico Bono Online Takács Albert: A hatalommegosztás elveinek alkotmányos értelmezése In.

Osiris Könyvkiadó, Budapest, Zoltán: Halálbüntetés: pró és kontra. Budapest, Varga Zs. Ennek egyik előzményeként pedig a méltán híres Hart-Devlin vitát nevezhetjük meg. A Wolfenden-jelentés néven elhíresült dokumentum azt a javaslatot tette a parlamentnek, hogy a beleegyezésen alapuló, felnőttek közötti, magánterületen folytatott homoszexuális magatartás ne legyen büntetendő.

A jelentés magyarázata szerint meg kell különböztetni a közérdeket magukba foglaló erkölcstelenségeket a magánjellegűektől.

Így az erkölcsi normák kikényszerítését egyszerűen az igazolja, hogy a társadalom létezése érdekében a jog felhasználásával bármit megtehet. Lord Devlin párhuzamot vont az erkölcstelenség és a hazaárulás között. Ezek voltak azok a gondolatok elsősorban, amelyekkel Hart a Jog, szabág, erkölcs című művében3 szembeszállt, és mely mű, illetve témája jelen tanulmány tárgya.

Az erkölcs fogalma Az erkölcs fogalmának számos meghatározása van attól függően, melyik elemét emeljük ki. Heller Ágnes szerint az erkölcs társadalmi normarendszer, amelyet az emberek megvalósítani törekszenek, mindig szándékos és tudatos magatartás.

Nyíri Tamás meghatározásában az erkölcs azon szabályok és értékek összessége, amelyeket egy adott közösség magára kötelezőnek elismer. Zlinszky János véleménye szerint az erkölcsöt a jogi normarendhez hasonló kettősség jellemzi: ha statikusan vizsgáljuk, akkor egy normarendszer, de ha dinamikusan tekintünk rá, akkor célzott magatartások meghatározója.

Ezt azzal magyarázza, hogy mindkét normarendszernek megvannak a maga szabályai, értékei, meghatározásai, de az ezeket megvalósító egyének nélkül ezek mit sem érnek. Így például továbbra is jogellenes kábítószert termeszteni a lakásunkban, de hogy két homoszexuális, mit csinál magánterületen, az nem veszélyeztet közérdeket, így büntetése sem indokolt.

Ez volt az az összefüggés végül, amely kirobbantotta az angol jogtudomány egyik legérdekesebb vitáját, a Hart-Devlin vitát. Osiris, Budapest, Ezt törvényi etikának is nevezik.

A másik felfogás középpontjában az a kérdés áll, hogy az embernek mire kell törekednie. A filozófiai etika szerint az erkölcs megfogalmaz bizonyos célokat, amelyek megvalósítására törekednünk kell, és ezeket olyan értékek formájában nevezi meg, mint a szorgalom, az őszinteség.

Ez az értéketika. Szóhasználatában a pozitív erkölcs egy adott társadalmi csoport által elfogadott és követett erkölcs. A kritikai erkölcs azonban a pozitív erkölcs bírálatára szolgáló általános erkölcsi elvek összessége.

Tette ezt egyrészt azért, mert szerinte itt találhatóak elsősorban olyan magatartások, amelyeket a társadalom erkölcstelennek tart, azonban nem okoznak kárt senkinek, mégis büntetendők. Másrészt mivel Lord Devlin véleménye szerint a közös erkölcs megőrzése szükséges a társadalom fennmaradásához, így a szexuális erkölcsi normák megsértését is úgy vizsgálta, mint amely a társadalom létét fenyegeti.

Harmadrészt azt kutatta, hogy a szexuális erkölcs terén jogilag büntetett cselekmények valóban a pozitív erkölcs kikényszerítése érdekében büntetendőek-e vagy más okból. Ezen a területen olyan cselekményeket vett górcső alá, mint a homoszexualitás, a vérfertőzés, a prostitúcióból élés, a bigámia, a poligámia vagy a házasságtörés.

Egyes jogtudósok e cselekmények büntetését hozták fel az erkölcsi normák jogi kikényszerítésének példájaként. Hart azonban ezeket próbálta cáfolni. A bizottság azt a javaslatot tette, hogy a kölcsönös belegyezésre épülő, felnőttek közötti, nem nyilvános kapcsolat ne legyen többé büntetendő.

A prostitúcióval kapcsolatban pedig úgy foglalt állást, hogy a nyilvános felajánlkozás közbotránkoztató, így az utcáról el kell távolítani, egyébként büntetése nem szükséges.

A jelentés érvelése szerint a büntetőjog feladata a közrend és a közszemérem védelme, és a magánjellegű erkölcstelenséghez a jognak nincs köze. A kormány a prostitúcióval kapcsolatos álláspontját a bizottságnak osztotta, így önmagában az üzletszerű kéjelgés végzése nem büntetendő, de nyilvános formája tilos.

Ez is bizonyítja, hogy bár a prostitúció a többségi társadalom erkölcsi normája szerint erkölcstelen cselekedet, ettől még nem feltétlenül kell büntetni.

A homoszexualitás terén nem volt ilyen engedékeny a brit kormány akkoriban. Ma már azonban egyértelmű, hogy a homoszexuálisok közötti kapcsolat nem büntetendő a modern államokban, sőt egyre több ország megadja számukra a házasságkötés jogi lehetőségét is.

Osiris, Budapest, A legtöbb ország joga bünteti, ha egy házas személy házastársa életében házasságot köt más személlyel. Ha azonban egy ilyen személy élettársi kapcsolatot létesít, az az államok többségében nem büntetendő.

Bármit megtehet, ami egy házasélettel rendszerint együtt jár, egyet nem tehet, házasságot nem köthet. Ha ez mégis megtörténik, annak mind polgári jogi, mind büntető jogi következményei vannak. Polgári jogilag érvénytelen a házasság, és még büntetésre is számíthat az elkövető.

De miért pont ekkor avatkozik be a jog, tette fel a kérdést Hart? Sokan sokféle magyarázatot adtak erre. Egyesek szerint az anyakönyvvezetés megóvása ezzel a célja a jognak, más nézet szerint ez a cselekmény a házastárs nyilvános megsértése. A vallásosabb érzületű országokban vallási okokkal indokolták a bigámia büntetését.

Ilyen esetben ugyanis a bigámista a vallásos szertartást nyilvánosan megszentségteleníti. Hart szerint azonban fontos azt látni, hogy ilyenkor a jog nem azért büntet, mert a cselekmény vallástalan, hanem mert ez a nyilvános cselekedet megbotránkoztató.

Ezzel szemben a privát erkölcstelenség, amely például az együttélést jelenti egy házas személlyel, nem foglalkoztatja a jogot, és büntetlenül hagyja. A szexuális erkölcsi normák kikényszerítése bizonyos ösztönök elfojtását eredményezhetik, míg a bigámia esetében ilyen célról nincs szó.

Ha ugyanis így lenne, nem maradna büntetlenül egy házas ember élettársi kapcsolata sem más személlyel.

Hart szerint a bigámia példája jól mutatja, hogy különbséget kell tennünk egy cselekmény erkölcstelensége és közbotránkoztató jellege között, és megfigyelni azt, hogy egy erkölcstelen cselekmény büntetése szempontjából ez döntő különbségtétel lehet.

A házastársak közötti együttlét nem erkölcstelen, de nyilvános formája nyilvánvalóan megbotránkoztató. A homoszexuális együttlét a többség szerint erkölcstelen, de nem közszeméremsértő, kivéve, ha nyilvános.

A szexuális erkölcs területén ennek a megkülönböztetésnek már a rómaiak is jelentőséget tulajdonítottak.

Ha az erkölcstelen cselekményeket azon az alapon büntetjük, hogy azok közül melyek okoznak kárt másoknak, akkor azt mondhatjuk, hogy a szexuális erkölcs terén a privátszférában történtek nem idéznek elő kárt.

Bár lehetséges, hogy valakinek érzelmi sérelmet jelent, ha tudomást szerez arról, hogy mások erkölcstelen cselekményeket művelnek a magánéletben, de ez egyes nézetek szerint azért mégsem akkora súlyú megrázkódtatás, mint a szexuális ösztönök elfojtása.

Hart véleménye az volt, hogy az ilyen helyzetekben, amikor valakinek az erkölcstelen életmódja gyötrelmet okoz másoknak, valójában azért büntetjük meg az elkövetőket, mert nem értünk egyet a cselekedeteikkel.

Azonban Hart szerint a jognak az egyéni szabágot kell előtérbe helyeznie, és szorgalmazni azt, hogy az emberek tetszésük szerint cselekedhessenek, még akkor is, ha az másoknak gyötrelmet okoz. Eltérő megítélés alá esik azonban, ha valaki a megbotránkoztató erkölcstelen cselekményeket nyilvánosan végzi, és Hart álláspontja alapján itt van jelentősége a privát erkölcstelenség és a közszeméremsértés megkülönböztetésének.

Egy erkölcstelen cselekedet nem büntethetünk pusztán azért, mert azokkal mások nem értenek egyet, mert ezzel szembehelyezkedünk az egyéni szabág elvével.

A büntetőjog a bűncselekmények elkövetése kapcsán soha nem fogadta el védekezésként az áldozat beleegyezését. Akár emberölésről vagy testi sértésről van szó, nem lehet a büntetőeljárás során azzal védekezni, hogy az áldozat maga kérte a bűncselekmény elkövetését.

Többek között ez a magyarázata annak is, hogy az eutanázia aktív formája a legtöbb országban büntetendő. Ilyen például az emberi élet és a testi épség védelme.

Devlin álláspontja szerint tehát ez egy példa az erkölcs jogi kikényszerítésére.

Hart véleménye azonban teljesen más volt. Szerinte azok a jogszabályok, amelyek kizárják az áldozat beleegyezésére való hivatkozást, egyértelműen a paternalizmusra példák. A paternalizmus az egyéneket önmaguktól hivatott megvédelmezni, az önmagának kárt okozó egyén megóvása a cél.

Lord Devlin azonban úgy vélte, az egyén megvédése nem lehet célja az ilyen szabályozásoknak, hiszen nincs értelme annak, hogy az emberekre olyan cselekményt kényszerítsünk, amit nem akarnak, vagy olyantól tiltsuk el őket, amit akarnak.

Hart szerint viszont ez téves következtetés, mind a büntetőjog, mind a polgári jog tele van a paternalizmus példáival. Gondoljunk csak a kábítószerek fogyasztásának tiltására, ahol egyértelműen a cél, hogy a fogyasztót megvédjük önmagát károsító tevékenységétől, és nem a kereskedő megbüntetése erkölcstelen cselekményéért.

De hasonló a helyzet a bukósisak viselése vagy a biztonsági öv bekapcsolásának kötelezettségénél is. Ilyen esetekben nem mondhatjuk azt, hogy azért viseljen egy motoros bukósisakot, mert azt az erkölcsi normák előírják.

A mérsékelt tétel szerint a közös erkölcs tartja össze a társadalom tagjait. E nélkül csak egyének összességéről beszélhetünk, ez teszi közösséggé az emberek csoportját.

Ennek ellenére még büntetendő lehet, hiszen az ilyen cselekedeteket az erkölcs egész rendszerétől nem lehet elvonatkoztatni a mérsékelt nézeteket vallók szerint. Ezzel szemben a szélsőséges tétel nem tekinti a társadalom fennmaradásához szükségesnek a közös erkölcsöt.

Az erkölcs jogi kikényszerítését az igazolja, hogy az erkölcs megtartása érték, még akkor is, ha az erkölcstelen cselekedetek nem okoznak kárt senkinek.

Hart szerint az erkölcs jogi kikényszerítése mellett felsorakozott legtöbb nézetet e két kategóriába tudjuk besorolni. Véleménye szerint Lord Devlin a mérsékelt tétel híve volt. Devlin ugyanis azt mondta, hogy egy társadalomnak joga van kikényszerítenie erkölcsét azon az alapon, hogy annak léte nélkülözhetetlen a társadalom fennmaradásához.

Ezért Devlin álláspontja az, hogy nincs privát erkölcstelenség, és az erkölcstelen együttlét - még ha nem is nyilvános - a hazaáruláshoz hasonló. Hart szerint a kikényszerítés első formája az, amikor a kényszerítés fenyegetések formájában valósul meg.

Ebben az esetben különbséget kell tennünk a között, hogy az egyént a büntetéstől való félelme tartja vissza, hogy olyan cselekedeteket kövessen el, amelyek másokra károsak, és az olyanok között, amelyek erkölcstelenek ugyan, de nem okoznak kárt senkinek. Hart véleménye szerint az első eset természetesen érthető, az embereket megvédjük a gyilkosságtól, az erőszaktól vagy más károktól.

De abban az esetben, amikor nincs áldozat, például a szexuális erkölcs terén, akkor nehezen érthető, hogy a társadalom tagjai pusztán a büntetéstől való félelem miatt alkalmazkodnak az erkölcsi normákhoz.

Parancsmegtagadás miatt a legsúlyosabb büntetésre számíthat, de Fortuna istennő kegyelméből egy Boldog befejező masszázs hua hin kansas city papnő megmenti a felelősségre vonás alól.

Hart azt vallotta, hogy csupán a kényszer hatására tett alkalmazkodásnak nincs értelme. Ebben az esetben a szabályokhoz való alkalmazkodásnak van értéke, ezt azonban úgy érjük el, hogy a büntetésektől való félelem által kényszerítjük ki.

Ezzel szemben az az értékes Hart szerint, ha az erkölcs normáit önként tartjuk be. A kényszerítés második formája nem a fenyegetés, hanem a megbüntetés. Kérdésként vetette fel Hart, hogy ha egy adott cselekmény nem okoz kárt, akkor a megbüntetés értéke miben rejlik. Véleménye szerint erre a válasz a megtorlás.

Ilyen esetben a büntetésnek nem az a célja, hogy a társadalmat megvédje, az elkövetőt megjavítsa, vagy elrettentse a bűn elkövetésétől, hanem hogy az erkölcstelen cselekedetet megtorolja.

A büntetést az teszi szükségessé, hogy a bűn rossz, és nem eredményeivel igazolja az elkövető büntetését.

Hart szerint ez a magyarázat elfogadhatatlan. Bár attól függetlenül kell a megtorlás szerepét alátámasztani, hogy a cselekménynek van áldozata és elkövetője, hiszen a megtorlás minden esetben igazolásra szorul.

Ilyen esetben viszont a büntetés úgy tekinthető, mint aminek feladata a sértett szenvedésének megakadályozása. Ahol azonban nincs sértett, és így szegnek meg erkölcsi szabályokat, nehezen elfogadható az a nézet, hogy azért büntetünk, mert az erkölcstelenséget viszonozni kell. Ezen kívül kiemelten hangsúlyozza a bűncselekmény elkövetőivel szemben érzett gyűlölet és harag jogosságát.

Véleménye szerint az emberi természet része a bosszúvágy, amelyet ki kell elégíteni. Az elkövető megbüntetését az indokolja, hogy a társadalom tagjai szabályozott és törvényes módon tudják bosszúvágyukat kielégíteni. Nem lehet azonban büntetni azt, amelyet a közvélemény nem ítél el egyértelműen.

Hart mindezek ellenére azt vallotta, hogy Stephen felfogása nem megtorláson alapuló, mert további egy elemet tartalmaz, 12 Hart: i.

Elítélés azért, amiért az elkövető erkölcstelen cselekményt követett el. Ezzel fejezi ki a társadalom erkölcsi megvetését. E nézet számára az erkölcsi megvetés kifejezése az érték. Ezzel a felfogással azonban Hart nem értett egyet.

Álláspontja szerint ez az elmélet a fennálló erkölcs megőrzését célozza. Nem az erkölcs jogi kikényszerítése az érték. Az erkölcsnek nem elsősorban az erkölcstelen cselekedetek a bomlasztói, sőt még az sem, ha azokat nem büntetik teljes körűen. Ugyanis számtalan kérdés - például a szexualitás területe - szabad vita tárgya lett a XX.

De ezen túl, ha még létezik is erkölcsi többségi vélemény egy társadalomban, senki ne gondolja azt, hogy az a helyes megoldás, ha a kisebbségre rákényszeríti az erkölcsi normák betartását. A többségnek ugyanis nincs joga ahhoz, hogy megszabja a társadalom tagjai, miként éljenek, mert ez súlyosan veszélyezteti az egyén szabágát.

Dworkin szerint Devlin két fontos érvet fogalmazott meg: az első a társadalom önvédelemhez való joga, a második az a meggyőződés, hogy a társadalomnak joga van ahhoz, hogy erkölcsi normáit megvédje.

Dworkin nézete szerint léteznek olyan erkölcsi elvek, amelyeket azokkal szemben is kikényszerítenek, akik azokkal nem értenek egyet. Ilyen esetben pedig a társadalom a büntetőjog eszközeit is igénybe veszi. Nem feltétlenül kell azonban minden erkölcstelenséget büntetnünk, hiszen vannak bizonyos korlátozó elvek, amelyekre tekintettel kell lennünk.

Ilyen pl. Ezért jutott Dworkin szerint Devlin arra a következtetésre, hogy a homoszexualitás betiltható.

Ha a homoszexualitás ugyanis büntetlen lenne, akkor annak komoly káros következményei lennének a társadalomra nézve. A jogalkotónak el kell döntenie ilyen esetekben, hogy az adott cselekmény van-e annyira veszélyes, hogy az egyéni szabágot korlátozni kelljen a társadalom védelme érdekében.

Ezen kívül arra is választ kell adnia, hogy az adott cselekmény erkölcstelen-e? De a legfontosabb kérdés, hogyan dönti ezt el? Devlin szerint, ha a társadalom többsége azonos módon foglal állást, akkor a törvényhozónak ennek megfelelően kell cselekednie. Dworkin azonban azt mondja, hogy az erkölcsi szokások összetettebbek annál, mint ahogy azt Devlin gondolja.

Dworkinnak az az álláspontja, hogy attól, mert az egyének egy csoportja a homoszexualitást bűnnek tartja, az nem biztos, hogy erkölcsi alapokon nyugszik.

A legtöbb embernek ugyanis előítéletei vannak a homoszexuálisokkal szemben. Az átlag, racionálisan gondolkodó személyek nem tudják ész érvekkel alátámasztani nézeteiket.

Ha pedig ez így van, akkor a büntetés igazolása csupán a gyűlölet, az előítélet és az ellenszenv. Így pedig 14 Hart: i. Míg a sértő magatartásokra az a jellemző, hogy kényelmetlen, kellemetlen helyzeteket teremtenek.

Ezek a sérelmek olyan érzelmeket váltanak ki, mint az undor, düh, viszolygás, bosszúság, szégyenérzet. Freinberg ezeket a cselekményeket a következőképpen csoportosította. Egyes magatartások undort idéznek elő.

Ezt olyan cselekmények váltják ki, amelyek nem okoznak kárt és nem is erkölcstelenek, de durvák, illetlenek és faragatlanok.

Más sértő cselekedetek felháborítóak és dühítőek. Vannak ingerlő magatartások, amelyek célja csupán a másik megsértése. További csoport a megszentségtelenítő cselekedeteké, mint pl.

A következő fajta a közszeméremsértő magatartásoké. Ezek betiltásának célja, hogy az állampolgárokat megkímélje attól, hogy olyat lássanak az utcán, amit nem akarnak.

Mindebből látható, hogy a sértő magatartások kérdése milyen összetett. A fentiek alapján Freinberg véleménye az, hogy nem elegendő a magánkár és a közkár megkülönböztetése, hanem további egy elv, a sérelem elvét is meg kell nevezni ahhoz, hogy egy cselekedet erkölcstelenségéről és büntetendőségéről döntsünk.

Az erkölcs haszonelvű felfogása szerint az erkölcstelenség jellemzője a károkozás. Ennek ellenére számos olyan cselekmény büntetendő Freinberg szerint, amely nem okoz kárt senkinek. Ezen nézet hívei elismerik ugyan, hogy pl. Freinberg véleménye szerint ezek a káros hatások azonban csak spekulatívak, és nincs rájuk bizonyíték.

Freinberg egyetért ezzel az érvvel. Szerinte az olyan mást nem sértő bűncselekmények esetében, ahol a kár közvetett vagy spekulatív, erőforrásainkat feleslegesen használjuk fel. Ezen kívül Freinberg elismerően támogatja Dworkin azon nézetét, amelyben megkülönbözteti a valódi erkölcsi meggyőződéseket és az előítéleteken alapuló érzelmeket.

Véleménye szerint az utóbbiak esetében nem beszélhetünk erkölcsi normák meglétéről. Így a pusztán érzelmekből álló erkölcs nem kényszeríthető ki igazolhatóan. Freinberg azonban ettől továbbmegy. Ő ugyanis azt gondolja, ha még van is erkölcsi konszenzus a társadalomban bizonyos kérdésben, az még nem indokolja, hogy ki is kellene kényszeríteni azokat.

Már csak azért sem, mert az erkölcsi normák is lehetnek hibásak. Bármely olyan magatartás, amely ezt az erkölcsöt megsérti, a társadalmi kohéziót veszélyezteti, ezért a közhatalomnak szabályoznia kell, és nem mentesülhet ez alól abból az indokból, hogy az magánügy.

Devlin álláspontja az volt, hogy ha a társadalom egy adott cselekményt ártalmasnak tart, akkor az a társadalom közös erkölcsét veszélyezteti, mert a társadalmat, mint egészet sérti. George szerint azonban fontos látnunk 15 Dworkin, Ronald: Lord Devlin és az erkölcsök kikényszerítése.

In Cs. Kiss Lajos szerk. Hart jogtudománya kritikai kontextusban. Eötvös Kiadó, Budapest, Kiss: i.

Zóna Boldog befejező masszázs hua hin kansas city RON.

Erre példaként a poligámiát hozta. Ugyanis számos társadalom elítéli a többnejűséget, míg mások kifejezetten támogatják.

Ahol ez erkölcstelen cselekmény, ott be kell tiltani, mert a közös erkölcsöt veszélyezteti. George azon a véleményen van, hogy ennek ellenére Devlin nem gondolta azt, hogy nincsenek erkölcsi igazságok. A jelentés különbséget tett a magánerkölcstelenségek és a közérdeket sértő erkölcstelenségek között, ezért azt a javaslatot tette, hogy sem a homoszexualitást, sem a prostitúciót nem szükséges büntetni.

E dokumentum érveire reagált Patrick Devlin, aki ellenérveit fejezte ki az erkölcstelen cselekedetek megkülönböztetése miatt.

Véleménye az volt, hogy a jognak minden erkölcstelen magatartást a hatókörébe kell vonnia, mert azok veszélyeztetik a társadalom közös erkölcsiségét, és ezáltal annak fennmaradását.

Ekkor azonban még senki sem gondolta, hogy ezzel kirobban a jogfilozófia egyik legnagyobb vitája a Hart-Devlin vita. Devlin érvei számos tudóst megdöbbentettek, míg mások egyetértettek vele.

Legkiemelkedőbb vitapartnere azonban Herbert Hart lett. Kettejük eszmefuttatása ma is bő táptalajt ad az erkölcs és jog kapcsolatát vizsgáló jogtudósoknak eszméik kibontakoztatására.

Hart legfontosabb ellenérveit a Jog, szabág, erkölcs című munkájában fogalmazta meg. Elsősorban azon erkölcstelen magatartásokat vizsgálta, amelyek nem okoznak kárt senkinek.

Számos példát hozott fel, amikor a jog látszólag egy erkölcstelen cselekedetet büntettet. Később azonban rámutatott arra, hogy ezen magatartások nem erkölcstelenségük miatt váltak büntetendővé, hanem ahhoz más indokok is vezettek, valami többletelemre volt szükség.

Arra pedig, hogy az erkölcstelenség a társadalom kohézióját veszélyeztetné, szerinte nincs semmi bizonyíték.

A Boldog befejező masszázs hua hin kansas city az teszi szükségessé, hogy a bűn rossz, és nem eredményeivel igazolja az elkövető büntetését.

Azt vallotta, hogy az az értékes, ha erkölcsiségünket nem kikényszerítjük, hanem azokat önként tartjuk be. Aki ezeket nem tartja meg, amíg kárt nem okoz senkinek, büntetése értelmetlen és a megtorlást szolgálja. Hart osztja Stuart Mill véleményét abban, hogy az egyéni szabág megőrzése olykor nagyobb súllyal esik latba, minthogy az erkölcstelenkedőket üldözzük.

Az én véleményem az a témával kapcsolatban, hogy a jog nem bünteti, és nem is kell büntetnie minden erkölcstelen cselekményt. Tény, hogy van egyfajta közös erkölcsiségünk.

Léteznek olyan elveink, amelyekről a társadalom többsége azonos módon gondolkodik. Úgy gondolom ezeket a normákat nemzetiségtől, vallástól függetlenül értékesnek tartjuk.

Vannak azonban olyan területei az erkölcsnek, amelyekről ma már igencsak eltérően gondolkodunk. Ha ezek a cselekmények nem ártanak senkinek, akkor még abban az esetben sem tartom indokoltnak a büntetésüket, ha a társadalom többségének véleménye éppen ellentétes.

Az egyéni szabágunk része a véleménynyilvánítás, a lelkiismereti és szólásszabág. A magyar Alkotmánybíróság egyik határozata szerint általános jelenség, hogy az erkölcs egyes területei 17 George, Robert: Társadalmi kohézió és az erkölcsök jogi kikényszerítése.

A Hart-Devlin vita újratárgyalása. Az is megfigyelhető, hogy a bírósági ítéletek nemzetközi összehasonlításban egyre kevésbe hivatkoznak a közerkölcsre, a közvéleményre, amelynek oka elsősorban az önrendelkezés elismerése. Abban a társadalomban pedig, ahol az egyéni szabágot tisztelik, a jognak és főleg a büntetőjognak ultima rationak kell lennie.

AB határozat IV. Bevezetés Az ún. Az eljáró közigazgatási bíróság elsődlegesen a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának jogszerűségét vizsgálja felül, és amennyiben megállapítja a felperes kereseti kérelmében kifogásolt jogsértést, úgy ugyanazon perben kimondja a szerződés érvénytelenségét, levonva annak jogkövetkezményeit.

Ez utóbbit maga a Közbeszerzési Döntőbizottság indítja meg, ha az érdemi határozatában a Kbt. Amennyiben a közigazgatási per indul később, az ügyet a közigazgatási per bíróságához kell áttenni, a perek egyesítése végett. Ennek érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha az érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát indítványozó keresetlevél benyújtásra került.

Vizsgálódásom tárgya az, hogy a nevesített jogintézmények létrehozásának irányelvben lefektetett céljai, a hatékony és gyors jogorvoslat miként valósul meg a bíróságok gyakorlatában, és melyek azok az esetleges problémák, kérdéskörök, amelyek kihívás elé állítják az ezen eljárások szerint indult ügyek elbírálóit.

Az egységes és egyesített per magyar jogrendszerben való megjelenése és elhelyezésük a Kbt. E törvény hozta létre Az irányelv szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy hatékony, gyors jogorvoslati eljárásokkal lehessen élni.

Az egységes per Magyarországon Az érvénytelenségi okok A módosító törvény11 előterjesztői indokolásában foglaltak szerint a jogorvoslati irányelv 2d. Ezen utóbbi érvénytelenségi okot azonban a Az említett módosítás során lépett hatályba a Ezen módosítás13 teremtette meg továbbá Az olvasó a korabeli élet szinte minden oldalát megismerheti a regénysorozatból.

A Vér és korom lapjain az események filmszerűen peregnek. Összecsap a szenvedély, a hazaszeretet, a szerelem, a sértett hiúság és a mindent elsöprő bosszúvágy. Vaskirályné 73,00 RON. Vasököl - bársonykesztyűben: Cordelia története Kr. Goneril, az örökösnő druida tudósokkal dolgozik, Regan a harccal kapcsolatos ismereteit adja tovább a tanítványainak, Cordelia pedig kiváló vadászkutyákat tenyészt.

Vallástörténeti értekezések 60,00 RON. Jelen munkánkban két kérdést vizsgálunk: 1 mi a vallás? A magunk részéről szkeptikusak vagyunk minden, a vallási jelenségről előzetesen megadott definíció hasznosságát illetően, s ezért beérjük azzal, hogy a hierofániákat a szó legtágabb értelmében valami, amiben a szent megnyilvánul tárgyaljuk.

Ennélfogva a vallási formák történetének kérdését csak azután vethetjük föl, miután már jó néhányat megvizsgáltunk közülük.

A vallási jelenségeknek az egyszerűtől a bonyolult felé tartó bemutatása vizsgálódásunk céljai szempontjából nem tűnik járható útnak számunkra. Ezzel ugyanis a vallási jelenségnek az egyszerűtől a bonyolult felé tartó fejlődését.

Vak majom 49,00 RON. A válasz: adj neki oda egyszerre mindent, amiért küzdhet.

A történetet egy huszonéves fiú meséli el, aki nem olyan rég még Magyarország leggazdagabb embere volt. Most azonban nincstelenül fut a rendőrség elől. Épp abban a hotelben keres menedéket, ahol a furcsa emberkísérlet zajlik. A Vak majom, Fehér Boldizsár első regénye, letehetetlen olvasmány.

Humoros kalandregény a felelősségvállalásról és az ember helyéről a világban. Vaják II. Az utolsó kívánság nagy sikerű folytatásában Geralt további novellákban küzd szörnyekkel, démonokkal és emberi gonoszsággal Geralt a vajákok közé tartozik: mágikus képességeinek köszönhetően, amelyeket hosszan tartó kiképzése és egy rejtélyes elixír csak még tovább csiszolt, zseniális és könyörtelen harcos hírében áll.

Ugyanakkor nem hétköznapi gyilkos: célpontjai vérszomjas szörnyetegek és aljas fenevadak, amelyek mindenütt hatalmas pusztítást végeznek, és megtámadják az ártatlanokat. A birodalmat járva azonban fokozatosan ráébred, hogy bár prédái egy része kétségtelenül elvetemült szörnyeteg, mások azonban bűn, ármány vagy egyszerű ostobaság áldozatai.

Tette ezt egyrészt azért, mert szerinte itt találhatóak elsősorban olyan magatartások, amelyeket a társadalom erkölcstelennek tart, azonban nem okoznak kárt Boldog befejező masszázs hua hin kansas city, mégis büntetendők.

Vadvirágok 57,00 RON. A szép Erin McKinnon szűknek érzi az ír falut, ahol eddigi életét töltötte, szeretne végre kiszabadulni és világot látni. Mikor új ismerőse, Burke Logan, a rossz hírű amerikai szerencsejátékos és lótenyésztő azzal áll elő, hogy tartson vele az Egyesült Államokba, és legyen a könyvelője, úgy érzi, elérkezett a nagy pillanat.

Odaát elámul Burke gazdagságán - és meghökken a szemtelenségén.

A férfi ugyanis már első nap nyíltan közli vele: nemcsak azért hozta át az óceánon, hogy neki dolgozzon, hanem azért is, mert ágyba akarja vinni.

Vadászparti 73,00 RON. Az isten háta mögötti vadászlakban, Skócia erdőségeinek mélyén összegyűlnek a régi barátok egy fergeteges szilveszteri partira. A szépség. A tökéletes pár. A rapszodikus alkat.

Az újdonsült szülők. A hallgatag. A belvárosi srác. A kívülálló. Az áldozat. Nem baleset volt - gyilkosság történt Lucy Foley írt már három regényt, amelyeket tizenhat nyelvre fordítottak le, de ez az első thrillere, és A vadászparti sikere minden képzeletet felülmúlt - világszerte több mint negyven kiadásban kapható, és hosszú időre kibérelte magának az eladási listák csúcsát.

Foley Londonban él. Vad idők 68,00 RON. Hogy Guatemalában ben az Egyesült Államok segítségével hogyan döntötték meg katonai puccsal a demokratikusan megválasztott kormányt, az ma már csak apró fejezet a történelemben. Ám Vargas Llosa nagy sztorit talált benne - s nemcsak azért nagy sztori ez, mert évtizedekre meghatározta Közép-Amerika sorsát, hanem azért is, mert van benne valami ördögi.

Utolsó tanúk - Gyermekként a második világháborúban 65,00 RON. A háborús irodalomban a nők és a gyerekek addig csak mellékszereplők lehettek a férfiak mellett. Alekszijevicsnél ők kerültek a középpontba - s ezzel a női és gyermeki nézőponttal egyszeriben mintha átírta volna, pontosabbá és érzékletesebbé tette volna az addig "ismert" történelmet.

Ez a két könyv aztán szerte a világban megjelent, és Alekszijevicset mint egy új műfaj megteremtőjét méltatták a kritikusok. Eközben a fölbolydult, széthulló Szovjetunióban sokan árulónak bélyegezték, aki a legszentebb érzéseket tiporja sárba.

Az Utolsó tanúk száz visszaemlékezést tartalmaz, csupa szívszorító történetet olyan emberektől, akik kisgyermekként vagy kamaszként élték át a második világháborút.

Olyan emberektől, akiknek nem volt gyerekkoruk: sokan közülük elveszítették a szüleiket; sokan koncentrációs táborba kerültek; sokan a partizánok között éltek, sőt gyakran tizenkét-tizenhárom éves korukban már harcoltak is a németek ellen És sokan egyszerűen csak éheztek, és próbálták valahogy túlélni az iszonyatot.

Alekszijevics később átdolgozta a könyvet: az új változatban azok a visszaemlékezések is szerepelnek, amelyek a szovjet időkben még nem jelenhettek meg, mert túlságosan riasztó képet festettek a szovjet nép háborús hétköznapjairól. Utóirat Pemberleyből - Pemberley-krónikák 7.

A Büszkeség és balítéletben megismert Mr. Darcy fia, Julian, miután Josie, a felesége elhagyta őt és kisfiukat egy másik férfiért, hazatér Pemberley-be.

Josie-t csalódás éri, és bár férje és annak családja visszafogadja, belehal egy titokzatos betegségbe. Julian ezek után már nem is reméli, hogy újra rátalál a szerelem. Szerencsére téved, fiatal kuzinja, a tanárnő Jessica, aki régóta szereti őt, igazi társa, felesége lesz, és követi őt Afrikába is, ahol együtt szolgálják a tudományt és a rászoruló embereket.

A sors fintora, hogy Darcyék unokája, a politikai babérokra törő Darcy Gardiner is Jessicába szerelmes… További információk.

Uram és parancsolóm 68,00 RON. Egy napon a kormány rendeletet hoz: a nőknek ezentúl napi száz szó engedélyezett. Jean McClellan ezt nem fogadja el -itt nem történhet meg. Amerikában nem. Ővele nem. Pedig ez csak a kezdet.

Hamarosan a nőknek nem lehet többé állásuk. A lányokat nem tanítják írni, olvasni. A nőneműeknek nincs többé hangjuk. Korábban az átlagember napi tizenhatezer szót mondott ki naponta, de most a nők csak százzal rendelkeznek, hogy hallassák a hangjukat. Ám ez nem a vég. Önmagáért, a lányáért és minden elnémított nőért, Jean vissza akarja követelni a hangját.

Újjászületés 76,00 RON. Egyedül álltam a fiam szavai előtt. Banális, szirupos születési történetet írt le.

De éppen ez a lapos banalitás hatott meg. Olyanok voltunk, mint mindenki más, én szerető anyuka, ő pedig pufók újszülött. Abszurd történetünk elveszett a szabályos születési történetek, a világoskék és rózsaszín szalagocskák között. Újabb titkok könyve 12,00 RON.

Huszonkét év leforgása alatt ez már az ötödik Titkok könyve, szinte mindegyik jókora botrányt kavart. Tűzzel játszók - Az azúr bicikli folytatása 57,00 RON. Viharos téli nap Angliában, három hónappal történetünk kezdete után. Az azúr bicikliben megismert Maya immár egyedülálló szülőként küszködik korábbi döntéseinek következményeivel, és ezen a karácsony előtti délutánon újabb nehéz választás vár rá.

A francia szakács, Gabriel azóta egy sikeres étterem tulajdonosa, ám a múltja elől nem menekülhet el.

Egy váratlan látogató megzavarja mindaddig tökéletesnek hitt életét, és az egész világa összedőlni látszik. Jaron, a tizennyolc éves izraeli fiú is elodázhatatlan döntés elé kerül: a hazáját és a kötelességét válassza, vagy az új életét, amely most már összefonódik a honvágytól szenvedő, elkeseredett lengyel barátnőjéével?

Messernek, az életvidám, Londonban forgató operatőrnek is felborulnak a tervei: hirtelen elölről kell kezdenie mindent, és félő, hogy nem képes áthidalni a nehézségeket, amelyeket ez a nap tartogat.

A regény új szereplője a korábbi sikeres sportoló, Veronie, aki Falmouthban próbál fenntartani egy saját erejéből létrehozott gyermekotthont, mígnem a támogatói kihátrálnak mögüle A tűz mindnyájuk életében ott lobog - de elég lesz-e ez ahhoz, hogy átvészeljék életük talán legmeghatározóbb napját?

Lévai Katalin legújabb családregénye az egykor híres pesti cukrász és motorversenyző Szavanov Emil drámai eseményekben bővelkedő életét tárja elénk. A nagy sikerű írónő sodró lendületű regénye több mint családregény: a huszadik század kordokumentuma.

Lehet persze azt mondani, hogy a szubjektivizmus említése ebben a kontextusban nem más, mint papírtigris, me- lyet Boldog befejező masszázs hua hin kansas city könnyű legyőzni.

Tűzföld 73,00 RON. Egy régi baráti társaság, a pesti gimnáziumban összeállt Emelők utolsó két, disszidens tagja találkozik napjaink Kanadájában, és három nap alatt felelevenítik ifjúkori emlékeiket, az örökös balhézást, a focizást, a csajokat, a Balatont Tüzes pecsét 65,00 RON.

De a szent tűz nem alszik ki soha. A világ az egység felé halad, és egyszer majd eggyé válik.

A mi intézményünk azért született, hogy megvédje ezt a szent tüzet, és gondoskodjon arról, hogy ne hagyja el Konstantinápolyt, ahogyan valaha elhagyta a bukott Rómát.

A második Róma itt áll, a Propontisz partján, harmadikra pedig semmi szükség. Most már érted, miért a Tűz Őrzője az én tisztségem neve? Hogy miért gondolom, hogy a folt a homlokom közepén egy tüzes pecsét nyoma?

Egykor magam döntöttem úgy, hogy ez a sorsom bélyege. Vannak átlagos emberek, és vannak olyanok, akik magukra vették a nem mindennapi végzet terhét. Elég ezt az egyet elhatározni, és aztán csak ragaszkodni a döntésünkhöz Túl sokat álmodtam 44,00 RON.

Zsigmond nem akart különleges életet. Szerelmet akart a gyönyörű nővel, akire várt, házasságot, gyerekeket. Egyszerűen csak hétköznapi férj, apa akart lenni és elismert belsőépítész. A sors azonban más útra terelte azon a napon, amikor a felesége, Bodza eltűnik.

Még mielőtt felocsúdna, a bíróság megküldi neki Bodza válókeresetét, pár óra elteltével pedig sokkoló telefonhívást kap. Nem akar mindent elveszíteni, ezért kezébe veszi az irányítást, hogy kiderítse mi történt Bodzával, miközben az álmaiba kapaszkodva küzd házasságuk megmentéséért.

Trükkös tigristrió 73,00 RON. A Trükkös tigristrióban feltárul az ötvenes évekbeli Havanna: kultúra, moziklasszikusok és lüktető muzsika - a város kakofóniája és az élet szabadesése. Elsőre úgy tűnhet, hogy a mű néhány kubai bohém éjszakai kalandjait beszéli el, ám valódi főszereplője maga a nyelv: elsősorban a beszélt nyelv, a nyelvi játékok, kétértelműségek, szimmetriák eredeti címe: a Tres tristes tigres már eleve egy nyelvtörő.

A regényt méltatói az Ulysseshez hasonlítják, ám egyesek szerint "frissebb", "erotikusabb", "viccesebb"; ugyanakkor Salman Rushdie jegyzi meg Cabrera Infantéval kapcsolatban, hogy emigráns íróként "ugyanúgy szinte teljes mellőzöttségben élt Londonban, mint Elias Canetti".

Tranzit - Körvonal-trilógia 2. A Körvonalból ismert, nemrég elvált írónő fiaival visszaköltözik Londonba, hogy új életet építsen fel. A regényt az alapokig szétvert lakás felújításának epizódjai tagolják, a köztük eltelő lopott időben pedig beszélgetőpartnerek haladnak át Faye figyelmének forgószínpadán.

Török tükör 62,00 RON. A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is.

Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő.

Titokzatos találmányok 12,00 RON. A tudomány folyton meghaladja önmagát, ez lényegétől elválaszthatatlan. Ami ma képtelenség, az holnap nyilvánvaló, és fordítva. Tudósok százai, ezrei világszerte ebben a pillanatban is azon fáradoznak, hogy megdöntve a régi tanokat, valami felejthetetlent, meghökkentőt találjanak fel.

Nos voltak, akiknek ez sikerült. Parafeltalálóknak nevezzük őket, mert munkásságukat a kor tudományos szintje nem tudja befogadni. Vannak közöttük elzárkózott, "őrült tudósok", de van, akit Nobel-díjra is jelöltek. Tizenkét történet, tizenkét hihetetlen találmány, amelyek egyenként is megingatták a tudomány világát.

Titánok 61,00 RON. E történelemformáló időben találkozik a két főhős, akiknek a sorsa végérvényesen összefonódik: Samantha Gordon az egyik legnagyobb texasi állattenyésztő kiváltságos életet élő, imádatig szeretett lánya, Nathan Holloway egy békés természetű, jóképű fiatalember, aki éjt nappallá téve dolgozik a családi farmon.

Ahogy a változások szele végigsöpör a vidéken, az ő életük is száznyolcvan fokos fordulatot vesz. Leila Meacham ismét szívbe markoló, nagy ívű családregényt írt, ezúttal szülői szeretetről és gyűlöletről, reményről és megbékélésről. Tisztító tűz 73,00 RON. A háborús veterán Niels Oxent egy hajóbalesetet követően halottnak könyvelik el.

A valóságban azonban Svédország egyik szigetén fedezékbe ásta magát. Kínzó dilemma előtt áll. A rejtőzködő, ámde óriási hatalommal rendelkező dán politikai-gazdasági hálózat, a Danehof meg akart szabadulni tőle, és ha most rájönnek, hogy nem jártak sikerrel, ismét megindul ellene a hajsza.

Az erőszakos hatalom nem engedheti meg magának az effajta hibát. Ráadásul a dán rendőrség is megpróbálná ráhúzni a vizeslepedőt egy olyan gyilkosságért, amelyet nem követett el. A helyzete kilátástalan, Oxen mégis úgy dönt, felveszi a kesztyűt és küzdeni fog. Ha nem tenné, hátralevő életében menekülnie kellene, s akkor minden reménye szertefoszlana, hogy valaha is viszontláthatja a fiát.

Mióta kijött az a rendelet, hogy nem szabad neki bemenni a kávéházba, egészen odavan. Ugye, meglátszik az arcán? És kérlek, a doktortól át kellett futnom a szabónőhöz is, de csak egy pillanatra, mert mégis meggondoltam, nem ráncolva akarom a kisestélyit, hanem simán, alul berakva, felül kiengedve, elöl egy kissé buggyosan, hátul kivágva, és oldalt a Mi az, miért vagytok olyan komorak?

Tinta és Csillagfény 56,00 RON. Amikor Joya szigetén a Kormányzó átvette a hatalmat, minden megváltozott: az új vezető az Elfeledett Területekre száműzte az ellene fellázadókat, a szigeten pedig csupán emlékké vált a szabad élet.

A szigeten élő Isabella és édesapja, a kartográfus, azonban nem hagyja feledésbe merülni a múlt tudását. Tiltott kastély - Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében 59,00 RON. Példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI.

Szórványos híradások jöttek arról, hogy a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai harcba indultak, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Margittai Gábor író, újságíró felkerekedett, hogy kinyomozza, mi lett a Teleki- Bánffy- Bethlen, Mikes- Apor- és Haller-család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban - ha egyáltalán még lakhatók és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek - és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni.

Thornfield Hall lángokban 51,00 RON. Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének lelkes olvasói minden bizonnyal jól emlékeznek a porig égett épületre, a halálba ugró tébolyult nőre, és az őt megmenteni igyekvő, közben súlyosan megsebesülő Mr.

Rochesterre — de fel tudják-e vajon idézni az idős házvezetőnő alakját? Testvérek Auschwitzban - Egy szétválasztott magyar család igaz története 60 év hallgatás után 68,00 RON. Dov és Yitzhak egy kis hegyvidéki, magyar faluban él a világ és a háború zajától elszigetelve.

De egy napon ben a borzalom őket is eléri, és minden megváltozik. A nácik ellepik a falusiak otthonát, az ott élő zsidóknak csupán egyetlen órájuk marad az Auschwitzba tartó vonat indulásáig. Hogy ezután mi történt, arra hat évtizeden át nem találtak szavakat a testvérek.

Ám egy jó barátjuk kérésére most mégis megtörik a csendet, és izraeli otthonuk biztonságában elmondják fájdalmas, kegyetlenül őszinte történetüket, amelynek nem szabad feledésbe merülnie.

Termőtestek 78,00 RON. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág, és egyre többen sodródnak bele a gombaüzletért és a város irányításáért folyó hatalmi harcokba: Zedmork, a magányos farkasként dolgozó pénzbehajtó, aki szabadidejében apja hatalmas könyvtárát bújja; a város bordélyházát üzemeltető Nesseria, akinek szembe kell néznie kiszámíthatatlan, gombafüggő fivére, Gris tetteinek következményeivel is; valamint a korrupt polgármester és csatlósai, akiknek szintén megvannak a maguk tervei.

Tengernyi szerelem 61,00 RON. Sydneyből is több száz ifjú asszony tart Angliába a Victoria fedélzetén. A hajó nem pompás óceánjáró, hanem sok viszontagságot látott repülőgép-hordozó, melyen egész seregnyi tengerész és tiszt szolgál, illetve utazik, szigorúan elkülönítve a női részlegtől.

A négy főszereplő - Frances, a zárkózott ápolónő, a gazdag családból való, elkényeztetett Avice, a komolytalan, alig tizenöt éves Jean és az őszinte, nyílt természetű Margaret - egy kabinba kerül, s a hathetes utazás alatt sok mindent megtudnak egymásról és önmagukról.

Sorra kiderül, hogy mindenkinek van valamilyen féltett titka, és a múlt bonyodalmait csak még terhesebbé teszik a jelen váratlan fordulatai, melyek akár egészen új irányba terelhetik a lányok életét.

Hogy az átélt örömök, félelmek és megpróbáltatások után végül mindenkinek jól alakul-e a sorsa, az csak sok év elteltével derül ki Távol a világtól 68,00 RON. Hogy kiszakadjanak pörgős New York-i életükből, és több időt töltsenek kamasz fiukkal és lányukkal, Amanda és Clay az Airbnb-n egy teljes hétre kivesznek egy pazarul berendezett házat Long Island egy félreeső szegletében.

Érkezésük másnapján, késő este azonban kopognak az ajtajukon: egy zaklatott idős házaspár, Ruth és G.

Ezek a vadidegenek azt mondják, áramszünet állt be egész New Yorkban, felbolydult a város, ezért vidéken kerestek menedéket.

Távol a világ zajától 65,00 RON. Bathsheba Everdene, miután megörököl egy gazdaságot, úgy dönt, hogy maga irányítja azt. A viktoriánus korban ez merőben szokatlan, nem csoda, hogy Bathshebára sokan felfigyelnek, köztük három olyan férfi is, akiket szinte megigéz a lány elragadó szépsége és erős egyénisége.

Az első közülük a gyakorlatias és szilárd jellemű Gabriel Oak gazda, aki miután elvesztette minden vagyonát, birkapásztornak szegődik Bathseba földjére. A második a szomszéd birtok tulajdonosa, a vagyonos és méltóságteljes William Boldwood.

Pécsi kaszinó nyitás ezek közútkezelését a Budapest Boldog befejező masszázs hua hin kansas city Zrt, és nagyon drukkolt.

A harmadik pedig egy művelt, lovagias és fess katona, Francis Troy őrmester, aki nagy nőcsábász hírében áll.

Tanulmány vérvörösben 26,00 RON. Azonban, kedves Watson, ön nyilván nem ismeri még Sherlock Holmest. Talán ha ismerné, nem vágyna vele egy fedél alá. Doktor Watson, a katonaorvos egy háborús baleset és egy betegség után Londonba költözik.

Watson doktor hamarosan megtudja, hogy a furcsa figura magándetektívként keresi a kenyerét. Rögtön egy ügy közepébe csöppennek: a rendőrség egy ismeretlen férfi holttestére bukkan egy lakatlan házban, egy bíborvörös szobában. Gyilkos fegyver sehol, nincs külső sérülés, és a falra a titokzatos rache szót vésték fel Segítséget kérnek Holmestól, akiről az a hír járja, hogy nincs olyan ügy, amit ne tudna megoldani.

Taligás 52,00 RON. Bécs, Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél.

Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is.

Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát?

Találkozások - Az idegen 55,00 RON. Vannak kérdések, amelyekre nincsenek válaszok - talán nem is keressük őket.

A hétköznapok monotonitásában élünk, beletörődve a sorsunkba, bizonygatva önmagunknak, hogy boldogok vagyunk. Taiko 2. A XVI. Oda Nobunaga, a kis tartományát erős kézzel uraló hadvezér sorra igázza le a környező klánok földjét, vagy köt szövetséget a rivális nagyurakkal. Egy cél lebeg a szeme előtt: Japán egyesítése.

Seregével többször is bevonul a fővárosba, Kiotóba, végül pedig száműzi a már csak névleges hatalommal rendelkező sógunt, a kétkulacsos AsikagaJosiakit. Büntető hadjárata során nem kegyelmez a Hiei-hegy pártoskodó harcos szerzeteseinek sem. Hű csatlósa és stratégája, Hidejosi - aki később a Taikó, Japán teljhatalmú kormányzója lesz - kulcsszerepet játszik Nobunaga nagyszabású tervének sikerre vitelében.

Josikava történelmi regénye magával ragadóan mutatja be a hadakozó fejedelemségek vérzivataros korát. Taiko 1. Japán a XVI. Az egyes tartományok között vagy törékeny szövetségek születnek, vagy kegyetlen harc dúl.

Ebben a vérzivataros korban három nagy formátumú férfiú emelkedik ki. Oda Nobunaga, a karizmatikus, forróvérű, brutális erőtől duzzadó ifjú hadúr; Tokugava Iejaszu, a megfontolt, hűvös és számítóan türelmes, fiatalságát túszként töltő nagyúr és Tojotomi Hidejosi, a legalacsonyabb rangú szamurájból fokozatosan feltörekvő kiváló stratéga a későbbi Taikó: Japán teljhatalmú kormányzója.

Josikava Eidzsi nagyszabású történelmi tablója a majomképű, szorgalmas, elhivatott Hidejosi szemszögéből mutatja be a meghatározó eseményeket és személyeket.

Megelevenedik az elbizakodott, feketére festett fogú Imagava Josimoto és hatalmas seregének végzetes veresége, a nagynevű Takeda-ház bukása vagy a megvetett Micuhide árulása.

Szűts Mara házassága 56,00 RON. Úrifiúk, huszárok és lovászfiúk lesik a két kisasszonyka vágyait. Szűts Mara és Szűts Kornélia nővérek, akiket anyjuk egyedül, szigorú fegyelemmel nevelt fel, s a könyvet olvasva, a két lány a szemünk előtt érik nővé.

Az egyik lány hűvös, a másik tüzes, de amikor megjelennek a gavallérok és a szerelem, valahogy egyik sem önmaga többé. Szüret - Összegyűjtött versek 52,00 RON. A versekkel induló Szabó Magda - Nemes Nagy Ágnes szellemi szomszédságában - még csak valódi költőnek sem tartotta magát, s a prózába emigrált.

Pedig az Összegyűjtött verseiben is helyet kapó verses regénye, a Szüret, a műfaj hazai remekléseihez, Arany János és László munkáihoz, illetve Somlyó Zoltán Nyitott könyvéhez méltó. Az ő leírásában máig elevenen él egy debreceni tér, amelyik a szeme láttára pusztult el.

Ha kilépünk a már nem létező Nagyállomásról - úgy képzeljük, mint a szegedi vagy a pécsi mását - balról a régi pályaudvari negyed raktárai, kisvendéglői és örömtanyái fogadnak, Tóth Árpád gyermekkori házával és az Ispotály-templom tornyával, amelyet bomba repeszt majd ketté. Középen, a mai Petőfi-szobor helyén áll a Royal-szálló, ahol a Nyugat rendezett matinét.

Szuperhold 65,00 RON. A Szuperhold a planetárium vetítőgépe. Az égi színpadon megjelenik az egész kis zárt világegyetem, a történelmünk, magánéletünk, emlékeink és földi történéseink egész sora. Az író érzi a mondatok ritmusát, dinamikáját, ügyesen játszik a nyelvi stílusrétegekkel, dramaturgiailag, karakterábrázolás szempontjából egyaránt jól bánik az írói eszközökkel.

Filmszerűen ír, követni lehet kameramozgását. Nyelvi takarékosság, biztos kézzel vezetett cselekmény, hatásos, de nem hatásvadász jelenetek: ez a Szuperhold. Kötelező olvasmány mindazoknak, akik rajonganak a novella műfajáért, de azok sem fognak csalódni, akik némi abszurddal átitatott, igazán mai történetekre vágynak.

Születtek Kolozsvárt 80,00 RON. A szerző kénytelen válogatni a jeles személyiségek közül úgy, hogy a pályafutásuk többé-kevésbé tükrözze a város történetének alakulását is a A város tizennyolc híres szülötte kap a műben önálló fejezetet, ügyelve arra, hogy a bemutatott művészi, írói, tudósi, orvosi, közéleti és politikusi pályaképek révén a Kolozsvár múltjáról, életéről összeálló kép a lehető legteljesebb és legsokszínűbb legyen.

A főszereplők életrajza mindemellett kiegészül a korunkra vonatkozó köztörténeti, iskolatörténeti, társadalomtörténeti eligazításokkal is melyekből az olvasó tulajdonképpen a A kötet Kolozsvár városi rangra emelésének Károly Róbert készül. Demény Péter előszavával.

Kolozsvár szülötteiről nevet tartalmazó átfogó listával, a végén 16 színes műmelléklettel További információk. Született nagymamák 31,00 RON. Közös emberi tulajdonságunk, hogy szeretünk egymásnak igaz történeteket mesélni.

Ez a vágy tört elő belőlem, amikor nagy kedvvel tollat ragadtam, illetve szövegszerkesztőm billentyűit elkezdtem kopogtatni, hogy megörökítsem az életem szürke, esetleg gondterhelt hétköznapjaiba örömet hozó kis történeteimet, és tettem mindezt annak ellenére, hogy hívatásom szerint nem író, hanem gyerekorvos vagyok.

Nagymamáknak, leendő nagymamáknak és minden kíváncsi nagypapának ajánlom e könyvet.

Úgy vegyék kézbe, mint egy szokatlan útikönyvet, utazzunk együtt a mindennapi történetek egyszerű tájain, és a lassabban döcögő mozdonnyal haladva olyan apró csodákat fedezhetünk fel, amelyek a gyorsan száguldó autónk ablakain keresztül elkerülték figyelmünket.

Szulejmán szíve 72,00 RON. A fényességes Szulejmán szultán Magyarországon tért meg a Mindenhatóhoz. Hiába aratott diadalt a török sereg Szigetvárnál, mert a padisah nem élte túl a háborút.

A haldokló különös dolgot parancsolt a hűséges nagyvezírnek, Szokoli Mehemednek. Az utasítás szerint Szulejmán szívét Magyarország földjén kell örök nyugalomra helyezni. De vajon mire gondolt a Törvényhozó? Sztálin borospincéje 78,00 RON.

John Baker és Nick Place regénye egyedülállóan izgalmas történet egy borgyűjteményről, amelyet elloptak a cártól, elrejtettek a nácik elől, hogy aztán egy sydney-i illetőségű borkereskedő bukkanjon rá. Különleges olvasmány életről, halálról, valamint csillagászati árú eltört borospalackokról.

Megjelenése után hamar bestseller lett Ausztráliában, és mind belföldön, mind külföldön nagy médiafeltűnést keltett. A csúcsborok tündöklő, kifinomult, és olykor megmosolyogtató világában üdítő színfolt ez a könyv, melyben két férfi egy olyan borgyűjtemény nyomába ered, amely túl mesésen hangzik ahhoz, hogy igaz legyen.

Ám a valóság most is regényesebb a vártnál. Szív utca 60,00 RON. A múlt végül mindannyiunkat utolér.

Ott visszhangzik indulatos mondatainkban, zátonyra futott kapcsolatainkban, megmagyarázhatatlan testi tüneteinkben. Ahhoz, hogy rájöjjünk, a nagyon is mainak gondolt életünket át- meg átszövi az elmúlt idő, el kell kezdenünk az ismerkedést.

Szerotonin 70,00 RON. Michel Houellebecq új regényének főhőse, a súlyosan depressziós középkorú agronómus, Florent-Claude Labrouste egy olyan gyógyszeren él, amely átsegíti a mindennapokon, viszont megszünteti a libidóját.

A nyugati világ hanyatlásán merengő, elvesztett szerelmét kereső férfi Normandiába költözik, ahol tanúja lesz a helyi sajttermelők mindennapi küszködésének.

A francia irodalom fenegyereke ezúttal az Európai Uniót veszi célkeresztbe, mely Labrouste szerint megfojtja a francia mezőgazdaságot. Houellebecq nem először bizonyult prófétának: a regény csúcspontján a normandiai farmerek fegyveres összetűzésbe keverednek a rendőrséggel. A Szerotonin úgy beszél egy jóság és szolidaritás nélküli világról, amelyben az egyén már képtelen alkalmazkodni a változásokhoz, hogy közben műve a lelkiismeret-furdalás és megbánás regénye is lesz.

Szerencsés csillagzat 53,00 RON. Negyvenes évek, Anglia. A tizenöt éves Emmy Downtree és húga, Julia is biztos menedékre lel egy bájos vidéki házban. De Emmy a viharos történelmi helyzetben sem adja fel az álmát, hogy mihamarabb visszatérjen a fővárosba, és a neves divattervező tanítványa legyen, Julia pedig mindent elkövet, hogy a nővérével maradhasson.

Eltérő vágyaktól hajtva mindketten döntést hoznak, amelytől az életük gyökeres fordulatot vesz, miközben hullani kezdenek a bombák London felett.

Szerelvény Szamarkand felé 94,00 RON. Kazanyban született és nőtt fel, az ottani egyetemen szerzett bölcsészdiplomát; jelenleg Moszkvában él. Első regénye, a Szibériába száműzött tatárokról szóló Zulejka kinyitja a szemét a ös esztendő legnagyobb orosz könyvsikere lett.

Új könyve hat évvel a bolsevik forradalom után játszódik. A polgárháborútól meggyötört Szovjet-Oroszország hatalmas területein éhínség dúl, és árván maradt gyerekek tízezrei próbálnak életben maradni, ahogy csak lehet: csavarognak, lopnak Gyejev szerelvényparancsnok és Belaja komisszár ötszáz ilyen gyereket evakuál Kazanyból Szamarkandba Szerelmes Jane 73,00 RON.

Ezzel azonban saját írói hagyatékaforog kockán Anglia, Bath, A társaságkerülő, inkább a magányos sétákat kedvelő, huszonnyolc esztendős Jane Austen arról álmodozik, hogy egy nap megjelennek aprólékos műgonddal írt történetei.

Ugyanakkor egyre inkább fenyegeti a veszély, hogy vénlány marad, ezért hamarosan döntő lépésre szánja el magát, és a jövőben köt ki.

Úticélja pedig Anglia, Bath, napjainkban. A klastrom titka filmváltozatának díszletei. SofiaWentworth, ismert hollywoodi színésznő a kosztümös filmben kapott szerepével egyszerre próbálja megmenteni hanyatló karrierjét és széthullóban lévő házasságát.

Amikor megismerkedik Jane-nel, nagy hatással van rá az ifjú "kollegina", aki a jelek szerint sehogy sem akar kibújni a szerepéből, még akkor sem, amikor épp nem forognak a kamerák.

Jane, miután megszokta a ló nélküli hintók látványát és a De mi történik, amikor Jane, akarata ellenére, beleszeret Fredbe?

És ha Jane kitart Fred mellett, vajon meg tudja-e valósítani az írói karriert, amire mindig is vágyott? A történelmi tényeken, 25 évnyi kutatómunkán alapuló családregény egy megrázó kor, egy hihetetlen szerelem, háború, forradalom, honvágy krónikája, tele váratlan fordulatokkal, mély érzelmekkel.

Eljuthatunk a XX. Átélhetjük a korabeli arisztokrácia fényűző világát. Miklós cár sármos és bátor főhadnagya, Szejt két világ gyermeke. Egyformán otthon van Szentpétervárott, a cárok fővárosában és Isztambulban, a néhai Szulejmán szultán fővárosában.

Az addig szoknyabolond tiszt élete akkor vesz váratlan fordulatot, amikor megismerkedik a fiatal Surával, aki szépségével, kedvességével azonnal elbűvöli. Egy hóviharos moszkvai éjszakán bimbózik ki kettőjük szerelme. Szerelem és halál órája 59,00 RON. Remarque talán legérettebb munkája, a Szerelem és halál órája a második világháború keleti frontján játszódik.

A náci hereg Sztálingrád utáni fejvesztett menekülését, a felégetett orosz falvak és a bombázott német városok lakóinak gyötrelmeit tárja elénk egy humanista, töprengő, el-elbizonytalanodó fiatal katona tragikus sorsán keresztül, akit tapasztalatai és tépelődései elvezetnek az igazság felismeréséhez: "Árulás.

Elárulták őket, elárulták és becsapták, a harcukat és a halálukat gyilkossággal és jogtalansággal és hazugsággal és erőszákkal kötötték egybe; félrevezették őket, kisemmizték mindenből, még a nyomorúságos, hősies, szánalmas és haszontalan halálból is.

Szerelem és barátság 42,00 RON. Jane Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból.

A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban.

Szép sötét Vanessám 68,00 RON. Az okos és ambiciózus, mindössze tizenöt éves Vanessa Wye viszonyba bonyolódik nála huszonhét évvel idősebb, karizmatikus irodalomtanárával, Jacob Strane-nel. Tizenhét évvel később egyre több, a hatalmával és a tekintélyével visszaélő férfi ellen indul eljárás, és váratlanul Strane-t is szexuális zaklatással vádolja meg egy volt tanítványa, aki Vanessához fordul segítségért.

Szeptemberi fények 68,00 RON. A Szeptemberi fények a Köd trilógiájának záró kötete. Szépapám szerelme 39,00 RON. A mű finom lírája, ironikus humora magával ragadja az ol­vasót, és észrevétlenül repíti vissza abba az időbe, amikor az udvarlás, a párbajozás, a háborúzás úri szórakozás és élet-halál küzdelem volt egyszerre, amikor császári tiszt és szegénylegény egy személyben lehetett a dorbézolásairól híres, nagy természetű, jó kiállású huszár ősatya.

Szentségvivők 42,00 RON. A Szentségvivők a magyar nyelv és irodalom erdélyi napszámosai. A könyv szerint egy szász, egy izraelita és egy székely ocsúdnak fel a trianoni összeomlás után legelőször a letargiából, ők gondolnak először az irodalmi élet megindítására.

Az erdélyi irodalmi élet bemutatásának hátterében a as évek Erdélyének társadalmi viszonyait boncolgatja a szerző megrázó őszinteséggel. László király uralkodása alatt határozott kül- és belpolitikát folytat. A Szentszékkel együttműködik, de Magyarország belügyeibe nem enged beleszólást.

Felelősen, kemény törvényalkotással igyekszik országa helyzetét stabilizálni.

Közben az elűzött, konok és bosszúszomjas Salamon továbbra sem tesz le abbéli szándékáról, hogy a magyar koronát visszaszerezze. Mivel sógora, a német Henrik támogatását már nem élvezi, a Kárpátok keleti lejtői mögött akkortájt megjelent kipcsák kunok, és a már generációk óta az Al-Duna mentén lakó besenyők között keres szövetségest.

Ezzel elindul egy veszélyes úton, ahonnan számára már nincs visszatérés. Hiszen győzhet-e egy olyan uralkodó felett, akit népe már életében szentként dicsőít?

László tehát a Kárpátok északkeleti hágóin át beözönlő kunokkal honvédő háborúba bonyolódik. A határvédelem mellett azonban földjének gyarapítását is szem előtt tartja. A horvát belharcokba történő beavatkozásával unokaöccsét, Álmos herceget a horvát trónra segíti.

Életének végső szakaszában László, e kivételes karizmájú, Európa-szerte tisztelt és becsült uralkodó — akit a katolikus királyok szívesen látnának egy Jeruzsálembe induló keresztes had élén — megvív az al-dunai besenyőkkel is, ezzel tovább tágítja országának határait.